Halász Judit: Egy élet dalokban és színpadon, ma ünnepli 83. születésnapját a művésznő
Halász Judit, a magyar közönség egyik legkedveltebb színésznője 1942. október 7-én született Budapesten. Gyerekkora óta vonzódott a művészetekhez: a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban érettségizett 1960-ban, ahol már korán megmutatkozott tehetsége. Érdekesség, hogy gimnazista korában első osztályú minősítésű lovasversenyző volt, – ez a szenvedélye később is megmaradt, és gyakran mesél róla interjúkban. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1964-ben szerzett diplomát, ahol osztályfőnöke, Pártos Géza megtanította neki azt a bölcsességet: "A siker az nem mérce!" – ez a mondás végigkísérte pályafutását, hangsúlyozva a belső értékeket a külső elismerések helyett. Az Arcanum Újságok között 87 089 találat lelhető fel a nevére
Pályafutása villámgyorsan indult: a főiskola után a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, de csupán fél évet töltött ott, amikor Várkonyi Zoltán meghívására vendégszereplőként a budapesti Vígszínházba került. 1965-től hivatalosan is a társulat tagja lett, és azóta is hű maradt ehhez a neves intézményhez. Itt alakított legendás szerepeket klasszikus és kortárs darabokban egyaránt: Anton Csehov, Molière, Arthur Miller, Tennessee Williams, George Bernard Shaw, Carlo Goldoni, Krúdy Gyula, Örkény István, Szakonyi Károly, Woody Allen és Neil Simon műveiben tűnt fel. Partnerei között olyan ikonok voltak, mint Ruttkai Éva, Sulyok Mária, Páger Antal vagy Bulla Elma. A Vígszínházban mára hagyománnyá vált, hogy minden karácsony előtt három vasárnapon koncertezik, ahol dalaival nem csak gyerekeket, hanem teljes családokat bűvöl el – ez a meghitt ünnepi sorozat évtizedek óta a színház egyik legnépszerűbb eseménye.
„Emlékeznek még, kedves Olvasók, Szabó István nagysikerű alkotására a Szerelmes filmre? És arra, hogy a női főszerepet alakító HalászJ udit, milyen nagyszerűen lovagolt, s hajmeresztően vette a magas gátakat? Ugye azt hitték, hogy dublőz lovagol helyette. Pedig azokat a hajmeresztő lovasprodukciókat valóban Halász Judit mutatta be.
A Szilágyi Erzsébet gimnáziumban – ahová Jutka járt – mindig aktív sportélet folyt. Hamar kedvet kapott a sportoláshoz. Első gimnazista korában egy iskolák közötti – a Városmajorban rendezett – kerületi futóversenyen harmadik lett. Nagyon szerette az atlétikát és ezért beiratkozott az FTC-be, ahol két éven keresztül atletizált: távol- és magasugrott, futott. Második gimnazistaként hat lány, köztük Halász Judit jelentkezett, hogy lovagolni szeretne. A Honvéd SE-hez irányították őket. Annyira megszerette a lovaglást, hogy az minden más sportágat háttérbe szorított. Tizenöt-tizenhat éves korában részt vett a serdülő bajnokságban. Kora hajnalban kelt, hogy még iskola előtt, a Kossuth Akadémián egy-két órát lovagolhasson.
Amikor először ült lóra, bizony félt. Később legyőzte ezt a szorongást. A hat lány közül a lóról való „potyogások” ötnek elvették a kedvét. Jutkának azonban nem. Első ízben az 1958-as Budapest bajnokságon indult. Arab félvér lovon versenyzett. Karakán nagyon érzékeny ló volt, meg-megállt, és emiatt a szabályok szerint több versenyből ki is zárták. Az egyesület túl akart adni rajta, de Jutka könyörgésére megtartották. Karakánnak könnyű kéz, könnyű súly kellett és mindezzel Halász Judit rendelkezett.
Végül a ló annyira megszerette ifjú lovasát, hogy szaladt utána és bármilyen messziről füttyentett neki, azonnal ott termett. Közben több más lovat A szőke amazon is kipróbált, de végül mégis Karakánnál kötött ki. És ez lett a veszte. Egy szolnoki meghívásos versenyen a vadászugratásnál az egyik akadályt a ló rosszul vette. Egyik lába beszorult két rúd közé, Jutka több méterre repült nyergéből, és kulcscsonttörést szenvedett. Az orvosi szobában tért magához. A Sportkórházban megoperálták, hosszú heteket töltött itt. Mindenki kérte, barátok, családtagok, hagyjon fel a lovaglással, mert még rosszabbul is járhat. Jutka azonban hajthatatlan volt.
A versenyzést ugyan abbahagyta, de lovagolni ma is szokott, a Honvéd SE-ben. 1959-ben az országos bajnokságban Halász Judit ötödik, ugyanebben az évben a kétnapos ifjúsági versenyen második lett, a Budapest bajnokságban pedig számos férfiversenyzőt megelőzve bajnokságot nyert. 1960-ban az országos bajnokságon a díjugratásban az ifjúságiaknál az ötödik helyen végzett és egyúttal az ország legjobb női lovasának bizonyult.” – írta róla a Film Színház Muzsika 1974-ben
Filmes karrierje szintén lenyűgöző: 1962 óta több mint hatvan filmben szerepelt, de a hivatalos életrajza szerint közel negyven főszerep köthető a nevéhez. Korai sikerei közé tartoznak Keleti Márton, Máriássy Félix és Várkonyi Zoltán alkotásai, de igazi áttörést Szabó István Szerelmesfilm (1970) és Álmodozások kora (1965) című filmjei hoztak, ahol érzékeny, lírai alakításokkal mutatkozott be. Később Székely István, férje Rózsa János (akivel házasságkötése óta boldog pár) és Jancsó Miklós filmjeiben is brillírozott. Televíziós munkái közül kiemelkednek Csehov egyfelvonásosai, mint a A medve és a Lánykérés, amelyekben szinkrontehetségét is kamatoztatta – ő az egyik legfoglalkoztatottabb szinkronszínésznőnk, akinek hangja ikonikus mesefigurákhoz kötődik.
„Alakításait eddig is elismerték, teljesítményeit méltányolták. Jól tudtuk, hogy ezek az alakítások nem véletlenül sikerültek. Nemcsak egy-egy szerencsés találkozás, avagy szereposztási telitalálat véletlen szülte eredményei, hanem egy művészegyéniség, egy érdekes ifjú tehetség felfelé ívelő pályájának mérföldkövei.
Igaz, gyakran beszéltek elragadtatással a megformált figuráról, s olykor nem vették észre mögötte Halász Juditot, a színésznőt. Talán azért, mert ez a színésznő vérbeli komika, és nálunk a vidámságnak még mindig egy kicsit „stichje” van? Lehet. Az ál-intellektuális elmélkedések mélységet sejtető csinálmányok még mindig rangosabb, előkelőbb és a sznob ízlés számára elfogadhatóbb produktumok, mint a valóban intellektuális, valóban mély vígjátékok.
Halász Judit vérbeli komika –, de több, mint komika. Lírája van, nemcsak temperamentuma; a nevetés, amit játékával fakaszt, mindig több a rekeszizmok és arcizmok automatikus rángásánál. Groteszk báj és finom irónia teszi alakításait tartalmassá, elgondolkoztatóvá.” – írta róla a Hét portréjában a Film Színház Muzsika 1969-ben
Énekesnői karrierje is halhatatlanná tette: a ’70-es években kezdett gyerekdalokat énekelni, magyar költők (pl. Weöres Sándor, Nagy László) verseit Bródy János, Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Tolcsvay László, Móricz Mihály, Bódi László és Anti Tamás zenéivel. Ezekből a lemezekből több mint 1,5 millió példány kelt el, amiért arany-, platina- és gyémántlemezeket kapott a Hungarotontól – utolsó lemeze, a Hívd a Nagymamát! (2006 körül) gyorsan platinalemezzé érett.
Több ezer koncertet adott országszerte, ahol interaktív, vidám előadásokkal nyűgözte le a kicsiket. Érdekesség, hogy 2001-ben új műfajt teremtett a Mesés zenék, zenés mesék sorozattal: először Mozart Varázsfuvoláját, majd Kodály Zoltán Háry János-át mesélte el gyerekbarát formában, klasszikus zenét hozva közelebb a fiatalokhoz. Emellett Radnóti Miklós verseiből készített Ikrek hava című költőlemezt, és mesét mondott lemezeken – ezekben a finom, irodalmi oldalát is megmutatta, eddigi karrierje során összesen 18 CD-je jelent meg.
„Sehallselát Dömötör, Ákombákom, Boldog Születésnapot!, Bóbita, Micimackó – ezek azok a dalok, amelyek évtizedek óta szórakoztatják a kicsiket, amelyek ismerősen csengenek már az ötéves gyermekfül számára, de bizony a nagymamáknak sőt, Halász Judit szavaival élve, a nagypapáknak is. „Néhány éve kicsit változott a közönség, akiknek dalaimat szánom – mesélte a művésznő –, sokszor találkoztam azonban olyan emberekkel, akik azt mondták, hogy az én dalaimon nőttek föl, és most az ő gyermekeik hallgatnak engem” – mondta Halász Judit, aki a Csiribiri című, hamarosan mozikba kerülő filmjét mutatta be Budapesten a sajtó képviselőinek. A mozi műfaját maguk az alkotók is nehezen határozták meg, célját azonban rögtön sikerült.
„Leginkább filmkoncertnek nevezhető” – vélekedett Rózsa János rendező, Halász Judit férje. „Azért filmkoncert és nem koncertfilm, mert nem egy szabályos koncertet vettünk fel, hanem Halász Judit egész munkásságát mutatjuk be több koncertjén keresztül, azzal a céllal, hogy »missziója« olyan helyekre is eljusson, ahová eddig nem sikerült” – ecsetelte Rózsa. „Amióta a közszolgálati televízió feladta azt a kötelező feladatát, hogy gyerekeknek is készítsen műsorokat, azóta az én dalaimból sem készültek felvételek. Mindig is szerettem volna, ha a gyerekekkel és szülőkkel való találkozásaimnak, élményeimnek és az ő reakcióiknak azok is részesei lehetnének, akik nincsenek ott a koncerteken.” – erről pedig Új Szó című napilap írt 2009-ben.
Díjai és elismerései sora lenyűgöző, tükrözve sokoldalúságát: a Magyar Állam Kossuth-díjjal (1998), Jászai Mari-díjjal (1978), Érdemes művész címmel (1989) és a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével tüntette ki. A szakma Páger-, Bilicsi-, kétszeres Ajtay- és Erzsébet-díjjal jutalmazta. Két civil alapítvány is kitüntette: az Európa Jövője Egyesület Európa Gyermekeinek Jövőjéért díjjal, a móri Aphelandra Alapítvány pedig humanizmust és emberi kapcsolatokat ápoló munkájáért. A gyerekek elsőként választották meg Magyarországon a lengyel Mosoly-Rend Lovagjává – ezt a kitüntetést korábban II. János Pál pápa és Peter Ustinov is megkapta! 2003-ban a közönség szavazatai alapján örökös tagja lett a Halhatatlanok Társulatának.
Érdekességekben sem szűkölködik élete: férje, Rózsa János rendezővel közös munkái (pl. filmekben) mellett privátban is harmonikus a kapcsolatuk – gyakran emlegeti, hogy a házasság titka a kölcsönös tisztelet. A Vígszínházban töltött évtizedek alatt annyi gyereket "szerepeltetett" dalaival, hogy ma már unokák éneklik őket. Pandémia idején online koncertekkel tartotta életben a hagyományt, bizonyítva rugalmasságát. Legutóbbi tevékenységei között új lemezkiadások és vendégszereplések szerepelnek, de 80. születésnapján (2022) is hangsúlyozta: "A dalok örökéletűek, mint a gyerekkor."
Halász Judit nem csupán színésznő vagy énekesnő – ő a magyar kultúra egyik legmeghatóbb arca, aki évtizedek óta varázsolja el generációkat nevetéssel, könnyel és dallal.
Csizmazia Zoltán
