Arcanum blog

Ország, világ vándora

Rockenbauer Pál (1933-1987)

2021. január 14. - hacsa.

Ha Magyarország más ország lett volna, Rockenbauer Pál is Cousteau kapitány lett volna. Vagy David Attenborough. Megvolt hozzá a képessége, a szenvedélye, a karizmája. A Magyar Televíziózásban ő volt a természetfilmezés legelsője. Időben is, minőségben is. Bejárta, befilmezte a világot a Déli-sarktól Mongólián át Nepálig, A Kilimandzsáró csúcsától a Földközi tenger mélyéig, Afrikától a Pamirig. A legmaradandóbb és legemlékezetesebb tette azonban az volt, hogy végigkéktúráztatta a tévénézőket Magyarországon. Ma sem tudjuk pontosan, miért és hogyan halt meg 54 éves korában. Még csak 87 éves lenne január 14-én.

roki_1.jpg

Rockenbauer Pálaz útját járja. (Heti Válasz, 2017. noveber 23.)

Kőbányai német családból jött. A nagy világutazó és felfedező, Teleki Sámuel könyvén tanult meg olvasni ötéves korában. (Népszava, 1987. december 3.) Diák évei a kor fordulatait tükrözték. 1943-ban a nem sokkal korábban a "jó németek" nevelésére alapított "első népi német gimnáziumba" íratták be Paul Rockenbauer néven. (A Magyarországi Németek Szövetsége Bleyer Jakab Gimnáziumának iskolai értesítője, 1943.) A háborúban elvesztette apját és otthonát, s 1946-ban már a kőbányai Szent László Gimnáziumban kapott félárvaként szociális ösztöndíjat. (A Budapesti X. ker. Szent László Gimnázium Évkönyve 1946-1947.) A következő évben itt lett első a Katolikus Biblia-mozgalom bibliaversenyén (A Budapesti X. ker. Szent László Gimnázium Évkönyve, 1947-1948.) 1952-ben pedig az I. László Gimnázium végzős növendékeként vett részt egy sztálinvárosi látogatásról írott dolgozatával a Rákosi Mátyás tanulmányi versenyen. (Szabad Ifjúság, 1952. április 23.)

A fia, Rockenbauer Zoltán, fideszes expolitikus szerint "ateista lett, párttag sosem volt, a létező szocializmus baloldali kritikáját képviselte". (Ring, 1990. április 25.)

Biológia-kémia szakot végzett az ELTÉ-n, a földrajz volt a hobbija, széleskörű humán műveltséggel rendelkezett, kirándulás közben vég nélkül verseket szavalt. Szenvedélyes fotós volt, és alpinistának is kiképezte magát. Minden tudás egyesült benne, ami a természetfilmezéshez és a természettudományos ismeretterjesztéshez kell. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) szervező titkáraként kezdte, a Magyar Rádiónál folytatta, s 1957-től már az akkor induló Magyar Televízió ifjúsági osztályán volt rovatvezető. 

A hatvanas években a gyerekek számára írt sok-sok ismeretterjesztő cikket. Például a Népszabadságban jelent meg egy sorozata a nagy magyar világutazókról. (Népszabadság, 1963. július 21.) Első televíziós filmjei is a gyerekekhez szóltak. 1960-ban mutatták be az Országjáró úttörők című filmsorozatát. 

roki_2.jpg

Rockenbauer Pál emlékfa a Vértesben - a túrázók zarándokhelye. (Népszabadság, 2020. június 4.)

A hatvanas és a nyolcvanas évek közepe között Rockenbauer Pál bejárta a világot, és csodálatos filmsorozatokat készített útjairól a Magyar Televíziónak. Az első hazai expedíciós filmsorozatot is ő forgatta matrózkodás közben öt részben 1965-ben Levante vizein címmel a Földközi tengeren. A Déli-sarkvidéken jártunk volt a címe a második ötrészes sorozatának (1969). Egy szovjet expedícióval jutott el az Antarktiszra második (más források szerint hatodik) magyarként. 1973-ban egy 13 részes filmsorozatot forgatott Ausztráliában és Új-Guineában A napsugár nyomában címmel. Ehhez olyan rossz minőségű nyersanyagot kapott, hogy a mű megsemmisült, soha többé nem láthatja senki. 1977-ben mutatták be az Afrikáról szóló hatrészes sorozatát. Ekkor mászta meg a Kilimandzsárót. 1982-ben jött a Pamir, 1984-ben búvárkodott kubai vizeken, 1985-ben pedig az egyiptomi ásatásokról készítette el az utolsó külöhoni filmjét. Megmászta az Alpok és a Tátra számos csúcsát. Kalandjairól könyveket írt, és számtalan előadást tartott élőben és rádióban.

Eközben sok-sok filmet készített Magyarországon is, és a hetvenes évek végén megszületett Rockenbauer sokszor ismételt főműve, amely negyven év múltán is elvarázsolja a nézőt: a Másfélmillió lépés Magyarországon. 

A hetvenes éve második felében született meg az ötlet, hogy egy filmkészítő csapat Rockenbauerrel az élén bejárja az Országos Kék Túra teljes útvonalát Magyarország keleti végétől a nyugatiig, Zempléntől az Alpokaljáig, és bemutatja mindazt, amivel ezen az úton találkozik. A tájat, a természetet, a (jelentős részben fogyó és pusztuló) településeket, az embereket, a gondokat, bajokat és örömöket. A tűnőfélben lévő múltat. A film legkevésbé sem hátsó szándéka az volt, hogy kedvet csináljon a természetjáráshoz, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy milyen pocsék Magyarországon a turisztika infrastrukturája, milyen förtelmes állapotban vannak a turistaházak, mennyire megoldatlan a turisták ellátása.

roki_3.jpg

A gyalogló stáb egy része. (Turista Magazin, 1979/12.)

A Televízió vezetői 1977-ben még hallani sem akartak erről a sorozatról, mivel azt túlságosan drágának találták. 1978-ban azonban Rockenbauer megalapíthatta az első magyarországi televíziós természetfilmes műhelyt, a Naturát, s annak vezetőjeként immár megcsinálhatta a Másfélmillió lépés...-t. 1978 őszén asszisztensével, Sáfrány Józseffel végigjárták az egész útvonalat, felmérték a terepet, megismerkedtek a bemutatandó településekkel, emberekkel, tájakkal. 1979. július 31-én indult el élesben a csapat a Nagy-Milictől és október 15-én érték el a kőszegi hegységben a Szent Vid hegyet. 1124 kilométert tettek meg jó nagy, fémvázas hátizsákokkal. Vitték magukkal a sátrakat, az elemózsiát, mindent, ami két és fél hónapra kell, plusz két Arriflex-kamerát, egy 13 kilós Nagra magnetofont, fejhallgatót, gémmikrofont, több objektívvel fényképezőgépeket, amelyek Rockenbauer és Sáfrány nyakában lógtak, valamint egy biciklikerékre hajazó fordulatszámlálót. Így tettek meg napi átlagban 15 km-t, úgy, hogy a televíziós munkát túlnyomórészt a túrán kívül kellett elvégezni. A vezérkamera egyszer meg is sérült, a film fényt kapott, ezért 1980 tavaszán vissza kellett menni pótforgatásra néhány helyre a Bükkben és a Mátrában. 

roki_5.jpg

A rendező és csapata. Középen ül Sinkó László, a narrátor. Balra lent Rockenbauer Pál az egyik szereplővel. Mindkettőjük háta szépen be van fogva. (Népszava, 2002. június 4.)

A 14x45 perces, összesen tíz és fél órás sorozatot négyszeresen túlforgatták, ami ebben a műfajban normális arány. Ennyi celluloidot természetesen akkor sem vihettek volna magukkal, ha egy elefánt is velük tart. A nyersanyagot Budapestről szállították utánuk különböző pontokra autóval s elvitték a leforgatott tekercseket. A nyersanyaggal együtt vitték le a különböző helyszíneken illetékes növénytani, geológiai, építészeti, néprajzi, zenei szakértőket is. A narrátor, Sinkó László is csak néhány napig turázhatott a stábbal.

Számos régi épület, mesterség, népszokás utolsó dokumentuma volt ez a sorozat, amelyben összesen 116 /!/ településről esett szó. 

A nagy túra után bő másfél évvel mutatták be a sorozatot a televízióban. 1981. május 12-től augusztus 11-ig minden kedden késő délután. Természetesen nem érhette el a hétvégén, főműsoridőben vetített játékfilmes sorozatok nézettségét, és nem is elsőre érte el azt a népszerűséget, amely máig követi.

Itt látható a sorozat első négy része: https://videa.hu/videok/film-animacio/1.-masfelmillio-lepes-magyarorszagon-1979-film-retro-teljes-XLH1x73tEHrkS806

A főcímben megszólaló Indulj el egy úton... kezdetű népdal szövegét kicsit átformálták, kivették belőle a szeretkezést. 

roki_4.jpg

Az Új Tükör fotóösszeállításokkal követte hétről hétre a sorozatot, hogy a színes tévével nem rendelkező nézők is láthassanak néhány kockát színesben. (Akkor még az üzemben lévő készülékek többsége fekete-fehér volt.) Balra egy sikátor Putnok közepén, jobbra "természet alkotta kőoltár" a Jósvafőre vezető úton. (Új Tükör, 1981. május 17.)

A kék túrából kieső tájak lakói, vezetői szorgalmazták, hogy róluk is készüljön sorozat. Készült. Onnan indultak, ahol a kék túra véget ért. Bebarangolták az Alpokalját, az Őrséget, Göcsejt, a Dráva-mentét, Belső-Somogyot, a Zselicet, a Mecseket és Tolnát. 1986. augusztus 31-től október 11-ig, 42 nap alatt 680 kilométert tettek meg. Mészöly Miklós és Babits Mihály szülőhelye, Szekszárd volt a végállomás. Ezt a dél-dunántúli útvonalat később kék túrává léptették elő és Rockenbauer Pálról nevezték el. Ez a második sorozat ...és még egymillió lépés nevet kapta és 18 részből állt. A Zalai Hírlap 1987. április 3-án azt írta, hogy még abban az évben bemutatják. Ha így lett volna, akkor az alkotó talán meg is érte volna. De még a következő évben sem mutatták be, csak 1989. január 8-tól május 6-ig. Ekkor a rendező már rég az ország legszebb szelíd gesztenyésében pihent végakarata szerint Zengővárkonyon a Mecsekben egy vörösmárvány kőtömb alatt.

roki_6.jpg

Rockenbauer Pál sírja a zengővárkonyi ősgesztenyésben. (Nemzeti Sport, 2016. december 3.)

Rockenbauer Pált 1986. novemberének végén holtan találták a naszályi erdőben. Halálának időpontja november 26., de csak egy héttel később, a december 3-i lapokban jelent meg halálának híre a sajtóban. A wikipédián ezt olvassuk: "Halála körülményeiről, okairól semmi nem került nyilvánosságra. A személyiségével összeegyeztethetetlen öngyilkosságot különösen kérdésessé teszi, hogy decemberi programja már készen állt... ugyanakkor állítólag búcsúlevelet hagyott, melyben azt kérte, hogy legkedvesebb kirándulóhelyén, a mecseki Zengővárkony szelídgesztenyésében temessék el." Mindazonáltal mégsem kételkedhetünk benne igazán, hogy öngyilkos lett, mert a halálának egészségügyi okai aligha lehettek, az idegen kezűség pedig még sokkal valószínűtlenebb. "Egy ritka megkülönböztető jegyében bizonyos vagyok: mindenki szerette. Mert Roki nem könyökkel vívta harcát, nem öltött soha álorcát, fényévnyire esett tőle minden erőszakosság és számító ügyeskedés." Ezt írta róla nekrológjában Radványi Ervin. (Magyar Nemzet, 1987. december 3.)

roki_8.jpg

Roki széttárja karjait. (Ring, 1990. április 25.)

Fia és húga (Rab Nóra) ezt mesélte életének utolsó szakaszáról: Rockenbauer Zoltán: "Ha nem ide születik, egy David Attenborough lehetett volna... talán Cousteau kapitány... Utolötlete egy léghajós világutazás volt, kiszámította a térképen, komoly terveket szített, meghatározta az útvonalat, ott járt volna, ahol a legrövidebb az út a tenger felett, ahol üzemanyag-felvétel lehetett volna... senki sem vette komolyan..." Rab Nóra: "... egy korcsmát szeretett volna, 'Másfél millió hosszúlépés' cégérrel, ahol gesztenyefák állnak, piros kockás abrosszal letakart asztalok, egy fekete macska járkál a közelben, mint Sam Small csodálatos életében..., ahol paradicsommadár látható, és Polinéziáról mesél... Csak azt nem vette tekintetbe, hogy a telek hatmillió forint... Halála előtt három dolog érte: egy, hogy kiderült ez az elérhetetlen ár, kettő: az OTP packázása (Zolinak szeretett volna lakást a kitudódott áremelés előtt!), végül egy tévés ostobaság. Akkor már programfőszerkesztő volt, és a Zeffirelli-film (Napfivér, Holdnővér) adása idején folyt a vita: karácsony első vagy második napján adják le... Valóban 'rendkívüli horderejű' kérdés... Főnöki szó döntött Pali ellen, s ez öt nagyon bántotta... Azt hiszem, belefáradt... Hívő ember volt, abban az értelemben, hogy hinnie kellett valamiben, ha másban nem, önmagában, s ez egy hit nélküli világban bizony nem megy... Rengeteg mocskot és szemetet látott élete során, maga is vergődött a kisstílű, pitiáner hivatalnokok képmutató hazugságaiban, a körülötte folyó harácsolásban, nyerészkedésben... semmi mást nem szerzett, mint egy harminc négyzetméteres lakást, ahol mozdulni sem lehetett sok népművészeti, természetrajzi tárgyától. Magánélete ugyanez volt. Szemérmes, befelé forduló ember - társától is annyit várt, mint önmagától, és ez ritkán sikerült. Ő maga átugrotta a 220 centimétert, nem bírta ki, hogy valaki csak 80 centit ugorjon..." Rockenbauer Zoltán: "Nagy szerelme volt egy vidéki orvosnő. Aztán a doktornő politikai pályára lépett. Apám képtelen volt folytatni..."

roki_7.jpg

Telehír, 1988/1.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://arcanum.blog.hu/api/trackback/id/tr316377408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása