Arcanum blog

Ugyanazon a napon született és távozott Kincsem, a csodaló

Leszármazottai ma is élnek Németországban

2021. március 17. - arcanum admin

„A legyőzhetetlen csodakanca” nem volt hosszú életű, tekintve, hogy egy ló akár harminc évig is él. Rövid élete alatt azonban a világ egyik leghíresebb versenylova lett, Magyarországon a lósport mindenkori ikonjává vált. Kincsem ma 147 éve született, és 134 éve pusztult el.

Kincsem Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származik. Sikerei kivételesek, aktív versenyévei alatt Európa országaiban a „Hungarian miracle”, a „Hungarian wonder” vagy a „Wunderstute” (jelentése: a magyar csoda) kifejezéssel utaltak rá, ötvennégy futamát mind megnyerte. Tápiószentmártonban, 1874. március 17-én született, és ugyanezen a napon, Kisbéren pusztult el tizenhárom évvel később. A versenyévei után öt csikónak adott életet, melyek közül sajnos egyik sem tudott anyja nyomdokaiba lépni.

vadaszesversenylap_1878_pages229-229.jpg

Vadász- és Versenylap 1878. 07. 31.

Az újságok minden pillanatáról tudósítottak

A korabeli újságok rendszeresen tudósítottak Kincsem sikereiről, a futamok eredményei részletesen olvashatók az Arcanum adatbázisának lapjain. A Vadász- és Versenylap, az első magyar nyelvű sportújság minden adatot közölt, ami Kincsemről csak elérhető, de a lósport népszerűsége más lapokból is visszaköszön. Nézzük például a Vasárnapi Ujság 1878. évi 20. számát, amelyben „A gyepen” című írás a tavaszi lóversenyekről tudósít. Benne hosszan olvashatunk a csodalóról, aki ekkor volt négyéves, de máris „nevezetesség”, kiugró tehetség a versenylovak között.

„Rendszerint lusta. Egész nap alszik, s ha ébren van, álmos.”

„Míg te a száz forintod szomorú vesztén bánkódol, mozgalom támad a versenytéren s éljenzésben tör ki az amphitheátrum, mely két felől mintha szárnyat eresztett volna hullámzó gyalog publikumból. A „Kincsem"-et vezetik elő. No erről már csak hallottál tán valamit ? Lehetetlen, hogy ne olvastad volna a biographiáját, diadalmainak leírását, melyekben elszedte a versenydíjat külföldi hírneves pályatársai elől.

Egyszerre merült föl a „Kisbér"-rel, — de mivelhogy a női nemnél köztudomás szerint nagyobb a kitartás, a „Kincsem" még most is fénykorát éli, míg a szegény „Kisbér" a rokkantak házába került, s azzal végzi pályáját, a mivel a török szultánok kezdik.

Tehát „Kincsem". Arczképe ott lóg a csarnok bejáratában. Be a hírlapok is közölték a többi notabilitások sorában. Van Angliában egy könyv, melyet e század elejétől írnak jeles szakírók nevezetes lovakról, azok hőstetteiről, tulajdonaikról, alakjukról, szervezeteikről kívül és belül. Most járnak a 129-ik kötetben. Abban a könyvben az van írva a „Kincsem"-ről, hogy most nincs Európában olyan kancza, melynek kondícziója lehetőséget mutatna arra, hogy a „Kincsem"-et nem legyőzi, de vele egyenlő erő és gyorsaság kifejtésére képes lenne.

Szóval a „Kincsem" nevezetesség. És a mellett szeszélyes, mert hiszen dáma. Azt mondják, kik boudoárjában is ismerik, hogy rendszerint lusta. Egész nap alszik, s ha ébren van, álmos. Engedi magát vezettetni, mint valami bárány s mikor vasútra viszik, már magától megy föl a dobogón, megszokta. — Hanem a verseny-pályán, ott egyszerre mintha kicserélnék. Hisz íme itt jön!

Gyönyörű, finom almássárga kancza. Fejét magasan emeli, s ide-oda fürkész vele, oly élénken, hogy lónál szinte feltűnő. Orrlikai idegesen tágulnak, füleit hegyezi, s a mint ideges nyakát meghajlítva okos szemeivel féloldalt tekint: szinte hasonlítani látszik az agárhoz. A korláton túl egyszerre elnyeríti magát, mintha harczi kürtöt fújna s ficzkándozik és eviczkél, mint a vadászeb, mikor vadászatra vezetik.”

marcius_02_1200x628px_1.jpg

Vasárnapi Ujság, 1878. 33. szám

Ha olvasgatnál az Arcanum adatbázisában, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!

„A Kincsem sorsjegyek bevásárlását bárkinek nyugodtan ajánlhatjuk”

A szerencsejáték eme népszerű formájánál is a legnagyobb nyeremény a cél, a tippek és megérzések kavargó tanácsai végül mind a nyeremény összegében nyernek értelmet. A „Kincsem sorsjáték” – ahogy a Vásárhely és Vidékében olvasható – biztos nyereménnyel kecsegtetett, hiszen a verhetetlen kancára fogadni szinte biztos befektetésnek tűnt. A versenylovat csodáló követők éveken át komoly haszonnal számolhattak.

„Budapestről hozzánk érkezett tudósításokból értesülünk, hogy ,,a Kincsem sorsjegyek“ utáni kereslet utolsó időben annyira fokozódott, hogy ezen vállalat teljes sikere kétséget már nem szenved. Nem mulasztottuk el magunknak a szóban forgó sorsjáték-vállalat czéljáról és annak berendezéséről beható informácziót szerezni, és ezek alapján meggyőződtünk arról, hogy a „Kincsem sorsjegyek“ azon közkedveltséget a melyben tényleg részesülnek, teljes mértékben meg is érdemlik. Alig lehet a létező számos sorsjegy játéktervei közül egyet is találni, melynél a nyeremények száma és magassága oly kedvező arányban állana a sorsjegy árához, mint az a „Kincsem sorsjátéknál“ észlelhető. A főnyeremények magassága és pedig 50.000, 20.000, 10.000, 8000, 6000, 5000 frt, úgy számban, mint mennyiségben túlhaladják számos sorsjegyekre nézve megállapított főnyereményeket és szintúgy mint azoknál 20 %- nyi levonás mellett készpénzben fizettetnek ki. Az elsoroltakból következtethető az, hogy az igen csekély 1 forintnyi ár mellett oly eredeti sorsjegy szerezhető be, mely bárminemű sorsjegyre kiadott és aránytalanul drágább ígérvénynek beszerzésénél sokkal előnyösebb. A „Kincsem sorsjegyek“ kelendősége tehát teljes mértékben jogosultnak tekinthető, és azoknak bevásárlását, bárkinek nyugodtan ajánlhatjuk.” (Vásárhely és Vidéke, 1883. 09. 20.)

vasarnapiujsag_1886_pages247-247_1.jpg

Vasárnapi Ujság, 1886. 15. szám

Visszavonult a versenyzéstől, majd tenyészkanca lett

Hatéves korára lábaiban ízületi kopások keletkeztek, ezért a versenyzést abbahagyta és tenyészkancaként élt tovább Kisbéren. Telivér vérvonalát vitte tovább utódaiban, öt csikót ellett hasonlóan kiváló magyar ménektől. Utódai nem tudták megismételni sikereit, de kétségtelenül sikeresek voltak. Kincsem leszármazottai ma is élnek különböző német lótenyészetekben.

„Kincsem. Sportkörökben rendkívül érdeklődést keltett a hír, hogy Blaskovich Ernő csodalova lelép ama „pályáról“, melyen 4 év alatt 54-szer aratott diadalt, egyszer sem vesztett, s összesen 208.000 forintot keresett. Visszavonulását az okozta, hogy pár hó előtt egyik istállótársa gyöngédtelenül találta megérinteni, mitől csonthártyalobot, s kisebb fokú sántaságot szenvedett. Sántasága háromheti pihenés után elmúlt ugyan, de ezalatt a Kincsem rendkívül jó húsba jött s újólag idomítani kellene, hogy futhasson. Gazdája ennélfogva tovább is pihenni hagyja a híres állatot, s csikó nevelésre használja. Ivadékaitól szintén sokat várnak, minthogy Verneuillel, e rendkívüli erős volt versenyménnel párosították.” (Képes Vadász Ujság, 1880. 06. 01.)

Halála váratlanul ért mindenkit

Utolsó csikójának ellése után, 1887-ben Kincsem megbetegedett, gyomor és bélbántalmak kezdték gyötörni, és nem tudtak rajta segíteni. Tizenhárom éves korában, éppen a születésnapján, március 17-én lehelte ki a lelkét. Nevét a budapesti Kincsem Park őrzi, és a 2007-ben Sárneczky Krisztián csillagász által felfedezett „161975 Kincsem” nevű aszteroida. Szobrokat és festményeket mintáztak róla, életnagyságú bronzszobra a Kincsem Park bejáratánál áll. Csontváza ma is megtekinthető a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Film is készült róla, 2017-ben mutatták be a Kincsem című kalandfilmet Herendi Gábor rendezésében.

magyarorszaguj_1974_1-1541803702_pages288-288.jpg

Magyarország, 1974. 03. 03.

„Sajátságos játéka a véletlennek, hogy Kincsem éppen születésének évfordulati napján mult ki, midőn 14-ik évébe lépett. 1874-ben márczius 17-én elletett s ugyan csak e folyó hó 17-én költözött el. Voltak ugyan lovak, melyek mint folyton győztesek vonultak vissza a versenypályáról, de többnyire csak néhány versenyük után ; ám Kincsem diadalainak hosszú lánczolata négy éven át ötvennégy győzelmet mutat föl, mi oly vívmány, melyet eddigelé egyetlenegy ló sem érhetett el, és igy Waternymph e leánya az egész világot bámulatba ejtette eme csodás képességével s nevét halhatatlanná tette a turf történetében. És a mi Kincsemnek az érdemeit hatványozza : az, hogy nem csak a hazai és németországi, hanem franczia- és angolországi gyepeken is megfordult.” (Vadász- és Versenylap, 1887. 03. 24.)

Ha olvasgatnál az Arcanum adatbázisában, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!

A bejegyzés trackback címe:

https://arcanum.blog.hu/api/trackback/id/tr7216463652

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása