Biztosan kevés olyan ember van az országban, aki ne figyelte volna korábban Czeizel Endre szakszerű de érhető magyarázatait a Magyar Televízió ismeretterjesztő műsoraiban. Az öröklődés titka, a Születésünk titka, a Jövőnk titkai, Az élet él és élni akar, vagy a Ki viszi át a szerelmet? című műsorokban. Czeizel Endre 1935. április 3-án született Budapesten.

Az iskolákban a diplomatatáskák divatja csak néhány évig hódított, ám annál nagyobb nyomot hagyott az emlékeinkben. A feladatára nagyjából alkalmatlan „dipitáska” nélkül nem is létezett felső tagozatos vagy gimnazista diák a 80-as évek elején. Kiröhögték, aki nem ilyennel járt iskolába. A gyerekeknek kifejezetten kényelmetlen megoldás volt, egyesek szerint a cipelése akár gerincferdülést is okozhatott, az iskolatáskák divatjában nincs is ennél használhatatlanabb darab. De ha már a felnőttek körében ennyire népszerű lett akkoriban, miért ne hordhatták volna a gyerekek is?

Az ötvenes években magyarok millióit tette boldoggá legendás cseleivel az angolok legyőzője, Puskás Öcsi, akiért Madridban is remegtek a futballszurkolók. Olimpiát nyert, aztán a világbajnoki ezüst miatt elbujdokolva jött haza. Kispest örök reménysége és az ottani focidrukkerek reményeinek megálmodója. A Real Madrid klasszisa, aki háromszor nyert Bajnokcsapatok Európa Kupáját.

Jurij Alekszejevics Gagarin 1934. március 9-én, a Kirzacsi járás kis községében, Novoszjolovóban született egy parasztcsalád négy gyermekeként harmadikként. A második világháborúban két testvérét is elhurcolták a nácik. Ő volt első ember a világűrben – a Vosztok–1 űrhajóval indult 1961. április 12-én, Bajkonurból Föld körüli egyfordulatos útjára.

Egyáltalán nem volt könnyű hozzájutni, mert a csepeli gyár által készített biciklik nagy része exportra készült. A camping kerékpár a hazai kerékpározás egyik kiemelkedő képviselőjeként vonult be a bicikli-történelembe, legalábbis ami a népszerűségét illeti. Ez nem is meglepő, hiszen bárkinek alkalmas lehetett, az állítható ülés és kormány miatt akár a gyerekek is biztonsággal használhatták.

A hetvenes évek második felétől kezdődő csöves kultúra nem valamiféle külföldi hatás mentén alakult, hanem kifejezetten magyar jelenségként született meg, amely a hazai társadalmi viszonyokra reagált.

Az első Babetta 1972-ben érkezett Magyarországra, méghozzá a baráti Csehszlovákiából. Népszerűsége inkább a szegényes motorkerékpár-kínálatnak volt köszönhető, mintsem a Babetta kiemelkedő tulajdonságainak.

A lillafüredi Szikla diszkóhoz az 1995-ös nyitása után külön buszok szállították a közönséget Miskolc belvárosából, a szórakozóhely bejáratánál pedig hosszú sorban kígyóztak az emberek, hogy bejussanak. Az akkoriban induló party-kultúra megkerülhetetlen helyszíne ma is üresen áll, hasznosítására az elmúlt évtizedekben sokféle ötlet született. Karácsonyi ajándékként most azonban kiderült: hamarosan bárki megnézheti az egykori szórakozóhelyet.

A fekete péntekkel elkezdődik az év végi akciók sorozata, amelyből az Arcanum sem maradhat ki. Az előfizetések most látványos kedvezménnyel kaphatók. Kedvcsinálóként, hogy mi mindent lehet találni a régi újságokban, felvillantjuk Amanda Lear és Salvador Dalí kapcsolatának néhány részletét, amelyek mind az Arcanum újságjaiban érhetők el teljes terjedelmükben.

Akik fiatalok voltak a szocializmus második felében, biztosan emlékeznek még a ’70-’80-as évek nagy cipődivatjára, az alföldi papucsra. Fiatalok és „örök” fiatalok „csoszogtak” benne, élvezték a kényelmes lábbelit, amit nem kellett bekötni vagy becsatolni, hanem adott esetben csak lerúgni a lábról, vagy éppen könnyedén belecsusszanni, méghozzá zokniban vagy anélkül. Bár a mezítláb viselendő alföldi papucs is tetemes rajongótáborral rendelkezett, de valójában mindegy volt, mivel viselte a tulajdonosa. Az alföldi papucs sokak kedvence lett.