Hat anyának 134 gyermeke

ADT kutatásom pályamű

2018. április 26. - arcanum admin

Talán nincs még egy olyan magyar asszony, mint a csömöri Wéber Andrásné, aki 25 gyermeket szült. Egy családi elmondás szerint az asszony kitüntetést is kapott Horthytól, valamint ezt megírta a Tolnai Világlapja is. A 25 gyermek, ha nem is világrekord, de mindenképp különlegesnek számít és könnyen elképzelhető, hogy egyedülálló
Magyarországon. (A Guinnes Rekordok jegyzéke szerint a világrekorder anya 69 gyermeknek adott életet, a Wikipedia azonban mindössze húsz olyan nőt sorol fel a világon, akik 25-nél több gyermeket szültek, ráadásul több adat hitelessége kérdéses.)

Amikor évekkel ezelőtt családkutatáshoz fogtam, nem csak azt tekintettem célnak, hogy megtaláljam családunk felmenőit, hanem azt is, hogy a száraz anyakönyvi tényeket érdekességekkel egészítsem ki, ha úgy tetszik, felöltöztessem a családfát. Az idősebb családtagokkal rögzített beszélgetésekben számos olyan visszaemlékezés hangzott el, amelyek szinte kiáltottak a további kutatás után. Az egyik ilyen történet feleségem 25 gyermekes ükanyjáról szólt. Elkezdtem tehát megkutatni az érintett családfaágat és összegyűjteni Wéber Andrásné Szirotek Teréz gyermekeit a visszaemlékezésekből és a születési anyakönyvekből. Továbbá megpróbáltam levéltári források segítségével kideríteni, hogy milyen kitüntetésről lehetett szó, és átnézni a Tolnai világlapokat lehetséges évkörökből. A 25 testvér azonban sehogy sem lett meg, mindig hiányzott néhány, ráadásul a kor keresztnévadási szokásai szerint a csecsemőkorban meghalt gyermekek nevét később odaadták egy újabb gyermeknek, annak korai halála esetén akár egy harmadiknak is, ami nehezítette az adatok áttekinthetőségét.
A kutatás azonban ha lassan is, de kezdett eredményeket hozni, más kutatókkal is kapcsolatba kerültem és segítséget is kaptam tőlük újabb adatok formájában. Csömör betelepülése a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc után indult meg, a Wattay-család hozatott főként felvidéki magyar családokat az egyébként  kifejezetten jó adottságú, lágy dombokkal és termékeny földekkel rendelkező környékre. Az 1784-es népszámlálás már 141, többnyire evangélikus családot talált Csömörön. A népességet megtizedelő 1831-es nagy kolerajárvány
után immár a Grassalkovichok telepítettek be főként katolikus németeket a Buda környéki falvakból, leginkább olyanokat, akik járatosak voltak a szőlőművelésben. A csömöri Szőlő-hegy ma is őrzi nevében, hogy anno nem csak a budai hegyekben, hanem a pesti dombvidéken is jelentős szőlőművelés folyt. A mai Törökbálint területéről érkezett ezekben az években az általam kutatott Szirotek család is öt gyermekkel, akik immár csömörön házasodtak.

A cikkben szereplő újságok elérhetőek  ADT szolgáltatásunkban!  


A családkutatás során már több alkalommal is megtapasztaltam, hogy érdemes ugyanazokat a kereséseket néhány évenként végigfuttatni az elérhető adatbázisokon és online kutatóhelyeken, a digitalizált anyagok köre ugyanis állandóan bővül. Nem volt ez másként az Arcanum esetében sem, így amikor 2018. elején újra végigfuttattam az általam kutatott családneveket, nagyon nagy örömöt okozott, hogy az előző kutatásom óta eltelt időben azok az újságok is digitalizálásra kerültek, amelyek végre fellebbentették a fátylat a régi történetről.
Bár a keresett nevek sokszor az eredeti sajtótermékekben is számtalanképp íródtak le, nem is beszélve a korabeli nyomdahibákról és a néha előforduló karakterfelismerési pontatlanságokról, több korabeli forrást is sikerült találni. Ezekből végre megtudhattuk, hogy 1930. augusztus 20-án, Szent István napján immár harmadszor tartották meg a Magyar Anyák Ünnepét, és a régi képviselőházba (ma ez az olasz intézet a Bródy Sándor utcában) hívták meg azokat az asszonyokat, akik a legtöbb gyermeket adták az országnak. Ugyan nem személyesen Horthy Miklóstól, hanem gróf Klebersberg Kunónétól és más előkelőségektől vehették át a nemzeti színű szalagon lógó ezüst érmet és az azzal járó száz pengő pénzjutalmat. A beszámolók szerint "a legnagyobb tapsot özvegy Wéber Andrásné kapta aki Csömörről jött fel az ünnepségre. 25 gyermeke volt neki, akik közül hat él".
Elsőként, augusztus 22-én az Est számolt be az eseményről, többek között a fenti sorokkal és "Hat anyának 134 gyermeke" címmel. A lap a legnagyobb meglepetésemre fotót is közölt, amin négy kitüntetett között látható Weber Andrásné is.

szirotek_terez_az_est_1930-08-22.jpg

A következő cikk augusztus 26-án jelent meg a Pesti Hírlapban, ebben egy helyszíni riportot olvashatunk Weber Andrásnéról. A cikkből számtalan érdekes részlet derül ki elődeink életéről és hétköznapjairól, illetve fel is sorolják a 25 gyermek születési dátumát 1872 és 1899 között.

szirotek_terez_pesti_hirlap_1930-08-26.jpg

Végül pedig előkerült a régi családi történetben említett Tolnai Világlap is, amelynek augusztus 27-i száma többoldalas képriportban számol be a Szent István napi eseményekről. Az egyik oldalon épp Horthy vonul a Szent jobb körmenetben, a másikon Bethlen István miniszterelnök és József Ferenc főherceg, a következőn pedig ünneplő lányok gyűrűjében fekete fejkendőben a mi Wéber Andrásnénk látható.

szirotek_terez_tolnai_1930-08-27.jpg

Szita Péter

A bejegyzés trackback címe:

https://arcanum.blog.hu/api/trackback/id/tr1213871430

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.