Walt Disney új műfajt teremtett az egész estés rajzfilmmel, amikor elkészítette a Hófehérke és a hét törpét. Ma már nehezen tudjuk elképzelni, de a filmet teljes egészében kézzel rajzolták. Az akkor már sikeres Disney stúdió és maga az alkotás több rekordot is megdöntött a készítése alatt és a megjelenése után. Az egyik legismertebb mesefilmet éppen 88 évvel ezelőtt kezdték vetíteni az amerikai mozikban.
A Grimm testvérek népmesén alapuló történetét Walt Disney már tizenéves korában látta egy 1916-os némafilmben. Ez inspirálta később arra, hogy feldolgozza a Hófehérkét egy egész estés változatban.
Révai Nagy Lexikona 1914. 10. kötet
A filmet hivatalosan 1938. február 4-én indították útjára, és azóta többször felújították. Így már a legújabb technológiával feljavított változata is elérhető a filmtörténet klasszikusai között. Az eredetileg a Snow White and the Seven Dwarfs címmel futó filmet tulajdonképpen már 1937 decemberében levetítették Hollywoodban, de a nyilvános forgalmazása csak hat héttel később kezdődött.
A bemutató évfordulójának kapcsán megnéztük, hogy az Arcanum újságok lapjain mit találunk a film készítéséről és bemutatásáról. Az alábbiakban ezen találatok közül mutatunk be néhányat.
Ha szeretnél szabadon böngészni az Arcanum adatbázisában, és kipróbálnád az arckeresőt, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
A Disney stúdió egyszerre értett a rajzoláshoz és a pénzhez
Mielőtt elkészült volna az első, egész estés rajzfilm, a Disney-nek már komoly gyakorlata volt a rövid formátumú filmek gyártásában. Sőt, díjakat is kapott már a rajzfilmekért. Ilyen volt például Micky egér is. A Délibáb című lap egyik 1934-es cikke arról tájékoztatta a magyar olvasókat, hogy pontosan hol tart a Disney stúdió a rajzfilmek gyártásában. Már ekkor ismert volt Mickey egér figurája, amelyet a magyar lapok ekkor még csak Miky-ként emlegettek, és amely az első Oscar-díjat hozta el a Disney testvéreknek.
„Minden mese és a gyermek, mesébe futó fantáziájának minden különös, édes és mulatságos fordulata megelevenedik és életet kap Walt Disney nagyszerű rajzfilmjeiben. A rajzfilm mindössze néhány percig pereg a mozi közönsége előtt, amely felüdülve élvezi Miky és Miny Maus, vagy a Mesekirály, vagy a muzsikáló Tücsök, a táncoló kacsa görlök groteszk mozdulatait és természetesen sejtelme sincs arról, hogy egy ilyen színes rajzfilmnek az elkészítése több mint egy hónapot vesz igénybe. Több mint háromszáz kiváló rajzoló dolgozik Walt Disney stúdiójában. Ezek a művészek napról-napra, hétről hétre, évről-évre, változatlan türelemmel alakítják, formálják a rajzfilmek és ma már az egész világ moziközönségének kedvenceit.” (Délibáb, 1934. 12. 08.)
A Mozgó Képek 1985-ben a stúdió virágkoráról készített egy összefoglalót, és arról írt, hogy Walt Disney nem egyszerűen egy alkotó volt, hanem egy korszakos zseni, aki a művészetet és a pénzügyi hozzáértést kiváló arányban elegyítette a munkája során.
"Maga volt a megtestesült tudathasadás! Varázsló, aki tudományát zizegő dollár bankjegyekre tudta váltani. Költő: tetemes és állandóan növekvő bankszámlával. A gyermekek barátja és egy mind gigantikusabb üzleti vállalkozás gyakorlati vezetője.
A világnak hosszú időn át szinte egyeduralkodó animációs alkotója. Mindenki az ő köpenyéből bújt elő. Némelyek azért, mert rajongtak érte, mesterüknek tartották, mások, mert mindent elsöprő egyénisége ellen fellázadtak, s új utakon kívántak járni.
Negyedszázadon át jószerint csak Disney útja létezett. És a trükkfilm! A rajzfilmet csak utóbb és ellenére találták ki. Klasszikussá vált figurák szülőatyja volt. A szemtelen Miki egér, a hebrencs Donald kacsa és a jóindulatú, de mindig pofára eső Plútó kutya, a három kismalac, Dumbó, a repülő elefánt mind-mind szellemi gyermeke.
A technikát olyan tökélyre fejlesztette, hogy már a valósággal is versenyre kelt. Tehette, hiszen grafikusok, szakemberek valóságos hadserege dolgozott a keze alatt. A szárnyaló képzeletet nagyipari szintre fejlesztette, a hajdani kis műhelyből (ahol bátyjával dolgozott) gyár komplexumot emelt. Régi meséknek új köntöst adott, Disneyland ura lett." (Mozgó Képek, 1985. 12. 01.)
Ha szeretnél szabadon böngészni az Arcanum adatbázisában, és kipróbálnád az arckeresőt, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
Grimm „véres meséje” csodaszép romantikává alakult
A produkció elképesztő erőforrásokkal vágott bele a film készítésébe. Összesen 750 animátor és más szakember dolgozott a filmen, és a munka három évig tartott. A költségek meghaladták a két és fél millió dollárt, ami akkoriban hatalmas összegnek számított, és jócskán meghaladta az animációs filmek ráfordítását. A produkció elkészítéséhez sokféle animációs technikai újítást bevetettek, beleértve az úgynevezett multiplane kamerát is, amely mélységet adott a képeknek.
A bemutatása után a film egy rövid időre a legtöbbet hozó film lett, tehát minden más film bevételét túlszárnyalta, egyes állítások szerint egészen az Elfújta a szél című film megjelenéséig. A sikere díjakban is megmutatkozott, Walt Disney például egy igazán különleges Oscar-díjat kapott érte, mégpedig egy normál nagyságú és hét mini Oscar szobrot, utalva ezzel a hét törpére. A Nap című lapban a következőket olvassuk erről:
„Mikor Walt Disney munkatársai megtudták, hogy mire is készül, azt hitték, hogy elment az esze. Hiszen, egy ilyen filmhez rengeteg pénz kellett. Valóban: a film két és fél millió dollárba került. Ötször rajzolták újra az alakokat.
…Grimm „véres meséje” csodaszép romantikává alakult. Nincs benne vér, kegyetlenség, minden csupa báj és kellem. Még a fák és a tárgyak is életre keltek a vásznon.
…Az első öt hét alatt nyolcmillió dollárt hozott a film Walt Disneynek, a mai napig pedig 400 millió amerikai dollárt. A filmet nyolc Oscar-díjjal jutalmazták (egyet kapott Walt, hetet pedig a törpék, szokták emlegetni) és mind a mai napig minden korosztály kedvence. A Hófehérke érzelmi hatását bizonyítja, hogy a gyászoló törpékkel együtt elérzékenyültek és sírtak a gyerekek és a felnőttek egyaránt. A filmet nemcsak 1967-ben, hanem pár évvel ezelőtt is felújították. Most sokkal élénkebb színekben pompáznak a törpék, sokkal tisztábban énekel Hófehérke. A tervek szerint tíz-tizenkét évente mutatják be újra Disney klasszikus nagyfilmjeit, hogy az újabb generációk is megcsodálhassák a nagy mágus és munkatársainak feledhetetlen műveit.” (Nap, 1993. 10. 01.)
Nem csoda, hogy az 1941-ben megjelent Délibáb cikke szerint az eddig gyártott rövidfilmekkel a Disney nem számolt többé.
„Walt Disney a hollywoodi újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy több rövidfilmet nem készít, mert azok előállításához aránytalanul sok munka és ötlet szükséges. A jövőben csak egész estét betöltő rajzos filmeket gyárt.” (Délibáb, 1941. 10. 04.)
„Az egyszerű történeteket kedvelem, amelyek happy enddel végződnek”
Walt Disney maximalizmusa közismert volt, ahogy az alkalmazottaihoz való viszonya is. Keményen dolgozott és a kollégáitól is ugyanezt várta. A Film Színház Muzsika egyik 1966-os számában erről olvashatunk.
„Disney — ellentétben a tv képernyőjén időnként látható mosolygó egyéniségével — rendkívül komoly, szemlélődő ember, reggel fél kilenckor pontosan megjelenik a műteremben és minden este kézirat olvasással alszik el. Nem sokat ad a címekre, külsőségekre; egyetlen címe, amit visel ez: "vezető producer”. Azelőtt a "Walt Disney Productions Igazgatóságának” elnöke volt, de erről a tisztségéről lemondott és lemondását így indokolta meg:
"Túlságosan sok időmet lefoglalja a különböző levelek és okmányok aláírása ...” — Azt vallom — mondotta — hogy az emberek általában ragaszkodnak a Hamupipőke és a mesebeli herceg történetekhez. Ez ugyan nem valami magasröptű dolog, és én talán azért ragaszkodom hozzá, mert nagyon kevés kötelék fűz másfajta prózai emberekhez — például bankárokhoz és nagyvállalatok vezérigazgatóihoz... Én az emberi dolgokat kedvelem, az egyszerű történeteket, amelyek a legendás mesékhez hasonlóan happy enddel végződnek.
Rakéta Regényújság, 1981. 12. 01.
Disneyt sokszor kritizálták, hogy hatalmas apparátusában maga köré gyűjti a tehetséges emberek seregét, kiaknázza képességeiket és aztán megfeledkezik róluk. Disney erre így reflektált: — Én művész vagyok, de nem írok és nem rajzolok. Olyan vagyok, mint egy méhecske, virágról virágra szállok, mindenütt felszedek egy kis mézet és végül az egészet begyűjtöm egykaptárba...” (Film Színház Muzsika, 1966. 08. 26.)
A valaha készült legjobb animációs filmek közé tartozik
Lehet, hogy manapság már természetesnek tűnik egy egész estés rajzfilm, de az 1930-as években senki sem hitt abban, hogy egy ilyen hosszú mesefilm képes lesz igazán lekötni a nézőt. Még a stúdióban is csak Walt Disney őrültségének tartották az elképzelést, ahogy arról fentebb olvashattunk.
Mára a Hófehérke és a hét törpe nemcsak egy klasszikus mese adaptáció lett, hanem a modern animáció ősforrása, amely sokféle értelemben nyitott új utakat a filmes világban. A valaha készült legjobb animációs filmek között magabiztosan őrzi a pozícióját.
Ha szeretnél szabadon böngészni az Arcanum adatbázisában, és kipróbálnád az arckeresőt, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
