Jó időben kell jó döntéseket hozni – halljuk az okoskodóktól. 1989-ben Biszak Sándor talán nem is sejtette, milyen jó döntést hozott, amikor elkezdte megvalósítani ötletét, és magyar nyelvű dokumentumok digitalizálásába kezdett.
Szabad Föld, 2018. március 23.
Az arcanum szó titkot, más értelmezésben csodagyógyszert, az alkímiában egyenesen a bölcsek kövét jelenti. Mindkét jelentésében telitalálat az Arcanum Adatbázis Kft. tevékenységére, ugyanis a digitalizált oldalak rég elfeledett titkokról lebbentik fel a fátylat, és egyben a bölcsek köve azoknak, akik a hosszas levéltári keresgélést ma már kényelmes kattintásokra cserélhetik. Vigyázat, önreklám következik!
Az Arcanum ma negyven millió oldalnyi digitalizált tartalom büszke tulajdonosa, a magyar nyelvű írott, kulturális örökség királya. Magánemberek, tudósok és tartalomszolgáltatók túrják a legnagyobb magyar adattár lapjait, naponta friss tényekkel, felismerésekkel egészítve ki az aktuális eseményeket.
A kezdetek: CD-ROM és DVD-ROM
Ha beírjuk az Arcanum keresőjébe az Arcanum kiadó vagy Biszak Sándor nevét, azonnal látjuk a kezdeteket. Az informatikai robbanás első hullámára felkapaszkodva, kiváló ütemérzékkel kezdett el a cég CD- és DVD-ROM-okat gyártani. Az első fontos kiadvány a Biblia volt, melyet összesen hét nyelven hoztak forgalomba.
A Budapesti Könyvszemle 1999. novemberi számában egyenesen korszakváltóként jellemzik az Arcanum tevékenységét.
Magyarországon a Gutenberg utáni korszak 1995-ben kezdődött. Ekkor jelentette meg az Arcanum Kft. az első magyar Biblia-CD-t (3.0 verziószámmal), amelyet 1997-ben 5.0 verziószámmal újabb kiadás követett.
Jöttek aztán az irodalmi gyűjtések, Jókai összese, költők életművei, Pallas Nagy Lexikon. A magyar CD-ROM piacon egyedülálló szerepet harcoltak ki. Az indulásuk utáni évben, 1990-ben adták ki az elsőt, és meg sem álltak több százig. A 168 óra 2001. november 22-i számában található írásban az alapító már küldetéseként tekint a digitalizáció építésére.
Biszak Sándor cégvezető azt mondja: küldetésnek érzi, hogy olyan CD-ROM-okat adjanak ki, amelyek alapművei lehetnek a jövő digitális könyvtárának. Szerinte a CD előállítása olcsóbb, mint a nyomtatás: „Egy 16 kötetes lexikon nyomdaköltsége százezres nagyságrendű, ezzel szemben a CD-é csak néhány száz forint. ”
Ha olvasgatnál az Arcanum adatbázisában, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
A technológia rengeteget fejlődött a kezdetek óta (Szabad Föld, 2018. március 23.)
„Lézerlemezre” került a Magyar Nemzet
A Magyar Nemzet 1994 októberében írt arról, hogy „napilap rögzítésére ez ideig nem volt hazai példa, ám ha az Arcanum és lapunk kiadójának tárgyalásai eredménnyel járnak, akkor a Magyar Nemzet több évnyi anyaga lézerlemezre kerülhet.” Ez volt tehát a következő lépés: az újságok digitalizálása.
„A helyhiánnyal küszködő könyvtárak, archívumok számára ígéretes megoldás lehet a terjedelmes dokumentumok, köztük a napilapok teljes szövegének CD-re vitele: a keresőrendszerrel kiegészítve is bőven elfér például egy lemezen a Népszabadság 1994. második fél évében kiadott összes lapszáma.” – olvasható a Népszabadság 1996. április 15-i számában.
Fókuszba került a kereshetőség
Az internet térhódítása új útra terelte a kiadót, elkezdődhetett a digitalizált tartalmak közzététele közvetlenül a világhálóra. Azóta már történelmi térképeket is feldolgoztak, amelyekhez speciális, geoinformatikai szolgáltatásokat fejlesztettek. Képzőművészeti alkotások, az Országgyűlési Könyvtár és természetesen az eddig kiadott összes kiadvány is megtalálható az Arcanum oldalán.
A Kisalföld 2005. október 8-i számában már arról olvashatunk, hogy a cég a hatalmas adattenger előállítása mellett a minél hatékonyabb keresésre helyezi a hangsúlyt.
„Olyan szakmai tudás birtokosai vagyunk, ami alkalmassá és hivatottá tesz bennünket arra, hogy magas színvonalú megoldást kínáljunk nagyméretű szöveges és bibliográfiai adatbázisok építésében, azok új típusú hasznosításában, melynek legfontosabb eleme a nagy sebességű, kifinomult keresés.”
Az internet és a technológiák fejlődése végtelen számú lehetőséget teremtett az Arcanum számára. Csak szándék és idő kérdése, hogy a valaha volt összes, jelentős írásos emlék digitális formában elérhető legyen bárki számára.
Háttérben a robotszkenner (Népszabadság, 2011. február 21.)
Felüthetjük bárhol az Arcanum lapjait
Lássuk, az utóbbi évtizedből miket találunk még a cég munkásságáról! Ha most egy teljes gyűjtés lett volna a cél, bajban lennénk, annyiszor bukkanunk rá a cég, az alapító vagy valamelyik termék és szolgáltatás nevére. Ami jól mutatja, hogy mára az Arcanum és az általa létrehozott digitális kincstár megkerülhetetlen lett.
- Helyi lapok digitalizálása (Veszprémi napló 2010. 11. 18.)
- A robotszkenner működése (Magyar Nemzet 2010. 01. 06.)
- A Budapesti cím- és lakjegyzék digitalizálása (Népszabadság 2013. 04. 27.)
- A Habsburg-birodalom teljes területét lefedő digitális térkép (Népszava 2014. 03. 21.)
- mapire.eu: katonai térképek a Google-re vetítve (Természet világa 2014. 11. 01.)
- Hungaricana: digitális kiállítási tárgyak (Zalai hírlap 2017. 07. 03.)
- Minden hozzáférhetővé válik az interneten (Népszava 2020. 10. 01.)
Biszak Sándor megkapta a Simplicissimus Hőse Díjat
Mivel is zárhatnánk ezt a gyors keresést magunkról magunknak? Azzal, hogy az Arcanum és benne az alapító munkájának gyümölcse beérni látszik: az ötletből maradandó kulturális érték teremtődik. Ezt pedig díjakkal is jutalmazzák annak felhasználói:
Ahogy az oklevél fogalmaz, a díjat azért kapja, mert „a magyar sajtó fokozatos digitalizásával drámaian javította a hivatásos és civil helytörténészek kutatási lehetőségeit, és hatalmas energiáival maga után húzta a közszférát is, neki köszönhetően Európa-szerte ritka lehetőségek jöttek létre a Hungaricana könyvtár kebelében”. (Budapest folyóirat, 2017. december)
Ha olvasgatnál az Arcanum adatbázisában, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
