Akik a szavunkat a szájunkba adták

60 évvel ezelőtt született meg a Szabó család

2019. június 30. - hacsa.

A pártállam legsikeresebb, leghatásosabb, legnépszerűbb propaganda eszköze a Szabó család volt. Az ország azonosult vele és a maga képére formálta. Az osztályharcos Szabó bácsi helyett a kispolgári Szabó nénit tolta főszerepbe a közkívánat. Fönt megértették, hogy az ország kispolgári módon tud lojális lenni, lent megértették, hogy szabad kispolgári módon lojálisnak lenni.

"Tudja-e a kedves olvasó, ki adta Szabó nénit a Szabó család első részében 1959. június 30-án, kedden délután hatkor a Kossuthon? Biztos azt hiszi a kedves olvasó, hogy tudja, pedig biztos nem tudja. A Szabó nénit akkor nem adta senki. Szabó néni arra az első keddre egyáltalán nem kapott szöveget. Nem is kellett kapnia.Másodhegedűsnek készült ő, nem primáriusnak. A korabeli Rádióújságban 'a Rádió új folytatásos játékát' bemutató cikk 40 sorából 26 Szabó Jánosról szól, és csupán három szóban említették, hogy van annak a Szabónak egy 'kissé bőbeszédű életepárja' is. A Rádióújság felkérte a hallgatókat, hogy írják meg véleményüket és ötleteiket, 'amelyek közül a használhatók bekerülnek majd a sorozatba'. Alighanem nagy szerepük volt ezeknek a leveleknek abban, hogy Szabó néni a család életének középpontjába tolódott. A magyarországi szocializmus sorsa akkor dőlt el, amikor Szabó néni a mindennapok világának szervező középpontja lett./.../ A Szabó család eredetileg nem annak a hétköznapi családi létfolyamnak készült, ami lett belőle." Bűncselekménnyel és a bűnt felfedező Szabó bácsi leütésével kezdődött a történet, nagy nyomozással folytatódott, és a nyomozás során rendre kiderült, hogy a rossz fiúk '56-ban mind az "ellenforradalom" gonoszai voltak, a jók pedig a jó oldalon álltak. (Révész Sándor: Szabó néni átvitt értelme, Mozgó Világ, 1993/5.)

szabocsalad_1.jpg

A Szabó család eredeti stábja. A bal szélen látható Békés Itala ma 92, az alatta mosolygó Lőte Attila 85 éves. A többiek már nem élnek. (Szabad Föld, 1961. július 23.)

Ezt a rádiós szappanoperát az 1959-ben még javában zajló megtorlásokat igazoló propagandahadjárat részének szánták és vallásellenes propagandával kötötték össze. Szabó néni eredetileg az a bigott, babonás, vallásos asszony lett volna, akit az öntudatos férfiak a helyes útra térítenek. De nem térítettek. Szabó néni a hitével és az elméleti tudatosságtól távol álló lojalitásával együtt a mindennapok tűrt és támogatott, mindenkiről gondoskodó, mindenkit óvó hősnője lett, az 56-ban a gonosz "ellenforradalmárok" karmából kimentett Halász Ferinek pedig szabad volt rossz férjnek bizonyulnia, akitől Szabó néni kislányának el kellett válnia.

A népfrontos napilap így magyarázta a Szabó család sikerét: "A siker valószínűleg két forrásból táplálkozik: a nagyszámú hallgatótábor egyrészt a legmaibb máról hallhat, a néhány napos friss eseményeket a rádióbeli 'fiktív' család tagjai már megtárgyalják, s miután mindez rádiójátékszerűen zajlik, nagyobb útmutató-pedagógiai ereje van bármilyen kommentárnál. (A legszélesebb értelemben vett közönség mai témára szomjazó érdeklődésének szinte végleges bizonyítéka ez.) A siker másik forrása: a hallgatók szinte saját szavukat hallják, nem a művészi tömörítő erő, hanem a naturális közelség és hasonlóság vonz. A Szabó-család tükör, melyben a hallgatók önmagukkal ismerkednek. Bizonyíték arra, mennyire önmagukat akarják hallani, az a sok levél is, mely a szerkesztőkhöz kerül, s melyben a hallgatók pontosan előírják, milyen fordulatokat akarnak a Szabó család élete folyásában. Mindezekből következik, hogy a műfaj rangjáról vitatkozni fölösleges, a hatása pedig óriási. A legfontosabb tehát, hogy a Szabó család írói, szerkesztői ezt a helyzeti előnyt kihasználják, s anélkül, hogy a sorozat népszerűségét kockáztatnák, még igényesebb emberformáló szándékkal folytassák e hétköznapi krónikát." (Magyar Nemzet, 1960. március 1.)

Egy 1964-es felmérés szerint a megkérdezettek 43%-a mindig, 38%-a időnként meghallgatta a Szabó családot. (Akkor még persze a többségnek nem volt tévéje.) Öt emberből tehát csak egy maradt a Szabó család hatókörén kívül. 

szabocsalad_2.jpg

Ludas Matyi, 1961. április 27.

Az Esti Hírlap (1960. március 13.) így jellemzi a Szabó család társadalmi beágyazottságát: "A rádió Bródy Sándor utcai dramaturgiáján levelek százai. Egyszerű emberek, kedves pestiek, vidékiek Írásai a Szabó-családhoz, elsősorban a Mamához és a Papához. Gratulációk, aranyos sorok. Jó néhány levél kerülő úton érkezett, íróik a Lapály utca 27/b-be küldték őket, a rádióbeli Szabó-család címére. Ezek a levélírók valóban azt hiszik: igazi, élő munkásfamília életéről szólnak a hétről hétre megújuló játékok, és Szabó bácsi valóban a régi angyalföldi gyár nyugdíjasa. Szabó néni igazán a Lehel téri piacra jár bevásárolni, Laci tényleg szerelmes a részeges Zsiga szenvedve tűrő feleségébe, Angélába, és Icu, a legkisebb Szabó-gyerek, a kedvenc vitathatatlanul bukásra áll érettségi előtt. A képzeletbeli Szabó-család sok-sok ezer ember szemében, szívében valósággá vált, s ez egyben fémjelzi hitelüket, ügyeik életközelségét is."

Kifejezetten törekedtek rá, hogy a hallgatók úgy érezzék, valóságos család életébe hallgathatnak bele hetenként. Ne a színészeket képzeljék maguk elé: "VALENTÉNYI JUTKA és több olvasónk a Szabó-család szereposztására kíváncsi. Kívánságukat — sajnos — nem teljesíthetjük, ugyanis a műsor szerkesztője a rádióhallgatók, az illúzió kedvéért a szereposztásra vonatkozóan titoktartást kér." (Film Színház Muzsika, 1960. május 6.)

Egy leánynevelő intézetben az egyik lánycsapat "nem értett egyet azzal a sok intermezzóval, amellyel a szerzők a Szabó-család fiataljainak boldogságát késleltették. Elhatározták, nem várják ki, míg a Rádió stúdiójában elérkeznek idáig, ők rendezik meg a lakodalmat." (Magyar Nemzet, 1960. december 6.)

1960 karácsonyán a rádió élőben közvetítette a Szabó család karácsony estéjét. (Népszava, 1960. december 22.)

Gobbi Hilda eddig a karácsonyig tűrte a névtelenséget: "Két nagy család találkozott tegnap délben a Magyar utcában: a Rádióból ismert Szabó család tagjai köszöntötték a Jászai Mari Színészotthon lakóit. A Szabó család tagjait alakító művészek először léptek ki a titokzatosságból, és első útjuk a szeretett és tiszteletre méltó elődökhöz vezetett. Kellemes ünnepeket, hosszú életet és boldog öregkort kívánt Szabó bácsi (Szabó Ernő) és Szabó néni (Gobbi Hilda), aki alapítója, patrónusa és meghitt, őszinte barátja az otthonnak." (Népszabadság, 1960. december 25.)

szabocsalad_3.jpg

Ludas Matyi, 1963. január 10.

Gobbi Hilda meséli: "...tudom, sokan okoskodnak, nívót emlegetnek. Sőt, bevallom őszintén, hogy kezdetben én Is lázadoztam a Szabó-család ellen. Hiszen megszoktam, hogy felső fokon oktassak Shakespeare és Ibsen szavaival. Hónapok teltek el, amíg rájöttem arra, hogy alsó fokon Is meg kell népszerűén szólalnunk. A közönség várja tőlünk. Azon a vidéken jártam, ahol egy évtizeddel ezelőtt még villany sem volt. Matyóföldön. Betértem egy üzletbe. A hangomról ismerhettek fel. Odajön hozzám a helyiségben álló idős parasztasszony. Azt kérdezi: 'Hogy van kedves a veséje' Köszönöm, kopogom le a pulton. 'Elküldeném én magának, drágám, azt a tejafű receptet. Jó az, nagyon jó, ha fáj valamink.' Gondolkoztam, vajon miért hisz betegnek? Aztán hirtelen rájöttem, hogy Szabó néni panaszkodott egy héttel ezelőtt arról, hogy fáj a veséje." (Film, Színház, Muzsika, 1961. szeptember 8.)

Berkovits György: Magyarázatok Gabesnek című írásában is előkerül a Szabó család: "A rádió és a tévé viszont rátalált az igazi hősökre. Ezt a közönség reakciói bizonyítják. Mondok egy példát: A Szabó család egyik főszereplője, Balla Tibor zongoraművész, Péteri úr unokaöccse, beleszeretett Szabó Icuba, de egy hajókiránduláson összevesztek, s Tibor egy homokzátonyról a Dunába vetette magát, eltűnt. No most, a Budapesti Révkapitányság kétségbeesve jelentkezett a Rádiónál azzal, hogy az ég szerelmére, csináljanak már valamit a szerkesztők ezzel a szerencsétlen Balla Tiborral, mert éjjel-nappal szól a Révkapitányság telefonja, a fél ország érdeklődik, megtalálták-e legalább a zongoraművész holttestét." (Mozgó Világ, 1981/7.)

szabocsalad_4.jpg

Magyarázat fiatalabbaknak: a hatvanas években még csak az erre kijelölt személy, többnyire a házmester kezelhette a liftet. (Ludas Matyi, 1965. február 4.)

Értelmiségi körökben a Szabó család népszerűsége nem volt egyértelmű. Az Egyetemi Lapokban (1960. december 31.) egy Szabó Káté /!/ nevű szerző ezt a kis krokit publikálta: "A Népszabadság karácsony előtti valamelyik számában frappáns kis reklám ütötte meg a szemem. Már éppen vissza akartam ütni, amikor észrevettem, hogy a Szabó család tagjait ábrázolja, amint ők is könyvet ajándékoznak karácsonyra. A reklám hatására kértem apámtól egy ötvenest, és vettem anyámnak egy díszes, bibliofil könyvet. Ha egyszer a Szabó-család tagjai is... No de a Szabó családot nemcsak én hallgatom és rajongom! Sok-sok hasznos és szép dologra lehetne rávenni a magyar nép színe-javát, a Szabó család szerelmeseit, egy kis leleményességgel. Ha rajtam múlna, a nevelést már az óvodában kezdeném. 'A Szabó-család tagjai is megeszik a spenótot' hangoztatnám a kisdedek előtt, és szétfeszíteném a szájukat. Kiplakátolnám az Annában és a Paradisóban: 'A Szabó család tagjai is utálják a huligánokat'. A Patyolat-üzletekben ez a reklám fogadná a feleket: 'A Szabó család tagjai is beadják ősszel tisztíttatni a tavaszi kabátjukat.' A vállalati kultúrtermekben jelmondat lenne a falon: 'A Szabó család tagjai is hozzászólnak a termelési értekezleten.' A villamosokat ezzel a felirattal látnám el: 'A Szabó család tagjai is fogódzkodnak, ha jön a kanyar.'”

szabocsalad_5.jpg

Népszabadság, 1960. december 20.

(Barabás) a Ludas Matyiban (1964. június 4.) méltatta a Szabó család termékmegjelenítő tevékenységét: 
Mennyit
sajnáltuk évtizedek óta az amerikai közönség intelligensebb részét. Soha nem tudnak nyugodtan végighallgatni egy rádióműsort, végignézni egy izgalmas tv-adást, mert a programokat unos-untalan félbeszakítják a hirdetések. Magunkat nem kell sajnálnunk. Pontosan tudjuk, mi a különbség a műsor meg a hirdetés, a dramaturgia meg a reklám között: egyik nem szakítja félbe a másikat. Sőt, éppen a Szabócsalád május 19-i adásából tűnt ki, hogy szolidság dolgában elértük, talán már túl is szárnyaltuk a világszínvonalat. Sem a Szabó család adása előtt, sem utána nem volt hirdetés a rádióban. Benne volt! A gépkocsivezető Szabó Laci egy sajtótájékoztató részletességével ismertette családtagjainak a kötelező gépkocsi-biztosítás meg a Casco-biztosítás teljes szabályzatát, minden előnyét."

Vezér Erzsébet: Az elszabott család címmel írt paródiát az Új Írásba (1962/1.): 
"Az öreg L. Szabóék otthonában.
L. SZABÓ BÁCSI: Tudjátok, hova megyünk ma, gyerekek?
MIND EGYÜTT: Hová papa?
L. SZABÓ BÁCSI: Elmegyünk, megnézzük a giccs-kiállítást.
PETIKE: Aztán mi az a giccs, nagypapa?
BANDI: Petike, ne kotnyeleskedj mindig a felnőttek dolgába.
ICUKA (elmondja az Új Magyar Lexikon idevágó címszavát)
L. SZABÓ BÁCSI: Istenem, milyen művelt lyányom van nekem!
ICUKA: Jaj de jó lesz, csak előbb még gyorsan kioperálom valakinek a vakbelét.
BANDI: Én is megyek, csak még leleplezek egy kis panamát a minisztériumban.
LACI: Ott leszek rögtön, csak még jó útra térítek egy szaktársat, aki nem átall alkoholt fogyasztani, mikor vezet.
L. SZABÓ NÉNI: Milyen kötelességtudók is ezek a gyerekek!
(Mindnyájan el.)
RÁDIÓ SPEAKER: Kedves hallgatóink, sajnos adásunkat meg kell szakítanunk, mert az egész L. Szabó családot ott tartották a giccs-kiállításon és eddig még Gobbi Hilda hathatós közbenjárására sem engedték őket szabadon."

szabocsalad_6.jpg

Ludas Matyi, 1965. március 11.

D. Hofmann Márta és Vásárhelyi Mária a Jel-Kép című folyóiratban (1982/2.) elemezte a Szabó családot. Erre a következtetésre jutottak: Úgy gondoljuk, a Szabó család elsősorban és döntően azoknak tetszik, tetszhet, akik éppen annyira a valóság felszínén mozognak, és éppen annyira nincs szándékukban sem a dolgok lényegének megértése, mint a Szabó család tagjainak. Ők valóban önigazolást kaphatnak és megerősítést abban a hitükben és gyakorlatukban, hogy a valóság ilyen egyszerű és a látszat alapján megismerhető. A felszínesség és az előítéletes gondolkodás elválaszthatatlan egymástól. Így a Szabó család a dolgok előítéletes és felszínes megítélését tükrözi és erősíti a közvéleményben."

A Szabó család dramaturgja, Major Anna a rendszerváltás és a Szabó család megszüntetése után mesélte el, hogy a folytatásos rádiójáték felvételét a Magyar Rádió mindenkori elnöke személyesen hallgatta meg és cenzúrázta. Az egyes részekben szóba kerülő közéleti témákat az abban illetékes szerkesztőségekkel kellett egyeztetni. Ha a mezőgazdaságról esett szó, akkor mezőgazdasági rovat vezetőjének kellett jóvá hagyni a szöveget, ha pedig sportról, akkor magának Szepesi Györgynek. Amikor Szabó Bandi fiát kölcsönösségi alapon Olaszországban látta volna vendégül Bandi ottani kollégája, akkor a Magyar Nemzeti Bank elnöke tiltotta le a fiú utazását, mivel az ilyesfajta magán cserelátogatás "forintkiajánlásnak" minősült (ami bevett gyakorlat volt a kádári Magyarországon).

szabocsalad_7.jpg

Ludas Matyi, 1965. december 30.

A Szabó család a hatvanas években volt a legnépszerűbb. A család lelke, Szabó néni (Gobbi Hilda) nem érte meg a rendszerváltást. A rendszerváltás után a műsor hallgatottsága és hatóereje a töredékére csökkent. De azért a lecsökkent agitációs erejét is megbecsülték. A Horn-kormány Külügyminisztériuma 400 ezer forinttal támogatta a Szabó családot, hogy népszerűsítse a NATO-csatlakozást. Az Orbán-kormány idején a sztrájkoló vasutasokat legyilkosozták, a leállított budapesti metróépítést egy korrupt demszkysta lobbi bizniszének állították be, az SZDSZ kékjét a nácik barnájával és a kommunisták vörösével azonosították stb. A Gyurcsány-kormány egészségügyi reform-próbálkozását Szabó Icu doktornő ekézte. 

Ez az ekézés már az utolsó adásban történt, melyet 2007. május 30-án adtak le. Ekkor az országot még nem, de a Magyar Rádiót már a Fidesz embere, a Fidesz segedelmével megválasztott Such György kormányozta. Ő szüntette be 48 év és 2500 adás után a Szabó családot, amely a 300-400 ezres közönségével még ekkor is a közepes hallgatottságú műsorok közé tartozott.

Kövér László ekkor úgy vélekedett: "a kormány népnyúzó politikájának következtében a családok százezrei esnek szét. Erre legjobb példa a Szabó család megszűnése." (Népszava, 2007. május 29.)

Such György ma az Országgyűlés hivatalának főigazgatója, Kövér László házelnök bizalmas munkatársa.

szabocsalad_8.jpg

A Szabó család szereplői és munkatársai az utolsó adás fölvétele után. (Népszabadság, 2007. május 23.)

A bejegyzés trackback címe:

https://arcanum.blog.hu/api/trackback/id/tr5114911916

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.