Arcanum blog

Az eltipródott szívtipró

Szécsi Pál (1944-1974)

2022. április 30. - hacsa.

Olyan bálvány lett egy csapásra, amilyet Magyarország még nem ismert. Megvesztek a nők a sármos, fiúsan férfias, ideális külsejű, romantikus dalaival, behízelgő tenorjával hódító énekesért. Virágözön és szerelmes levelek tömege fogadta a fellépésein. A magánélete pedig csupa kudarc és szenvedés volt születésétől kezdve. Nyolc öngyilkossági kísérletet élt túl. A kilencedik vetett véget rövid és szédítő karrierjének.

szecsi_1.jpg

Képes Újság, 1973. január 13.

Magyarország megszállásának a napján vagy másnapján született, 1944. március 19-én vagy 20-án. "Egy tragikus sorsú, elhagyott zsidófiú" cím alatt emlékeztek meg róla tavalyi születésnapján a Mazsihisz honlapján (2021. március 19.). Igazából csak az akkori törvények és üldözési szempontok szerint volt zsidó, egyébként a családja már rég kikeresztelkedett, és őt is római katolikusnak keresztelték. Azt sem tudjuk, hogy apját zsidóként lőtték agyon, vagy a származására nem néző akna végzett vele 1945 januárjában. Szécsi Katalin (Pál nővére) szerint az első változat az igaz, a hónapokkal a halála után kiállított halotti anyakönyvbe aknasérülést jegyeztek be.

Mindenesetre Szécsi Pál még csecsemőként apa nélkül maradt, de gyerekkora nagyrészében az édesanyja sem volt mellette.

Érdekes apát veszített el, mielőtt megismerhette volna. Szécsi Ferenc (1905-1945) nyelvész volt és író. "Ami a történelemből kimaradt" címmel sikeres könyvet publikélt. Idegen szavak magyarításával is foglalkozott, és szótalálmányait az Új magyar szavak szótárában adta ki. A Magyarság (1942. november 8.) című nyilas lap, le is leplezte őt, mint a nemzetet átverő galád zsidót, aki a magyar nyelv megrontásán buzgólkodik. (A szótalálmányokból a Magyar Nemzet 1943. december 4-i számában talál egy csokorra valót az olvasó, ha kíváncsi rájuk.) Szécsi Ferenc sok mindenre tanthatta, nevelhette volna a fiát.

Az édesanya a három apátlan gyerek közül legfeljebb egyet-egyet tartott maga mellett. Akit éppen nem, az állami gondozásban, nevelőszülőknél nevelkedett.Az apahiánnyal súlyosbított anyahiány Szécsi Pál egész életét meghatározta.

Az anya krónikus depresszióval küszködött, a saját életét se nagyon tudta elrendezni. Első férje halála után állítólag még nyolcszor ment férjhez. Egyetlen fiát ismerős nevelőszülők nevelték Mezőtúron. Anyja többször felvitte magához Pestre, hogy aztán rövid idú multán visszaküldje Mezőtúrra, ahol a fiú sokkal jobban érezte magát, mint a fővárosban. Nyolc éves korában íratták be Mezőtúron az általános iskolába. 1956-ig járt oda. Az 1955-56-os tanévben ő volt az iskola legjobb tanulója, és főszerepet játszott a Furulyás Jancsi című iskolai előadásban. Kiskamaszként egy mezőtúri tánczenekarban trombitált.

Édesanyja 1956-ban az idősebb lányával együtt elhagyta az országot. A lányát Bécsben felejtette, ő pedig az Egyesült Államokban telepedett le.

Édesanyja távozása után Pál bekerült a fővárosi Állami Arany János Oktatási és Nevelő Intézetbe és a Reviczky utcai diákotthonban lakott. Miután visszakönyörögte magát Mezőtúrra, ott is járt gimnáziumba egy évig. Pontosabban: inkább nem járt, mint járt. Rengeteget hiányzott, és az egykori éltanuló sok tárgyból bukásra állt. A hirtelen növéstől és az alultápláltságtól gerincproblémái voltak, gyakran kellett gipszágyban feküdnie. (Minderről l. Szóljon, Jász-Nagykun-Szolnok megyei hírportál, 2015. március 8.)

1960 tavaszán, tizenhat éves korában végleg maga mögött hagyja a gimnáziumot és a gyerekkort. Feljön a fővárosba, itt segédmunkásként dolgozik, majd kabinosként a Palatinus strandon, amíg föl nem fedezik a nagyon jó megjelenésű fiatalembert mint manökent. Pillanatok alatt ő lesz az egyik legkeresettebb férfi manöken Pesten.

szecsi_2.jpg

Szécsi Pál manöken bemutatja a Hungarotex öltönyét. (Igaz Szó, 1967. november 15.)

Tizennyolc éves korában feleségül vette Hase Maria Grazynát, a lengyel fotómodellt, akivel egy divatbemutatón ismerkedett meg. Kiment utána Lengyelországba, ott pillanatok alatt megtanulta a nyelvet és idegenvezetőként működött. Három év múltán a házassága csődbe ment. Hazatért. Papíron valószínűleg soha nem váltak el, mert Szécsi a wikipédia szócikkéből letölthető halotti bizonyítványában is nősként szerepel.

Ha manökenként nem kerül be előkelő körökbe és helyekre, aligha lett volna belőle énekes. Például sohasem jutott volna be a Gellért szállóba, ahol 1965 szilveszterén egy divatbemutatón lépett föl, utána pedig a bárban elénekelt három számot. Valaki meghallotta, és elvitte Kovács Magdához, a neves énektanárhoz: "Megfigyeltem, hogyan is énekel. Azt mondtam aztán: Pali, itt én fogok tanulni tőled. Nem ott vette a levegőt, ahol előírásosan vennie kellett volna. Ettől volt ő Szécsi Pál, így született. Más ezt nem tudja, csak tanulhat belőle. Őt nem kellett tanítani, mindössze át kellett vele vennem az új számait, mert így kívánta." (Heti Pesti Riport, 1992. szeptember 18.) Később Majláth Júliánál is tanult.

1967-ben harmadik lett (Máté Péter mögött, Karda Beáta előtt) a budapesti Eszperantó Táncdalfesztiválon a Koncz Zsuzsától ismert (természetesen eszperantóul előadott) Beléptél az életembe című számmal. Ezután első lett az énekesek között a salgótarjáni amatőr könnyűzenei fesztiválon. Ekkor jelent meg a neve és a fényképe először a magyar sajtóban.

szecsi_3.jpg

Szécsi Pál énekel a salgótarjáni Országos Amatőr Könnyűzenei Fesztiválon. (Magyar Ifjúság, 1967. május 13.)

Hegedűs Tibor írt a Népszabadságban (1967. május 31.) erről a fesztiválról: "Árgus szemmel (s kihegyezett füllel) figyeltük, igazi tehetségre vadászván, a bemutatkozó táncdalénekeseket. A legtöbbet közülük Máthé Péter ígéri. Eredetiségre törekszik, pontosabban: egyéni kifejezésmódra. Nem utánoz, kreál. Nagy Gabriellából még lehet valaki. Karda Beáta Ambrus Kyrit utánozza, Szécsi Pál pedig teljesen személytelen. Egyelőre."

A második Táncdalfesztiválra fiatal tehetségeket kerestek. Majláth Júlia legkedvesebb tanítványaként ajánlotta Szécsit. Két dalt énekelt a fesztiválon, és a Csak egy tánc volt cíművel egycsapásra befutott. (Itt látható a Táncdalfesztiválon készült felvétel.) A zsűri kiejtette volna a dalt az elődöntőben, csak a közönség szavazataival jutott be a döntőn szereplő tizenöt dal közé az utolsó helyen. A döntőben Vadas Tamás és Varga Kálmán dala második helyezést ért el, ami valójában harmadik-ötödiknek felelt meg, mivel két első és három második díjat adtak ki. Ezen a táncdalfesztiválon az énekesek új generációja futott be: Fenyvesi Gabi, Kovács József, Poór Péter, Pápay-Faragó László, de kétségkívül Szécsi lett közülük a legnagyobb sztár.

szecsi_4.jpg

Az 1967-es Táncdalfesztivál arcképcsarnokában Sárosi Katalin és Sztefanovity Zorán között. (Világ Ifjúsága, 1967/8.)

Szécsi pillanatokon belül a közönség, mindenekelőtt a nők bálványa lett. A legtöbbet foglalkoztatott énekesek egyikeként rengeteget dolgozott, utazott az országban. "Havonta tízezer kilométert utazom, többet vezetek, mint egy taxisofőr. És ezt nemcsak a pénzért teszem. Persze gyakrabban fellépnék a fővárosi közönség előtt, de mondja meg, hol? Pesten kevés a nívós szórakozóhely, a nívós műsor. És én egyre igényesebb vagyok. Már nem járok haknizni zongorakísérettel, csak zenekarral." (Képes Újság, 1973. január 13.)

"A tévék képernyőiről ismert csillagok abban az időben a legtermészetesebb lelkesedéssel utaztak 'műsorozni' vidékre. Amikor megjelentek a kisebb-nagyobb települések művelődési házainak színpadain, a zönség ámulva, tisztelettel, szeretettel tapsolta a neveket. No, igen. Még nem volt video, nem ömlöttek a műsorok az égi tévécsatornákból." (Krizsik Alfonz, Magyarország, 1992. január 10.)

A Táncdalfesztivál után négy évnek kellett eltelnie, hogy megjelenjen az első nagylemeze. Életében mindössze két nagylemeze jelent meg, postumus sok. Rengeteg kiadatlan felvétel maradt utána. (Itt hallható egy majdnem kétórás válogatás a legismertebb dalaiból.) 

szecsi_6.jpg

A sok posztumusz lemez egyike. (Lemezbörze, 2000/9.)

Legnészerűbb dalai: Egy szál harangvirák, Kék csillag, Gedeon bácsi, Carolina, Két összeillő ember, Talán, sok év után, Kósza szél, Akkor is lesz nyár, Én édes Katinkám, Szeretni bolondulásig, Kismadár, Ha nem vagy velem, Boldogság, Férfikönnyek. Különösen nagy sikert aratott a magyarosított olasz slágerekkel (Távollét, Talán, sok év után, Violák stb.) Maga is írt dalszövegeket és szerzett dalokat. Lovas Róberttel közös szerzeménye például az Imádom a szőke nőket. Cserháti Zsuzsa is énekelte Szécsi szövegeit. A Carolina magyar szövegét is ő szerezte. Máté Péter neki írt dalának, az Éjszakák és nappalok-nak a szövege is az övé, akárcsak a Boldogságé, a Rohanunké. A Jaj, de bolond voltam című számot pedig ő komponálta. A Ne félj, a Nekem minden sikerül, a Zenészballada is az ő szerzeménye.

Ahhoz képest, hogy nála népszerűbb és keresettebb énekes nemigen volt azokban az években Magyarországon, elég mostohán bánt vele a sajtó is, a lemezkiadó is. A legkevésbé sem futtatták. Nagyon kevés interjú maradt utána, mert ritkán szólaltatták meg. "Ritkán nyilatkozom újságíróknak. Ne értsen félre, szívesen elmondom a véleményemet, csak nem keresnek meg. Jelentkezni pedig nem illik." (Képes Újság, 1973. január 13.)

A hetvenes évek elején megpróbált az NSZK-ban letelepedni és karriert csinálni Paul Moro néven. Meg is jelentek ott lemezei német nyelvű dalokkal, de nem tudott a hazait akárcsak megközelítő sikert aratni. Autóbalesetet is szenvedett. Hazajött. Miután illegálisan maradt kinn, megtorlás fenyegette. Legbizalmasabb barátja, S. Nagy István ezt mondja erről: "Nyugatra disszidált, azzal a szándékkal, hogy felkeresi az anyját. Az anya azonban megmondta: nem akar találkozni vele. Ez Palit nagyon megrázta. Kérlelésünkre, bizonytalanul, de hazajött. Az akkori BM-nél valahogy el lehetett intézni, utólag is köszönet érte, hogy nem kellemetlenkedtek Palinak, folytathatta a pályáját." (Ring, 1990. szeptember 5.)

 szecsi_7.jpg

Otthon. (Heti Pesti Riport, 1992. augusztus 21.)

A siker nem gyógyította be a gyermekkorban szerzett lelki sebeket. Sőt, a hajsza, a rendszertelen élet egyre inkább megviselte. Pikkelysömörben szenvedett. Ez nemcsak fizikailag, pszichikailag is kínozta a hódító külsejére kényes férfit. Egyre inkább magába zárkózott, egyre gyakrabban tört rá a depresszió, egyre többet ivott. 

Szerelmei közül a legismertebb, legszenvedélyesebb és legviharosabb a Domján Edittel való tízhónapos kapcsolata volt. Ebből származhatott volna Szécsi Pál egyetlen gyermeke, ha a színésznő el nem veteti. A két depressziós, zaklatott művész 1972 októberében szakított végleg egymással. Két hónappal később, karácsonykor, negyvenedik születésnapja után egy nappal Domján Edit felakasztotta magát. Ennek valószínűleg semmi köze nem volt Szécsihez. Az öregedéstől rettegő színésznő régen mondogatta, hogy negyven éves korában lezárja az életét. Szécsi azonban nem tudott megszabadulni az önvádtól. 

Nyolc sikertelen öngyilkossági kísérlete volt. Ezek azért lehettek sikertelenek, mert visszarántotta magát a halálból. Miután a halálos adag gyógyszert bevette, felhívta S. Nagy Istvánt vagy Harangozó Terit, akik hívták a mentőket és megmentették. 1974. április 30-án azonban nem telefonált.

 szecsi_8.jpg

Film, Színház, Muzsika, 1971. január 2.

„Drága barátom, Pityus! Lehet, hogy nem tartod normálisnak, amit teszek, de hidd el, ez a legjobb megoldás, másoknak is, nekem is. Soha nem szerettem így élni, de mégis meg kell halnom! Soha nem ment ilyen nehezen, mint most, pedig már sokszor próbáltam. De most biztosra megyek, ez az utolsó dobásom. Na, ennyit erről... Azért hagyok rád mindent, mert van egy-két dolog, amit elintézetlenül hagytam, és esetleg Téged zavarnának, legyen rá fedezeted. Rondán írok, mivel sietek, már érzem a hatást. Szóval a házra van vevő...” Ezt a búcsúlevelet hagyta hátra legjobb barátjának, S. Nagy Istvánnak. Őt tette meg általános örökösének. Az örökség tetemes adósság volt, amelyet az örökösön hajtottak be. Az adósság felhalmozódását S. Nagy így magyarázta: "Akkoriban egy hakniért 200-300 forintot fizettek, ezzel szemben megkövetelték - és Pali belső igénye is követelte -, hogy állandóan divatos legyen, fodrászolt, ápolt. Öltönyök, cipők, ingek, fellépő ruhák sokasága kell ahhoz, hogy valaki igényesen léphessen a közönség elé; megjelenésére mindig gondosan ügyelt." Az okokról pedig ezt mondta: "Talán belejátszott... közismert bőrbetegsége... Inkább mégis anyakomplexusára gondolok.... Egyszer karácsonykor az én lakásomból hívta fel az anyját, akkor is elutasító választ kapott. Ismét felszakadt a régi seb, kiborult. Ezért gondolom, hogy a végső, tehát 'megvalósult' kísérlete talán az édesanyja miatt történt." Annak ellenére, "hogy Pali imádott élni, habzsolta az életet, mintegy kompenzálni akarta belső konfliktusait. Rengeteg nő volt belé 'halálosan szerelmes', nagyon vidáman akart élni, és vidáman is élt. Ebbe beleértendő a könnyed élet, ital, nők, sikerek, jövés-menés, fellépések..." (Ring, 1990. szeptember 5.)

szecsi_9.jpg

Egy fintorverseny résztvevői között. (Világ Ifjúsága, 1972/7.)

 "A Kamara Varieté igazgatósága mély megrendüléssel tudatja, hogy Szécsi Pál váratlanul elhunyt. Temetéséről később történik intézkedés." Ez a kis közlemény jelent meg a haláláról (Magyar Nemzet, 1972. május 3.). A hasonlóképpen rövid hivatalos közleménybe bekerült, hogy "tragikus hirtelenséggel" hunyt el. Ez volt az öngyilkosság közismert fedőszövege.

"Tudatom, hogy kedves barátom, Szécsi Pál 30 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Folyó hó 10-én, pénteken 13 órakor temetjük a Farkasréti temetőben. S. Nagy István." Ez a fizetett hirdetés jelent meg a Magyar Nemzetben, az Esti Hírlapban és a Népszavában május 8-án.

A temetésen hatalmas tömeg jelent meg, és botrányos jelenetek zajlottak le. A rajongók egy csoportja mindenáron be akart törni a ravatalozóba. Koós János állt az útjukba. Sokan autogrammért zaklatták a jelenlévő hírességeket. Némelyek bekiabáltak Aradszky Lászlónak, hogy énekelje el a Pókháló van már az ablakon-t.

Miközben az ország megdöbbent, gyászolt, az öngyilkosság okait találgatta vagy vélte tudni, és a botrányos temetés híre is szétfutott, a magyarországi sajtó minderről szigorúan hallgatott. Még nekrológok sem jelentek meg az ország egyik legnépszerűbb és legtragikusabb sorsú művészéről. Ez volt a totalitárius sajtóirányítás csodája. 

Szécsi Pál és Domján Edit kapcsolatáról szintén nem lehetett egyetlen szót sem kinyomtatni a rendszer bomlásáig. Az első cikk, amelyben Szécsi és Domján neve tíz szavas távolságon belül szerepel az Arcanum adatbázisában, s amely utal rá, hogy volt köztük valami, 1988. január 6-án, a haláluk után nagyjából másfél évtizeddel jelent meg az Ország-Világban.

szecsi_10.jpg

Siposhegyi Péter: Csak egy tánc volt c. darabjában Kánya Kata és a Szécsi Pált alakító Dávid Sándor. (Film, Színház, Muzsika, 1988. november 19.)

 A "Szécsi-sztori" akkor nyílt meg, amikor 1988-ban Sipohegyi Péter Dávid Sándor ötletéből megírta az énekes életéről szóló zenés darabját, és azt bemutatták a Thália Színházban. 

Az azóta eltelt több mint harminc évben könyvek íródtak, dokumentumfilmek készültek Szécsi Pál életéről. Pozsgai Zsolt is írt egy darabot Szécsi Pál szerelmei címmel, amelyben Gergely Róbert játszott és énekelt Szécsi Pál szerepében az Aranytíz Teátrumban. A filmesek eljutottak abba az amerikai idősotthonba, ahol az énekes anyja töltötte utolsó éveit, és őt is megszólaltatták. A Magyarországon élő nővér, Szécsi Katalin is számos interjúban beszélt az öccséről. Lett volna még egy könyvre való mondanivalója, de meghalt, mielőtt megírhatta volna. Elkészült Mészáros Márta forgatókönyve Domján és Szécsi kapcsolatáról, de a film leforgatására sohasem kerülhetett sor. 

szecsi_11.jpg

Pozsgai Zsolt "zenés játékának" színlapja. (A közművelődés házai Budapesten 8. - Módszertári füzetek, Különszám, Budapest, 2012, Galambos Péter - Kovács Veronika - Ötvös GyörgyI. Az Aranytíz Kultúrház története.) 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://arcanum.blog.hu/api/trackback/id/tr9617813867

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása