Arcanum blog

Régi idők kánikulája: 46 fokból a gyilkos Dunába

A 20. században is tombolt a forróság

2021. június 23. - arcanum admin

Hőségriadó, vörös kód, tűzgyújtási tilalom, áramfogyasztási rekordok - ezekről olvashatunk kánikula idején, és talán azt hisszük, nem volt ez mindig így. Ennyire forró nem lehetett a „régi” kánikula. Az Arcanumot lapozgatva aztán rádöbbenünk: a 40 fok fölötti hőmérséklet egyáltalán nem a 21. század újdonsága.

1887: „a vasúti menetrend lapjai szokatlan élénkséggel forgattatnak”

A Vasárnapi Ujság tárcája az időjárásról elmélkedik. Azon belül is a városi életre nehezedő forróságról, hogy ki miként próbál enyhíteni rajta. Az utazás akkor is kézenfekvő megoldás volt, egy hűs vízpart, egy hegyvidéki nyaraló meglátogatása szintén kiutat jelentett. Annak persze, aki nem tehette meg, még mindig rendelkezésére állt az árnyat adó Városliget. „Nem csoda, ha végre megkönnyebbült kebellel, mélyen fellélegezve kapaszkodom fel egy elrobogó üres lóvonatura, mely egyenesen a ligetbe szállít, s elégülten terpeszkedem el három embernyi helyen, örvendve a szabad mozgásnak, melyet végre valahára nem akadályoznak kifeszített napernyők, utazó poggyászok, kézi kosarak és kövér király-utczai dámák.” – írja a szerző, aki szomszédainak átalakult, nyári szokásairól is megosztja gondolatait.

„De a kánikula üdvös hatása immár kezd nyilvánulni bizonyos félreérthetetlen dolgokban. Tágul a hely mindenütt, kivéve az omnibuszokban s az összepréselt emberiségre nézve a maga nemében ez is előny. A fejem felett lakó, 27 tavaszt átélt kisasszony nem kalimpál már «Excelsior»-indulót a zongorán, a szomszéd szobaúr nem fújja immár szerelmes epedéssel, előzékeny principissájának, hogy «Fekete szem éjszakája», hanem aludttejet kanalaz valahol lent Csótány-falván. Lebocsátott ablakredőnyök mögött lakik az unalom; a boltok néptelenek, az újságok üresek, «vége a márczius ebédeinek, az apró premierejeinek, a május tárlatainak, a június különféle sportjainak, mindinkább előtérbe nyomul a kérdés : hova utazunk? Családi konferencziák sűrűn követik egymást, s a vasúti menetrend lapjai szokatlan élénkséggel forgattatnak.” (Vasárnapi Ujság, 1887. 07. 15.

tolnaivilaglapja_1930_03_pages286-286.jpg

Tolnai Világlapja, 1930. 08. 06.

tolnaivilaglapja_1930_03_pages287-287.jpg

Tolnai Világlapja, 1930. 08. 06.

Ha olvasgatnál az Arcanum adatbázisában, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!

1927: a kutya-meleg, avagy mi az a kánikula?

Tudjuk egyáltalán, mit jelent az a szó, hogy kánikula? Honnan ered? A válaszért fel kell ütnünk a Tolnai Új Világlexikona megfelelő oldalát. A csillagok erre a kérdésre is választ adnak, bár ha összevetjük a definíciót a mai kánikulák időszakával, ez némileg eltolódott az elmúlt 100 évben.

„Kánikula, a rómaiaknál az év legforróbb részét jelentette. A kánikula fogalmát a rómaiak is már a görögöktől és egyiptomiaktól vették át, akik a kánikula időtartamát a Sirius-csillag korai felkelésével hozták összefüggésbe. A Sirius a Nagy Kutya, latinul Canis major csillagképéhez tartozik, innen a kánikula név. A kánikula időtartama eredetileg júl. 22-től aug. 24-ig terjedt és szorosan véve csak a Földközi-tenger D-i partvidékére, azon kívül Máltára és Szicília D-i csúcsára vonatkoztatható, ahol aug. az év legforróbb hónapja. Európa egyéb részein a legforróbb időszak nem fedi teljesen a kánikula időtartamát, mert a legnagyobb hőség időszaka valamivel előbbre esik. (Tolnai Új Világlexikona 8. Jós-Kor 1927.

1928: 46 fok, 8 haláleset a Dunán

Majdnem száz évvel ezelőtt bőven 40 fok felett is mértek hőmérsékleti csúcsokat. Elképzelhetjük, hogy légkondicionálók nélkül mindez mit jelentett. Jobb híján a folyók és tavak jelentették a megoldást. Ugyanakkor a leapadt Duna medrének egyenetlensége komoly veszélyt jelentett, az elővigyázatlan fürdőzők halálukat lelhették a hűsítő, nyári mártózásban.

A rekkenő kánikula tovább tart. A pénteki és szombati meleg napok után vasárnap már kora délelőtt tikkasztó meleggel köszöntött be. Éppen úgy a hétfő is. Mind a két napon már a délelőtti órákban 46 fokot mutatott a hőmérő. Délben napon még ennél is magasabb forróságot mértek.

…Budapesten nyolc halálos áldozat. A vasárnapi kánikulának van egy szomorú rekordja is: nyolcan fulladtak a Dunába, ezen kívül több mint húsz esetben kellett a motoros mentőőrségeknek a fuldoklókat kimenteni. Ennek a megdöbbentő rekordnak az egyenetlen medrű Duna volt az oka. A nagy hőség következtében ugyanis a Duna vízállása igen csekély s különösen a szabad partok mentén annyira visszahúzódott, hogy még száz méternyire a parttól a legtöbb helyen alig térdig ért a víz. Természetes, hogy ilyen körülmények között igen sokan vették maguknak azt a bátorságot, hogy mélyen bemenjenek a Dunába és bizony sokszor kétségbeesett sikoltozások hallatszottak, amikor a vakmerő fürdőzők alatt hirtelen eltűnt a talaj.” (Miskolczi Estilap – Reggeli Hírlap, 1928. 07. 17.

ludasmatyi_1950_pages228-228.jpg

Ludas Matyi, 1950. 07. 14.

1939: uborkaszezon sújtja a napilapokat, a szabók a tolongás nyomait foltozzák

Történik egyáltalán bármi, ami szóra érdemes ebben a forróságban? A nagy melegben kinek van kedve például bűncselekményt elkövetni? Nyilván senkinek, viszont akadnak történések, melyek csakis ebben az időszakban következnek be, úgymint hatlábú borjú vagy majomarcú csecsemő születése.

„A kánikulát elsősorban is a napilapok érzik meg. Úgy látszik, hogy a meleg nem kedvez a bűncselekmények elkövetésének, mert a nyári melegben a bűncselekmények száma is csökken.

…Ilyenkor, kánikula idején szoktak megjelenni az újságokban a leghajmeresztőbb külföldi hírek is. Az ötös ikrek, hatlábú borjú, majomarcú csecsemő születésében nem az a csodálatos, hogy ilyen esemény tényleg megtörtént, hanem az, hogy ezek az események csaknem kizárólag mind a meleg időszakban történnek meg.

…Vannak természetesen, akiknek a kánikula örömet okoz, ezeknek száma azonban elenyészik a többiek hátránya mellett. Nem beszélek itt a strandfürdő tulajdonosokról, fagylaltosokról, akiknél természetes ez, hanem szabókról, ruhatisztítókról stb., akik egész héten keresztül dolgoznak azon, hogy rendbe hozzák azokat a folytonossági hiányokat, amelyeket a kánikulai vasárnap tolongása a ruházatban okozott.” (Magyar Élet, 1939. 07. 18.

dolgozokvilaglapja_1950-1591128016_pages554-554.jpg

Dolgozók Világlapja, 1950. 06. 03.

1938: hatezren a Széchenyiben, kétezren a Gellértben

Az alábbi újságcikk a mai napilapok bármelyikében szerepelhetne. Nagyjából ugyanez a helyzet most is, a kánikulai reggelek hamar véget érnek és csak kúszik felfelé a hőmérő higanyszála. Nincs más választás, mint kikötni egy fürdőben, és napnyugtáig eltölteni ott az időt. „Gyilkol a hőség! Nagy páratartalom teszi elviselhetetlenné a kánikulát. A meleg tovább fokozódik. Kilométeres forró légréteg borítja Magyarországot” – olvashatjuk a 8 Órai Újságban. Pedig 1938 nyara egészen enyhének számított például a tíz évvel azelőttihez képest, mert ekkor „csak” 35 fok volt a napi maximum hőmérséklet. A nagy melegnek áldozatai is voltak, a 8 Órai Újság közlése szerint ekkorra már ketten haltak meg a hőhullámnak köszönhetően. A helyzeten csak rontott a 60-80 százalékos páratartalom.

„Tombol a kánikula, mely ugyancsak sok munkát ad a mentőknek és mára, sajnos, már két halálesetet is okozott, sőt attól kell tartanunk, hogy áldozatainak száma szaporodni fog. Budapesten ma éjszaka átlag 20 fokos volt a meleg, ma reggel 7 órakor pedig már 25 fokot mértünk, sőt Pécsről ugyanekkor már 27 fokos hőséget jelentettek. A reggeli órákban a legritkább esetben van ilyen magas hőmérséklet. Kora délelőtt Budapesten már 6 fokkal fokozódott a hőség és délelőtt 11 órakor elértük a 31 fokot. A trópusi meleget jelentő 35 fok elérésére tehát minden kilátásunk megvan és lehet, hogy a kora délutáni órákban ennél az értéknél kulminál a kánikula, bár az sem valószínűtlen, hogy túl is haladja ezt a hőmérsékletet. Érdekes, hogy három évvel ezelőtt, ugyanezen a napon, tehát 1935. június 28-án 39 fokos rekordhőséget értünk el, tehát még azt sem mondhatjuk, hogy a mostani kánikula abnormális, mert az évnek ebben az időszakában Magyarországon rendszerint igen meleg szokott lenni.

…A rendkívül magas hőmérséklet még elviselhető volna valahogyan, ha kis szél jelentkeznék, ami csökkenthetné a levegő páratartalmát, azonban a levegő nedvességtartalma igen nagy, 60—80 százalékos, ami megnehezíti a test melegének párolgását és így a tikkasztó forróság elviselését.

…A kánikula napjaiban a strandok és uszodák forgalma megkétszereződött. A Széchenyi-fürdőben, ahol normális napon 2000—2500 ember fordul meg, most napi 5000—6000 jegyet ad­nak ki. A Gellért-hullámfürdőben a normális 1000 helyett 2000-ren fürdenek. A Duna-uszodában olyan forgalom van a déli órákban, hogy időként a pénztárt le kell zárni. Vasárnap itt több mint 2000 ember keresett menedéket a Duna hűs hullámaiban.” (8 Órai Újság, 1938. 06. 29.

 Ha olvasgatnál az Arcanum adatbázisában, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!

A bejegyzés trackback címe:

https://arcanum.blog.hu/api/trackback/id/tr2316600666

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása