Sir Andy Murray 1987. május 15-én született Skócia fővárosában Glasgow-ban. A háromszoros Grand Slam – US Open (2012), Wimbledon (2013, 2016) –, kétszeres olimpiai bajnok – London (2012), Rio deJaneiro (2016) – teniszező 2016-ban 41 hétig vezette a világranglistát, kilenc éve az ATP- világbajnokságot is megnyert, egy évvel korábban pedig Nagy-Britanniát vezette a a Davis-kupa bajnoki címig. A skótok nemzeti büszkesége, aki hangosan vállalta mindig az indentitását, kortárs hírességek, mint például Sir Sean Connery, Ewan McGregor, és a hatszoros kerékpáros olimpiai bajnok Sir Chris Hoy mellé lehet helyezni, de hatása a sporton keresztül globális, így bizonyos értelemben túllép a regionális büszkeségen.

Nemzeti Sport-2009

Míg történelmi alakok, mint Robert the Bruce vagy kulturális óriások, mint Robert Burns, a skót identitás alapkövei, Murray a modern kor hőse, aki a globális színtéren képviselte Skóciát. A sportolók közül Hoy-jal egy szintre tehető, de a tenisz egyéni jellege és Murray világranglista-elsősége talán még nagyobb egyéni teljesítményt jelent. Az Arcanum Adatbázisban 8324 talált jegyezhető fel a nevére.

„Felelőtlenség volna kijelenteni, hogy máris megvan a britek legújabb teniszcsillaga, a jövőben mindenesetre érdemes lesz figyelni Andy Murray útját a legjobbak között. A 18 esztendős skót srác az idén júniusban a wimbledoni bajnokságon robbant be a teniszelitbe (még akkor is, ha csak a harmadik körig jutott), ezen a héten pedig megváltotta jegyét a világranglista első 100 helyezettje közé - no meg a bangkoki elődöntőbe.

A halvérű Murray a legjobb 16 között kiejtette Robin Söderlinget, a verseny ötödik kiemeltjét, másnap meg az US Open-elődöntős Robby Gineprit verte meg, aki a hármas kiemelési számmal vághatott neki a thaiföldi tornának. „Szerintem nem csináltam semmi különöset, egyszerűen támadtam,amikor kellett ” - szerénykedett a 11 ászt és 24 nyerőt ütő Murray, aki ezt megelőzően nemhogy elődöntős, de még negyeddöntős sem volt az ATP Touron.” – ezt még 2005-ben írta róla a Nemzeti Sport.„ Andy Murray, James Ward, Andy Murray, Andy Murray, Andy Murray és James Murray párosa, Andy Murray, Andy Murray, Andy Murray és James Murray párosa, Andy Murray, Andy Murray, Andy Murray és JamesMurray párosa, Andy Murray. Ezekkel a győzelmekkel (utóbbi három a belgák elleni hét végi fináléban) nyerte meg a brit csapat 1936 után először, összességében tizedszerre a Davis-kupa-trófeát.

Népszava-2024

Az élesebb szeműek észrevehették James Ward nevét, aki az első fordulóban 15:13-asdöntő szettben győzte le az amerikai John Isnert, ami szintén kellett a sikerhez – ettől függetlenül a főszerepet nyilván Andy Murray vállalta el Nagy-Britannia sikerfilmjében. A 28 éves skót klasszist hosszú évek óta a nagy négyeshez sorolják a szerb Novak Djokovics, a svájci Roger Federer és a spanyol Rafael Nadal társaságban, ám sosem tartották olyan nagyra a teljesítményét, mint a három riválisáét. Igaz, Grand Slam-győzelmekben valóban elmarad tőlük (a 10,17 és a 14 mellett tényleg szerényen mutat a 2), ám vasárnaptól Murray az amerikai Andre Agassi és Nadal utána harmadik olyan teniszező az Open érában, akinek Dk-győzelme mellett egyesben olimpiai bajnoki címe és wimbledoni sikere is van.

Ráadásul az idei hibátlan, 8-0-s mérlegére is büszke lehet a Davis-kupában, hiszen a világcsoport 1981-es bevezetése óta hasonlóan tökéletes eredménysort csupán az amerikai John McEnroe és a svéd Mats Wilander ünnepelhetett – tehát van, amiben Murray jobb, mint Djokovics és Federer. Utóbbinál ráadásul a világranglistán is magasabban, rangsorolják (a brit a második, a svájci a harmadik), és bár népszerűségben, valamint GS-trófeákban nyilván nem éri utol Federert, így is nagy betűkkel írja be magát évről évre a brit tenisztörténelembe. Murray sikerével immár a világranglista első hét teniszezője tart az otthoni vitrinjében legalább egy Dk-trófeát: a nagy négyes mellett a svájci Stan Wawrinka, a cseh Tomás Berdych és a spanyol David Ferrer is nyert már – az új brit hős tehát mára csapatverseny statisztikájában is a legjobbak között szerepel.” – magasztalta őt a Nemzeti Sport 2015-ben. „Nagy ünneplés következik?

Igen, édesapám esküvője előtt tartunk egy legénybúcsút. Én, a testvérem és tizenöt hatvan év körüli férfi. Nagy buli lesz – felelte nevetve az ATP hivatalos sajtótájékoztatóján Andy Murray, miután vasárnap megszerezte a világbajnoki címet, a világelsőséget pedig megtartotta a szerb Novak Djokovics legyőzésével. Azért a pihenésre is lesz ideje?Mindenképpen szükségem lesz rá. Két hetem marad, aztán utazom Miamiba egy alapozó időszakra, majd hazajövök karácsonyozni a családommal. Utána Abu-Dzabiban és Dohában játszom, ott kezdem el a következő szezont. Nagyon komolyan veszem majd a felkészülést, már rögtön az Australian Openen szeretnék jól szerepelni. Az ötszettes mérkőzésekhez mindig több munkára van szükség, ezért Melbourne előtt speciális tréningeket is végzek majd.

De most csak a pihenésre koncentrálok, hiszen nagyon kemény éven vagyok túl, sok mérkőzéssel, sok győzelemmel. Azt kapta a vébédöntőben, amit várt? Igen. Nem ez volt a legjobb meccs, amelyet egymás ellen játszottunk, de ez várható volt, hiszen a tét mindkettőnkön látszott, nem voltunk elég higgadtak ahhoz, hogy mindig jó döntéseket válasszunk. Játszottunk nagy finálékat, de a legemlékezetesebb ez a londoni. Nemcsak azért, mert ez a legfrissebb, hanem mert sohasem fordult még elő, hogy a világbajnoki döntőn múlik a világelsőség is. Ez nem csak a szurkolóknak, nekünk is nagy élmény volt.

Elégedett a teljesítményével? Csodálatos nap volt, de nemcsak a döntőben, az egész tornán úgy játszottam, mint egy világelső. A világbajnokság történetének két leghosszabb mérkőzését nyertem meg, erre büszke lehetek. Még sohasem játszottam ilyen fontos meccset világelsőként, az elején látszott is rajtam a feszültség, két kettős hibával
kezdtem, dühös voltam magamra. Aztán labdamenetről labdamenetre javultam, és csak a végén volt egy kis megingásom.

Népszava-2011

Hogy bírta erővel? Már a kanadai Milos Raonic elleni szombati elődöntőben is fáradtnak tűnt. Szerencsére a mérkőzés rövidebb pontokkal indult, utána pedig annyira akartam ezt a trófeát, hogy nem is gondoltam a hosszú labdamenetek közben arra, honnan lesz erőm a következő ütésre. A hosszú labdamenetek után a legrosszabb az volt, amikor én fogadtam. Nem tudta ma labdákkal bajlódni, nem tudtam a következő adogatásomra koncentrálni, egyedül maradtam a fájdalommal. Már akkor sem éreztem túl jól magam, amikor szombaton lefeküdtem aludni, és a vasárnapi ébredésnél is fájt mindenem.

Túl akartam lenni ezen a döntőn, és próbáltam nem belegondolni abba, mi lesz velem, ha három szett lesz a meccs. Nem tudom, kibírta volna-e a lábam. Még reggel kérdezte az erőnléti edzőm, hogy érzem magam. Mondtam neki, hogy nagyon fáradtnak. Azt felelte, akkor délelőtt pihenjek, és bízzunk az egész évben elvégzett munkában. Úgy fejezte be, hogy bízni fogom. Nem hittem neki, pedig kellett volna. Fantasztikusan sikerült a második féléve. Hogyan tovább? Már hetekkel ezelőtt azt mondtam, hogy szeretném minden mérkőzésemet megnyerni az év végéig, de természetesen ilyet nem lehet elvárni. Mégis sikerült, szóval nagyon boldog vagyok. Biztos vagyok benne, hogy Novak jövőre visszatér, és erősebb lesz, mint valaha, úgyhogy fejlődnöm kell, hogyne vegye vissza a világelsőséget. – adott interjút a Nemzeti Sportnak 2016 novemberében.

„A párizsi olimpia után befejezi pályafutását AndyMurray. A háromszoros GrandSlam-győztes, 37 éves korábbi világelső britteniszező már korábban elhatározta, hogy 2024-ben befejezi pályafutását, ám az volt a célja, hogy ottl egyen a párizsi ötkarikás játékokon.„ Nagy-Britannia színeiben versenyezni messze a legemlékezetesebb hetei a pályafutásomnak, és rendkívül büszke vagyok rá, hogy ezt még egyszer megtehetem – írta közösségi oldalán Murray, akit a közelmúltban hátsérülés hátráltatott.” Tavaly jelentette be visszavonulását. A sorozatos csípőfájdalmai és műtétje után már nem volt képest teljes értékű munkát végezni. A teste feladta a küzdelmet. A tenisz lovagja 37 éves visszavonult sportsikerekben gazdag karrierje után. A szakmai felkészültsége és tudása alapján sem meglepetés, hogy az ősi rivális, Novak Djokovics edzőjének szegődött.

Csizmazia Zoltán

1944. május 13-án, Glienicke/Nordbahn-ban született Uwe Ulrich Barschel, később a CDU politikusa, 1982 és 1987 között Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke, akit 1987október 11-én, egy genfi szálloda szobájának fürdőkádjában találtak holtan. A halála máig nem tisztázott. Fegyverek, titkosszolgálat, kábítószer is szerepel az ügyben. Felderíteni nem tudjuk a halálának körülményeit, de a korabeli dokumentumok és az Arcanum Adatbázis segítségével néhány részletre rávilágítunk.

Respublika-1995

1987. október 11-én Uwe Barschel holtan fekszik a szobájában a genfi "Beau Rivage" szállodában. Egy nappal később a 43 éves férfinak tanúskodnia kellett volna egy vizsgálóbizottság előtt - nem sokkal azelőtt, hogy lemondott Schleswig-Holstein miniszterelnöki posztjáról. A "Stern" riportere, Sebastian Knauer akkoriban fedezte fel a holttestet a szállodai szoba fürdőkádjában. Barschel kábítószer-keverékben halt meg. Öngyilkosság volt – vagy akár gyilkosság? A svájci rendőrség öngyilkosságot feltételez – de a nyomozók hibákat követnek el, mint kiderült. A német hatóságok erőfeszítései sem vezetnek eredményre; 1998-ban lezárták vizsgálataikat. Hogy a CDU politikusa milyen körülmények között halt meg, továbbra sem világos. A mai napig számos találgatás övezi az ügyet. Az évek során több kortárs tanú is megpróbált magyarázatot adni, de ezeket bizonyítékok hiányában még nem támasztották alá.

„A „Stern” riporterei a genfi „Beau Rivage” hotelbe pontosan a megadott időre érkeztek. A találkozót délre beszélték meg a nyugatnémet belpolitika hirtelenjében legellentmondásosabbá vált személyiségével, Uwe Barschel volt schleswig-holsteini tartományi miniszterelnökkel. Az újságírók elmondása szerint Barschel azért kérette őket a svájci város híres szállodájába, hogy tájékoztassa őket a „nagy szenzációról”: akadt egy koronatanú, aki az eddigi vádak alól tisztázta őt. Csakhogy az események másként alakultak: miután a politikus még fél egykor sem jelent meg a hallban, a riporterek felmentek a 317-es számú  szobába. A kopogtatásra nem volt felelet, ezért benyitottak. (Az ajtót nem zárták kulcsra.) A lakószobában nem tartózkodott senki. A fürdőszoba zöld kádjában azonban ott feküdt – felöltözve –, holtan Uwe Barschel. Jobb lába a kád szélén kifelé lógott... A tragikus haláleset, ha lehet még erőteljesebben állította az érdeklődés homlokterébe a nyugatnémet belpolitikát immár egy hónapja szinte kizárólagosan uraló témát. Uwe Barschelvolt schleswig-holsteini tartományi miniszterelnök állítólagos törvénytelenségeit.” –írta akkoriban a Magyarország című hetilap.

„A genfi szállodában rejtélyes körülmények között életét vesztett Uwe Barschel egyike volt a legtehetségesebbnek tartott nyugatnémet politikusoknak. A tartományi parlamentek történetét feldolgozó szakirodalom tanúsága szerint ő volt a legfiatalabb politikus, akit eddig egy nyugatnémet tartomány miniszterelnökének jelöltek: mindössze 38 évesen kapta meg ezt a felelősségteljes posztot. Útja egy ambiciózus fiatalember sikertörténete, ám az életpálya utolsó hónapjai már a szomorú véget sejtették. 1944 májusában született Glienickeben, Berlin egyik elővárosában, majd a család a háború után Schleswig-Holsteinba költözött. Csonka famíliáról volt szó, mert az idősebb Barschel elesett a háborúban. Az ifjú Uwe szorgalmasan tanult, s a jogi pályát választotta. 1968-ban végzett, majd 1981-ben már második doktori címét szerezte, ezúttal a politikatudományból.” – tette hozzá a lap.

Játszot-e szerepet a Stasi? Az 1980-as évek végén felmerültek a találgatások, hogy az NDK Állambiztonsági Minisztériumának köze van Barschel halálához. Itt is voltak fegyver- és embargó-üzletekben való részvételre utaló jelek, de ezeket soha nem lehetett bizonyítani. Az egyetlen dolog, ami biztos, hogy Barschel elutazott az NDK-ba, és kapcsolatot tartott fenn a Stasi alkalmazottaival. Különösen gyakran tartózkodott Rostockban és Warnemündében, amint azt mások is megerősítették. A nyomozók DNS-nyomokat találtak 2012 júliusában ismertté vált, hogy a lübecki ügyészség a legújabb módszerekkel megvizsgáltatta a politikus ruházatát DNS-nyomok szempontjából. A Kieli Állami Bűnügyi Rendőrség szakemberei megállapították, hogy Barschelt halála előtt legalább egy másik személlyel érintkezett. Az anyag azonban "túl gyenge" volt a további nyomozáshoz – közölte az ügyészség. Nem elegendő összehasonlítani a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség DNS-adatbázisában található információkkal. Könyv halálának 30. évfordulójára

Halálának 30. évfordulóján egy másik könyv a gyilkosságra összpontosít. A cím: "A titkosszolgálatok pókhálójában. Miért gyilkolták meg Olof Palme-t, Uwe Barschelt és William Colby-t?" A szerzők Patrik Baab kieli újságíró és Robert E. Harkavy amerikai politológus. Barschel ügyét a volt svéd miniszterelnök és egy volt CIA-főnök halálával kötik össze. "Ma világos: Uwe Barschel kapcsolatban állt az amerikai titkosszolgálattal" – mondja a könyv, amely számtalan hátteret és részletet közöl Barschelről. Összefoglalva a gyilkossági elméleteket és titkosszolgálati szálakat.

Fegyverkereskedelem és Irán–contra-ügy: A vizsgálatok során felmerült, hogy Barschel fegyverkereskedelemben vett részt, és lehetséges kapcsolata volt az Irán–contra-üggyel, amelyben az Egyesült Államok illegálisan szállított fegyvereket Iránba. A keletnémet Stasi-akták szerint Barschel megfigyelés alatt állt a CIA, a nyugatnémet BND, az iráni, az izraeli és a keletnémet titkosszolgálatok által is.[ (http://beszelo.c3.hu/cikkek/olasz-kormanytoto-az-orokzold-barschel-ugy-valtozas-a-cia-elen) Találkozó Ahmed Khomeinivel: A Berliner Zeitung szerint Barschel halála napján állítólag Ahmed Khomeinivel, Khomeini ajatollah fiával találkozott Genfben, hogy fegyverszállításokról tárgyaljanak. Ez az információ egy informátortól származik, de nem bizonyított.

CIA-távirat és „Perch: Egy állítólagos CIA-távirat, amelyet a Stasi elfogott, egy „Perch” (sügér, németül „Barsch”) nevű személy genfi tevékenységéről szólt, amit Barschel kódnevének véltek. A BND szerint azonban a távirat hamisítvány. Izraeli titkosszolgálat: Victor Ostrovsky, egy volt izraeli titkosügynök azt állította, hogy Barschelt aMoszad tette el láb alól, mert túl sokat tudott az Irán–contra-ügy izraeli szerepéről. Az egykori Moszad- ügynök, Viktor Osztrovszkij azt állítja a "Titkos akták Moszad" című könyvében, hogy az izraeli titkosszolgálat ölte meg Barschelt. A „Hannibal” hadművelet az Irán és Izrael közötti titkos fegyverüzletekről szólt, amelyek Schleswig-Holsteinen keresztül zajlottak. Barschel ellenezte az ügyletek felszámolását. Ezt a tézist Abolhassan Bani-Sadr volt iráni elnök is megerősítette. Nyilatkozatai szerint Barschel fegyverüzletekben vett részt Iránban Ahmad Khomeinivel, Khomeini ajatollah fiával. Osztrovszkij leírása a CDU politikusának meggyilkolásáról egybeesik Klaus Brandenberger svájci vegyész toxikológiai megállapításaival is. Barschel rokonai 1994-ben megbízták Brandenbergert a nyomozással. Arra a következtetésre jutott, hogy Barschelt először több gyógyszer beadásával érzéstelenítették, mielőtt halálos adag altatót kapott.

Az iráni szál: Egyesek szerint Irán is gyanús, mivel Barschel egy hajógyártól 250 millió márkát követelt vissza, amit az irániak nem akartak kifizetni. Werner Mauss: 1987 decemberében egy névtelen levél a kieli bíróságra érkezett, amely a nyugatnémet titkosügynököt, Werner Mausset vádolta Barschel meggyilkolásával. Mauss később, 1998-ban a Die Weltnek adott interjúban tagadta a vádakat, de elismerte, hogy a halál napján a szálloda közelében volt.

„Az elmúlt időszakban azonban az idegenkezűségi elmélet hívei erősítést kaptak, méghozzá nem is akármilyen oldalról. A német Szövetségi Hírszerző Szolgálat, a BND munkatársai a vizsgálóbíróhoz eljuttatott két feljegyzésükben is e mellett a változat mellett álltak ki. Eszerint Barschelt a Stasi, a keletnémet államrendőrség egyik, úgymond „tökéletes gyilkosságokra” szakosodott különítménye ölte meg. A feltételezés önmagában hihető is lenne, ám a különítménnyel kapcsolatos további BND-„értesülések” komolytalanokká teszik.

Olyan hajmeresztő állításokat tartalmaznak ugyanis, melyek szerint a hidegvérű Stasi-gyilkosokból álló csoport a Barschel-ügy után két évvel részt vett az NDK rendszerének megdöntésében, majd tevékenységét folytatva 1992 végén rajtaütött a Bundeswehr egyik fegyverraktárán. A gyilkossági elmélet hívei szerint a Stasi kezemár abban az 1987-es repülőszerencsétlenségben is benne volt, amelyet a fedélzeten tartózkodók közül egyedül Barschelélt túl. Igen ám, de a szerencsétlenség úgy történt, hogy a miniszterelnököt szállító magángép ködös időben egy adótoronynak ütközött. Nos, akármilyen mindenható volt is a Stasi, az adótornyot nem ő építette, és persze ködöt sem volt képes nyugatnémet területre bocsátani. Hacsak nem annak a dezinformációs ködösítésnek a formájában, amely –akárki műve is – az ügyet azóta is körüllengi.

De Barschel halálának nemcsak a körülményei, az indítékai is tisztázatlanok. A schleswig-holsteini miniszterelnök a kérdéses időpontban ugyan már erkölcsi hullának számított, ám megnyilatkozásai éppen hogy arra mutattak: folytatni kívánja a politikai túlélésért folytatott küzdelmet. E tény inkább a gyilkosságot valószínűsíti, ám ennek indítékai ismeretlenek, illetve csak bizonytalan spekulációk formájában léteznek. (Például az, hogy Barschel fegyvercsempészési ügyekbe keveredett.) Hét év után most mindenesetre újra teljes erővel indult meg a nyomozás.” – ezt pedig a Népszava 1995. január 16-i cikke hozta le, amikor az aktáját újra elővették.

„1987 októberében nagy volt a forgalom Genfben. Egymásnak adták a kilincset a legkülönbözőbb titkosszolgálatok ügynökei, ott volt a CIA és a Moszad különítménye, nem is szólva a KGB-ről és a Stasiról. A nyugatnémet felderítés és kémelhárítás ugyancsak képviseltette magát (részben egymást figyelő) ügynökökkel. A kulisszák mögött ugyanis a titkosnál titkosabb tárgyalások folytak libanoni szélsőségesek húsz túszának kiszabadításáról. A kompenzáció megint fegyverkereskedelmi üzlet formájában valósult meg. A CIA egyik rejtjelezett távirata a tárgyalásokkal kapcsolatban került most elő: „Jerry took Perch to Temple met with Lokal and Rabbi ... Perch unfielding refuses coop” (Jerry magával vitte Perchet Temple-hez, találkozott Lokállal és Rabbival (...) Perch makacsul megtagadta a kooperációt.) A nevek az ügyletben szereplő személyek CIA-fedőnevei, Perch kivételével. A „perch” szó viszont magyarul sügért jelent, németül ez Barsch... A dolog oly tökéletes, mondják persze a kétkedők, hogy csakis a Stasi koholmányáról lehet szó. Vagy csakugyan figyelte Barschelta CIA? A nyugatnémet ügynökök lépéseiről mindenesetre informálni kellett a Wolfgang Schäuble akkori kancellári hivatali miniszter vezette bonni válságstábot, amelynek egyik tagja a felderítés, a BND korabeli igazgatója, Klaus Kinkel volt.

Alapos viszont a gyanú, hogy Barschel közvetítőként benne volt egy másik fegyverüzletben. A kieli HDW hajógyár épített volna tengeralattjárókat Iránnak, az ügy azonban bonni tilalom folytán meghiúsult, és a perzsáknak volt képük visszakövetelni az előleget. Az alkudozásokat Barschelfolytatta épp e napokban. De a Stasi is évek óta megfigyelés alatt tartotta Barschelt, aki állítólag valóban részese volt bizonyos illegális tranzakcióknak. Ezek során a keletnémet titkosszolgálat egyik álcázott vállalata nyugatnémet cégek bevonásával közel-keleti kereskedőknek adott el fegyvereket. Barschel már korábban jelentette a nyugatnémet elhárításnak, hogy „az elvtársak” megkeresték, ami alkalmasint önmaga lefedezését is szolgálhatta, de most arról kerültek elő valódi vagy hamisított adatok, hogy „kapcsolati személye” Roloff fedőnéven Feuchtenberger ezredes volt, a hírhedt Markus Wolf kémfőnök referense. Barschel határidőnaplója szerint Roloff az Engholm-ügyben mentő bizonyítékokat akart átadni neki. A helyszín: Genf, az időpont Barschel halálának napja...” – ez pedig a Respublika elemzése volt Barschel halála után nyolc évvel megjelent cikkében.

Az ügyben számos nyomozást folyt az ügyben. 1988-ban Nardin bíró öngyilkosságot állapított meg. 1992-ben megint történt egy fura eset történt, ami tovább fokozta a Barschel-ügy iránti érdeklődést. Történt ugyanis, hogy a család egy magánnyomozót bízott meg az ügy felgöngyölítésére. De – nevét nem említették – ezt a nyomozót 1992-ben holtan találták, ami igazolta azokat feltételezéseket, hogy az egykori miniszter halála egészen a legmagasabb körökig vezethetett. 1994-ben a lübecki ügyészség gyilkosságként vizsgálta újra Barschel halálának okát.1999-ben Bernard Bertossa bíró viszont lezárta az ügyet. Ahogy fentebb is említettük, 2011-ben a DNS-elemzésekkel nyílt ki újra az akta, de gyorsan be is zárult. Mára pedig már teljesen feledésbe merült Uwe Barschel hálának oka. Akármi is volt az igazság, a mai napig nem derült fény Uwe Barschel halálának okaira, akinek az élete 38 éve ezen a napon egy genfi szálloda fürdőkádjában ért véget. Az Arcanumban pedig közel 300 érdekes cikk olvasható erről a rejtélyes ügyről.

Csizmazia Zoltán