Arcanum blog

Miniállam, amely sosem létezett, de ma is áll

A gömbház ötlete valaki mástól jött?

2022. március 23. - arcanum admin

Mi történik, ha egy képzőművész fantáziája a hatályos törvények elleni tiltakozással találkozik? A 70-es évek különös története egy szabad köztársaság harcáról szólt.

A furcsa események Alsó-Ausztriában, egy katzelsdorfi mezőn kezdődtek 1971-ben. A történet szerint Edwin Lipburger képzőművész szerette volna tudni, milyen az élet a tökéletes geometriai formában, vagyis egy gömbben. Épített ezért magának egy 8 méter átmérőjű gömböt, amelybe beköltözött. Az Arcanum adatbázisában utánanéztünk, mit írt a nem mindennapi történetről a magyar sajtó.

marcius_02_1200x628px.jpg

Magyar Építőművészet - Utóirat, 2001. 4. szám

Köztársaság száz négyzetméteren

A történet szerint a művész úgy gondolta, mivel a gömb csak egyetlen ponton érintkezik a talajjal, ezért nem szükséges a létrehozásához építési engedélyt kérni, de valójában telekre sincsen szüksége. Ezért egyszerűen egy mezőn építette meg a különös házikót. Az építményre vonatkozó adóügyi előírásoknak szintén nem tett eleget, amivel persze végképp kivívta a hatóságok haragját. Hogy Lipburger elkerülje a törvényi számonkérést, pofonegyszerű ötlete támadt: létrehozta a saját miniállamát, a Kugelmugel Köztársaságot, így gömbházára nem vonatkoztak az osztrák törvények. A hivatal azonban nem engedett, és az épületet arra hivatkozva, hogy sem víz, sem áram nincs az objektumban, lakhatatlanná nyilvánította és bontásra ítélte.

vasmegyevasnepe_1983_04-1574310881_pages69-69.jpg

Vas Népe, 1983. 04. 09.

A művész ezután bírósághoz fordult és hosszas hivatali eljárásba bonyolódott. Olyannyira, hogy még börtönbe is került, kénytelen volt két hónapot elzárva tölteni. Miután kiderült, hogy Lipburger nem adja olyan könnyen az álmát, a hatóságok kompromisszumot ajánlottak neki. 1982-ben helyet kínáltak az építménynek a bécsi Práterben, és a 100 négyzetméternyi miniállam azóta is ott áll, bár önálló létét hivatalosan sosem ismerték el.

Nem is a gömbbel kezdődtek a gondok

Csakhogy az Arcanumon elérhető újságokból egy kicsit máshogy rajzolódik ki a történet. Valójában magát a gömbházat is azért készítette a művész, mert megelégelte a hivatalok packázását, a korrupciót és a magas adókat.

Diogenész a Práterban címmel, az Esti Hírlap 1982-ben írt egy német vasutasról, aki furcsa házikójával hívta fel magára a figyelmet. Valamiért vasutasként emlegetik Lipburgert, és talán van is némi köze a vasutakhoz, hiszen az Arcanum adatbázisában a legrégebbi találat a művész nevére egy díjkiosztó eredményeit taglalja, melyet a Magyar Vasutas című lap közölt. 1960-ban tehát már alkotott Lipburger, méghozzá olajfestményeket készített.

magyarvasutas_1960-1621291769_pages62-62.jpg

Magyar Vasutas, 1960. 08. 20.

Az Esti Hírlap 1982-es cikkéből tehát az derül ki, hogy Lipburger egy másik épület kapcsán már hosszabb ideje háborúban állt a hatóságokkal.

„Szinte rendelésre jött a bécsiek számára az igazi húsvéti sztori. Igaz, nem a nyuszi hozta, hanem egy különcködő férfi, aki évek óta háborút folytatott a hatóságokkal. Az egykori vasutas, Edwin Lipburger, valamikor a hetvenes évek elején, egy lakásépítés kapcsán összeveszett a községi elöljárósággal. Ezután elhatározta: területen kívülivé nyilvánítja magát és csak akkora földdarabra tart igényt, valahol a község határában, amennyihez minden embernek joga van élve-állva vagy halva-fekve. Egy földbe vert cölöpön megkonstruálta a gömb alakú házát, amelyet drótkerítéssel vett körül, majd a ház közelében letűzte a „Kugelmugel”, illetve ugyanezt áthúzva, a Kugelmugel végét jelzőtáblákat.

A kugliház egyébként tágas, összkomfortos, és mint az építési hatóságok szakemberei megállapították, nem kevesebb, mint harmincöt vendéget képes befogadni. Ettől kezdve azonban Lipburger barátunk harcban áll a szomszéd polgármesterrel is, aki szerint e fura ház rontja a falu tájképét. Pedig a gömb formájú épület stabilnak bizonyult, átvészelte az időjárási viszontagságokat is és amire modern Diogenész barátunk különösen büszke, a gömb alatt még a fű is vidáman zöldell.

Az egyik bécsi szenátor pontot kíván tenni a nevetséges vita után, s meghívta Edwin Lipburgert: építse föl házát a bécsi Práter fái alatt.” (Esti Hírlap, 1982. 04. 9.

 Ha olvasgatnál az Arcanum adatbázisában, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!

Pontos cím: Antifasiszta utca 2.

Magyar Lettre Internationale 2015. nyári számából további részletek is kiderülnek. A köztársaságnak saját bélyege volt, és majdnem 400 állampolgárt fogadott be a területére.

„Hivatalosan a Vatikánt tartják a legkisebb államnak a maga ezer lakójával, amivel, feltehetően, jelentős költségeket takarítanak meg. De még így is elég nagy ahhoz, hogy ne szerepeljen a Lonely Planet néhány évvel ezelőtt kiadott Mikronemzetek útikönyvében. Több mint harminc miniatűr, de államiság igényével fellépő képződményt vettek fel, mint például a Seeland Hercegséget, vagy a Kugel-mugel Köztársaságot.

…A Kugel-mugel Köztársaságot a bécsi Práterben találjuk. Edwin Lipburger nonkonformista képzőművész projektjeként indult, aki nézeteltérésbe keveredett a hatóságokkal, és megtagadta az adófizetést. Sajátos kis világot teremtett a kerek épületben, ahol saját postai bélyegeket kezdett nyomtatni. 1984-ben kiáltotta ki a függetlenséget. A köztársaság egyetlen postai címe az Antifasiszta utca 2, itt található a már említett tipográfiai szolgáltató egység is. Területét bekerítette szögesdróttal, papíron 389 állampolgár lakja. A ház a Práter egyik turisztikai látványossága, ami némi bevételt is hoz a képződménynek.” (Magyar Lettre Internationale 2015. nyár, 97. szám

Német elődjétől származik az ötlet?

A Technika című újság egyik 1959-es számában szintén találunk egy gömbházról szóló cikket. Egy német építész munkája, és furcsa módon a házikó nagyon hasonlít Lipburger konstrukciójához. Azzal a különbséggel, hogy ez a gömbház még szállítható is, sőt, éppen ez volt a létrehozásának célja, hogy bárhol könnyen mozgatható legyen.

technika_1959-1630539150_pages88-88.jpg

Technika, 1959. 10. 01.

„A feltaláló egy német mérnök, akinek specialitása a szokatlan, rendkívüli követelményeknek (pl. földrengésnek) megfelelő lakóházak konstrukciója. Ezúttal a cél az volt, hogy különböző szervek (tudományos vagy kutató expedíciók, nagy ipari cégek, vezérkarok) számára olyan helyiségeket tervezzen, amelyek ellenállnak a földlökéseknek, a ciklonoknak stb., s egyúttal bármilyen terepen tökéletesen mozgathatók és bármilyen éghajlat alatt — a szaharai homokon éppúgy, mint a sarki jégen— szétszedés vagy összeszerelés nélkül azonnal használhatók legyenek.” (Technika, 1959. 10. 01.

Nem tudjuk, hogy Edwin Lipburger valóban ebből a tíz évvel ezelőtti ötletből merített-e, de az biztos, hogy művét az aktuálisan törvénybe foglalt rend és a korrupció elleni tiltakozásul hozta létre. A 2015-ben elhunyt művész alkotása ma már szimbólum, amely a világ legkisebb független köztársasága. A Kugelmugel ma is áll, többször felújították azóta és polgárai között üdvözöl minden szabad, alkotó embert.

 Ha olvasgatnál az Arcanum adatbázisában, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!

A bejegyzés trackback címe:

https://arcanum.blog.hu/api/trackback/id/tr6117786006

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása