"Ugye babám, csuda jó ez a bigin, / Holnapután erre súrol a picim." 1931-ben, amikor ez a dal először elhangzott Eisemann Mihály Zsákbamacska című operettjében, és 1953-ban, amikor Tímár Péter 6:3 avagy játszd újra Tutti című filmje játszódik, amelyben Cseh Tamás énekli ezt el, még mindenki tudta, hogy mit csinál az a pici. De hányan tudhattuk még 1999-ben, amikor azt a filmet bemutatták? És ma, még húsz évvel később? Mekkora kisebbséget alkothatunk, akik láttuk még anyánkat félmeztéllább szambázni (biginezni) súrolópapuccsal a féllábán a parkettán, ahogy például Kiss Manyi csinálta 1960-ban a Rangon alul című filmben? És milyen törpe kisebbséget alkothatnak ma azok, akik még művelték ezt a keserves sportot? 

Egy évvel ezelőtt, január 6-án új főapátot választottak a magyarországi bencések Pannonhalmán. Huszonnyolc évvel ezelőtt, január 5-én szintén új főapátot választottak a magyarországi bencések Pannonhalmán. A két választás közé esett a pannonhalmi apátság történetének egyik legtermékenyebb korszaka, a most 73 esztendős Várszegi Asztrik 27 éves főapátsága. Két évszázada nem vezette ilyen hosszú ideig senki ezt a rendházat. Pedig nem álltak a főapát mögött sem egyházi, sem állami hatalmak. Sőt. A főapát lemondása, sokakat meglepett, sokakat nem. Sokakat elszomorított, másokat nem. Sőt.