Arcanum blog

Patz Dóri: manöken csillag a szocializmus egén

Amikor a divat csak a kiválasztottaknak járt

2021. március 03. - arcanum admin

Az első magyar sztármodell a divat polihisztoraként vonult be a hazai divatszakma történetébe. Manökenként kezdte, miközben tervezőként is dolgozott, később tanított. Szakmai karrierje a rendszerváltás előtti évekig tartott, amikor aztán saját butikot nyitott. Patz Dóri után kutattunk az Arcanumban.

Patz Dóri (született Patz Dorottya, később Bánfai Györgyné) a magyar divatvilág állócsillagaként tündökölt évtizedeken át. Manöken és divattervező is volt, az akkoriban fontos szerepet betöltő Fővárosi Kézműipari Vállalatnál. Modelleket tanított a szakmára, és 1965-ben még film is készült róla A maneken egy napja címmel. Tavaly ősszel hunyt el, addigra teljesen maga mögött hagyta a divat világát. A magyar lapokban rengeteg hivatkozást találunk róla, amelyből egy rendkívül aktív szakmai élet rajzolódik ki. Olyannyira, hogy még a 2000-es években is hivatkoztak egykori csodás karrierjére és beszélgetésekre hívták, hogy meséljen az elfeledett időkről.

marcius_01_1200x628px_2_1.jpg

 Képes Újság, 1969. 09. 20.

1957: az ismertség egy szépségversennyel kezdődött

A Hajdú-Bihari Napló 1957. augusztus 7-i kiadásában találkozunk először Patz Dóri nevével. A Balaton szépe versenyén bár nem állhatott fel a dobogóra, csak ötödik lett, viszont kiderül róla, hogy már ekkor Roschild Klárának dolgozott.

„Hasonló sikere talán csak a 40-es rajtszámú versenyzőnek volt. Férfi olvasóink kedvéért: tündéri babaarc, barna haj, gödröcskék az állán, mintha csak egy francia filmből vágták volna ki. Érdekes, hogy Patz Dóri egyébként az egyik zsűritagnak, a már említett Rotshild Klárának próbakisasszonya a Vörösmarty téri áruházban. Tombolva fogadták. Mosolyán látszott, hogy esélyesnek tartja magát.” 1958 novemberében a nyúlánk, légies mozgású szépséggel pedig már rövid interjút közöl a Magyar Ifjúság.

hetfoihirek_1957_pages107-107.jpg

Hétfői Hírek, 1957. 08. 05.

1965: filmet forgat és tanácsot ad

A Szécsényi könyvtárban forgatják... címmel a Tükör június elsejei száma ír arról, hogy különös helyszínen forgatnak egy játékfilmet, amelyben Patz Dóri is szerepel.

„Budapest nagy város, de mintha a magyar filmek mindig ugyanazon a négy-öt helyszínen játszódnának. Kardos Ferenc és Rózsa János — a Gyerekbetegségek című, készülő új magyar játékfilm író-rendező kettőse most mindenesetre nagyot újított.

Még egy szereplőről kell külön szólni, aki szintén civil, s közismert jelensége Budapestnek. A filmbeli manökent, a kisfiú unokanővérét Patz Dóri játssza, a budapesti manöken. A filmbeli kisfiú szerint: „A világ legszebb manökene!” Lehet, hogy a színjátszás dolgában még Dórinak kellett sokat tanulnia, de vannak dolgok, amelyekre ő tanította a filmeseket. Például ő rajzolta le — szemfestékkel, a sminkasztalra —, hogy milyen a divatos szemforma. Mert Ivanicza Péter, a gyakorlott maszkmester ugyan sok mindennel tisztában van, de a legfrissebb női szemdivatot még nála is jobban ismeri egy világjáró manöken!”

1969: fiatal manökeneket tanít

A Képes Újság szeptember 20-án számolt be arról, hogy Dóri tanítani kezdett, több mint tíz éve tartó karrierjének ez lett a legújabb állomása.

 „De Dóri nemcsak tervez, hanem tanít is. Röviddel ezelőtt fejeződött be egy maneken-képző tanfolyam, amelyen a jelöltek tőle sajátították el a szép arckikészítés művészetét. És, mert Dórinak gyönyörű a haja, azt is, hogy a gondosan ápolt, archoz illő frizura mennyire emeli a megjelenést. A sokoldalú Patz Dorottya — ez a lánykori név olvasható személyazonossági igazolványában —, mint tanárnő jól vizsgázott, s tanítványai közül nem egy azóta már sikerrel szerepelt jelentős bemutatókon.”

kepesujsag_1969-2_pages401-401.jpg

Képes Újság, 1969. 09. 20.

A Lányok, Asszonyok című lap szintén egyik 1969. szeptemberi száma ír Patz Dorottyáról. Úgy tűnhet, hogy vele kapcsolatban minden változásról azonnal beszámolt a sajtó.

„Dóri nemcsak bemutat, hanem maga is tervez. Ezért kértük meg, mondjon néhány szót arról, mit fogunk viselni mi nők ezen a télen.

— Pantallót! — volt a válasz. — A szoknyák háttérbe szorulnak. A pantalló kiszorítja a szoknyát a nap bármely szakában és minden alkalomra. A színek az eddigiekhez viszonyítva világosabbak, vidámabbak. A téli ruhák színei a beige, az aranysárga, a világospiros és a sötétkék.”

Ha olvasgatnál az Arcanum adatbázisában, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!

1976: a tervező a "különc fiatalok" divatját védi

A Világ Ifjúsága 1976. 5. számában jelent meg A farmer-fricska háttere című cikk, melyben a tervező-modell az aktuális divat-filozófiáról beszél az olvasóknak.

 „A mai fiatalok szemmel láthatóan különcök az öltözködésben: az istennek se vennék fel azokat a ruhákat, amiket a szüleik viselnek! A divatlapok Dórija, azaz Patz Dorottya manöken, aki a Fővárosi Kézműipari Vállalatnál gyermek- és ifjúságidivat-kreátor, így vélekedik erről.

— Kétségtelen, hogy különösen öltözködnek a fiatalok, de azt hiszem, igazuk van. Mondhatom úgy is, hogy rákényszerültek erre: nem is tudnak úgy öltözni, mint a felnőttek, mert nincs annyi pénzük. Egy férfiöltöny két-háromezer forintba, kerül, a farmernadrág csak pár százba, s négy évig is eltart, még ha télen-nyáron hordja is a gazdája.

A farmer fricska a hagyományos viselet ellen. A fiatalok ezt viselik a világon mindenütt, trikóval, pulóverrel, inggel és blúzzal, kopottan, újonnan, hímezve és üresen.

— Mindenhogyan divat. De a fiatalok ízléspukkasztó ötlete a kockás és a csíkos, a zöld és a kék összeházasítása, a kinőtt nadrágszár feltűrése, a hosszú ujjú blúzra a rövid ujjú pulóver. Kitaláltak maguknak egy divatot, amelyben maximálisan kihasználják, hogy a fiataloknak tulajdonképpen minden jól áll.”

1978: gyerekruhát is tervez

Az Éva magazin 1978-as 4. számában a gyerekruhák tervezésének koncepcióját taglalja. Sokszor jelennek meg illusztrációi és divatrajzai az újságokban, bármihez is fogott, sikerre vitte.

pajtas_1975_2-1526327160_pages351-351.jpg

Pajtás, 1975. 09. 17. 

„— Függetlenül az általános divattól, a gyerekdivat tervezésében a célszerűség vezet. Célszerű anyagok: főleg a farmervászon, a ballon, a vékony szövet, a kordbársony. S célszerűek a formák, a gyerekdivatban is rendkívül kedvelt nadrágot megoldások, kiskabáttal, lemberdzsekkel, pulóverrel, blúzzal; főleg réteges megoldásban.”

1985: háztartás, gyerekek, zokni

A Vas Népében egy rádiójegyzetet olvashatunk Müller Péter műsoráról. A koncepció szerint a műsorvezető meghív néhány olyan vendéget az adásba, akik valaha az ismertség csúcsán jártak, ám azóta eltűntek. Közöttük találunk rá Patz Dórira, aki – ezek szerint – 1985-ben már saját divatüzlettel, azaz butikkal rendelkezett. Figyelemreméltó gondolatokat olvashatunk a sorok között, amelyek manapság, a nők egyenjogúságáért folytatott küzdelemben nem is lehetnének aktuálisabbak. A Jó, a Szép, a Csúf és a Majom című cikkben ezt írják róla:

„Mi van ha egy maneken kiöregedik? Semmi. Azaz, butikot nyit, és saját bevallása szerint háromszor annyit dolgozik, mint maneken korában, de még így sem töri össze magát. Az egykori sztármanekent, Patz Dórit egyébként férje tanácsolta el a pályától, s egy jó nő, akarom mondani maneken mit meg nem tesz a férje kedvéért, hátat fordít a népszerűségnek, vezeti a háztartást, neveli a gyerekeket, és stoppolja férje zokniját. Bár ezt a híresztelést a volt maneken nem erősítette meg. Azonban esetünkben mindenképpen ő a SZÉP.” (Vas Népe 1985. 04. 02.)

Két év múlva, 1987-ben Szilágyi János is meghívja a műsorába. A Népszabadság 1987. július 24-i számának műsorajánlója szerint Szilágyi János Mi lett vele? című műsorában szerepelt, ebből következtethetünk arra, hogy ekkoriban már egyáltalán nem volt aktív szereplője a kortárs divat világának. Illetve dehogynem: mint fentebb írtuk, saját butikjában dolgozott, és a reflektorfényt a vállalkozói létre cserélte.

2018: Patz Dórit még napjainkban is emlegetik

Az utolsó elérhető említést Patz Dóriról három évvel ezelőttről találjuk meg a keresőben. A Szabad Föld 2018. március 2-i számában, egy hajdani kolléganővel, a Safranek Annával készült interjúban tűnik fel a neve. Patz Dóri 2020. október 17-én halt meg. Nem derült ki, pontosan hány éves korában.

„A divatcég évente két nagyszabású haute couture (egyedi ruhák) bemutatót tartott, ahol a tavaszi-nyári, illetve az őszi-téli újdonságokat láthatta a közönség. Részt vettek a tavaszi és őszi ipari vásárokon is. Turnéztak vidéki színházakban, és szerepeltek az Országos Rendező Iroda szórakoztató műsoraiban. Szinte egész évben úton voltak. A legfelkapottabbak közé tartozott Pataki Ági, Schmidt Bea, Csató Mari, Felkai Anikó, Szentpéteri Györgyi, Patz Dóri, Fekete Klári és persze Safranek Anna. Megállás nélkül fotóztak divatlapoknak, reklámokban szerepeltek. Külföldre is eljutottak, de mivel ez csak keveseknek adatott meg, óhatatlanul rivalizáltak egymással. Amikor pedig új trendek jelentek meg a világban, azoknak kellett megfelelniük. A csont-bőr Twiggy feltűnésével senki nem lehetett 50 kilónál több. Nem volt mindegy a testmagasság sem, a lányok nőttön nőttek, a 178 centi lett a menő. Egyszer csak a legtöbbet foglalkoztatott sztároknak is rá kellett döbbenniük: megjelentek a trónkövetelő fiatalok, akiket ma már nem manökennek, hanem modellnek neveznek.”

 vilagifjusaga_1976-1599266771_pages199-199.jpg

Világ Ifjúsága, 1976. 5. szám

Ha olvasgatnál az Arcanum adatbázisában, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!

A bejegyzés trackback címe:

https://arcanum.blog.hu/api/trackback/id/tr1016447810

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása