Arcanum blog

A német miniszterelnök, Uwe Barschel titokzatos halála

2025. május 13. - arcanum admin


1944. május 13-án, Glienicke/Nordbahn-ban született Uwe Ulrich Barschel, később a CDU politikusa, 1982 és 1987 között Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke, akit 1987október 11-én, egy genfi szálloda szobájának fürdőkádjában találtak holtan. A halála máig nem tisztázott. Fegyverek, titkosszolgálat, kábítószer is szerepel az ügyben. Felderíteni nem tudjuk a halálának körülményeit, de a korabeli dokumentumok és az Arcanum Adatbázis segítségével néhány részletre rávilágítunk.

kepernyokep_2025-05-13_094731.png

Respublika-1995

1987. október 11-én Uwe Barschel holtan fekszik a szobájában a genfi "Beau Rivage" szállodában. Egy nappal később a 43 éves férfinak tanúskodnia kellett volna egy vizsgálóbizottság előtt - nem sokkal azelőtt, hogy lemondott Schleswig-Holstein miniszterelnöki posztjáról. A "Stern" riportere, Sebastian Knauer akkoriban fedezte fel a holttestet a szállodai szoba fürdőkádjában. Barschel kábítószer-keverékben halt meg. Öngyilkosság volt – vagy akár gyilkosság? A svájci rendőrség öngyilkosságot feltételez – de a nyomozók hibákat követnek el, mint kiderült. A német hatóságok erőfeszítései sem vezetnek eredményre; 1998-ban lezárták vizsgálataikat. Hogy a CDU politikusa milyen körülmények között halt meg, továbbra sem világos. A mai napig számos találgatás övezi az ügyet. Az évek során több kortárs tanú is megpróbált magyarázatot adni, de ezeket bizonyítékok hiányában még nem támasztották alá.


„A „Stern” riporterei a genfi „Beau Rivage” hotelbe pontosan a megadott időre érkeztek. A találkozót délre beszélték meg a nyugatnémet belpolitika hirtelenjében legellentmondásosabbá vált személyiségével, Uwe Barschel volt schleswig-holsteini tartományi miniszterelnökkel. Az újságírók elmondása szerint Barschel azért kérette őket a svájci város híres szállodájába, hogy tájékoztassa őket a „nagy szenzációról”: akadt egy koronatanú, aki az eddigi vádak alól tisztázta őt. Csakhogy az események másként alakultak: miután a politikus még fél egykor sem jelent meg a hallban, a riporterek felmentek a 317-es számú  szobába. A kopogtatásra nem volt felelet, ezért benyitottak. (Az ajtót nem zárták kulcsra.) A lakószobában nem tartózkodott senki. A fürdőszoba zöld kádjában azonban ott feküdt – felöltözve –, holtan Uwe Barschel. Jobb lába a kád szélén kifelé lógott... A tragikus haláleset, ha lehet még erőteljesebben állította az érdeklődés homlokterébe a nyugatnémet belpolitikát immár egy hónapja szinte kizárólagosan uraló témát. Uwe Barschelvolt schleswig-holsteini tartományi miniszterelnök állítólagos törvénytelenségeit.” –írta akkoriban a Magyarország című hetilap.


„A genfi szállodában rejtélyes körülmények között életét vesztett Uwe Barschel egyike volt a legtehetségesebbnek tartott nyugatnémet politikusoknak. A tartományi parlamentek történetét feldolgozó szakirodalom tanúsága szerint ő volt a legfiatalabb politikus, akit eddig egy nyugatnémet tartomány miniszterelnökének jelöltek: mindössze 38 évesen kapta meg ezt a felelősségteljes posztot. Útja egy ambiciózus fiatalember sikertörténete, ám az életpálya utolsó hónapjai már a szomorú véget sejtették. 1944 májusában született Glienickeben, Berlin egyik elővárosában, majd a család a háború után Schleswig-Holsteinba költözött. Csonka famíliáról volt szó, mert az idősebb Barschel elesett a háborúban. Az ifjú Uwe szorgalmasan tanult, s a jogi pályát választotta. 1968-ban végzett, majd 1981-ben már második doktori címét szerezte, ezúttal a politikatudományból.” – tette hozzá a lap.

Játszot-e szerepet a Stasi? Az 1980-as évek végén felmerültek a találgatások, hogy az NDK Állambiztonsági Minisztériumának köze van Barschel halálához. Itt is voltak fegyver- és embargó-üzletekben való részvételre utaló jelek, de ezeket soha nem lehetett bizonyítani. Az egyetlen dolog, ami biztos, hogy Barschel elutazott az NDK-ba, és kapcsolatot tartott fenn a Stasi alkalmazottaival. Különösen gyakran tartózkodott Rostockban és Warnemündében, amint azt mások is megerősítették. A nyomozók DNS-nyomokat találtak 2012 júliusában ismertté vált, hogy a lübecki ügyészség a legújabb módszerekkel megvizsgáltatta a politikus ruházatát DNS-nyomok szempontjából. A Kieli Állami Bűnügyi Rendőrség szakemberei megállapították, hogy Barschelt halála előtt legalább egy másik személlyel érintkezett. Az anyag azonban "túl gyenge" volt a további nyomozáshoz – közölte az ügyészség. Nem elegendő összehasonlítani a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség DNS-adatbázisában található információkkal. Könyv halálának 30. évfordulójára

Halálának 30. évfordulóján egy másik könyv a gyilkosságra összpontosít. A cím: "A titkosszolgálatok pókhálójában. Miért gyilkolták meg Olof Palme-t, Uwe Barschelt és William Colby-t?" A szerzők Patrik Baab kieli újságíró és Robert E. Harkavy amerikai politológus. Barschel ügyét a volt svéd miniszterelnök és egy volt CIA-főnök halálával kötik össze. "Ma világos: Uwe Barschel kapcsolatban állt az amerikai titkosszolgálattal" – mondja a könyv, amely számtalan hátteret és részletet közöl Barschelről. Összefoglalva a gyilkossági elméleteket és titkosszolgálati szálakat.

Fegyverkereskedelem és Irán–contra-ügy: A vizsgálatok során felmerült, hogy Barschel fegyverkereskedelemben vett részt, és lehetséges kapcsolata volt az Irán–contra-üggyel, amelyben az Egyesült Államok illegálisan szállított fegyvereket Iránba. A keletnémet Stasi-akták szerint Barschel megfigyelés alatt állt a CIA, a nyugatnémet BND, az iráni, az izraeli és a keletnémet titkosszolgálatok által is.[ (http://beszelo.c3.hu/cikkek/olasz-kormanytoto-az-orokzold-barschel-ugy-valtozas-a-cia-elen) Találkozó Ahmed Khomeinivel: A Berliner Zeitung szerint Barschel halála napján állítólag Ahmed Khomeinivel, Khomeini ajatollah fiával találkozott Genfben, hogy fegyverszállításokról tárgyaljanak. Ez az információ egy informátortól származik, de nem bizonyított.

 

 

 

 

 

 

 

 

 


CIA-távirat és „Perch: Egy állítólagos CIA-távirat, amelyet a Stasi elfogott, egy „Perch” (sügér, németül „Barsch”) nevű személy genfi tevékenységéről szólt, amit Barschel kódnevének véltek. A BND szerint azonban a távirat hamisítvány. Izraeli titkosszolgálat: Victor Ostrovsky, egy volt izraeli titkosügynök azt állította, hogy Barschelt aMoszad tette el láb alól, mert túl sokat tudott az Irán–contra-ügy izraeli szerepéről. Az egykori Moszad- ügynök, Viktor Osztrovszkij azt állítja a "Titkos akták Moszad" című könyvében, hogy az izraeli titkosszolgálat ölte meg Barschelt. A „Hannibal” hadművelet az Irán és Izrael közötti titkos fegyverüzletekről szólt, amelyek Schleswig-Holsteinen keresztül zajlottak. Barschel ellenezte az ügyletek felszámolását. Ezt a tézist Abolhassan Bani-Sadr volt iráni elnök is megerősítette. Nyilatkozatai szerint Barschel fegyverüzletekben vett részt Iránban Ahmad Khomeinivel, Khomeini ajatollah fiával. Osztrovszkij leírása a CDU politikusának meggyilkolásáról egybeesik Klaus Brandenberger svájci vegyész toxikológiai megállapításaival is. Barschel rokonai 1994-ben megbízták Brandenbergert a nyomozással. Arra a következtetésre jutott, hogy Barschelt először több gyógyszer beadásával érzéstelenítették, mielőtt halálos adag altatót kapott.

Az iráni szál: Egyesek szerint Irán is gyanús, mivel Barschel egy hajógyártól 250 millió márkát követelt vissza, amit az irániak nem akartak kifizetni. Werner Mauss: 1987 decemberében egy névtelen levél a kieli bíróságra érkezett, amely a nyugatnémet titkosügynököt, Werner Mausset vádolta Barschel meggyilkolásával. Mauss később, 1998-ban a Die Weltnek adott interjúban tagadta a vádakat, de elismerte, hogy a halál napján a szálloda közelében volt.

„Az elmúlt időszakban azonban az idegenkezűségi elmélet hívei erősítést kaptak, méghozzá nem is akármilyen oldalról. A német Szövetségi Hírszerző Szolgálat, a BND munkatársai a vizsgálóbíróhoz eljuttatott két feljegyzésükben is e mellett a változat mellett álltak ki. Eszerint Barschelt a Stasi, a keletnémet államrendőrség egyik, úgymond „tökéletes gyilkosságokra” szakosodott különítménye ölte meg. A feltételezés önmagában hihető is lenne, ám a különítménnyel kapcsolatos további BND-„értesülések” komolytalanokká teszik.

Olyan hajmeresztő állításokat tartalmaznak ugyanis, melyek szerint a hidegvérű Stasi-gyilkosokból álló csoport a Barschel-ügy után két évvel részt vett az NDK rendszerének megdöntésében, majd tevékenységét folytatva 1992 végén rajtaütött a Bundeswehr egyik fegyverraktárán. A gyilkossági elmélet hívei szerint a Stasi kezemár abban az 1987-es repülőszerencsétlenségben is benne volt, amelyet a fedélzeten tartózkodók közül egyedül Barschelélt túl. Igen ám, de a szerencsétlenség úgy történt, hogy a miniszterelnököt szállító magángép ködös időben egy adótoronynak ütközött. Nos, akármilyen mindenható volt is a Stasi, az adótornyot nem ő építette, és persze ködöt sem volt képes nyugatnémet területre bocsátani. Hacsak nem annak a dezinformációs ködösítésnek a formájában, amely –akárki műve is – az ügyet azóta is körüllengi.

De Barschel halálának nemcsak a körülményei, az indítékai is tisztázatlanok. A schleswig-holsteini miniszterelnök a kérdéses időpontban ugyan már erkölcsi hullának számított, ám megnyilatkozásai éppen hogy arra mutattak: folytatni kívánja a politikai túlélésért folytatott küzdelmet. E tény inkább a gyilkosságot valószínűsíti, ám ennek indítékai ismeretlenek, illetve csak bizonytalan spekulációk formájában léteznek. (Például az, hogy Barschel fegyvercsempészési ügyekbe keveredett.) Hét év után most mindenesetre újra teljes erővel indult meg a nyomozás.” – ezt pedig a Népszava 1995. január 16-i cikke hozta le, amikor az aktáját újra elővették.


„1987 októberében nagy volt a forgalom Genfben. Egymásnak adták a kilincset a legkülönbözőbb titkosszolgálatok ügynökei, ott volt a CIA és a Moszad különítménye, nem is szólva a KGB-ről és a Stasiról. A nyugatnémet felderítés és kémelhárítás ugyancsak képviseltette magát (részben egymást figyelő) ügynökökkel. A kulisszák mögött ugyanis a titkosnál titkosabb tárgyalások folytak libanoni szélsőségesek húsz túszának kiszabadításáról. A kompenzáció megint fegyverkereskedelmi üzlet formájában valósult meg. A CIA egyik rejtjelezett távirata a tárgyalásokkal kapcsolatban került most elő: „Jerry took Perch to Temple met with Lokal and Rabbi ... Perch unfielding refuses coop” (Jerry magával vitte Perchet Temple-hez, találkozott Lokállal és Rabbival (...) Perch makacsul megtagadta a kooperációt.) A nevek az ügyletben szereplő személyek CIA-fedőnevei, Perch kivételével. A „perch” szó viszont magyarul sügért jelent, németül ez Barsch... A dolog oly tökéletes, mondják persze a kétkedők, hogy csakis a Stasi koholmányáról lehet szó. Vagy csakugyan figyelte Barschelta CIA? A nyugatnémet ügynökök lépéseiről mindenesetre informálni kellett a Wolfgang Schäuble akkori kancellári hivatali miniszter vezette bonni válságstábot, amelynek egyik tagja a felderítés, a BND korabeli igazgatója, Klaus Kinkel volt.


Alapos viszont a gyanú, hogy Barschel közvetítőként benne volt egy másik fegyverüzletben. A kieli HDW hajógyár épített volna tengeralattjárókat Iránnak, az ügy azonban bonni tilalom folytán meghiúsult, és a perzsáknak volt képük visszakövetelni az előleget. Az alkudozásokat Barschelfolytatta épp e napokban. De a Stasi is évek óta megfigyelés alatt tartotta Barschelt, aki állítólag valóban részese volt bizonyos illegális tranzakcióknak. Ezek során a keletnémet titkosszolgálat egyik álcázott vállalata nyugatnémet cégek bevonásával közel-keleti kereskedőknek adott el fegyvereket. Barschel már korábban jelentette a nyugatnémet elhárításnak, hogy „az elvtársak” megkeresték, ami alkalmasint önmaga lefedezését is szolgálhatta, de most arról kerültek elő valódi vagy hamisított adatok, hogy „kapcsolati személye” Roloff fedőnéven Feuchtenberger ezredes volt, a hírhedt Markus Wolf kémfőnök referense. Barschel határidőnaplója szerint Roloff az Engholm-ügyben mentő bizonyítékokat akart átadni neki. A helyszín: Genf, az időpont Barschel halálának napja...” – ez pedig a Respublika elemzése volt Barschel halála után nyolc évvel megjelent cikkében.

Az ügyben számos nyomozást folyt az ügyben. 1988-ban Nardin bíró öngyilkosságot állapított meg. 1992-ben megint történt egy fura eset történt, ami tovább fokozta a Barschel-ügy iránti érdeklődést. Történt ugyanis, hogy a család egy magánnyomozót bízott meg az ügy felgöngyölítésére. De – nevét nem említették – ezt a nyomozót 1992-ben holtan találták, ami igazolta azokat feltételezéseket, hogy az egykori miniszter halála egészen a legmagasabb körökig vezethetett. 1994-ben a lübecki ügyészség gyilkosságként vizsgálta újra Barschel halálának okát.1999-ben Bernard Bertossa bíró viszont lezárta az ügyet. Ahogy fentebb is említettük, 2011-ben a DNS-elemzésekkel nyílt ki újra az akta, de gyorsan be is zárult. Mára pedig már teljesen feledésbe merült Uwe Barschel hálának oka. Akármi is volt az igazság, a mai napig nem derült fény Uwe Barschel halálának okaira, akinek az élete 38 éve ezen a napon egy genfi szálloda fürdőkádjában ért véget. Az Arcanumban pedig közel 300 érdekes cikk olvasható erről a rejtélyes ügyről.


Csizmazia Zoltán

Két éve, ezen napon hunyt el Máthé Erzsi, a nemzet színésze

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, Máthé Erzsi 1927. május 16-án, Mertz Erzsi néven látta meg a napvilágot Budafokon. Az érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja is volt. Gyönyörű kort élt meg, 2023-ban, nyolc nappal a 96.születésnapja előtt hunyt el.

kepernyokep_2025-05-08_112309.png

Premier-2004/

Az Arcanum Újságok segítségével most a pályafutása legfontosabb állomásait idézzük fel. Azokat a momentumokat, amelyek miatt 2000-ben az első között nyerte el a Nemzet Színésze kitüntetést. A cím díjazottjai közül ő élt a leghosszabb ideig és az eredeti díjazottak közül ő hunyt el a legkésőbb. A színészettől csak 84 évesen vonult vissza.

Elmondása szerint a színház volt a családja, amelyhez a végsőkig ragaszkodott. Az Arcanumban összesen 14 624 találatot leltünk fel a Máthé Erzsi névre, ezek közül válogatunk most. A Petőfi Népe 1991. március 6-i számában közölt interjút a színésznővel: „Katona József Színház-beli öltözőjében beszéltünk meg találkozót Máthé Erzsivel, ott, ahol egy éve is van már talán, hogy nem járt, mondja némi rezignációval.

Nem volt dolga. Régen kapott szerepet a színházban, és régen nincsenek már műsoron azok az előadások,amelyekben szerepelt. Miközben kimegy a társulati büfébe, amely itt van, két lépésnyire az öltözőjétől, hogy kávét hozzon, körülnézek. Körös-körül a falakon elhunyt nagy pályatársak portréi, vagy jelenetképek előadásokból. Mészáros Ági és Ladomerszky Margit a Warrenné mesterségében, Bajor Gizi, Tímár József, Várkonyi Zoltán, Tőkés Anna és mások. – Nem én gyűjtöttem össze ezeket a képeket, hanem Gobbi Hilda, aki szintén itt öltözött. Halála után nem sokkal festés volt, a fotókat leszedték, kupacba rakták, aztán ott maradtak, az én szerepem csak annyi, hogy megkértem a gondnokot: tétesse vissza ezeket a képeket a falra. Gobbi Hilda emléke örökre itt él, nemcsak ebben az öltözőben, hanem minden pályatársa emlékezetében is.

Egyik felfedezőm ő volt – meséli Máthé Erzsi. – Nem akartam én színésznő lenni, kereskedelmit végeztem, gondoltam, valahol titkárnő leszek. De újra meg újra kaptam valami ösztönzést. Fizika-kémia tanárnőm például sokszor mondta: azért feleltet, mert szereti hallani az orgánumomat. Meg ilyenek. Úgyhogy mégsem titkárnőnek mentem, hanem felvételizni a Színiakadémiára (akkor még úgy hívták a főiskolát). A jelentkezők közül a 13-as sorszámot kaptam, szerencséje lesz, kislány, mondta ott nekem egy idős úr, talán titkár: tudja, hogy a Szeleczky Zita is 13-as volt a felvételijén? Hát a Szeleczkynek szerencsét hozott a szám, nekem nem kidobtak. De akkor már izgatott a dolog, a végére akartam járni, megkérdeztem: van még hely, ahol próbálkozhatom?

kepernyokep_2025-05-08_112151.png

Criticai Lapok-2006/

Volt a Színészegyesületi Iskola, egyenest odamentem, ott felvettek.” 1976-ban már befutott színésznőként így mesélt a Film Színház Muzsikának: „Máthé Erzsi tehetsége már fiatal korában hatalmas szerepek súlyát viselte. („A gimnáziumban kétszer egymás után feleltetett verstanból Bözsi néni. Miért? – kérdeztem. – Azért kislányom, hogy halljam a hangod. –Kézimunkaórákon én voltam a felolvasó, helyettem mások horgolták a csipkéket, kétbalkezes voltam. Cilikének csúfoltak, gátlásból lettem színésznő”.)

A felszabadulás után a Sasfiók monológgal jelentkezett a főiskolára, sikertelenül. De megtudta, hogy van még egy lehetőség, az Országos Színészképző.„Ide be is jutottam. Tanáraim: Lázár Mária, Pethes Sándor, Várkonyi Zoltán, Gobbi Hilda".)A Gobbi Hilda rendezte, híres Éjjeli menedékhelyvizsgán Pándy Lajos Színésze mellett Máthé Erzsi Násztyája tűnik ki. A pécsi gyönyörű emlékű tanulóéveknek nehézségei is voltak. ("Erősek voltak a súlyok, nem lubickolhattam. Rhédey Eszter, a Liliomfi Kamillája, a Jegor Bulicsov Melannyija, Apátnéja. Könyörögtem az Ármány és szerelmet vendégrendező Gellért Endrének, lehessek másodszereposztásban Lujza. Azt hiszem, sikerült”.)

Az 1954-es Talp simogató előadást Marton Endre négy kezdő fiatal vállára helyezi a Katona József Színházban és Máthé Erzsi, Berek Kati, Kálmán György és Sinkovits Imre egycsapásra az élvonalba kerül. Emlékezetes az Uborkafavénlány-titkárnője, amint szerelmesen simogatta az igazgató üres karosszékét: Ó,Aladár, ha tudnád. Vagy amint az Ezer év Szabó Júliájaként gyilkosan kiáltotta: A lakás az enyém marad.

Ezután következik a csodálatos találkozás Lorcával, a Bernarda háza, a Vémász. („De szerettem volna Termát játszani!”.) Ezerfajta szerepet kap, Pagenét, Ljubov Jarováját, Gonerillt s a legfélelmetesebbet, a III. Richárd Margit királynőjét. Férjét Marokkóba helyezték, egy évig Casablancában élt, itthon egy kis hallgatás után újra olyan szerepek várták, mint Jokhebéd, a Hongkongi paróka Felesége. Klitemnesztra, a II. Richárd York hercegnéje. (Számomra az volt a legfontosabb, hogy kitűnő rendezőkkel, színészekkel dolgozhatom együtt. Én tudom, mit jelentett, amikor Tőkés Anna megdicsért, vagy Somogyi Erzsi egy könyvet adott ajándékba ezzel az ajánlással: A tehetség kötelez”.)

És a színháznak, művészetnek valóban erős akaratú elkötelezettje Máthé Erzsi Érdemes művész.” Szerepek hosszú sora a színpadon, rádiófellépések és mozifilmek, és a hatvanas évektől kezdve, amikor elindul nálunk is országhódító útjára a televízió, Máthé Erzsi „behatol” a lakásokba is, most aztán tényleg mindenki ismeri, az is, aki sohasem járt színházban, az is, aki nem ül be a mozi sötétjébe.

És a szakma elismerő tisztelete, a közönség olykor rajongásig fokozódó szeretete hivatalos díjazásban is megnyilvánul: Máthé Erzsi művészetét Kossuth-díjjal jutalmazták.A pályája nehezen indult, de aztán töretlen siker jellemezte. Ez az indulás is motiválta abban, hogy alapítványt hozzon létre a színészetet kezdő fiataloknak. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős színészpalántái közül minden évben azok nyerhetik el az alapítvány támogatását, akiknek még nincs szerződése, szakmai feladata. Ez a díj segít nekik abban, hogy ne a pályaelhagyás gondolata foglalkoztassa őket.

kepernyokep_2025-05-08_112412.png

Kritika-2007

Ők a zálogai annak, hogy gyermekeink, unokáink ne kizárólag szappanoperákon és vetélkedőkön nőjenek fel. Már öten, Kocsis Gergely, Nagy Ervin, Keresztes Tamás, Hajduk Károly és Jordán Adél dicsekedhetnek Máthé Erzsi-díjjal. Hagyomány a színházi világban, hogy a befutott színészek támogatják fiatal pályatársaikat. Számtalan anekdota forog közszájon: a félelmetes Somlai Artúr befizette fiatal pályatársait a közeli kávéházba reggeli kávéra, kiflire, a sötét ötvenes években a télen is kiskabátban járó akadémistáknak az akkori Verseny Áruházban télikabátot vett a félelmetes beszédprofesszor, Sulyok Mária. Gobbi Hilda az egész színházi világot megmozgatta, hogy a Nagycirkuszban olyan gálaesteket rendezzen, amelyeknek jövedelméből létrehozta az Odry Árpád Színészotthont, ahol a mai napig gondoskodásra és otthonra lelnek az idős színészek.

Máthé Erzsi alapítványa ugyanilyen átfogóan kíván gondoskodni az ifjú pályatársakról. Ha az élet pályáját kellene összefoglalni, akkor érdemes ideidézni a Bihari Napló 2023. május 10.-én megjelent lapszámát, amely a halála után írt róla nekrológot: „Máthé Erzsi évek óta visszavonultan élt. Színésztársai, egykori kollégái mindvégig tartották vele a kapcsolatot, barátai látogatták, telefonon beszéltek vele. Május 8-án este csendben elaludt – olvasható a portálon.

Máthé Erzsi, aki május 16-án lett volna 96 éves, három évtizeden át játszott a Nemzeti Színházban, és alapító tagja volt a Katona József Színháznak, amely a Facebookon búcsúzik tőle. „Tehetségével, temperamentumával, humorával, szakmai alázatával, és maximalizmusával minden színészgenerációnak példát mutatott. Összetéveszthetetlen orgánuma, alakításai felejthetetlenül égtek a közönség és a színházi világ emlékezetébe” -írják, hozzátéve, hogy utoljára 2012-ben lépett színpadra, de a színház, a társulat munkáját később is aktívan figyelemmel kísérte.

Máthé Erzsi Mertz Erzsébet néven Budafokon született 1927-ben. Gyermekkorában szüleivel nagy szegénységben élt, a családot a második világháború után sváb származásuk miatt kitelepítették. A kereskedelmi iskola után egy faárudában helyezkedett el, titkárnőnek készült. 1945-ben a május 1-jei műsorban a Sasfiók egyik monológját adta elő, ami után a főnöke rábeszélte, hogy próbálkozzon meg a színészettel. A Színművészeti Főiskolára nem vették fel, így az Országos Színészegyesület Színiiskolájának hallgatója lett, mestere volt többek között Rátkai Márton, Ascher Oszkár, Lázár Mária, Várkonyi Zoltán és Gobbi Hilda. 1948-ban friss diplomásként rövid ideig a Vígszínházhoz szerződött, akkoriban változtatta nevét Máthé Erzsire. A színházak államosítása után Pécsre ment, ahová későbbi férje, Szendrő József rendező hívta. 1952-től a Nemzeti Színháznak a tagja volt, majd 1983-ban alapító tagként szerződött a budapesti Katona József Színházhoz.

kepernyokep_2025-05-08_112815.png

Film Színház Muzsika-1958

Máthé Erzsi rendkívül sokoldalú művész volt, zengő, tiszta hangjával gyönyörűen beszélte a magyar nyelvet. Alkati adottságai miatt pályája kezdetétől fogva sok klasszikus hősnő és kemény, nagyszájú, olykor kegyetlen nőalak megformálását bízták rá. Fenséges volt mint Klütaimnésztra (Aiszkhülosz: Oreszteia), Margit királyné (Shakespeare: III. Richárd), Xiména (Corneille: Cid), Gertrudis (Katona: Bánkbán), Rhédey Eszter (Móricz: Úri muri), Goneril (Shakespeare: Lear király). Kiváló humorérzéke,karikírozó képessége vígjátékokban is kitűnően érvényesült, Kamillaként (Szigligeti: Liliomfi) és Kukuskinaként (Osztrovszkij: Jövedelmező állás) is sziporkázott.

Televíziós kívánságműsorokban ma is rendszeresen kérik egyik emlékezetes sikerét, a fergeteges humorú kabaréjelenetet, amelyben egy írástudatlan, idős parasztasszonyt alakított, partnere Balázs Péter volt. A televízióban Tábori Nórával együtt évekig ők voltak a Szeszélyes évszakok Juliska-Mariska párosa.

Máthé Erzsi több filmben és számos tévéjátékban szerepelt: Gázolás, Külvárosi legenda, Ház a sziklák alatt, Égrenyíló ablak, A hamis Izabella, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, A szeleburdi család, Mielőtt befejezi röptét a denevér. Ő játszotta Marjáknét, a házvezetőnőt a Fekete város című Mikszáth-regény nagy sikerű, Zsurzs Éva rendezte televíziós változatában.


kepernyokep_2025-05-08_121607.png

Színház-2000

Máthé Erzsi hét évtizeden át szolgálta Tháliát és mindent megkapott, amit ezen a pályán csak kapni lehet. Kétszeres Jászai Mari-díjas (1956, 1971), érdemes művész (1976), kiváló művész (1981), Kossuth-díjas (1985), a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (1998) volt. 1997-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2000 óta a nemzet színésze volt. 2004- ben a legjobb női mellékszereplőnek járó Vastaps díjat, 2007-ben a Magyar Filmszemle életműdíját vehette át. 2012- ben Hazám-díjjal, 2013- ban Kállai Ferenc életműdíjjal tüntették ki. Ezek csak apró szemelvények abból a gazdag életútból, amely Máthé Erzsi pályafutását jellemezte. Az Arcanum Újságokban kutatva lehet még ennél is sokkal többet megtudni e csodálatos karrier hátteréről, a színésznő rendkívül gazdag pályafutásáról. Nyolc nap múlva lenne 98 éves Máthé Erzsi, pontosan két éve nincs köztünk.


Cs. Z.

„Máriából híres focista vált volna, de sokszoros ping-pong világbajnok lett”

Mednyánszky Máriát tizennyolcszoros világbajnok asztaliteniszezőként és edzőként tartjuk számon, aki éppen 100 évvel ezelőtt, az MTK-ban kezdett el sportolni. A munkáscsaládból származó, banktisztviselőként dolgozó, fiatal nő különösen rajongott a labdarúgásért, de az akkoriban induló asztalitenisz végleg rabul ejtette.

Tovább

Ezen a napon ünnepli születésnapját George Clooney


Éppen 64 éve, 1961. május 6-án, az Egyesült Államok Kentucky államában, Lexington városában született George Timothy Clooney, kétszeres Oscar-díjas és háromszoros Golden Globe-díjas amerikai színész, rendező, producer és forgatókönyvíró. 1986-ban, a Ketten a hadsereg ellen című filmben szerepelt először közel ötven mozifilmben, sorozatban szerepelt.

Tovább

Ezen a napon hunyt el Alfred Hitchcock amerikai filmrendező

Alfred Joseph Hitchcock 1899. augusztus 13-án, Londonban született egy többségében ír katolikus családban. Jezsuita nevelőintézetbe járt iskolába. Műszaki rajzolóként kezdte, majd 1920-tól angol némafilmek inzertjeit (feliratait) rajzolta a Famous Players-Lasky amerikai cég londoni stúdiójában, később fordította és írta is őket.

Tovább

Április 22: A Föld napja

1970 óta minden év április 22-én ünnepli a Föld napját, amelynek jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” A világszerte 175 országban, köztük 1990 óta Magyarországon is tartott rendezvényeken felhívják a figyelmet a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Az ötletet John McConnell vetette fel 1969-ben egy UNESCO konferencián, San Franciscóban. A Föld napját első ízben 1970. március 21-én tartották, ami az északi féltekén a tavasz első napja. Evo Morales bolíviai elnök kezdeményezésére az ENSZ április 22-ét a Földanya Nemzetközi Napjává nyilvánította.

Tovább

Ezen a napon hunyt el Pablo Picasso

Teljes nevén Pablo Diego José Francisco de Paula Juan Nepomuceno María de los Remedios Cipriano de la Santísima Trinidad Ruiz y Picasso, 1881. október 25-én született Malagában, és 52 évvel ezelőtt ezen a napon, 1973. április 8-án Moguins-ban. Picasso spanyol képzőművész, író, a párizsi iskola kiemelkedő képviselője, a 20. századi avantgárd egyik legjelentősebb festője volt. A művész oxigénhiánnyal született, a bal agyféltekéje nagyon rosszul működött, ezért a jobb oldali, a kreatív művészi érzék irányítója akadálytalanul fejlődhetett. Az alapvető írás–olvasás–számolási készségeket csak tízéves korában, magántanító vizuális módszerével sikerült elsajátítania. A betűrendet sohasem volt képes megtanulni. Mégis képes volt felnőttként irodalmi műveket alkotni.

Tovább
süti beállítások módosítása