Négyszázezer néző volt kíváncsi a nagy attrakcióra, amikor az akkoriban már világhírű pilóta Magyarországon is bemutatta, hogy a vasmadár miként emelkedik az emberrel a magasba. Azelőtt ez sokaknak elképzelhetetlen volt. Az Arcanumban néztük meg az esemény részleteit.

A La Manche csatorna után a Vérmező-Kispest távolságot tervezte végigrepülni Louis Blériot francia pilóta és iparmágnás, akit a Magyar Aero Club hívott meg 1909-ben Magyarországra, hogy „légi bemutatót” tartson. A repülést 1909. október 17-én tartották, itthon először emelkedett repülőgép a magasba.

Blériot bár megsérült, de sürgönnyel üzent: jön!

A Pécsi Közlöny egyik szeptemberi számában adtak hírt arról, hogy Blériot megerősítette részvételi szándékát, készül a magyarországi repülésre. A repülés még szenzációnak számított, így a sajtó minden történésről beszámolt, amit a bemutatóról egyáltalán tudni lehetett.

Tolnai Világlapja, 1909. 10. 24.

„A Lamanche-csatorna átröpülője, aki Cook után még mindig a világ leghíresebb embere, Louis Blériot nemsokára Budapesten lesz. Ezt jelenti ugyanis az a távirat, amelyet Müller Róbert küldött Budapestre:

Páris, szeptember 3.

Blériot eroes, egészséges, október tizenhetedikén röpül Vérmezoen

Mueller

A telegrammot Charles Müller adta fel Párisban, az impressárió, aki már hosszabb ideje folytat tárgyalásokat Bleriot- val egy Budapesten rendezendő röpülés tárgyában. Miután Blériot szakembere, Pichoff dr. Budapesten járt és terepszemlét rendezett, Blériot Párisban most állapította meg Charles Müllerrel egyetértőleg, hogy bécsi röpülése után a Vérmezőn fog felszállani. A távirat kezdetébe foglalt bulletin arra vonatkozik, hogy Blériot a rheimsi versenyen szerencsétlenül járt és összeégette magát. De már fölépült, úgy hogy bécsi és budapesti vendégszereplésének semmi akadálya nincs.” (Pécsi Közlöny, 1910. 09. 05.) 

„Ünnepnapja az emberi észnek, munkának és hősiességnek”

A Tolnai Világlapja egy portré kíséretében részletesen beszámolt a bemutatóról. Ünnepnapként értékelték az eseményt, amelynek legkomolyabb eredménye, hogy mostantól „a repülést senki sem tartja lehetetlenségnek”. Mint később kiderült: négyszázezren bámulták az „emberi elme óriási alkotását”.

„A repülő emberek királyának, Blériotnak, a Budapesten való felszállása nem csupán szokatlanul érdekes látnivalót, nem pusztán eddig páratlan vakmerőségnek gondolható produkcziót jelentett, hanem ezeknél sokkal komolyabb jelentőséget: ünnepnapot. Mert ünnepnapja volt itt közöttünk az emberi észnek, munkának és hősiességnek az a nap, a melyen Budapest levegőjét először hasitotta meg az uj világszörnyeteg földi rögöt legyőzött sikja, a melyen először zendült meg fejünk felett a tudomány szférazenéje, a jövőnek amaz igazi dala, a melyet a motor kerekeinek zúgása, szárnyainak susogása hintett alá az ámulva feltekintő budapesti ember fejére. Ünnep volt az a nap, az egész nagy és talán most már testvérré váló emberiségnek az ünnepe, a mely végre elérkezett hozzánk is. Hiszen olyan régi a repülés vágya, mint maga az emberiség. Már a legrégibb idők legendái is beszélnek repülő emberekről és évszázadok óta a repülésnek száz meg száz módján törték fejüket az emberek.

És a mit évszázadokon át lehetetlenségnek tartottak, a huszadik század embere megvalósította. És ha a nagy probléma a gyakorlatban még nem is tökéletes, ma már, az eddig elért eredmények után, a repülést senki sem tartja lehetetlenségnek. Tudjuk, hogy az egész czivilizált világban nemcsak kísérleteznek a levegő meghódításával, hanem már olyan eredményeket is elértek, melyek kétségtelenné teszik, hogy a közel jövőben az ember ura lesz a levegőnek. A Tolnai Világlapja — mint olvasóink meggyőződtek róla — az emberi elme e nagy diadalának minden fázisáról beszámolt Írásban és képben. Es most, hogy a légi harczosok legnagyobb győzőjét, Blériotot üdvözölhettük fővárosunkban, kettős kötelességünknek tartjuk, hogy vele olvasóinkat közelebbről megismertessük.” (Tolnai Világlapja, 1909. 10. 24.) 

Tolnai Világlapja, 1909. 10. 31.

„A világhírű aviatikus, mint annak idejében írásban és képben közöltük, július 25-én repült át gépével a La Manche-csatornán, s ekkor a francziák nemzeti büszkesége és önérzete nem ismert határt. Azóta Blériot neve világszerte ismertté lett, pedig csak 1906-ban kezdett foglalkozni a repülőgéppel. Már akkor ismert neve volt az automobiliparban. Tizenhárom évvel ezelőtt nagyon szerény gyárat alapított, a melyben különösen az automobil-fényszórót gyártotta. Kilencz évvel később részvénytársaság vette át gyárát 1,300.000 korona alaptőkével, Blériot elnöklésével. 1906-ban társult Voisin Gábriellel, hogy repülőgépet szerkesszen. Biplánt szerkesztettek, a mely azonban — nem repült föl. E kudarcz után kezdte meg egysíkú repülőgépének összeállítását Neuillyben.

Blériot eleinte folyton balsikerrel küzdött. Rövid utakat birt csak megtenni s egymásután több monoplánja összezúzódott. Bukásával rekordot ért el. Komolyabb sérülést ő maga nem szenvedett. Nem csüggedt el s még akkor is kitartott a monoplán mellett, a mikor a Wright-testvérek egyre-másra aratták diadalukat a biplánnal. El is nevezték e miatt a monoplán apostolának. Blériot minden balesetén okult és minden ujabb gépe tökéletesebb lett. Mostani repülőgépe már a tizenkettedik, a többi tönkrement.” (Tolnai Világlapja, 1909. 10. 24.) 

Tolnai Világlapja, 1909. 10. 24.

„Ötezer színes léggömb, Tolnai Világlapja felírású selyem zászlócskákkal”

A Tolnai Világlapja következő heti számában is hosszan foglalkozott a csodálatos repüléssel és Blériot Lajossal, még részletesebb beszámolóval járt olvasói kedvébe. Kiderült, hogy mindeközben egy komolyabb marketing kampányt is tartottak, megragadva az alkalmat, hogy az újság még ismertebb legyen.

„Múlt heti számunkban megemlékeztünk arról, hogy Blériot Lajos a La Manche-csatorna világhírű hőse repülőgépén átszelte a magyar levegőt s feledhetetlen szép napot szerzett annak a négyszázezernyi emberből álló lelkesült tömegnek, melynek nagy része elkerített fizetett helyről, de talán még nagyobb része a kerítésen kívül levő szabad területről csodálta az emberi elmének azt az óriási alkotását.

Blériot felszállásának napján a Tolnai Világlapja is hozzájárult ahhoz, hogy a több százezer főből álló közönséget szórakoztassa. Blériot felszállása előtt ugyanis egyszerre ötezer színes léggömb emelkedett a magasba a Tolnai Világlapja felírású selyem zászlócskákkal, melyeknek repülését jókedvűen nézte a rengeteg közönség. A kis léggömbökkel ötszáz ember állotta körül az óriási nagy terület külső részét s a nyüzsgő sokaságnak 150 ezer példányban ingyen osztogatta a Tolnai Világ-lapja alkalmi »Blériot-számát«.

A merre a szem tekintett, mindenütt a Tolnai Világlapja volt látható. Mindenki azt nézte, azt olvasgatta, a mig a zászlójelek figyelmeztették a közönséget, hogy Blériot készen van a felrepüléshez. Az ünnepélyes pillanat elkövetkezett. Blériot, mint egyik képünkön látható, gépére ült, amely kattogva, berregve megindult előbb a szárazföldön, majd lassan fölemelkedett s csodálatos biztonsággal mindegyre magasabban szállva, gyönyörű ívekben szelte a levegőt, miközben négyszázezer ember tapsolt, éljenzett, tombolt s azzal adott kifejezést csodálkozásának.” (Tolnai Világlapja, 1909. 10. 31.) 

Tolnai Világlapja, 1909. 10. 31.

A fotó alatti képaláírásból kiderül, hogy Blériot felesége jelen van ezeken a bemutatókon, és  - mindenki előtt adott - csókkal indítja útjára bátor férjét. „Blériotot, a La-Manche-csatorna átrepülése előtt megcsókolja a felesége. Ezt a szép és érdekes képet abból az alkalomból mutatjuk be ismét, hogy a budapesti felszállás alkalmával is jelen volt Blériot felesége s mielőtt Blériot repülőgépére ült, felesége mindenki előtt megcsókolta.”