Balassagyarmat története nem csupán egy fejezet a magyar múlt könyvében – sokkal inkább egy olyan pillanat, amikor egy város lakói bebizonyították, hogy a bátorság nem mindig a hadseregekben, hanem gyakran a hétköznapi emberekben lakozik.
A„legbátrabb város” – Civitas Fortissima – cím nem véletlenül ragadt rá Balassagyarmatra, és a Honvédelem.hu cikke gyönyörűen idézi fel azt a napot, amikor a történelem kereke egy kis nógrádi városban fordult egy nagyot. Az Arcanum Újságok között 8653 találat lelhető fel a A legbátrabb város kifejezésre.Amikor egy város nemet mondott a megszállásra 1919. január 29-én Balassagyarmat lakói – vasutasok, polgárok, diákok, katonák –összefogtak, és kiűzték a várost két hete megszállva tartó cseh légiósokat. A történetelőzményei azonban még drámaibbak:
A csehszlovák csapatok már január 15-én bevonultak a városba, átvették a stratégiai pontokat, lecserélték a táblákat, és kijelentették, hogy Balassagyarmat a születő Csehszlovákiához csatlakozik. A helyiek azonban nem hagyták annyiban. Titkos gyűlések, szervezkedés, kapcsolatfelvétel a közeli magyar alakulatokkal – a háttérben már készült a visszavágás.A döntő nap hajnalán Bajatz Rudolf és Vizy Zsigmond századosok vezetésével megindulta laktanya ostroma. A cseh légió keményen védekezett, de a helyiek kitartása, valamint az időközben beérkező magyar erősítés végül megtörte az ellenállást.
Estére a megszállók visszamenekültek az Ipoly túloldalára, és a város középületeire ismét magyar zászló került.„Maradj meg magyarnak kislányom” – ezek az utolsó szavai Rózsa Andrásnak egy hősi halált halt balassagyarmati kalauznak. De mit jelent magyarnak lenni egy olyan világban,ahol a magyarságnak a világpolitika színpadán nem kínálnak, csak mellékszerepet? Mit érezhet egy, a háborúból vesztesként kikerülő ország népe? Miért, és hogyan ragaszkodik mégis ahhoz a földhöz, amelyen él?
Hazaszeretet, tenni akarás, a magyarság tudatmegélése egy sajátos történelmi helyzetben, talán így lehetne pár szóval összefoglalni Matúz Gábor A legbátrabb városcímű filmjét. Egy filmet, amely emléket állít azoknak a balassagyarmati városvédőknek, akik látszólag csak saját magukért vállalták a véráldozatot is az országhatárért, valójában azonban egy egész ország számára mutattak példát, mit tehet egy közösség a hazájáért. A történet az I. világháború idején Balassagyarmaton játszódik, a hazatérő katonák ekkor még nem tudják, hogy egy„majdnem országba” érkeztek, hogy hátra van még egy csata, a remény és a reménytelenség küzdelme. – írta Valóság című folyóirat az esemény megfilmesítés e kapcsán.
Miért lett Balassagyarmat a „legbátrabb város”? A válasz egyszerű és mégis felemelő: mert a város lakói saját erejükből, önként, a központi hatalom tiltása ellenére álltak ki a hazájukért. Ez a fajta civil kurázsi ritka és példaértékű. A történészek szerint a felkelés nélkül Balassagyarmat könnyen a trianoni határokon kívülre kerülhetett volna – vagyis a város sorsa szó szerint a helyiek kezében volt.A magyar Országgyűlés 2005-ben hivatalosan is elismerte ezt a hősiességet, és törvényben adományozta Balassagyarmatnak a Civitas Fortissima címet. A város pedig minden évben január 29-én ünnepli saját bátorságát – méltán.
„A Civitas Fortissima ünnepe üzeneteinek megfogalmazása előtt fontos felidéznem a történések lényegét. A krónikák szerint 1919 januárjában Balassagyarmaton a hatalombirtoklásáért egymásnak feszülő politikai erők harca szinte lehetetlenné tette a cseh intervenciós csapatokkal szembeni ellenállás megszervezését. Mégis megmozdult a város. „Bár akadtak az új rendnek is támogatói, a polgárok döntő többsége számára elfogadhatatlan volt az idegen megszállás.” Az elkeseredett köztisztviselői kar és a vasutasok élére álltak az eseményeknek.
A politikai viszálykodásokon felül emelkedve,1919. január 27-én a vármegyeházi gyűlésen a vármegyei főjegyző Pongrácz György és egy mozdonyvezető, a szociáldemokrata Schuch István „kézszorítása két társadalmi réteg, két eltérő látásmód, politikai felfogás szövetkezését jelentette a közös célérdekében.” És az összefogás eredményeként a katonák segítségével január 29-én estére Balassagyarmat szabad volt. Civitas Fortissima --- történelmi fogalom. Bátorság és elszántság kellett nem csak a harcokhoz, hanem az összefogáshoz is. Ez a közös tettrekészség adta vissza a város önbecsülését. Egy jelkép erejű kézfogás, amely bátorságot adott. Egy összefogásra biztató kézszorítás, amely a legbátrabb várossá nemesítette Balassagyarmatot. Vasutasok, katonák, köztisztviselők, egyszerű polgárok,akik különböző nézeteket vallottak, politikai harcot viseltek egymással, mégis máig hatóan megmutatták milyen erőt jelent a közös cselekvés.” – mondta 2004-ben Demus Iván, az akkori alpolgármester.
Érdekességek, amelyek még izgalmasabbá teszik a történetet A vasutasok szerepe legendás. A helyi vasutasok nemcsak fegyvert ragadtak, de kulcsszerepet játszottak a kommunikációban és a mozgósításban is. A cseh parancsnok,Augustin Lauka, az ostrom során életét vesztette – ez döntő fordulatot hozott a harcban. Aváros lakói szó szerint házról házra harcoltak, miközben a magyar katonák időnként visszavonulni kényszerültek – a civilek tartották a frontot.Nem rendelkezünk dokumentumokkal arról, hogy az 1919. januári balassagyarmati események milyen hatással voltak a trianoni békeszerződésre, de a megismert tények inkább arra utalnak, hogy a nagyhatalmak a csehszlovák érdekeket vették figyelembe, s alku eredményeként lett az Ipoly később országhatárrá, Csallóközért és a sátoraljaújhelyi vasúti csomópont megőrzéséért cserében.
A csehszlovákok megsértették a demarkációs vonalat, elfoglalták a vasútállomást, alaktanyát és a középületeket és hűségnyilatkozatra szólították fel a közalkalmazottakat.Rákóczi István kormánybiztos válasza így szólt: „Kijelentem alispán úrral együtt, hogy hivatalunkat nem adjuk át, s nem tehetünk ígéretet arra, hogy a közszolgálati alkalmazottak a Csehszlovák Köztársaságra fogadalmat tesznek, szolgálni fognak.”Az agresszorok a az I. világháború, a békekötések zavaros időszakát akarták kihasználni területszerzésre. A város és a környék lakossága megdöbbenve vette tudomásul a cseh katonaság tartósnak ígérkező berendezkedését és a helyi vasutasok kezdeményezésére a polgárság és a gimnázium diákjai szervezkedni kezdtek a fegyveres harcra. Követeket küldtek ez ügyben a Magyarnándor környékén állomásozó 38-as és 16-os kis létszámú katonasághoz, amely Vizy Zsigmond százados vezetésével csatlakozott a csehek elleni harchoz.
A Hatvanból megérkező iglói géppuskások segítségével megtámadták a vasútállomást és alaktanyát és a fegyveres harcban megadásra kényszerítették a betolakodókat. A cseh légionáriusoknál megtalált és ma is meglévő térkép tanúsítja, hogy a Vác-Hatvan-Miskolc területet akarták megszerezni. A Balassagyarmatnál kirobbant fegyveres összecsapás hatására az Ipoly vonalában fellángoltak a harcok, amelyekeredményeként a cseh katonaság visszahúzódott.Balassagyarmat ma – a bátorság élő emlékezeteA város ma is büszkén viseli a Civitas Fortissima címet. A főtéren álló emlékmű, amegemlékezések, a helyi identitás mind azt üzenik: itt egy közösség egyszer mármegmutatta, mire képes, ha a szabadságáról van szó. És ez az üzenet ma is épp olyanerős, mint 1919-ben.Balassagyarmat története nem csupán helytörténet – inspiráció. Egy város, amely nem féltkiállni magáért, és amelynek bátorsága ma is példát ad mindannyiunknak.Fraknói Vilmos püspök mondta 1922-ben: „Kötelessége a történetírónak, hogy ébrentartsa amagyar nemzet önbizalmát, a feltámadás reményét.”
Csizmazia Zoltán
