Henry Fonda (1905. május 16. – 1982. augusztus 12.) amerikai színész, a 20. század egyik legismertebb és legtehetségesebb karakterszínésze, akinek munkássága a film, a színház és a televízió területén is kiemelkedő. Nevére összesen 8171 találat lelhető fel az Arcanum Újságokban.
Henry Jaynes Fonda a Nebraska állambeli Grand Islanden született, de Omahában nőtt fel. Apja nyomdász volt, és középosztálybeli környezetben nevelkedett. Az az 1920-as években kezdett érdeklődni a színjátszás iránt. 1925-ben, 20 évesen csatlakozott az Omaha Community Playhouse-hoz, ahol először lépett színpadra. Ez a színházi tapasztalat indította el karrierjét. Fondát a színházi világban kötött barátsága a szintén nebraskai Marlon Brando családjával is segítette, mivel Brando édesanyja is a Playhouse-ban dolgozott. Fonda az 1930-as évek elején New Yorkba költözött, és a Broadway-n kezdett dolgozni. Az 1934-es New Faces of 1934 című revüben nyújtott teljesítménye hozta meg számára az első jelentős figyelmet. 1935- ben szerződött a 20th Century Foxhoz, és debütáló filmje a The Farmer Takes a Wife volt. Ezt követte számos sikeres szerep, amelyek megalapozták hírnevét.
Ikonikus szerepek:
Tom Joad az Értéktelenek (The Grapes of Wrath, 1940) című filmben: John Steinbeck regényének
adaptációjában nyújtott alakítása az egyik legismertebb szerepe, amelyért Oscar-díjra jelölték. A film a
gazdasági világválság idején játszódik, és Fonda hitelesen jelenítette meg a küzdő, idealista munkást.
Wyatt Earp a My Darling Clementine (1946) című westernben: John Ford rendezővel való együttműködése kiemelkedő, és ez a szerep a western műfaj egyik klasszikusává tette.
Juror #8 a 12 dühös ember (12 Angry Men, 1957) című filmben: Fonda nemcsak főszereplőként, hanem
producerként is dolgozott ezen a filmen, amely a mai napig az egyik legelismertebb bírósági dráma.
Fonda a drámai szerepektől (pl. The Ox-Bow Incident, 1943) a vígjátékokig (pl. The Lady Eve, 1941) és westernfilmekig (pl. The Tin Star, 1957) minden műfajban otthonosan mozgott. „A harmincas évek elején következett a fordulat. Henryt barátja, Leland Hayward Hollywoodba hívta. Szerződése lehetővé tette számára, hogy több producernél és színházban is dolgozhasson.
New Yorkban Molnár Ferenc A hatyújában játszott, majd Marc Conelly A farmer házasodik című darabjának főszerepében 104 alkalommal lépett színpadra. Ez már igazi siker volt. Ami egyet jelentett azzal, hogy a darabot megvették megfilmesítésre, s 1935-ben Henry Fonda eljátszotta élete első filmfőszerepét. 1936- ban hosszabb utat tett Európában, fellépésekkel, tapasztalatszerzéssel. Angliában megismerkedett Frances Seymour Brakawval, egy fiatal amerikai elvált asszonnyal. 1936. szeptember 16-án összeházasodtak. Hamarosan kiderült, hogy ez a házasság sem sikerült. Fonda szerette a csendet, felesége a zajos társaságot, Henry politizált, Frances ezt nem nézte jó szemmel. 1937. december 21-én megszületett első gyermekük, Jane Seymour Fonda, két év múlva jött a világra Peter Henry Fonda.” – számolt be a színész karrierjének első lépéseiről szintén a Film Színház Muzsika 1979-ben. Fonda 1982-ben nyerte el élete egyetlen Oscar-díját a The Golden Pond (Aranytó, 1981) című filmben nyújtott alakításáért, amelyben lányával, Jane Fondával játszott együtt. Ez a film érzelmes családi dráma, és Fonda alakítása egy idős, Alzheimer-kórban szenvedő férfiként mélyen megrendítő. 1981-ben életművéért tiszteletbeli Oscar-díjat kapott. BAFTA-díj, Golden Globe-díj és számos más kitüntetés fűződik a nevéhez.
Ötször nősült. Két gyermek apja, egyet örökbe fogadott. Jane és Peter édesanyja, Frances Seymour Brokow öngyilkos lett. A nyugalmat, boldogságot ötödik felesége, Shirlee mellett találta meg, vele élt haláláig. Rengeteg filmet forgatott. Sok feledésre érdemeset, és sok emlékezeteset. Az egyik legemlékezetesebb az Érik a gyümölcs Tom Joadja. Vagy Az ifjú Lincoln? A tizenkét dühös ember esküdtje? A Háború és béke Pierre Bezuholja? Az Arany-tónál halálra készülő öregembere? – Az Oscar-díjat csak élete utolsó éveiben kapta meg.” írta róla a Kisalföld 1985-ben, éppen amikor 80 éves lett volna. Fonda köztudottan zárkózott, szerény ember volt, aki kerülte a hollywoodi rivaldafényt. Gyakran írták le úgy, mint aki a vásznon természetes, hiteles jelenléttel bírt.
Fonda liberális nézeteket vallott, és támogatta az amerikai polgárjogi mozgalmat. Bár nem volt olyan nyíltan aktivista, mint lánya, Jane, politikai meggyőződése hatással volt szerepválasztásaira. Az 1940-es években és később is gyakran tért vissza a Broadway-re, például a Mister Roberts (1948) című darabban, amelyben nyújtott alakítását a kritikusok is dicsérték. Fonda a western műfaj egyik meghatározó alakja lett, olyan filmekkel, mint a Fort Apache (1948) vagy a Once Upon a Time in the West (1968), ahol szokatlan módon egy hidegvérű gonosztevőt játszott, ami nagy meglepetést okozott rajongóinak. A második világháború alatt Fonda besorozott tengerészként szolgált a Csendes-óceáni hadszíntéren, és Bronzcsillag Érdemrendet kapott bátorságáért. Természetes, visszafogott színészi stílusa új mércét állított Hollywoodban.
Alakításai gyakran az "amerikai everyman" archetípusát testesítették meg, vagyis a hétköznapi, de erkölcsileg erős embert. Gyermekei, Jane és Peter Fonda, valamint unokája, Bridget Fonda, szintén sikeres színészek lettek, így a Fonda család neve a mai napig ismert Hollywoodban. Olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint John Ford, Sidney Lumet és Sergio Leone, és filmjei a mai napig klasszikusnak számítanak. Henry Fonda 1982. augusztus 12-én hunyt el Los Angelesben, 77 éves korában, szívbetegség és tüdőrák következtében. Halála előtt még befejezte az Aranytó forgatását, amely méltó lezárása volt karrierjének. „Lapzártakor érkezett a gyászhír: hetvenhét éves korában elhunyt Henry Fonda. A világhírű filmművész már tavasszal is súlyos beteg volt, személyesen nem jelenhetett meg az Oscar-díj ünnepségén, amely utolsó filmalakítását koszorúzta meg. Bár egész életművéért korábban Oscar-díjat kapott, mégis ez, az 1982-es volt Henry Fonda első „igazi", mert szerepért kiérdemelt Oscar-díja. Pedig a nagy művész, aki csaknem egy fél évszázadon át tartozott Hollywoodban az elsők közé, sok korábbi szereplésével kiérdemelhette volna a megtisztelő szobrocskát. A magyar közönség élesebb tagjai nyilván emlékeznek Mi lesz veled, emberke? című filmjére, vagy az Érik a gyümölcs című Steinbeck-regény filmváltozatára. Ami azonban már a fiatalabbakban is elevenen él, az a Háború és béke 1956-ban forgatott amerikai filmváltozatának Pierre Bezuhovja, vagy a Tizenkét dühös ember egyik esküdtje.
A Volt egyszer egy vadnyugat című, 1968-ban készült Sergio Leone-filmből a lóháton ülő Henry Fondára gondolunk vissza. Több mint nyolcvan filmben játszott, Az aranytavon, amelyben együtt szerepelt Katharine Hepburnnel és leányával, Jane Fondával, a hattyúdala lett. Első képünk: Henry Fondamint Pierre és Audrey Hepburn mint Natasa a Háború és béke filmváltozatában. Második képünk: Az aranytavon egyik jelenete. Katharine Hepburn, Henry Fondaés Jane Fonda.Harmadik képünk: Jane Fonda, Henry Fonda és Shirlee, a művész felesége, otthonukban, az Oscar-díjjal.” – írta 1982-ben a Film Színház Muzsika című magazin. Henry Fonda a 20. század egyik legnagyobb színésze volt, aki szerénységével, sokoldalúságával és hiteles alakításaival írta be magát a filmtörténetbe. Szerepei az amerikai kultúra és történelem fontos lenyomatai, és olyan filmekben nyújtott felejthetetlen alakításokat, amelyek generációkon át inspirálnak. „Henry Fondais nyilatkozott „Az aranytavon” forgatása idején: „Nem voltam jó apa.
Választanom kellett apaság és hivatás között. Az utóbbit választottam. Hetekre, hónapokra eltűntem a családom elől, forgattam. Soha nem mondtam nekik, hogy szeretem őket. Kérésére egyszer Peternek, úgy két évvel ezelőtt, mikor a szó szoros értelmében kierőszakolta. A lányom? Nagyon bátor asszony, és egyszerűen ő korunk legnagyobb színésznője.” Jane Fonda pedig leplezetlen nyíltsággal beszélt apja állapotáról: „Apám három éve szívritmus szabályozóval él, fáradt és beteg. Valószínűleg soha többé nem állhat a kamerák elé. Ezt tudjuk mi is, ő is, az orvosok sem titkolják. Szerintem ez volt a legutolsó szerepe...” Így is lett, de Henry Fonda még megérhette, hogy „a legjobb férfialakítás” Oscar-díját neki ítélték. Jane Fonda vette át a díjat, és így kiáltott fel: „Ó, papa, mennyire boldog és milyen büszke vagyok rád!” Ő vitte haza a díjat a nagybeteg apának. 1982. augusztus 12-én egy Los Angeles-i kórházban halt meg Henry Fonda. Egyszer azt mondta a filmszínészi pályáról: „Ha csak egy film igazán sikerült, már megérte”. És neki mhány filmje sikerült, melyek mind biztosítják maradandóságát.” – írt róla portrét 1982-ben az Új Magyarország című hetilap.
Csizmazia Zoltán
