Egy lány teherbe esett. Úgy védekeztek, hogy a fiú vette be az antibébi tablettát. Egy 14 éves lány azt hitte, teherbe esett. Mert a buszon hozzányomult egy férfi, és eztán nem jött meg a menzesze. Nem tudta, hogy ha még nem menstruál, akkor az "elmaradása" nem a terhesség jele. A szextudatlanság hihetetlen mélységei tárultak fel a szexdoktornak küldött levelek tízezreiben.
Kérdés és felelet: „- Kedves Veres Pál, azt szeretném megkérdezni, hogy lehet-e betegséget kapni attól, ha az ember a Balatonban szeretkezik. - Persze, náthás lehet, ha hideg a víz.” (Idézi: Gyurkovics Tibor, Mozgó Világ, 1998/4.)
Magyar Hírlap, 2006. február 24.
Dr. Veres Pál (1918-2006) fényképész, újságíró és orvos újpesti zsidó proletárok gyermeke volt, akit erején felül is támogatott volna a család a diplomaszerzésben, de származása folytán az Orvostudományi Egyetem helyett csak a hírhedt bori munkatáborba jutott be. Még gimnazista volt, amikor első megjelent írását beküldte egy erotikus laphoz. A világháború után már fölvették medikusnak, de akkor kivonzotta őt az egyetemről a sajtó. Különböző lapoknál és a filmhíradónál dogozott fotósként és újságíróként s (egy ideig lelkes, azután már nem annyira lelkes) kommunistaként. 1957-ben a Magyar Ifjúság alapító szerkesztőségébe került. Úgy három évtizedes késéssel megszerezte az orvosi diplomát is. 1970 és 1985 között jegyezte a Magyar Ifjúságban az Orvos válaszol rovatot, utána pedig az Ifjúsági Magazinban válaszolt a segélykérő levelekre Doktor úr, kérem! rovatcím alatt. Amikor kezdte, még be sem fejezte az egyetemet.
A rovata páratlan népszerűségnek örvendett. A hozzá érkezett levelekből és a válaszaiból szerkesztett két kötete (Beszélnünk kell róla, 1982; Erről is beszélnünk kell, 1985) több százezer példányban kelt el. Rengeteg levélírónak válaszolt magánlevélben, nagyon sokan keresték fel őt személyesen, számos előadást tartott szerte az országban, némelyiket fel is vették és magnókazettán terjesztették. A szexuális felvilágosítás apostolaként ismerte és becsülte őt az ország. "...ő volt 'a' szexológus. Egy prűd világban az egyetlen, aki nyíltan és nyilvánosan beszélt testi-lelki örömökről, szerelemről. /.../ Azzal gyógyított, hogy kimondta, amiről mások úgy érezték, nem illik, nem lehet kimondani./.../ Népszerűsége páratlan volt. Egyetemi előadásai másolatban, Polimer kazettákon terjedtek, iskolától laktanyáig, ifi futballcsapatok öltözőjéig. Teljes csöndet varázsolt a tizenévesek között. Arról beszélt, ami a legjobban érdekelt bennünket, olyan szellemesen és szabadon, ahogyan senki más. Felismerték a buszmegállóban, körülvették a suliból hazafelé tartó srácok, kérdezgették, azután eltátott szájjal, csillogó szemmel hallgatták. Megesett, hogy hölgy rajongói erotikus üzenetekkel keresték meg, talán mágusnak gondolták. Az is volt: hatvan évig élt boldogan feleségével, Anna nénivel. Veres Pál utánozhatatlan figurájától elválaszthatatlan a bölcsesség, az együttérzés, a humor, a műveltség, a rendkívüli nyelvi lelemény." Ezt írta róla a nekrológjában Bártfai Gergely (Magyar Hírlap, 2006. február 24.)
Nemcsak a válaszoknak, hanem a név és az írójuk felismerését lehetővé tevő adatok nélkül vagy azok megváltoztatásával idézett leveleknek is felszabadító hatásuk volt, mert amit tízezrek le mertek írni és meg mertek kérdezni, azt százezrek kérdezték volna, ha merték volna.
A Ludas Matyinak adott interjúban beszélt Veres doktor az ország szexuális felvilágosulatlanságával kapcsolatos tapasztalatairól - másfél évtizeddel azután, hogy utat törő és tabukat döntő rovatát elindította: "— Döbbenetes tudatlanságról árulkodnak a levelek. Mostanáig több mint húszezret kaptam — névvel, címmel!, És ugye senki sem fordul fogorvoshoz azzal, hogy doktor úr, semmi baja a fogamnak! A fiatalok igénylik a segítséget. Családban, iskolában, rendelőben. — Sok felnőttnek ez nincs ínyére ... — Csodálkozik? Adja át anya a lányának, amit ő sem tud? Hogy a korai magömlés nem hajnali fél négykor történik? Az orvos? Ö többnyire így kérdez: 'Ugye rendben van a nemi élete?' Maga mit válaszolna erre? A medikusoknak a normális szexualitást nem oktatják. Egy tankönyv egyenesen azt mondja, hogy az a szeretkezés, amely nem az utódnemzést szolgálja, természetellenes! A pszichológusjelöltek sem hallhatnak sokat a témáról. A leendő tanárok pedig azt kapják, amit az orvosok és a pszichológusok együttvéve... Aztán szíveskedjenek ezt továbbadni! Az illetékes pedagógiai szervnél a tárgykör egyszemélyi felelőse pedig annyi más feladattal birkózik, hogy a szexualitással úgymond csak nyugdíjba vonulása után tud majd foglalkozni. — A házasság előtti tanácsadás? — Nemes szándék, okos ötlet, rossz kivitelezésben. Nálunk ekkor oktatják a nőket a fogamzásgátlás technikájára. Angliában 8— 9 éves korban ... Mondja meg: mire megy a jótanáccsal, aki már, teszem azt, háromhónapos terhes? Megtörtént nemrég: a lány helyett a legény vette be a tablettát. Aztán csodálkozott, hogy mégis apának érzi magát... szükség volna egy szexualitással kapcsolatos újságra is... Ez az új lap foglalkozna az ismerkedéssel, a párválasztással, szólna a családtervezésről és szexológiai kérdésekről is. — Mi kell a jó szexuális kapcsolathoz? — Tudás, háromszor. Méltó, hozzánk illő partner. Nyugodt, teljes ellazulásra alkalmas körülmények. Nem szabad kapkodni: 'Gyerünk anyukám, mert jön a krimi a tévében!' És régen rossz, ha egy boldog sikolyt vissza kell fojtani." (Ludas Matyi, 1985. március 20.)
Nyugat-Németországból átvett karikatúra az ottani szexuális felvilágosítás hiányosságairól - abból az időből, amikor Magyarországon még semmi ilyesmi nem volt. (Ludas Matyi, 1968. december 12.)
A szexuális felvilágosítás a Rákosi-korszakban tiltott fogalom volt. Ez a szókapcsolat a világháború vége előtt 41-szer szerepel az Arcanum adatbázisában, 1949-1956 között egyetlen egyszer sem! A következő évtizedben évente egyszer-kétszer, és 1968-tól lett jelen igazából. Ekkortól ad rá az Arcanum évente néhány tucat találatot.
1973-ban születik minisztertanácsi határozat arról, hogy legyen szexuális felvilágosítás az iskolákban, és Veres doktor még több mint egy évtizeddel azután is sűrűn emlegeti, hogy ezt a határozatot végre érdemben végre kellene hajtani.
A hátszél is, az ellenszél is erős volt, amelyben Veres doktor munkálkodott. A hátszelet nagy olvasótábora és népszerűsége biztosította. Az ellenszélről ebben a válaszában olvashatunk: "Ha a nő elvárt orgazmusa elmarad, az nem csak lelki hiányérzettel jár együtt, de testi fájdalmat is okozhat, aminek ismétlődése idegességhez, neurózishoz, frigiditáshoz vezethet. Ez a magyarázata annak, hogy ilyen 'élményről' szívesen lemondanak nemcsak Amerikában, hanem nálunk is. A tömeges válások mögött gyakran rejtőzik a be nem vallott szexuális diszharmónia. Pedig nagy volt a szerelem az esetek többségében, de ez önmagában nemhogy kevés, olykor éppen ez a bajok oka. Minél jobban szeret egy férfi egy nőt, annál kevésbé tudja visszatartani a magömlését. Minél jobban kíván egy nő egy férfit, annál fájdalmasabbá válhat számára a férfi gyorsasága. Mit kellene tenniük? Honnan tudhatnák? Miért csak érett korban tudják meg a férfiak, amit már tizenéves korukban tudniuk kellene?
A szexről nálunk nem szabad nyíltan beszélni. Ha például a rádióban elhangzik egy, nemcsak a felületességet érintő adás a nemi életről, máris megindul a levelek és a telefonok áradata és álljt követel. A prüdéria sok százados folyamatosan megmaradt, hatalma nem szakadt meg. És az is elgondolkoztató, hogy a gyermekeik nemi nevelése ellen hadakozó szülők úgyszólván kivétel nélkül a felszabadulás után kezdték meg iskolai tanulmányaikat, s változatlanul azt hiszik, hogy a szexualitás valamiféle sajnálatos állati késztetés, amit egymás iránti gyengédséggel pótolni lehet. Írásaim (és előadásaim) is gyakori céltáblái a többnyire névtelenül gyalázkodó, olykor nyíltan is jelentkező támadásoknak. Nem csodálkozom azon sem, hogy egy kétgyermekes, felsőfokú végzettségű, 38 éves családanya úgy vélekedik írásaimról, hogy abból az élet szennye árad, ami belőle undorral vegyes felháborodást vált ki. De vajon ki igazíthatta volna el olyan kérdésekben, amelyeket ma egyetemeinken, főiskoláinkon sem oktatnak? Leáldozóban van a szexuális forradalom? Hogyan lehetne, amikor a múltból örökölt szexuális ellenforradalom irányítja a közvéleményt? Mert szexuális ellenforradalom az, ha a nőknek betegséghez, frigiditáshoz vezető szexuális nyomorának ismeretében sokan a felvilágosításnak a szándékát is helytelenítik!" (Magyar Ifjúság, 1985. március 15.)
Ludas Matyi, 1970. március 12.
Ilyesféle sejtelmes utalások mozgathatták meg az ifjú olvasók fantáziáját: "MIT VÁRHATOK? Mindazt, amit eddig is érzett. Ha másképpen nem megy, kezdetben tegyen ő is ugyanúgy, mint ahogyan egyedül célhoz ért." (Magyar Ifjúság 1985. január 25.)
Veres doktor mindig hangsúlyozta, hogy a szexnek egyenértékű variációi vannak, a heves és lassú változatok egyaránt jók lehetnek: "Barátnőitől azt hallotta, hogy a közösülés, amikor az ember eljut az orgazmusig, olyan teljesítmény, mintha 1500 métert futott volna. Igaz ez? /.../ A nemi élet kétségtelenül energiafogyasztással jár, de az nem függ össze egyértelműen a 'táv' hosszával. Van, aki vágtázó, és azzal is annyi energiát használhat el, mint egy hosszútávfutó. A hasonlat inkább az aktus idejére vonatkozhat: van, aki néhány másodperc alatt jut a célba, mások középtávosan és akadnak, akik maratoni kitartásra képesek. A csúcs az, ha az időtől függetlenül megközelítőleg egyszerre érnek a célba." (Magyar Ifjúság, 1984. december 28.)
A szextudor bátorságának is megvoltak a határai: "Teljesen normális az a kapcsolat, amit szégyenkezve leírt. És most rajtam a szégyenkezés sora: nem merem leírni, hogy tulajdonképpen mit is kérdezett." (Magyar Ifjúság, 1983. október 28.)
A bátorításnak is megvoltak a határai. Nem csupán a testvérek közötti és az állatokkal létesített szexuális kapcsolatot ítélte el a szexdoktor, de a homoszexuális érdeklődésükről beszámoló levélírókat is érdeklődésük átirányítására biztatta.
Ludas Matyi, 1972. április 27.
Szüzességük megőrzésére viszont nem bátorította a hajadonokat, sőt, a menyasszony érintetlenségére vonatkozó igényt egyenesen az átkos múlt örökségének állította: "Az osztálytársadalmak története óta kialakult és mindmáig érvényes társadalmi igény: a nő szüzen menjen a házasságba. Ez az érintetlenség évezredek óta többnyire a szűzhártya épségére vonatkozik, amivel a férj biztosítékot kap arra, hogy az első gyermek, a főörökös — lehetőleg fiú — tőle származik. Tehát éppenséggel mindent szabad, csak ne úgy, hogy annak testi bizonyítéka legyen. Ma már a katolikus egyház is hirdeti, hogy az emberi nemi életnek nem csupán fajfenntartó jellege létezik, nem alantas ösztönmegnyilvánulás, hanem adott körülmények között az örömszerzés társadalmilag is elfogadott lehetőségének tekinthető. A szexualitás az embernél nem csupán biológiai jelenség, számos más funkciója is kialakult. A nyitott pedagógusok szóvá teszik személyiségfejlesztő hatását. Az életkori sajátosságoknak megfelelő nemi élet nemhogy gátolná a fiatalokat, hanem ez megfelelő otthoni és iskolai vezetés mellett kifejezetten előnyössé válhat." (Magyar Ifjúság, 1983. február 4.)
Vallásos olvasói gátlásainak feloldására is törekedett: "a több évezredes indiai kadzsurahói templomok falán számos — egyesek szerint pornográf — kapcsolat látható. A templom falán! Két évezreddel ezelőtt még nem tévesztették össze a nemi élet örömszerzését a gyereknemzéssel, és amióta pápai enciklika (Humanae vitae ... 1968.) is elismeri azt, hogy a szerelmi kapcsolat nemcsak az utód világra segítését szolgálja, talán szigorú kritikusaim sem kívánnak pápábbak lenni a pápánál." (Magyar Ifjúság, 1983. április 15.)
A férfiúi "tisztaság" fanatikusának, Tóth Tihamér püspöknek a kommunista prüdériába is átszivárgó, bénító örökségét is igyekezett leküzdeni: "A nemi élet első természetes lépése az önkielégítiés, olyan tevékenység, amelynek káros voltával még napjainkban is oktalanul ijesztgetik a fiatalokat. Aki nem érzi szükségességét, ne tegye, nem kell erre senkit sem rábeszélni, de ne legyen emiatt lelkiismeret-furdalása, se a fiúnak, se a leánynak, mert ez nem okoz sem impotenciát, sem meddőséget. A középkorban még az egyház sem tekintette bűnnek, és megbélyegzésére csak a vallásháborúk idején került sor. Tart ez napjainkig. Ideje lenne már ezzel az ósdi nézettel leszámolni." (Magyar Ifjúság, 1983. május 20.)
Rengeteg leány jelentkezett mellügyi gondokkal. Veres doktor egyszer csak megunta a mellüket túl kicsinek, nagynak, ilyennek, olyannak találó lányok nyugtatgatását, és egy specialista kolléga dolgozata alapján megadta az ideális kebel részletes adatait, szórakozzanak otthon a lányok a collstokkal: "Egyetértek dr. Kovács Lajos nőgyógyász főorvossal, aki szerint az ideális 162 cm magas 17—18 éves lánynak a nyakgödör —mellbimbó távolsága 17—18 cm, a bimbók közötti távolság 20—21 cm, a bimbóknak a köldöktől váló távolsága 24—25 cm, az áthajtási redőköldök távolság 18—19 cm. A mell alapjának átmérője 12—13 cm, körfogata 39—41 cm, a mellkúp magassága 4,5—5 cm, a bimbóudvar átmérője 3—4 cm, a bimbók magassága 3—4 mm, a bimbók átmérője 6—8 mm. A hódítás mértékét persze nem a centiméter határozza meg. A mell 'divatja' is változik." (Ifjúsági Magazin, 1985. március 1.)
Ludas Matyi, 1976. szeptember 30.
