A kétütemű szappantartó

Magyarország trabantnézetből

2019. október 25. - hacsa.

"Minden autó autó, minden autó autó, csak a Trabant szappantartó."  Az Ó, Zsuzsanna... kezdetű dalocska rengeteg strófájában minden "csak" után valami olyasmi jön, ami tényleg valami más. A hóember nem ember, a vasmacska nem macska, a lekvár nem vár, a vécézár nem cézár stb. A Trabant az egyetlen, ami úgy más, hogy nem más. Őt autó létére sem vették autószámba. Pedig ő volt a magyar népautózás hőskorának a főszereplője. 

trabant_1.jpg

Az első Trabant-modell, a P50-es. (Autó-Motor, 1958. december 1.)

1957-ben összesen négyezer magánautó volt Magyarországon. Ebből lett mára három és fél millió. A forradalom utáni megtorlások éveiben a korbács (az akasztófa és a tömlöc) mellett cukorkát is kínáltak a népnek. Magasabb életszínvonalat és szabadabb fogyasztást. Ennek keretében szabadították föl az autóvásárlást is 1959-re. Erről ír az Autó-Motor (1959. május 15.): "...nem is olyan régen, alig néhány évvel ezelőtt jóformán két kezünkön tudtuk összeszámolni, hány embernek volt nálunk saját autója. De már az 1957-es esztendőtől sók-sok kéz kellett volna az ilyen számításhoz. És jött a tavalyi év, amikor mintegy 3000 új autó jutott privát kézbe, s az idén is legalább ennyi — ha nem több — új kocsi és tekintélyes számú jobb állapotú használt kocsi növeli az egyéni tulajdobban levő autóállományt. Ezek tények, méghozzá olyanok, hogy világosan tudják bizonyítani: jó irányban haladunk. És a haladás egyik állomása, hogy ma már, akinek megvan rá a pénze, a korábban szükséges engedély nélkül vásárolhat akár használt, akár új gépkocsit. /.../ Lényegében tehát az eddigi autóvásárlási korlátozások és a velük járó problémák megszűntek. A szabad vásárlás első néhány napja viszont olyan offenzívát indított a magánosok autóeladását intéző Csepel Kerékpár és Motorkerékpár Nagykereskedelmi Vállalat ellen, hogy az ottani autóosztály dolgozói nehéz órákat éltek át a Bajcsy-Zsilinszky út 53. alatti öreg épületben.
Ez idő alatt gyakran jártunk ott. Azt tapasztaltuk, hogy a rohamozok nagy része Trabantot, illetve Wartburgot kívánt — mégpedig azonnal. Sajnos, ezekből a többiekhez mérten olcsó kocsikból sokkal kevesebbet kapunk, mint ahányan éppen ilyeneket kívánnak venni. Már április 28-ig közel 1200 igénylést tartottak nyilván és ez egyben azt is jelenti, hogy jóval túljegyezték a mostani esztendőben várható Trabant és Wartburg mennyiséget."

Bizony arra az évre csak 250 Trabantot ígért a zwickaui VEB Sachsenring autógyár. 

trabant_2.jpg

Próbaútra indulnak az első Trabantok a gyárból. (Autó-Motor, 1958. február 15.)

1958 február 15-én adott hírt az Autó-Motor először a magyar sajtóban arról, hogy hamarosan megkezdődik egy Trabant nevű kisautó sorozatgyártása az NDK-ban. "500 kcm-es motor vagyis méretileg kicsi erőforrás egy négyüléses kocsiba építve, még ma is meglehetősen úttörő vállalkozás. A hírek szerint azonban a Trabant kis motorjával is igen kiváló teljesítményt képes nyújtani."  Azt is a kétütemű kocsi javára írták, hogy duroplaszt karosszériával, vagyis "könnyű, jó szigetelő képességű, elasztikus műanyag-borítással" készül.

Júliusban elkezdődött a sorozatgyártás. Az év végén összesen két darab Trabant futott Magyarországon, de máris óriási volt az érdeklődés iránta. Izgatottan várták az aránylag olcsó autóvásárlási lehetőséget a reménybeli úrvezetők. A Trabant kezdő ára 38 ezer forint volt. Nagyjából két évnyi átlagkereset. Ma két évnyi nettó átlagkeresetből egy középkategóriás, 5-6 millió forintos autót lehet venni.  

Az Igaz Szó (1959. június 1.) ezt írta a Budapesti Ipari Vásárról szóló beszámolójában: "az emberek jóleső érzéssel nyugtázták, hogy a lengyel Warsawa, a cseh Skoda Felicia, vagy a keletnémetek kisautója, a Trabant és a magyar Ikarusok semmivel sem maradnak el a hasonló nyugati kocsik mögött."

A Trabant története a Szputnyikkal kezdődik. A névadás éppen akkor vált aktuálissá, amikor a Szovjetunió 1957. október 4-én fellőtte az első műholdat, a Szputnyik 1-et. A Szputnyik szó német megfelelője pedig a Trabant. A Szputnyik tiszteletére nevezték el a szervilis kelet-német elvtársak Trabantnak a műanyag kocsijukat. A szputnyik szó kísérőt, útitársat jelent, de a Trabant németül jelent még gyalogost, csatlóst (darabontot), szolgát is, így tehát a rosszmájú németül tudók viccelhettek a kocsi nevével is, de Magyarországon a trabantos viccelődés másról szólt.

trabant_3.jpg

A százezredik magyarországi Trabant átadása 1975. június 11-én. (História, 1997/9-10.)

Az autóvásárlás viszonylagos felszabadítása után kilenc évvel 141 ezer személygépkocsi üzemelt Magyarországon magánkézben. Ezek 15%-a volt "tőkés eredetű", 85%-a a szovjet blokk országaiban készült. Trabantból futott a legtöbb, 29 ezer. A magánautók ötöde volt Trabant. Utána következett a Moszkvics (25 ezer), a Skoda (22 ezer) és a Wartburg (20 ezer). (História, 1986/5-6.) Ez a négy márka adta a magánautók 70%-át. 1968-ban egy autó havi fenntartási költsége 500-1000 forint volt, az átlagkereset negyede-fele. A kocsik 46%-át szellemi foglalkozásúak birtokolták, 30%-át fizikai dolgozók. "Legtöbben az olcsóbb, kis fogyasztású kocsikat keresik. Az igénylők 50 százaléka Trabantot, 30 százaléka Wartburgot akar vásárolni. A legkeresettebb típusnál a várakozási idő jelenleg négy év. Ha ez megnyugtatja a türelmetlenkedőket: az NDK-ban és
Csehszlovákiában
ez az idő átlagosan öt év." (Magyar Hírlap, 1968. november 25.) Tehát az NDK-ban még tovább kellett várni az ott gyártott autókra, mint Magyarországon! Nálunk az autó vételárának a felét kellett befizetni az előjegyzéskor, jó néhány évvel azelőtt, hogy a kocsit a vevő átvehette volna.

trabant_4.jpg

Készül a Trabant. A kép mellett a szaklap lelkes beszámolója ennek a "különlegesen korszerű" műanyag kocsinak a "szenzáció erejével ható" műszaki megoldásáról, amellyel a "már-már halálra ítélt" kétütemű motorokat visszahozták az éltünkbe. (Autó-Motor, 1958. február 15.)

A Trabant egyszerre jelentette sokak számára a belépés lehetőségét az autósok akkor még viszonylag szűk, valamelyest még exkluzív körébe, és a legalacsonyabb státuszt ezen a körön belül. A kocsijukra sok éven át várakozók hiányérzete és az autós világot Trabantból szemlélők kisebbrendűségi érzése termelte ki a Trabant-humort, amely elöntötte a kor egyetlen vicclapját, a Ludas Matyit. Alább ebből a Trabant-humorból adunk válogatást: 

trabant_5.jpg

Ludas Matyi, 1963. június 13.


"Egy Trabant motorja felmondja a szolgálatot. Gazdája leáll az országút szélén. Segélykérőén integet az elrobogó gépkocsik felé. Egy olasz turista áll meg elsőnek, csak úgy csikorognak a hatalmas Ferrari fékjei... Magyarunk csak kézzel-lábbal tudja megértetni magát: vontassa be a legközelebbi városba. Kötél akad, az olasz is hajlandónak mutatkozik. A Trabant gazdája még egyet kér: legfeljebb 30 kilométeres sebességgel haladjanak.
Elindulnak,
de pár perc múlva a rohanáshoz szokott olasz megunja a döcögést. Rákapcsol. S aztán még jobban is, amikor visszapillantóban észreveszi, hogy mögötte feltűnt egy Jaguár. Csak nem hagyja, hogy az megelőzze!
120
-as tempóban robognak el így hármasban —, egy benzinkút előtt. Kezelője kinn áll. Nagy szemeket mereszt, s hátrakiált a feleségének :
Anyjuk! Láttad ezt? Verseny az országúton: első egy Ferrari, sodik egy Trabant, harmadik egy Jaguár!
S
már szalad is a telefonhoz. Felhívja a szomszéd benzinkutast.
Komám! Állj ki az országútra! Nagy versenyt láthatsz, arra felé robogtak ...
A
kollégának csak annyi ideje van, hogy kirohanjon: most már villámsebesen suhan el előtte a három autó. Visszatelefonál:
Köszönöm, hogy szóltál, mert amióta kétágú vagyok, ilyet még nem láttam! Most már mehetnek vagy 200-zal is! S a helyzet ez: első a Ferrari, második a Trabant, harmadik a Jaguár. A Trabant vezetője meg állandóan dudál, mert előzni akar!" (Ludas Matyi, 1962. december 13.)

trabant_6.jpg

Ludas Matyi, 1965. december 30.

"Régóta tudom, hogy az autótulajdonosok között szigorú hierarchia és súlyos gőg uralkodik. A múltkoriban újdonsült autós ismerősömnek őszinte hittel dicsértem Moszkvicsát.
— Hagyja csak — felelte némi rezignációval —, nem szép ez már. Egy vacak Wartburg megnyomta hátul a sárhányóját.
Nemrég Opel Rekord-tulajdonos barátom vitt kocsiján haza. A November 7. téren a jobbra fordulásnál egy Trabant állta útját.
— Nyomorult kis Trabant — mondta barátom bosszúsan —, az ilyet már rég ki kellett volna tiltani a forgalomból." (Ludas Matyi, 1965. július 15.)

"Rémült arcú férfi fut a sarkon posztoló rendőrhöz:
- Rendőr elvtárs, rendőr elvtárs, az éjjel ellopták a Trabantomat.. - Csak a takaróját hagyták meg!
Mire a rendőr:
- Jól kirázta azt a takarót? Hátha benne van!"  (Ludas Matyi, 1966. június 23.)

Novobáczky Sándor - magyar autósüldözés: "A bandita bevágja magát áramvonalas Trabantjába, belelép a gázpedálba, és 30 kilométeres szédületes sebességgel robog el a tett színhelyéről. Üldözői egy Warszavával 30 kilométeres sebességgel követik, a bandita eléri a Tanács körutat, zöld jelzésnél tovább robog. Szerencséje van: mivel itt szinkronlámpák vannak, az üldöző kocsi pirosat kap. A Trabant egyre fokozza a sebességét. A tengelykapcsoló meghibásodik, a garancia lejár. A bandita a legközelebbi szervizbe robog, ahol villámgyorsan négy hónap alatt megjavítják. A Warszawa természetesen lemarad, mert lejárt a menetlevele." (Ludas Matyi, 1967. március 23.)

trabant_7.jpg

Ludas Matyi, 1968. február 22.

"Versenykocsi. Trabant. A Körúttól a Verseny utcáig remekül megy." (Ludas Matyi, 1967. november 2.)

 "Íme, a legújabb, s nem is a legrosszabb Trabant-vicc!
A sötét garázsban, éjnek évadján, felsikít egy Jaguár:
— Mercikém, gyorsan gyújtsd fel a lámpádat, fogtam egy Trabantot!" (Ludas Matyi, 1968. március 28.) 

"— Megismer? — érdeklődött zavartan vendége, egy elegánsan öltözött férfi, kezében egy üveg befőttet szorongatva. — Cseresznye. Vigyázzon, köpje ki a magokat!
— Köszönöm. Foglaljon helyet. Ugyebár maga volt szíves elütni azzal a Chevrolettel?
— Haragszik rám?
— A világért sem. Egyenesen megtiszteltetésnek veszem. Ha már az embert elgázolja egy kocsi, legyen egy komoly márka. Megmondom őszintén, mindenki röhögött volna rajtam, ha egy közönséges Trabant jön nekem. Nagyon röstelltem volna." (Ludas Matyi, 1968. október 24.)

Olvasói levél: "Kristóf névre hallgató Trabantommal az Apáczai Csere János utca közepén parkíroztam a minap. Amikor dolgom végeztével visszatértem a kocsihoz, meglepődve fedeztem fel a szélvédőn egy papírt, ezzel a szöveggel: 'T. Uram, kocsiját az ilyen és ilyen rendszámú Mercedes koszolta be!' S az igazi meglepetés: egy vadonatúj, finom férfisál is volt mellékelve az üzenethez. Nyilván azzal a célzattal, hogy azzal töröljem le Kristófomról az olajfoltokat. Trabantom már attól is nagyon megtisztelve érezte magát, hogy egy Mercedes gazdája 'kocsinak' titulálta őt, hát még attól, hogy egy finom sálkendőt kínáltak fel a letörlésére!
Az igazi azonban mégiscsak az lett volna, ha a gáláns úr saját kezűleg törli le az olajfoltokat a Trabantról. Vagy ennyire már mégsem alacsonyodhat le egy Mercedes tulajdonosa?"

trabant_8.jpg

Ludas Matyi, 1969. augusztus 7.

"Csillag nélküli, sötét éjszaka. A néptelen országúton egy Trabant állt. Motorháza nyitva; mellette egy bőrkabátos férfi komoran bámulta a járművet. Váratlanul — valahonnét a szántóföldről — magas, ballonkabátos ember lépett a kocsi mellé:
— Valami baj van? — érdeklődött barátságosan.
— Kifogyott az üzemanyagom. A legközelebbi falu pedig tizennégy kilométerre van innen.
— Felajánlom az öngyújtómat. Még van benne egy kis benzin." (Ludas Matyi, 1970. április 30.)

"— Elégedett vagy a Trabantoddal? — Ügy általában igen, csak az a baj, hogy ha kinyitom az ablakot, az emberek minden szemetet beledobálnak." (Ludas Matyi, 1978, február 16.)

trabant_9.jpg

Ludas Matyi, 1969. november 13.

Körkérdés: Látott-e már ufót? "Én még nem, de engem már néztek ufónak. Amikor a Trabanttal megjelentem Londonban." (Ludas Matyi, 1978. december 28.)

Peterdi Pál: "Svédországban csődület támadt a Trabant körül. Egy szamojéd meg akarta venni. Egy harmadfű rénborjat adott volna párjáért. Azt elhiszem. Jó, most egy kicsit görbe vagyok. Amióta a Dembinszky utcában kiájultam a volán mellől, még nem tudtam kiegyenesedni." (Ludas Matyi, 1979. április 19.)

A legnépszerűbb Trabant modell a 601-es volt: "— Miért nevezik a Trabantot hatszázegyesnek? — Azért, mert hatszázan várnak rá, és csak egy ember kap." (Ludas Matyi, 1979. augusztus 2.)

trabant_10.jpg

Ludas Matyi, 1979. szeptember 13.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://arcanum.blog.hu/api/trackback/id/tr9915260396

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.