A négyes ikrek születése a világon mindenhol nagy ritkaságnak számít, amely azonnal lázba hozza az embereket és persze a médiát is. Hasonlítanak egymásra vagy különbözőek? A szülők hogyan birkóznak meg a hirtelen gyermekáldással a mindennapokban?
Zalai Hírlap, 2025. 07. 05. A Csordás ikrek
A négyes ikrek születése természetes úton elenyésző, az esélye mindössze egy a több százezerhez. Így minden ilyen terhesség és sikeres szülés igazi orvosi csoda. Az emberek - és így a sajtó is - azért érdeklődnek annyira az ikertörténetek iránt, mert egyszerre hordozzák magukban a négyszeres családi boldogságot a gyerekek érkezésével, miközben hatalmas feladatot és rendkívüli kihívást is jelent a kicsik gondozása. Egyetlen újszülött is felforgatja egy pár életét, négy csecsemő egyidejű nevelése viszont szinte emberfeletti feladat. Ebbe szeretne a nagyközönség bepillantást nyerni.
Ilyenkor az ikrek fejlődésének követése – az első lépésektől az iskolakezdésig vagy éppen az első szavazásig – egyfajta közös, országos élménnyé válik, ahol a nézők és olvasók együtt szurkolnak a családért. Magyarországon is több olyan híressé vált, négyes ikrekkel megáldott család él, amelynek a nevét az egész ország megismerhette.
Az Arcanum újságok lapjain kezdtünk kutatni híressé lett családok után, ahol négyes ikrek születtek. Az alábbi összeállításban bemutatjuk a Csordás ikreket, a csepregi Kovács lányokat, a Boda ikreket, pontosabban egy egészen egyedülálló családi fordulatot, amikor egy négyes iker egyik tagja maga is négyes ikrek édesapja lett.
Ha szeretnél szabadon böngészni az Arcanum adatbázisában, és kipróbálnád az arckeresőt, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
Csordás ikrek (1952.) – „Csordásné, magából mindenhonnan szívhang jön?”
Talán a leghíresebbek a Rákosi-korszakban született Csordás fiúk. Az ikrek 1952. május 24-én születtek Kaposváron. Négyük közül hárman a megszólalásig hasonlítottak egymásra, László viszont kicsit másképp nézett ki. Az édesapjuk, a nagytoldipusztai Csordás József erdőmunkásként dolgozott. Ő és felesége már két gyereket nevelt, amikor még négyen érkeztek a családba.
Az ’50-es években kevés volt az ikerterhesség, a négyes ikrek különösen nagy szenzációnak számítottak, így már születésükkör felfigyelt rájuk a sajtó. Később pedig Rákosi Mátyás miniszterelnök is, aki maga vállalta a névadó szülő szerepét. A híres fiúkról 1972-ben film is készült.
Béke és Szabadság, 1952. 06. 08.
Egy rövid időszakra Budapestre, a Tomcsányi-úti kórházba, a koraszülött osztályra kerültek a születésük után, ekkor még az anyukával együtt.
Béke és Szabadság, 1952. 06. 08.
A szülők szegényesen éltek, és két nagyobb gyermekük is volt otthon, ezért a miniszterelnök elintézte, hogy a gyerekek a kórház után ne haza, hanem a Völgy utcai Gyermekvédő Otthonba kerüljenek. Itt töltötték az első három évüket, ahol a szülők rendszeresen látogatták őket. Végül csak 1955. július 19-én kerültek haza a családjukhoz. Ki tudja, mennyire volt beleszólásuk a fiúk gyermekotthoni elhelyezésébe. Miután a Rákosi-korszakról beszélünk, akár még az is megeshetett, hogy a szülők egyáltalán nem engedték volna el a gyerekeket maguk mellől, de nem volt más választásuk. Az eltelt három év alatt pedig a házaspárnak még egy lánya született.
„Születésük körülményeit így idézte fel 1974-ben a Szabad Föld: „Fantasztikus - mondták az orvosok a huszonhat éves, már kétgyermekes szülő asszonykának -, itt is szívhang, ott is szívhang. Csordásné, magából mindenhonnan szívhang jön? Negyedóra alatt megoldódott a rejtély; a nagytoldipusztai erdőmunkás felesége négy makkegészséges, göndör hajú kisfiúnak adott életet.” (Zalai Hírlap, 2025. 07. 05.)
A Tükör egyik 1969-es számában riportot olvashatunk róluk. A hangulat itt már egészen idilli, még az is kiderül, mennyire elkényeztették őket abban a gyermekotthonban.
„Kaposvár mellett, egy erdészházban élnek a Csordás ikrek. Négyen vannak, tizenhét évesek, hárman egypetéjűek közülük. …A négy Csordás iker: három szép szál, egyforma mosolyú, azonos mozdulatú, kedves fickó, és egy ugyancsak rokonszenves, de teljesen elütő negyedik. Együtt járnak mindenfelé, Gyuri, János, István és a nem hasonlatos Laci.
— Bántja, hogy nem hasonlít? — kérdem Lacitól. Tiltakozik. A többiek mindjárt közrefogják, dehogy is marad ki Laci a családi együttesből. A mama se tűri a feltételezést: olyan fényes mosollyal néz végig a négy szép fián, hogy majd elrepül a boldogságtól.
A kétszobás erdészház tágasabbik szobájában ülünk, a papa is itthon maradt ma, a fiúk nővére és húga is, a legidősebb fiúnak pedig csak a képét mutatják: ő katona. Hét gyerek... A mama az ikrek kiskoráról beszél: hároméves korukig Pesten, gyerekotthonban nevelkedtek. Négy elkapatott kis ördögfiókát hozott haza annak idején, mert a négy csemete akármilyen kutyaságot művelt az intézetben, összecsókolták őket érte. Itthon, ekkora családban, rendre kellett szoktatni őket. Nagy dolog ám, ha az ember négyen, de legalábbis, hárman „van”, mert hárman közülük a megtévesztésig hasonlítanak egymásra. Kisebb korukban az anyjuk is összecserélte őket.” (Tükör, 1969. 05. 20.)
A négy fiú 1969-ben ipari tanulóként már dolgozni kezdett, és ott is naponta okozott fennakadást a hasonlóságuk.
„Ugyanakkor mosolyodnak el, egyazon időben moccannak, a testtartásuk teljesen megegyezik. Természetesen, az alakjuk is. Mind a hárman 48-as öltönyt hordanak, 39-es inget. Az ing nem fontos, ha összecserélik, hát összecserélik, a zakó zsebében azonban cédulát tartanak: „Gyuri”, „János”, „István”. Néha ugyanannak a kislánynak udvarolnak. A lány nem veszi észre, ha Gyuri helyett János megy a randevúra. A munkahelyükön se tudják, melyik a másik. Mind a hárman ipari tanulók: János és István karosszéria lakatosok, Gyuri szobafestő tanuló. A karosszéria lakatosok a 13-as számú AKÖV- ben dolgoznak, s egyik héten éppen a délutáni műszakba osztották őket, mikor Gyurit is kivezényelték ide egy kis mázolási munkára. Gyuri fél ötkor letette az ecsetet, megmosdott és hazaindult. A művezető utána kiáltott: — Hé, Csordás, a munkaidő még nem telt le!” (Tükör, 1969. 05. 20.)
Azt már csak az internet híreiből tudjuk meg, hogy a Csordás fiúk közül már csak ketten élnek. István 2004-ben, László pedig 2023-ban halt meg.
Ha szeretnél szabadon böngészni az Arcanum adatbázisában, és kipróbálnád az arckeresőt, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
Kovács ikrek (1974.) – „Egypetéjű négyes ikrek születésére százévenként lehet esély”
És akkor lássuk a következő sztárokat, a Kaposváron született és „csepregi ikrek” néven emlegetett Kovács lányokat! Akik ráadásul egypetéjű négyes ikrek – ha lehet még fokozni különlegességüket. Az ő érkezésük nem okozott meglepetést, mivel a technológia fejlődésének köszönhetően már a terhesség alatt kiderült, hogy hamarosan négy újszülött érkezik. Mivel ebben az időszakban éppen szigorúbb abortusz törvények léptek életbe Magyarországon, jól jött némi marketing is a gyerekvállalásnak.
A Kovács ikrek tehát szintén a sajtó kereszttüzébe kerültek már újszülött koruktól. Ennek eredményeként sokféle segítség érkezett, ám azok idővel elmaradtak. Például egy cipőgyár felajánlása, mely szerint 14 éves korukig biztosítják a lányoknak az összes szükséges lábbelit.
„1974-ben a Kovács családhoz is négyszeresen kopogtatott be a gólya: négy egészséges kislány született. Jellemzően a korabeli sajtóban olyan fotó is megjelent, amelyen a már felnőtt Csordás fiúikrek látogatták meg az újszülött lányokat és fogták kézbe a csöppségeket. A nagy sajtófigyelmet nem viselték jól Kovácsék. Az ikrek szülei később arra panaszkodtak, hogy kezdetben számos segítséget, felajánlást kaptak, de az évek múltával lankadt az őket övező figyelem.
Kovács Félixné is 2004-ben a Vas népének azt nyilatkozta: a cipőgyár a gyerekek születésekor felajánlotta, hogy 14 éves korukig gondoskodnak a lábbelijükről, de már az első években is megfeledkeztek e vállalásról. Az édesapa, Kovács Félix, a csepregi Győzelem tsz vontatóvezetőjeként tisztességben nevelte lányait, akik 2004-ben elmondták, nagyon szépen éltek, szerettek főzni, olvasni, szabadidejükben még a tengerpartra is elutaztak.” (Zalai Hírlap, 2025. 07. 05.)
Érzékletesen mutatja a sajtó eltúlzott érdeklődését, hogy rövid kutatásunk alatt két olyan megjelenést is találtunk, ahol a már felnőtt Csordás ikreket és a csepregi négyes ikreket már újszülött korukban „összehozták”. Az ütős bulvártémát képtelenség volt kihagyni.
Dunántúli Napló, 1974. 12. 30.
Az idő persze gyorsan röpül. Láthattuk a csepregi négyes ikrek aktuális képeit az újságokban, amikor épp születésnapjuk volt, és még arról is fénykép jelent meg az újságokban, amikor először mentek el szavazni.
A huszonnegyedik születésnapjuk alkalmából szintén született egy hosszabb riport a Kisalföldben, amelyből sok részlet is kiderült a mindennapjaikról.
„Csepregben él négy teljesen egyforma lány, akik 24 éve látták meg a napvilágot. Akkor még csak kevesen gondolták, hogy csoda született, ugyanis egypetéjű négyes ikrek születésére Magyarországon talán százévenként lehet esély.
…A születésnapi készülődés közben kérdeztük az édesanyát, Király Zsuzsát. Elmondta, 20 évesen, 12 hónapos lánya mellé szeretett volna egy testvért. Állapotosan a gyanúsan sok és szinte titokzatos vizsgálat után, a szülés előtt öt héttel közölték vele, hogy négyesiker terhes. Erre sírógörcs volt a válasz.
Heves Megyei Hírlap, 1974. 12. 28.
A csodaszámba menő hírt furcsán fogadták Csepregen. Az biztos, hogy egy darabig volt miről pletykálni a környéken. A császármetszés ideje Szombathelyen 1974. november 27-én jött el, és csak akkor derült ki, hogy mind a négy baba lány. Örökkévalóságnak tűnt az a másfél hét, amire a piciket először megláthatta az édesanya, ugyanis a lányokat egy másik kórház újszülöttosztályán helyezték el. Az első pillanatban sírógörcsöt kapott, azt sem tudva, melyiket ölelje magához. A csepregi tanács által kiutalt lakásba februárban költözhettek be, de a problémák még csak ezután kezdődtek: milyen babakocsi, mennyi ruha, az etetés sorrendje és lehetne még sorolni.
A társadalom és szűkebb környezetük példásan segítette a nagycsaládot, a kirendelt gondozónővel a gyerekek hároméves koráig a szülők közösen oldották meg a feladatokat. Nagy feltűnést keltett egy-egy séta alkalmával a négyesbabakocsi. Ez a csodálat később is megmaradt, hiszen a tökéletesen egyforma testvérek tizenkét éves korukig teljesen azonos ruhában jártak.
…Utoljára 18. szülinapjukon voltak egyforma ruhában, legközelebb majd jövőre, a negyedszázados évfordulón öltöznek „egyenbe”. Mára mindegyikük saját formát, életet alakított ki. Lélekben viszont - állítják - sokkal jobban összetartoznak és összetartanak, mint más testvérek. Negyvenmillióból egy. Az édesanya, Király Zsuzsa tudomása szerint ő volt Európában az első egypetéjű négyesikreket világra hozó nő. (Kisalföld, 1998. 12. 08.)
A kitartóan érdeklődő sajtó még tavalyelőtt, a lányok 50. születésnapján is megemlékezett róluk. A Vas Népe szerkesztőségének ajándéka többek között az a bizonyos cikk lett, amelyben beszámoltak a lányok születéséről.
„Kovács Adrienn, Katalin, Zsuzsanna, Ildikó már-már egymás szavába vágva mesélték, sorolták, mi minden történt velük ebben a fél évszázadban. Mint mondták, igazából nekik sosem kellett barát, ők ott voltak és vannak mind a mai napig egymásnak. Olyannyira erős a kötelék, hogy még bulizni is együtt jártak. Megtörtént, hogy az egyik lány akkori barátja egy másik testvért akart megcsókolni, hiszen annyira hasonlítottak egymásra. Sőt, még olyan közös nyelvet is kiötöltek, amelyet csak ők maguk értettek. Gyerekkorukban mind az öten egy szobában laktak, az ikrek emeletes ágyban. Horváth Zoltán polgármester felidézte: Csepreg annak idején a négyes ikrek története révén került az országos figyelem középpontjába, illő volt, hogy most a város nevében köszöntse őket. Az ajándék a csepregi bor mellett az ötven évvel ezelőtti Vas Népe-írás volt. Arról is szó esik benne, hogy a Kovács családban már három ikerpárt jegyeznek a családfán.” (Vas Népe, 2024. 11. 25.)
Boda ikrek kétszer (1986. és 2016.) – A négyes iker apukának négyes ikrei születtek
Amikor 1986. december 16-án a Boda ikrek megszülettek Debrecenben, már több négyes iker is világra jött a 80-as, majd a 90-es években, köszönhetően a meddőségi kezelések „mellékhatásának”. Emiatt talán nem járt a sajtó a nyakukra, és nagyrészt csak rövid hírként kerültek be a lapokba. A Petőfi Népe például egy rövid cikkben adta hírül a négy újszülött érkezését.
„A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján — az intézet történetéből először — négyesikreknek adott életet egy huszonnyolc éves fiatalasszony, Boda Istvánné debreceni lakos. A szülést vezető dr. Lampé László egyetemi tanár, a klinika igazgatója elmondta, hogy a fiatal asszonyt — mivel a házasságkötését követő három esztendőben nem esett teherbe — a klinikán peteérést segítő gyógyszerrel kezelték. Már az első kezelés eredményes volt, s a terhesség nyolcadik hetében ultrahangvizsgálattal azt is megállapították, hogy négyes terhességről van szó.
A fiatalasszonyt a terhesség huszadik hetétől a klinikán állandó megfigyelés alatt tartották. Boda Istvánné pszichikailag jól viselte a terhességet, amely a 35. hétig rendben zajlott. Ekkor azonban a terhességi mérgezés jelei mutatkoztak a kismamán, aminek következtében december 15-én, hétfőn úgy döntöttek az orvosok, hogy másnap megszakítják a terhességet és életre segítik a babákat. Kedden reggel Lampé professzor tizenkét tagú orvoscsoport élén kezdte meg a műtétet, s császármetszéssel elsőként az 1900 grammos Ágnest, utána az 1950 grammos Istvánt, majd a 2000 grammos Rózsát, végül az 1950 grammos Anitát segítette világra. Az újszülöttek mind a négyen egészségesek, s édesanyjuk is jól érzi magát. Várhatóan két hét múlva hagyhatják el a kórházat.” (Petőfi Népe, 1986. 12. 17.)
Az 1950 grammal született István harminc évvel később, már fiatal apukaként élhette meg, milyen az, amikor valakinek négyes ikrei születnek. Ugyanis pontosan ez történt vele, miután felesége 2016. november 24-én négyes ikreknek adott életet, szintén Debrecenben. További érdekesség, hogy a debreceni professzor, aki 1986-ban is jelen volt a négyes ikrek születésénél, 2016-ban szintén közreműködött a négyes érkezésnél. Ráadásul ebben az esetben nem a tudomány, hanem a természet „hozta össze” a négy gyereket, ugyanis István gyermekei természetes úton fogantak.
Fejér Megyei Hírlap, 2016. 12. 21.
Ha szeretnél szabadon böngészni az Arcanum adatbázisában, és kipróbálnád az arckeresőt, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
