Dennis Tito amerikai milliomos volt hivatalosan az első, aki a világűrbe szórakozásból utazhatott. Igaz, ezt kemény kiképzés előzte meg, de mivel 20 millió dollárt fizetett az útért, megérkezése a Nemzetközi Űrállomásra turistaútnak tekinthető. Húsz éve éppen ezen a napon „csekkolt be” az űrjáratra.

Vesna Vulovicnak nem is kellett volna felszállnia arra a járatra, az őt alkalmazó cég ugyanis összekeverte egy másik alkalmazottal. Az akkor 22 éves légiutas-kísérő egy robbanás után tízezer métert zuhant a repülőgép testében, az ötperces esést végül fenyőfák és vastag hótakaró tompította. Vesna túlélte a zuhanást, a baleset okáról pedig több konspirációs magyarázat is született.

Még nem sejtjük, mi minden történhet a nap végéig, viszont az előző április 18-ákról mindent tudhatunk. Alámerültünk az ADT-ben.

Ez volt a szocialista világ első és utolsó győzelme a Nyugat fölött - hatvan évvel ezelőtt. Huszonhárom nappal előbb küldött a Szovjetunió embert a világűrbe, mint az Egyesült Államok. Semmi nem számított, csak ez az elsőség. Más hozadéka nem is nagyon volt a tragikus sorsú Jurij Gagarin űrutazásának. Nyikolaj Hruscsov, a Szovjetunió vezetője 1959-ben kijelentette, hogy országa 1980-ra megelőzi az Egyesült Államokat. Az első ember űrutazását a szovjet blokkban úgy üdvözölték, mint a kommunizmus történelmi fölényének, a Nyugat legyőzésének megdönthetetlen bizonyítékát. 

Az emberek között élő „szörnyek” meséi javarészt olyanok történetéből keletkeztek, akik valamilyen furcsa betegséggel küzdöttek, és az meghatározta külsejüket. Megpecsételődött sorsuk csak ritkán fordult jóra, legtöbbször kitaszítottként éltek. Nem ilyen volt Pedro Gonzales, az első ismert és leghíresebb farkasember, aki a Szépség és a szörnyeteg történetét ihlette.