Akik fiatalok voltak a szocializmus második felében, biztosan emlékeznek még a ’70-’80-as évek nagy cipődivatjára, az alföldi papucsra. Fiatalok és „örök” fiatalok „csoszogtak” benne, élvezték a kényelmes lábbelit, amit nem kellett bekötni vagy becsatolni, hanem adott esetben csak lerúgni a lábról, vagy éppen könnyedén belecsusszanni, méghozzá zokniban vagy anélkül. Bár a mezítláb viselendő alföldi papucs is tetemes rajongótáborral rendelkezett, de valójában mindegy volt, mivel viselte a tulajdonosa. Az alföldi papucs sokak kedvence lett.