A történelem hitélete

A Hit Gyülekezete Magyarországon

2018. szeptember 04. - hacsa.

"Magyarország a szabad vallásgyakorlás és a vallási türelem országa." Ezzel a mondattal kezdődött a Hit Gyülekezetének (HGY) nyilvános üldözése a Kádár-korszakban. Sokáig ugyanazok harcoltak a vallásszabadság és a Hit Gyülekezete ellen. Sokáig együtt harcoltak a vallásszabadság és Németh Sándor hívei. Aztán minden másképp lett.

gyuli_1.jpg

Ebben a szerény budaörsi gyülekezeti házban kezdődött a Hit Gyülekezetének története 1979-ben. (Beszélő, 1990. szeptember 1.)

A cikkben szereplő újságok elérhetőek  ADT szolgáltatásunkban!  

Egyházukból kiábrándult katolikusok ötfős imacsoportjából nőtt ki a Hit Gyülekezete, melyet a kezdetektől Németh Sándor vezet. Legális magyar nyelvű lapban a rendszerváltásig a felekezet nevét olvasni nem lehetett. Az Amerikai Magyar Népszava írt ugyan 1983-ban Hit Gyülekezetéről, de ők csak a Hobart Freeman vezette Faith Assembly nevét fordították le. Az a társaság arról híresült el, hogy minden gyógyító beavatkozást és szert elutasítottak azzal, hogy Isten emberi segítség nélkül is meggyógyítja azt, akit meg akar, és ebbe a meggyőződésbe elég sokan belehaltak. Hozzájuk azonban a magyar gyülekezetnek nem volt köze. 

A Magyar Ifjúság 1984 március 9-i számában támadta meg a gyülekezetet annak megnevezése nélkül az állambiztonsági szervek intenciói szerint Seszták Ágnes, aki a rendszerváltás után radikális jobboldali lapok publicistájaként folytatta pályáját. Ebben a cikkben olvasható a fent idézett mondat a kádári Magyarországon uralkodó kivételes vallásszabadságról. A cikk elrettentő példákat sorol azoknak az embereknek és családoknak a sorsáról, melyek egy "illegális" vallási csoportosulás "áldozatai" lettek. A cikk szerint "gyülekezetük legalizálásra rekszik. Nincs kétségük afelől, hogy kérelmük pozitív elbírálást nyer. (Mi az ellenkezőjét szeretnénk remélni. — a Szerk.)" 

A szamizdat Beszélő 1984/10. számában Fehér Dániel álnéven a szintén üldözött Magyar Evangéliumi Testvérgyülekezetet vezető Iványi Gábor reagált a Németh Sándorék elleni támadásra, rámutatván, micsoda szemforgatás "vallásszabadságnak nevezni a mindenre kiterjedő hatósági gyámkodást", a hatósági zaklatásokat,házkutatásokat, munkahelyi fenyegetéseket, a sajtó útján történő lejáratást, megfélemlítést, melyekkel szemben a hívők védtelenek.

Fehér Dániel, azaz Iványi Gábor a későbbiekben is rendszeresen beszámolt a Beszélőben a HGY elleni hatósági és rendőrségi akciókról. Például itt.

gyuli_2.jpg

Németh Sándor a 80-as években. (Beszámoló Vitézy László készülő dokumentumfilmjéről, Film, színház, muzsika, 1989. április 22.

A demokratikus ellenzék és az üldözött vallási közösségek között szoros kapcsolat alakult ki. Az SZDSZ alakuló ülésén 1988 novemberében a zsúfolt Jurta Színházban 200-300 "hites" volt jelen. (Erről Kőszeg Ferenc számolt be a Mozgó Világ 1993/4. számában.)

Az SZDSZ vezetésébe, később parlamenti frakciójába a HGY két vezető személyisége, Hack Péter és Mészáros István László is bekerült. Ők a Kőszeg Ferenc által megszervezett Magyar Helsinki Bizottságnak is tagjai voltak két évtizeden át. Az SZDSZ programjának egyházügyi fejezetét Németh Sándor írta. A HGY hálaadó istentiszteletet tartott a liberális pártok által kezdeményezett 1989-es "négyigenes" népszavazás győzelme alkalmából. 

A legális Magyarországi sajtóban 1989. március 14-én bukkant fel először a gyülekezet neve. Ekkor számolt be a Népszabadság arról, hogy az Állami Egyházügyi Hivatalban tárgyalások folynak a HGY legalizálásáról. 1989. május 26-án jelent meg a HGY-t elismerő rendelet a Magyar Közlönyben. 

1991 októberében (a rendszerváltás előtt üldöztetést szenvedett) Németh Géza református lelkész nagyszabású mozgalmat indított Segítő Barát Munkaközösség néven a "destruktív szekták" ellen. A mozgalom célját Németh Géza így rögzítette: "...Mozgósítani a bűnüldöző szerveket a szekták büntethető cselekményei ellen, s ezeket a legszélesebb nyilvánosságra tárni. Hatóság felállítását javasolni, amelyikhez az állampolgárok a destruktív szekták ellen panasszal fordulhatnak. A panaszok ifjúság-, családellenes, bűnügyi stb. indokoltsága esetén a szekták a) támogatását állami pénzből megvonni; b) működésüket betiltani; c) az illegális tevékenységet rendőri eszközökkel felszámolni." (L. Beszélő, 1993. február 13.) A mozgalom elsősorban a hitesek és a krisnások ellen irányult. A HGY-elleni kampányhoz a kormánypártok és azok médiája is csatlakozott, mivel a HGY az ellenzéki SZDSZ-hez kötődött. A kampány ellen a Beszélőben ismét csak Iványi Gábor, valamint Németh Sándor sajtósa, Bartus László lépett fel. (L.pl. itt és itt.)   

Kamarás István vallásszociológus, a katolikus értelmiségieket tömörítő Pax Romana magyarországi alelnöke ezt írta a szektaellenes mozgalomról: "1991-ben - nyugati anti-cult movement szervezetektől támogatva - Németh Géza református lelkész olyan sikeres kampányt indított a szerinte amerikai eredetű 'destruktív szekták' ellen, hogy 1993-ban a Parlamentben nemcsak a kereszténydemokrata kormánypárti képviselők, hanem az ellenzéki (akkor még liberális) FIDESZ-képviselők fele is megszavazta, hogy négy, 'bomlasztó ideológiát' képviselő egyház ne kapja meg az egyházakat megillető anyagi támogatást. A szektaellenes kampány fő jelszava a nemzeti érdekek és értékek védelme a vallási amerikanizálódással szemben. A kampány teljesen hamis képet adott Észak-Amerika vallási helyzetéről: nagyon sok magyar állampolgár elhitte, hogy a 'vallástalan Amerika destruktív álvallásai' veszélyeztetik a keresztény európai kultúrát, holott az Egyesült Államok és Kanada lakosságának jelentősen nagyobb százaléka vallásos, mint a helyenként igencsak elvallástalanodó Európáé." (2000, 2001. május.)

A HGY hívei a Sportcsarnokban, Kurir, 1991. október 28.

Az 1994-es választások előtt a HGY körlevelet adott ki: "/.../ Alaptalannak és tisztességtelennek érezzük azokat a véleményeket, amelyek azzal riogatják a választópolgárokat, hogy demokratikus hatalmi változás esetén társadalmi anarchia és egyházüldözés következne be. Egyházunk a politikai váltógazdálkodást a fejlett országokra jellemző társadalmi dinamizmus és a folytonos korrekció megőrzése szempontjából alapvető feltételnek tekinti./…/ Sajnáljuk, hogy a keresztény nemzetinek mondott kormány négy éve alatt eddig soha nem tapasztalt mértékben terjedtek el olyan nem kívánatos jelenségek, mint a pornográfia, a prostitúció, a kábítószer-élvezet, a bűnözés és az erőszak. Kívánatos lenne, ha a következő politikai vezetés tudatosítaná, hogy a szabadság felelősséget is jelent, amibe a polgári önkorlátozás is beletartozik. Ha ez hiányzik, az új kormánynak a bibliai erkölcs szerint élni akaró polgárok szabadságát is meg kell védenie.
A Hit Gyülekezete azt ajánlja tagjainak, hogy a választáskor azokat a politikai erőket részesítsék előnyben, amelyek a jelenlegi posztkommunista és túlideologizált közegből egy szabad és nyílt jóléti társadalom irányába képesek vezetni az országot, s amelyek tiszteletben tartják az egyének személyi méltóságát, szabadságát, autonómiáját, a társadalom vallási pluralizmusát és az államhatalom korlátáit./.../ A Hit Gyülekezete továbbra is elítél mindenféle államegyházi törekvést, de azt is, ha az egyházak állami eszközöket igénybe véve terjeszkednek, illetve növelik befolyásukat. Ugyanakkor azzal a felfogással sem értünk egyet, amely a vallásgyakorlatot kizárólag kulturális és karitatív tevékenységként igyekszik meghatározni és minősíteni." (Népszabadság, 1994. május 4.)

A 90-es években a HGY igen gyorsan növekedett, hamarosan a negyedik legnagyobb egyház lett az 1%-os felajánlások szerint.

A HGY 1998-ben is aktívan részt vett a választási kampányban, és ezúttal is a liberálisokat támogatta. A választások kimenetele azonban nem kedvezett a HGY-nek, melynek ebben a ciklusban egyszerre kellett szembenéznie a korábbinál is erőteljesebb külső támadásokkal és a belső feszítő erőkkel. A választások után kiéleződtek és néhány hónap múltán szakításhoz vezettek a gyülekezeten belüli feszültségek. Pár száz kilépő megalapította a Budapesti Autonóm Gyülekezetet, mely 2011-ben sok más felekezeti közösséggel együtt elvesztette egyházi státuszát. A belső ellenzék által még a szakítás előtt összeállított kiadvány szerint "a gyülekezet a romlás állapotában és a szakadás küszöbén áll. Ennek oka szerintük Németh Sándor diktatórikus magatartása mellett az a tény, hogy az egyház az SZDSZ fiókintézménye lett, a Hetek című hetilap a választási kampányban egyre szélsőségesebb hangot ütött meg, a problémákkal való szembenézés helyett összeesküvés-elméletek gyártása folyik, átláthatatlan az egyház pénzügyeinek kezelése, a döntések informálisan, az érintettek részvétele nélkül történnek." (Magyar Nemzet, 1998. szeptember 9.)

Az Országos Rádió és Televízió Testület panaszbizottsága - az adás után négy hónappal - megállapította, hogy "A Hét című tévéműsor /1999 - hacsa/ február 28-án megsértette a törvényt. A Hit Gyülekezetét olyan dehonesztáló képi és szövegkörnyezetben mutatta be, amely alkalmas a gyülekezet lejáratására, anélkül, hogy a gyülekezet képviselője lehetőséget kapott volna arra, hogy az őket ért vádakat visszautasítsa". (Népszabadság, 1999. július 7.)

1999 derekán megjelent és nagy port kavart a gyülekezetből kivált Bartus László Fesz van című könyve, melyben igen súlyos dolgokat állít arról, hogy mi történik a HGY-ben a kulisszák mögött, ahová az egyszerű hívek nem látnak be. Bartus közveszélyesnek minősíti a HGY-t, de (a könyvében még) elhatárolja magát azoktól, akik erre hivatkozva a vallásszabadság ellen törnek. Úgy véli, nem törvényi tiltással, hanem a nyilvánosság erejével kell küzdeni az ilyen jelenségek ellen. (Népszabadság, 1999. június 16.

A Szent László Akadémia „Szektaveszély Magyarországon, avagy százezer szülő az őrület határán” címmel a HGY-re kihegyezett "vitaestet" hirdetett a Magyarok Házában az alpári antiszemita kiszólásairól elhíresült Franka Tibor vezetésével. A Népszabadság tudósítása szerint a fórumot "hisztéria és lincshangulat jellemezte, meg antiszemita gyűlölködés". A közönség a fent idézett Kamarás Istvánnak és Lipp László katolikus papnak sem kegyelmezett, az utóbbit is lehurrogta a közönség, amikor arról beszélt, hogy katolikus elkötelezettségből is adódnak hatalmas családi drámák, amikor egy fiatal bejelenti, hogy pap, szerzetes vagy apáca akar lenni. "Elszabadultak az indulatok. Az addig csendes megjegyzések formáját öltő zsidózás a felszínre tört, vértolulásos arcok és fenyegető öklök adtak nyomatékot a szitkoknak. Némelyik magából kivetkőzött szülőt látva egész könnyű volt elképzelni, hogy gyermeke miért választotta inkább a Hit Gyülekezetét." A jelenlévő hitesek heves felszólalásai csak olajat öntöttek a tűzre. (Népszabadság, 1999. június 5.)  

gyuli_4.jpg

 Vihar előtt... (Népszabadság, 1999. június 5.)

A MIÉP elnöke, Csurka István és képviselője, ifj. Hegedűs Lóránt hevesen követelték az egyházi törvény módosítását, hogy a keresztény hit "elzsidósítására" törekvő Hit Gyülekezetét és a hozzá hasonló "destruktív szektákat" be lehessen tiltani. (Magyar Nemzet, 1999. július 10.) A kormánypártok képviselői is felsorakoztak Csurkáék mögé. A Kisgazdapártban Molnár Róbert, a Fideszben Ughy Attila állt a HGY-ellenes kampány élére. Molnár Róbertet, aki kijelentette, hogy a HGY a vallással való visszaélés mintapéldája. (Népszabadság, 1999. október 20.) Bartus László szakértőként támogatta Molnárt. Várhegyi Attila államtitkár Molnár interpellációjára adott válaszában megnyugtatta képviselőtársát: a kormány az egyházi törvény módosítására készül, amellyel megakadályozzák majd az ilyesféle visszaéléseket. Ughy Attila leszögezte, hogy a HGY vezető gazdasági bűncselekmények sorát követték el. A kormány ezzel kapcsolatban vizsgálatot rendelt el (Népszabadság, 1999. június 23.), és parlamenti vizsgálóbizottság is alakult. Ezek a vizsgálatok aztán eredménytelenül haltak el.

gyuli_7.jpg

Népszava, 1999. december 15.

A HGY-hoz való viszony kérdése az SZDSZ-t is megosztotta. Sokan ekkor szembesültek azzal, hogy a HGY ugyan a vallásszabadság, az emberi jogok, valamint az állam és az egyház elválasztása tekintetében a liberálisokkal egyező álláspontot képvisel, de egyebekben meglehetősen antiliberális nézeteket vall. Még többen vélték úgy, hogy a HGY immár inkább csökkenti, mint növeli a párt vonzerejét. Mások viszont azt gondolták, hogy az SZDSZ elvtelenül magára hagyja a hatalom által (ismét) brutálisan támadott, veszélyeztetett felekezetet, és ezzel elárulja elveit. Ebből a megosztottságból következett, hogy Hack Pétert először megfosztották frakcióvezető-helyettesi tisztségétől, majd pedig beválasztották a párt ügyvivői testületébe. Hack leváltása után a HGY szóvivő-helyettese sajnálattal állapította meg, hogy "az SZDSZ parlamenti politizálásában a liberális értékek képviselete az eddiginél még kisebb hangsúlyt kap". (Népszabadság, 1999. szeptember 15.)

Ilyen körülmények között ünnepelte a HGY huszadik születésnapját. Az ünnepségen jelen volt több liberális közéleti személyiség, többek között Jancsó Miklós és Bródy János. Tamás Gáspár Miklós pedig beszédet is mondott: „Nem tartozom közétek, nem vagyunk egyformák, de ti meg fogjátok érteni azt, amit mondok. Egy olyan világ, amiben az erő, a hatalom, a gazdagság és a hazugság érvényesül, senkinek - sem férfinak, sem nőnek, sem kereszténynek, sem zsidónak - nem lehet a világa.” (Magyar Nemzet, 1999. október 11. Itt található az alábbi fotó is.)

gyuli_6.jpg

 Ekkor szembesült a nyilvánosság azzal, hogy a történelmi egyházak radikális kritikája, a fasizmus vádját parttalanul kiterjesztő "keresztény cionizmus" és a népek kollektív minősítése miként jelenik meg Németh Sándor beszédeiben. Mester Ákos idéz hosszan a lapjában ezekből az általa (is) rémületesnek minősített szövegekből: "Adolf Hitler csak azt csinálta, amit a katolikusoktól tanult. A mostani római katolicizmust, minden túlzás nélkül ki lehet mondani, Mussolini alapította. Mussolini nélkül nem tudták volna ezt a római katolikus egyházat létrehozni. Ehhez kellett Mussolini.” A francia "ugyanolyan náci, ugyanolyan antiszemita, ugyanolyan intoleráns nép, mint a német nép meg a többi európai nép. Mindegyik európai nép tradíciójának ez a gyökere. Meg
vagyok róla győződve, hogy ez a gyökér többnyire Rómából származik... Spanyolországról, Portugáliáról hadd ne beszéljek, ezek a hatvanas években még félfasiszta országok voltak, a hetvenes években is még félfasiszta országok voltak. Ezek tanítsák meg a magyarokat, hogy mi a demokrácia? /.../ Tehát a portugál, spanyol népben nincs változás, és nem is lesz." (168 óra, 1999. december 9.

Az első Orbán-kormány nem tudta az egyházi törvényt a HGY kárára módosítani, mert ellenzéki támogatás híján ehhez nem volt meg a kétharmados többség. 2010 után a második Orbán-kormány az SZDSZ Németh Sándor által jegyzett liberális egyházpolitikai programjának teljességgel megfelelő egyházi törvényt olyannal váltotta fel, amely mindenben tagadta annak alapelveit (a normativitást, az átláthatóságot, a felekezeti egyenjogúságot,az állam önkényes beavatkozásának kizárását). Számos kisebb felekezet tiltakozott a törvény ellen, a HGY azonban nem csatlakozott a tiltakozókhoz, mert az ő egyházi státuszát a törvény nem szüntette meg. Ellentétben a HGY mellett üldöztetése idején mindig kiálló Iványi Gábor felekezetéével. 

Ekkor már csak az ellenzéki Jobbik és annak élén Vona Gábor követelt olyan jogi szabályozást, amely a HGY-t is törvényen kívül helyezi. 

A HGY ezekben az években egyik politikai táborhoz sem csatlakozott, bár 2012-ben Németh Sándor kifejezte örömét, hogy Bajnai Gordon visszatér a politikai életbe, és nem zárta ki, hogy a HGY támogatni fogja őt és alakulatát, de ehhez "hozzátette, százezres szavazótáboruk egyelőre nem tette le a voksát egyetlen párt vagy szövetség mellett sem". (Magyar Nemzet, 2012. november 6.

A korábban antiszemita alapon iszlámbarát Jobbik a 2015-ös menekülthullám hatására xenofób alapon iszlámellenes lett, és ezzel megteremtődtek a HGY és a Jobbik közeledésének feltételei, melynek Németh Sándor látványos jelét adta, amikor 2016. szeptember 25-én a prédikációjában kiállt Vona Gábor mellett. (Erről l. például Fekete György olvasói levelét, Népszabadság, 2016. október 6.)

A HGY csatlakozott a menekültellenes kurzushoz, Hack Péter és Mészáros István László kilépett a kormányzati támadás alá került Magyar Helsinki Bizottságból. Németh Sándor a kvóta-népszavazáson való részvételre és a kormány által elvárt NEM szavazatra buzdította híveit. A 2018-as kampány során a HGY csatlakozott Orbán Viktor táborához. Németh Sándor a gyülekezet folyóiratában, az Új Exodusban ekképp értékelte az ország helyzetét: "Morális és spirituális szempontból Magyarország jó irányba megy. Politikai és gazdasági szempontból is talán a legkisebb rossz útját választotta Magyarország, és úgy gondolom, ebben a keresztényeknek támogatniuk kell most Magyarország vezetőit." „Jelenleg, elsősorban a nyugati társadalmakban, a világon található összes sötét és destruktív erő koncentrálódása zajlik.” Magyarország viszont: „igyekszik védelmezni a nemzeti identitást és szuverenitást, a hagyományos családmodellt és a kereszténységet is". Az interjú ismertetése a Népszava, 2018. március 22- i  számában olvasható. Ugyanitt nyilatkozta Hack Péter: "Nem történt irányváltás, nem mi változtunk meg".

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://arcanum.blog.hu/api/trackback/id/tr3914214123

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.