Az első Babetta 1972-ben érkezett Magyarországra, méghozzá a baráti Csehszlovákiából. Népszerűsége inkább a szegényes motorkerékpár-kínálatnak volt köszönhető, mintsem a Babetta kiemelkedő tulajdonságainak.
Az Üvegtigris című, a 90-es évek magyar valóságában játszódó film Csoki nevű szereplője egy időre visszahozta a köztudatba a Babetta egykori népszerűségét. Sokan emlékezhetnek a jelenetekre, ahogy Csoki a motorjára felpattanva, infantilis, „Ízirájder öcsém, ízirájder!” kiáltások közepette többször átrobog a színen, majd később, a rendőrségen tett vallomásakor bedarálja az őszinteség:
„Nekem ne mondja senki, hogy ne legyek kemény! Anyámmal élek, Babettával járok, macskám van, és ne is legyek kemény?!”
Persze nem véletlenül került be a forgatókönyvbe a Babetta, ugyanis a szocialista rendszer idején rendkívül elterjedt közlekedési eszközként szolgált, de a 90-es évekre, a megnyíló piacgazdaság idejére inkább már nevetség tárgya lett. Az államszocializmus alatt az emberek nem igazán válogathattak a kortárs ipar remekei közül, akkoriban azzal kellett beérni, ami elérhető volt. Így a kamasz fiúk például a szovjet Riga motorokról, Verhovinákról, a Komár mopedről (később Romet), a csehszlovák Babettáról, esetleg a kelet-német Simsonról, MZ-ről, majd később ETZ-ről álmodozhattak. Vagyis a KGST országok által gyártott olyan motorokról, amelyeket az importnak köszönhetően itthon is meg lehetett vásárolni. Ha épp nem fogyott ki a készlet az áruházakból…
A Babetta mai szemmel inkább emlékeztetett egy elektromos kerékpárra, de mégiscsak motor volt, és egyszerű szerkezetének köszönhetően házi bütykölésre is alkalmasnak mutatkozott. A Babetták gyártása – ha tágan értelmezzük - egyáltalán nem ért véget, fejlesztésük evolúciója ma is tart, bár teljesen átalakult vállalatokban és márkanevekkel, de még mindig az olcsó fenntarthatóság és az egyszerű, városi közlekedés jegyében készülnek a „leszármazottak”.
Megnéztük az Arcanum adatbázisában, miket találunk az azóta kultikussá vált Babetta moped néhány évtizedes tündökléséről.
Ha szeretnél szabadon böngészni az Arcanum adatbázisában, és kipróbálnád az arckeresőt, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
Egy slágercím ihlette a Babetta nevet
Mit tudhatunk a Babetta születéséről és a Magyarországig vezető útjáról? A Délmagyarország 2015-ös számában például azt olvassuk, hogy egy csehszlovák sláger, pontosabban egy abban szereplő női név adta az ötletet a Babetta elnevezéshez.
„A PS- és Jawa-gyárak kezdték meg a Babetta sorozatgyártását 1971-ben. Egy új márkanevet azonban nem volt egyszerű feladat kitalálni. Ebben az időben került a csehszlovák slágerlisták élére a „Babetta slado sveta” című dal, amelynek magyar jelentése „Babetta világ körüli utazása” – innen a név. A keleti oldalon korábban soha nem látott sikerszéria kezdődött a Babetta gyártásával, de Németországban is több mint 18 ezer darabot adtak el belőle, sőt 1974-ben még tervezési díjat is kapott. 1997 végén a gyár kapui bezártak, és az eredeti moped gyártásának története ezzel végleg lezárult.” (Délmagyarország, 2015. 03. 23.)
A vadonatúj Babetták behozataláról azonban meg is kellett állapodnia a két országnak, amely a Világgazdaság 1971. december 3-i száma szerint sikeresen meg is történt. Összesen legalább tízezer mopedet ígértek 1972-re Magyarországnak a csehszlovákok.
„November elején kezdődtek meg az 1972. évi államközi megállapodások előkészítő tárgyalásai Csehszlovákiában. Ezeken a megbeszéléseken elsődleges feladatként az ez évi előirányzatok teljesítését vizsgálták meg. Ez alkalomból felkerestük Ladislav Loksát, a Csehszlovák Nagykövetség kereskedelmi attaséját és értékelést kértünk tőle a két ország kereskedelmi kapcsolatának alakulásáról. …Jövőre — mint Ladislav Loksa jelezte — új típussal is bővül a motorkínálat, az úgynevezett Babetta mopeddel, amelyből 10—15 ezer darabot tudnak szállítani.” (Világgazdaság, 1971. 12. 03.)
Még be sem hozták, a tesztelők máris lehúzták
Az Autó-Motor című lapban mindenféle jármű tesztje megjelent. A Babettát szintén kipróbálták a tesztelők, és finoman szólva is, elég kemény kritikát fogalmaztak meg róla. Az 1971. augusztus 21-én megjelent, kétrészes beszámoló több bekezdésen keresztül sorolja a motor hiányosságait. Mint például:
„Az első találkozásunk nem volt éppen kedvező. A szerkesztőségi ház udvarán próbáltam beindítani (majdhogy azt nem írtam, beröffenteni, ahogy ezt napjainkban mondják), de bizony az nem sikerült (a gyári tanács alapján.) Rövid leszek: a legegyszerűbb megoldást, a pedáltaposást választottam. És amint „ráadtam” a gázt, mégpedig jó sokat, abban a pillanatban rákezdett búgni, akár a gerlice.” (Auto-Motor, 1971. 07. 21.)
A mindennapi használatban is megannyi problémával szembesült a szigorú használó:
„Barátságunk ezzel a szép sárga mopeddel egyre mélyül, ami nem is csoda, hiszen becsülettel szolgál. Arról persze mit sem tehet, hogy hátsó gumija szöget fogott és kiadta lelkét. Mit tagadtam, alaposan megizzasztott a kerék kiszerelése, részben mert a hozzá adott szerszámok sajtolt villáskulcs-kombinációjával alig lehet a láncfeszítő anyához férni, részben azért, mert a dupla lánc sok bonyodalmat okozott. És egyáltalában panaszunk van az anyákra és csavarokra.
Már egy hete éltünk együtt a Babettával, amikor (a lánccsörgésen túl) gyanús zajok törtek elő a motortájáról. Gyanúnk a röpsúlyra terelődött, de aztán hamarosan kiderült, hogy a motor ép, egészséges, csupán a tartócsavarok és egyéb anyák lazultak meg (volt, amelyik el is veszett). Egyszóval: szerelési hanyagság okozta a bosszúságot. És ha már a panasznál tartunk, hadd jegyezzük meg: a benzincsapra jó lett volna egy kar (most ércpénzzel lehet nyitni-zárni), az egyébként ügyes csomagtartóra nagyon hiányzik egy széles gumiszalag az aktatáskánk rögzítésére. Még valami. Végsebességénél — ami ugyan aligha lehet 40 km/óra — szitálásra hajlamos a kormánya. Hátsólámpája pedig lehetne nagyobb.” (Autó-Motor, 1971. 07. 21.)
A sok hiba és használati gondok mellett talán a Babetta legnagyobb érdeme, amelynek egyértelműen a népszerűségét is köszönheti, az az alacsony fogyasztása volt. Ez akár 2 liter alá is csökkenhetett 100 kilométeren, ami akkoriban mindent vert, ha valaki csak közelebbi távolságokra furikázott.
Ha szeretnél szabadon böngészni az Arcanum adatbázisában, és kipróbálnád az arckeresőt, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
A Babetta megújul
A fejlesztésekre minden időben szükség van és ez a Babettát sem kerülte el, ez volt a JAWA 210. A Képes Újság 1983. augusztus 27-én egy képes hírt közölt, amely szerint hamarosan megérkeznek a legújabb modellek Magyarországra.
„A Babettát több alkalommal korszerűsítették az 1970-es évek folyamán és 1982-ben egy teljesen új változat született, a Jawa 210. A legfőbb újítás, a kétsebességes sebességváltó egy sor alapvető változást hozott, például a jobb gyorsulást és emelkedő képességet, amelyek kedvezően jelentkeznek a városi közlekedésben és hegyes területeken. A Jawa 210 motorja nagyobb teljesítményű, mint a Babetta típusé. A termék nagy megbízhatósága és tartóssága megmaradt.
A Jawa 210 szabványos típusa 40 km/h sebességre képes és fogyasztása 100 km-en 1,8 liter. A Jawa 210 szintén szállítható Mofa típusa 25 kilométert teljesít óránként. A MOTOKOV választékából olcsóbb, egyfokozatú sebességváltó típust is ajánl. Más, a vevők igényelte változatok kidolgozása is folyik, így például a kétüléses moped megerősített alvázzal és fokozott teljesítménnyel, valamint a pedál nélküli moped.” (Autó-Motor, 1986. 08. 15.)
Megbízhatósági világrekorder a Babetta 225-ös, bár nem hivatalosan
Az Autó-Motor 1988-ban egy nyár eleji versengésről számolt be, amelyet a Hungaroringen rendeztek meg. Tulajdonképpen egy világrekord-kísérletről volt szó, és a beszámoló szerint a kitűzött célt sikerült is teljesíteni. Babetták köröztek a pályán megállás nélkül, igazán dicséretes óraszámot elérve.
„A csehszlovákiai Jawa gyár a Babetta 225-ös típusú segédmotoros kerékpárjával hivatalos zsűri híján nem hivatalos megbízhatósági alapvilágrekordot állított fel. A helyszínen, a Hungaroringen három moped indításával (motoronként két-két személy kétóránként váltotta egymást) eredetileg 24 órai folyamatos haladással 750 km lefutása volt a terv. A várakozást felülmúlva mindhárom moped végig kifogástalanul működött, és kilométerórájuk több mint 1000 km teljesítését jelezte. Ha valaki az alábbi beszámolóból a résztvevők teljesítményét értékelné nagyra, azért téved, mert a legtöbbet a szinte végig teljes sebességgel haladó Babetták nyújtották.” (Autó-Motor, 1988. 06. 21.)
„Érzékeny kis lélekvesztő”, ami még 2015-ben is elketyeg a Balatonig
A Délmagyarország 2015. március 23-i cikkében egy „motoros bandáról” olvashatunk. A néhány fős csapat nagy rajongója ma is a Babettáknak, hobbiként sok időt töltenek a motorok szerelgetésével, ugyanakkor túrákat is szerveznek, például a Balatonra, vagy akár az országot is megkerülik a mopedjeikkel.
„A domaszéki Nagy Balázs valószínűleg nem gondolta, hogy Babetta-forradalmat indít el Csongrád megyében, miután 2013-ban, 18 évesen 50 köbcentis, kétütemű motorjával elmotorozott a Balatonig és vissza. A fiatalemberre és motorizált kétkerekűjének teljesítményére figyelt föl a szatymazi Farkas Gábor, aki barátaival tavaly úgy döntött, ők is nekivágnak a magyar tengernek - szigorúan Babettákkal.” (Délmagyarország, 2015. 03. 23.)
A cikkből kiderül, hogy a Szatymaz-Fonyód távon 3,7 liter volt a motorok átlagfogyasztása. A csúcssebesség ugyan nem haladta meg a 35 kilométeres óránkénti sebességet, de a spórolásnak ára van – mondják a kalandvágyó babettások.
„Tavaly vettük a motorokat. Óriási kihívás ezen utazni. A Babetta nyergében nem az idő a fontos. Nagyon ráérsz, nem kell sietni.” (Délmagyarország, 2015. 03. 23.)
A 21. századi rohanásban különösen nagy ajándék, ha valaki megélheti a kínálkozó pillanatokat. Úgy tűnik, a Babetta erre kiválóan alkalmas.
Délmagyarország, 2015. 03. 23.
„Érzékeny kis lélekvesztő, szíve-lelke van neki – állítja a tulajdonos, Farkas Gábor. Az ő motorján lábgáz is van, így, ha integetni, dudálni akar, mindig van egy szabad keze. Az oldalkocsiban üdítőt, sört is lehet szállítani, a sportos kagylóülés kifordítható. - Az időt és a pénzt, amit ráköltök, már nem is számolom - árulja el.” (Délmagyarország, 2015. 03. 23.)
Egyikük elmeséli, hogy „egy hulladékot vett” 15 ezer forintért, majd az utolsó csavarig szétszedte. Ezután, mindössze másfél hónap alatt alkatrészenként felújította, és a vételárral együtt mindez 40 ezer forintjába került. A blokkot is átalakította, egy vasalódeszkából első lábtartókat készített hozzá, van rajta szerszámos doboz, és az elmaradhatatlan kényelmi extra, a kagylóülés. Az eszmei értékét azonban látványosan emelte a szerelgetés, hiszen a tulajdonos már személyes kötődést érez a motorja iránt.
Használt Babetta mopedek és alkatrészeinek hirdetéseit a mai napig megtaláljuk az újságokban és az interneten. Igaz, nagyrészt már csak a hobbi kedvéért vásárolják ezeket, de egyáltalán nem lehetetlen, hogy hétköznapi használatban, az utakon is találkozunk még egy-két példánnyal. Csokival, vagy az ő motorjának egy hasonmásával valahol.
Ha szeretnél szabadon böngészni az Arcanum adatbázisában, és kipróbálnád az arckeresőt, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
