Megnéztük, pontosan ötven évvel ezelőtt miről írtak az újságok. Mától négy napon át nyitva van az Arcanum, minden ingyen olvasható.

Ha elkezdünk kutatni valami után az Arcanum adatbázisában, szinte kimeríthetetlen forrásra bukkanunk. Ötven, száz, vagy százötven évre is visszamehetünk, hogy megnézzük, mi történt, pontosabban mit írtak meg az újságok azon a napon. Most ötven évet mentünk vissza, lássuk 1972. június 9-ét! Izgalmas híreket találtunk.

Magyarország, 1971. 11. 21.

Eltérítettek egy csehszlovák repülőgépet

A Magyar Hírlapban rövid összefoglalót olvashatunk egy géprablásról. A gépeltérítők céljáról semmi sem derül ki, követelésekről nem lehet tudni. A gépet Frankfurt mellett kényszerítették leszállásra. Csak nem a szocialista Csehszlovákiából szerettek volna ily módon nyugatra szökni? Erről természetesen nem lehetett írni, az azonban biztos, hogy tragikus fordulatot vettek az események, a pilótát a rablók végül lelőtték és utasok is megsebesültek.

Esti Hírlap, 1972. 06. 09.

„Két ismeretlen személy csütörtökön délután hatalmába kerítette, majd a nyugat-németországi Frankfurt közelében fekvő Weidennél leszállásra kényszerítette a csehszlovák légiforgalmi társaság egy utasszállító repülőgépét, amely rendszeres forgalmat bonyolított le Marianske Lazne és Prága között.

Egy későbbi CTK-jelentés szerint a géprablók agyonlőtték Jan Michát, a repülőgép kapitányát, s két utast megsebesítettek. A weideni repülőtérre való leszállás után el akartak menekülni, de a nyugatnémet rendőrség elfogta és letartóztatta őket.” (Magyar Hírlap, 1972. 06. 09.) 

Zárak telefonra, palackokra és részegek megfékezésére

A Műszaki Élet 1972. június 9-i számában különböző, más országokban használt zárakat és lakatokat ismertetnek meg az olvasókkal, méghozzá olyan trükkös szerkezeteket, amelyek a mindennapi élethez rendkívül hasznosak lehetnek. Például egy telefon lelakatolása sok bosszúságtól megóvhat, egy mágneses biléta a tilosban parkolót fegyelmezi meg, de az újság azok megfékezésére is ötleteket ad, akik több alkoholt isznak a kelleténél, ráadásul részegen még a volán mögé is beülnének.

„Aki meg akarja akadályozni, hogy távollétében illetéktelenek (vagy a gyerekek) használhassák telefonkészülékét, általában lánccal és lakattal rögzíti a tárcsát. Amerikában most olyan kombinációs zárat hoztak forgalomba, amelyet fél kézzel, egyetlen mozdulattal lehet elhelyezni a készüléken, s nem kell hosszasan piszmogni a kulccsal akkor sem, ha a tulajdonos telefonálni akar. A kombinációs zár bármilyen típusú készülékhez használható.

A tokiói rendőrség a parkolási szabályok megsértésében hathatós eszközt talált a kocsi hátsó ablakára erősíthető acél-biléta formájában. A megbélyegzett autós nem tudja levenni, s csak úgy szabadulhat meg tőle, ha jelentkezik a helyi közlekedésrendészeknél, és fizet.” (Műszaki Élet, 1972. 06. 09.) 

Műszaki Élet, 1972. 06. 09.

„Egyre több elmés szerkezet jelenik meg világszerte annak megakadályozására, hogy részeg autósok veszélyeztessék a forgalom biztonságát. A legújabb angol „lakat” csak akkor teszi lehetővé a kocsi indítását, ha a vezető előbb levizsgázik előtte; a zár ugyanis ellenőrzi az illető koordinációs képességét, reakcióidejét és éberségét, ügyességét. A gyújtást és a kormányt leblokkoló szerkezeten lyukak vannak, ezekbe egy tárcsát kell egymás után kétszer, megfelelő helyzetben beilleszteni, majd keresgélés és tapogatódzás nélkül be kell dugni az indítókulcsot, s ha mindezt 6 másodpercen belül sikerül végrehajtani, csak akkor enged a zár és mehet a kocsi.

A legbiztosabb persze az, ha az ember egyáltalán nem juthat hozzá alkoholhoz. Ha ezt nem is lehet megoldani, de legalább a gyerekek ne juthassanak hozzá! Ezt biztosítja a különleges záró-dugó, amely bármilyen szabványos üveg vagy műanyag palackra ráhúzható, akár egy sapka, de levenni csak az tudja, aki a kombinációs záron letárcsázza a „Szezám, nyílj ki” varázslatát előidéző titkos számot. Így minden illetéktelen személy távol tartható a veszélyes italtól, sőt még az illetékes sem juthat hozzá, ha már annyit fogyasztott, hogy még a varázsigét is elfelejtette.” (Műszaki Élet, 1972. 06. 09.) 

Angela Davist felmentették a vádak alól és szabadon engedték

A színes bőrű filozófus és aktivista a szocialista idők népszerű arcaként lett ismert. Letartóztatása és kiszabadulása, majd későbbi tevékenysége is kedvelt témája volt az újságoknak. Sok országban megfordult, leginkább ott, ahol a kiszabadításáért küzdöttek, járt a Szovjetunióban és Magyarországon is. A baloldali értelmiség látványosan éltette, a kommunista országok ünnepelték, a hetvenes évek sztárja volt, a Szovjetunió Nemzetközi Lenin-békedíjjal is kitüntette.

Ugyan nem tudta teljesen tisztázni magát a fegyverrel elkövetett börtönszabadítási kísérlet bűnrészessége alól, amelyben négyen haltak meg, de a letartóztatásában a támogatók politikai okokat láttak, koholt vádakat emlegettek. Az esküdtszék végül az amerikai és nemzetközi tiltakozó mozgalmak hatására felmentette.

Angela Davis ma is aktív, 2019-ben, az Amerikai Kommunista Párt alapításának 100. évfordulóján levélben méltatta a szervezetet és ideológiáját, szerinte ugyanis a „szocializmus az egyetlen jövő hazánk és a bolygó számára.” A beszámolók közül most a Magyar Ifjúság írását idézzük, amelyet a fent leírtak ismeretében napjainkban talán másként értelmezünk.

„Több mint húsz hónappal ezelőtt hamis vádakkal letartóztatták, majd bíróság elé állították a néger filozófusnőt, akire olyan bűnöket akartak rákenni, amelyekről az egész világ haladó közvéleménye, a becsületes emberek tíz- és számilliói nagyon jól tudták, hogy a kommunistaellenes hajsza vádpontjai.

…A vád — a Soledad-fívérek megszöktetésében való részvétel — már a megfogalmazás pillanatában hamis volt. Angela Davis „bűne" az volt, hogy kommunista és néger. Tizenhét hónapig tartották börtönben, a legagyafúrtabb lelki és fizikai megpróbáltatásoknak vetették alá. Úgy csattant kezén a bilincs, mint az egyik legveszélyesebb bűnözőjén.

…A világ különböző részein fellángolt követelésekkel egy időben a magyar fiatalok is - mint az ország egész népe — hangot adtak a tiltakozásnak, annak a meggyőződésüknek, hogy Angela Davis ártatlan, véget kell vetni üldöztetésének. A KISZ KB táviratban üdvözölte Angela Davist abból az alkalomból, hogy visszanyerte szabadságát. Ifjúsági szövetségünk magyarországi látogatásra hívta meg a haladásért harcoló filozófusnőt.” (Magyar Ifjúság, 1972. 06. 09.) 

„Ez a felvétel akkor készült, amikor óvadék ellenében történt szabadlábra helyezése után felkereste őt Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára és gratulált Angela első sikeréhez. Középen Howard Moore, a néger filozófusnő védőügyvédje” – olvassuk a képhez tartozó leírásban.

Magyar Ifjúság, 1972. 06. 09.

A szocialista brigádok mellett akadnak szélhámos mesterek is

A szocialista időkben is fontos volt a minőségbiztosítás, legalábbis az alábbi hír arról szól. A Magyar Hírlap ötven évvel ezelőtti lapszámából azonban nem csak ez derül ki, hanem az is, hogy a mesterek közt sem mindenki a becsület bajnoka. Bizonyos Szén Imre például határozottan megérezte a piaci lehetőséget, és elkezdett saját zsebre dolgozni, ám e csalárdságra azonnal lecsapott a törvény ökle, a kőműves ugyanis a vádlottak padjára került. Szépen kidolgozott csalás volt pedig, amelyben még a megfelelő dokumentáció elkészítése is benne foglaltatott.

„Az Országos Szakipari Vállalat dolgozói évente mintegy hat és fél ezer új lakásban tapétáznak, festenek, padlóznak, szigetelnek. Tizenhét különböző szakipari munkát végeznek. A minőség alapvetően fontos követelmény. Ennek biztosítása érdekében a szocialista brigádok érdekes kezdeményezéséről hallottunk: a brigádok egy-egy munka befejezése után minőségi bizonyítványt adnak át a megrendelőknek. Ez egyrészt garancialevél, másrészt azt tartalmazza: kik és milyen munkát végeztek, szükség esetén hol érhetők el. A minőségi bizonyítványokat a művezetők is aláírják.” (Magyar Hírlap, 1972. 06. 09.) 

Az is kiderül, hogy a szélhámos kőműves előtt már elbocsátottak egy szakembert a sorozatos szabálytalanságok miatt. „Szén Imre kőműves 1970 tavasza óta a kiskunlacházi Rákóczi téesznek dolgozott építésvezetőként. Ebben a minőségben került a szövetkezet egyik budai építkezéséhez, az Ulászló utcába, ahonnan a korábbi építésvezetőt sorozatos szabálytalanságok miatt bocsátották el. És mit tett Szén Imre? Minden hatósági engedély és megfelelő képesítés nélkül, a szövetkezet nevének leple alatt — bélyegzőit is használva —, nagyarányú magánvállalkozásba kezdett” – részletezi az ügyet a Magyar Hírlap.

„Várakozásának megfelelően a budai kerületek az „ígéret földjének” bizonyultak. A II. kerület Vadaskerti u. 8. szám alatt egy tizenkét lakásos társasház kivitelezését vállalta kétmillió-négyszázezer forintért. Munkaerőt könnyen toborzott, mert nagyvonalúan tudott fizetni. A szakmunkásoknak 30, segédmunkásoknak 18, a nyáron kisegítő tanulóknak 15 forint volt az órabérük. Az Ulászló utcai szövetkezeti építkezésről „fagyszabadságra” küldte az ott dolgozókat, valamennyiüket a saját építkezésein alkalmazta. Sokan azt sem tudták, hogy Szén magánvállalkozásán dolgoznak.

Szén Imre a Vadaskerti úti építtetőktől több mint másfél millió forintot vett fel, de az elvégzett munka értéke alig volt 900 ezer forint. Üzérkedési haszna több mint 600 ezer forint.

…Az építőanyagok eredete gyakran volt bizonytalan, a vádirat azonban néhány esetben szigorúbban fogalmaz. Szén Imre sikkasztásáról beszél. Az Ulászló utcai építkezésről eltűnt ötezer tégla, és több mázsa cement Szén magánépítkezéseihez vándorolt.

A törvénytelen pénzszerzés másik eszköze a kettős bérlista volt. A munkásokkal a fizetés átvétele után aláíratott egy üres nyomtatványt is. Ezt maga töltötte ki, a nevek mellé a valóságosnál magasabb összeget írva. Az építtetőknél ez utóbbi összeg alapján számolt el.” (Magyar Hírlap, 1972. 06. 09.) 

Milliók mentek az utcákra Franciaországban

Ezen az ötven évvel ezelőtti napon, június 9-én a munka törvénykönyvének módosítása ellen vonultak utcára a francia alkalmazottak. A munkabeszüntetés az ország történetében is komoly méretűnek számított, országszerte több millióan szüntették be a munkát egy napra, a legkülönbözőbb területeken.

„Több millió dolgozó vett részt szerdán a CGT által kezdeményezett 24 órás sztrájkban, amely a legnagyobb méretű megmozdulás volt Franciaországban 1968 óta. A sztrájk nemcsak a fontosabb iparvidékeken éreztette hatását, hanem az ország valamennyi részén évek óta nem tapasztalt nagy számban vett részt abban a francia dolgozók valamennyi rétege. Különösen impozáns erővel jutott kifejezésre a milliós tömegek harci akarata azokon a nagyszabású tüntetéseken, amelyeket 150 francia városban tartottak, s amelyeken összesen több mint egymillió sztrájkoló vett részt.” (Népszabadság, 1972. 06. 09.) 

Népszabadság, 1972. 06. 09.