Arcanum blog

A New York-i metrón ezért ne ülj soha az utolsó kocsiba!

2022. november 16. - arcanum admin

Egy hóviharnak köszönheti az indulását, és már a kezdetektől egy külön világot jelentett a földfelszín alatt. A New York-i metró életéről szóló hírekből válogattunk.

A New York-i metró rengeteg filmben és tévésorozatban szerepelt, a jellegzetes kocsikat és megállókat talán már azok is rögtön felismerik, akik még nem jártak ott.

A metróhálózat a nap 24 órájában működik, összesen 468 állomással rendelkezik. A pályarendszert 1355 kilométernyi sín alkotja, és évente 1,7 milliárdan utaznak a jellegzetes kocsikban. Az első szerelvény 118 évvel ezelőtt, 1904 őszén indult el. A New York-i metró mostanra a világ legismertebb, föld alatt húzódó tömegközlekedési rendszere lett.

A gyilkos hóvihar döntötte el, hogy meg kell építeni

A Nagy Fehér Hurrikánnak elnevezett, 1888-as hóvihar volt az Egyesült Államok történetében az egyik legsúlyosabb vihar. Március közepén, váratlanul érkezett, és napokra megbénította a keleti part életét. Több százan haltak meg a nagyvárosokban is, az utak járhatatlansága és a mostoha időjárás miatt. A város vezetői a hóvihar után kezdték el komolyan fontolóra venni, hogy érdemes volna a föld alá vinni a tömegközlekedést a már akkor is forgalmas városban. Ebben az időben még csak Londonban, Glasgow-ban, és Budapesten működött metró az egész világon.

A hosszas tervezés és kivitelezés után, 1904. október 27-én indult el New Yorkban az első járat, amely jelenleg is olyan a városnak, mintha egy nagy test érhálózataként működne. Ha le kell állnia valamiért, akkor az egész város megbénul.

november_03_1200x628px_1.jpg

Magyar Hírlap, 2005. 10. 08.

Az első vonal az Interborough Rapid Transit (IRT) volt, amely a City Hall és a 145. utca között közlekedett. Ennek első szerelvényét a város polgármestere indította el, majd egészen a 103. utcáig vezette is, emiatt az újságok éveken át csak polgármester-mozdonyvezetőként hivatkoztak a város vezetőjére. A jegyár az 1904-es indulástól egészen 1948-ig 5 cent volt, ezért a metrót sokan "penny tube"-nak is nevezték.

Megnéztük az Arcanumban, hogy milyen érdekes híreket találunk a New York-i metró életéről, az elindulásától egészen napjainkig. Összeállításunk egy gyors válogatás a földalatti világ történeteiből.

A biztonság fontos: alapvető szabályok az utazáshoz

Kezdjük rögtön az utazás biztonságával. Az alábbi idézet jól mutatja, hogy valóban veszélyes volt már akkoriban is metróval utazni, de ha betartottunk néhány fontos szabályt, akkor jó eséllyel túlélhettük az utazást. Bár az idézet már 1984-ből származik, de a közbiztonságról sokat elárul, milyen tanácsokat kell megfogadnia az utazónak. A közbiztonság a metró életében viszonylag hamar bizonytalanná vált.

„Mondják, hogy a New York-iak már a „biztonságos utazás alapelveit” is kidolgozták, s ezt szájról szájra terjesztik. Az alapelvek sorában az első parancsolat: „Sohase viselj ékszereket a metrón, ne legyen karodon értékes óra.” Lényeges szabály, hogy „Tettesd magad diáknak! Vigyél magaddal könyvet, újságot és olvass, mint a diákok szokták. Mert azt még a legelvetemültebb New York-i bűnözők is tudják, hogy a diákoktól nincs mit rabolni.” Fontos szabály az is, hogy „Ne keresd mások tekintetét, ne hívd fel magadra a figyelmet!”

Gyakorlati tapasztalatok diktálták a következő tanácsot: „Sohase ült a szerelvény utolsó kocsijába, mert a legtöbb bűntényt éppen az utolsó kocsiban követik el.” Aminek az a magyarázata, hogy a mozgékony fiatalok nem sokkal az indulásjelzés előtt csapnak le áldozatukra, és sokszor a már összecsukódó ajtók között siklanak ki zsákmányukkal a kocsiból.

Az alapszabályok ajánlják: „Lehetőleg próbálj a középső kocsiba szállni a szerelvényen, hiszen ott ül a kalauz, aki az ajtók nyitását, zárását szabályozza és közbe tud lépni, ha észrevesz valamit.” Nehezen kivédhető szabály, de ez is hasznos: „Ha a metrón biztonságban akarsz utazni, ne légy öreg, ne légy félénk, ne látsszál gyengének, vagy ne legyél mozgássérült." Mert öregek, félénkek és mozgássérültek a legtöbb bűntett áldozatai.” (Ország-Világ, 1984 05. 16.

1956: Sztrájk a metrón

„Másfélmillió utas nem utazhatott csütörtökön a New York-i Metrón, mert kitört az első totális sztrájk. A forgalomban óriási torlódás állt be” – olvassuk a rövidhírt a Népszava 1956. június 16-i számában. Ez nem volt egyedi eset a metró történetében, többször is valamilyen ügyért indított ellenállás söpört végig hol a dolgozókon, hol az utasokon, az éppen aktuális események vagy szabályok miatt. A metró ugyanis a mindennapi élet fontos színtere lett, minden városlakó életét érintette.

1958: Véletlenül óriáskígyót lopott

Ebben a sajátos, földalatti világban egészen másként zajlott az élet, mint odafent. A népesség és a metró forgalmának növekedésével a bűnözés is felismerte a metróban rejlő lehetőségeket. Ekkoriban már sok panasz érkezett a veszélyes közbiztonsági állapotok miatt.

„Szaporodnak a bűncselekmények a New York-i metrón és az autóbuszokon, ahol 52,7 százalékkal több bűncselekményt követtek el 1964- ben, mint az előző évben.” – írta a Népszava már 1965 februárjában, pedig a folyamat már sokkal előbb elkezdődött. A tolvajok és erőszakos bűnözők előszeretettel vegyültek el az utazó forgatagban, kihasználva a nagy tömeget és az emberek hamis biztonságérzetét. Akadtak persze meghökkentő esetek bőségesen.

„A New York-i metró egyik állomásán egy 16 éves diák a mellette álló utas kezéből kiragadott egy dobozt, villámgyorsan elvegyült a tömegben és eltűnt. Amikor zsákmányával hazatért, kellemetlen meglepetés fogadta: a dobozban békák, négy hatalmas gyík és egy óriáskígyó volt. Mint utólag kiderült, eredeti tulajdonosuk az állatokat egy kiállításon akarta bemutatni. Az amerikai sajtó megjegyzi: a fiatal tolvaj ilyen élménytől remélhetőleg sürgősen jó útra tér.” (Esti Hírlap, 1958. 02. 02.

1959: Hruscsov is utazott a New York-i metrón

„A New York-i rendőrség becslése szerint egymillió ember láthatta csütörtökön Hruscsovot New York-i tartózkodásának első három órájában. Ez a tömeg a pályaudvarnál és a szállóhoz vezető utcákon sorakozott fel” – számolt be a szovjet kormányfő nevezetes látogatásáról a Zalai Hírlap 1959. szeptember 19-i számában. A miniszterelnök jött-ment New York utcáin, egy színházi előadásra is ellátogatott, majd Robert Wagner New York-i polgármester fogadta egy díszebéden. „Üdvözlő szavának elhangzása után átnyújtott a vendégnek egy róla két perc alatt készült karikatúrát. Hruscsov jót derült Jack Rosen rajzán, amely a szovjet kormányfőt széles mosollyal ábrázolja, majd a képet cirilllbetűs »Nyikita Hruscsov 1959.« aláírással hitelesítette.” – olvassuk a Zalai Hírlap beszámolójában.

„Hruscsov New York-i programja bővült: a szovjet kormányfő saját kívánságára megtekinti a New York-i metrót és a 72. utca megállójánál rövidebb útra beszáll a metró egyik szerelvényébe.” (Zalai Hírlap, 1959. 09. 19.

1966: Sztárjkba léptek a metró és a buszok dolgozói

Az Ország-Világ egyik 1966-os januári híre a közlekedési dolgozók sztrájkjáról szól. Amint erről már szót ejtettünk, amikor kellett, örömmel fordultak ehhez az eszközhöz azok, akik valóban szerettek volna változást elérni. A cikkben azt írják, annyira megviselte a helyzet a szakszervezeti vezetőt, hogy kórházba kellett szállítani.

orszagvilag1957_1966_1-1660773611_pages34-34.jpg

Ország-Világ, 1966. 01. 12.

„Január elsején sztrájkba lépett a New York-i metró és az autóbusz vállalat 33 ezer dolgozója, akik munkakörülményeik megjavítását követelik. A hatalmas város forgalmát teljesen megbénította a sztrájk. John Lindsay, New York nemrég megválasztott új polgármestere tüntetőén gyalog járt a hivatalába. Az új polgármester (balról) éppen nyilatkozik a rádióban. Michael Quillt (jobbról) a közlekedési dolgozók szakszervezetnek elnökét letartóztatták. Két óra múlva a börtönben szívrohamot kapott, úgyhogy kórházba kellett szállítani.” (Ország-Világ, 1966. 01. 12.

1965: Vetkőző nő a telefonfülkében

A Napló 1965. július 10-i száma egy sajátos reklámfogásról számolt be. A városi közlekedők a metróban egy sztriptíz reklámot láthattak, amely ebben a sajátos formájában egy esti előadásra toborozta a közönséget.

„A New-York-i metró utasai két hónapon át szokatlan mutatványban gyönyörködhettek. Az átlátszó telefonfülkében egy fiatal lány nap mint nap szégyenkezés nélkül vetkőzni kezdett, s amikor a köréje csődült tömeg érdeklődése tetőfokára hágott, abbahagyta a vétkezést és a telefonfülke ajtajára az alábbi plakátot tette ki: „A sztriptíz folytatását holnap este megtekinthetik a Brodway Castle bárban.” (Napló, 1965. 07. 10.

1970: Negyedmillió ember rekedt a föld alatt

A metró már a hetvenes években is szerteágazó műszaki problémákkal küzdött. Ennek jelei voltak az áramkimaradások és a különböző tűzesetek, amelyeket szintén műszaki gondok idéztek elő. A nehézséget ezekben az esetekben leginkább az okozta, hogy bármilyen műszaki hiba miatt az adott vonal teljes forgalma leállt, és ezzel együtt az utasok is beszorultak a járatokba. A biztonságos kimenekítés nem volt erőssége a hálózatnak.

magyarszo_1974_08-2-1576008424_pages145-145.jpg

Magyar Szó, 1974. 08. 22.

„A New York-i metrón kedden, a munkanap befejezése után, amikor a legtöbben utaznak a metrón, ismeretlen okokból, működésbe lépett több vészfék, egyes vonalakon megálltak a vonatok, megbénult az egész forgalom. Amikor újra megindultak a járatok, az egyik túlzsúfolt szerelvény megakadt az emelkedőn. Az utána következő vonat szintén megállt, így több mint 3000 utas a két szerelvény foglya lett.

Egy óra elteltével az utasok, miután meggyőződtek arról, hogy senki sem szabadítja ki őket, hozzáláttak a vagonablakok betöréséhez, megpróbáltak kijutni a sínekre, majd a vészkijáraton keresztül az utcára. A balesetek elkerülése végett a metró műszaki alkalmazottai kikapcsolták az alagútban a villanyt. Az áramszünet azt eredményezte, hogy más vonalakon is megálltak a vonatok. A fülledt levegő, a sötétség és a kilátástalan helyzet újabb szerelvények utasait kényszerítette arra, hogy önállóan próbáljanak kijutni a kocsikból.

A történtek következtében, több mint negyedmillió New York-i lakos, aki munkájából igyekezett haza, órákon át a sötét és fülledt vagonokban rekedt. Több embert szívrohammal vagy eszméletlen állapotban szállítottak kórházba.” (Esti Hírlap, 1970. 11. 12.

1980: Lázadoznak az utasok a metró állapota miatt

Az Amerikai Magyar Népszava 1980. március 21-én már arról írt, hogy a leromlott állapotú metró miatt az embereknek elege lett. Az utasoktól a városvezetőkig mindenki azt szeretné, ha végre felújítanák a hálózatot. Ezzel együtt pedig megszüntetnék a bizonytalan és veszélyes állapotokat a földalatti közlekedésben. Úgy tűnik, hogy ez az igény állandósult az évtizedek alatt, újra meg újra előkerült valaki, aki a változtatás reményében szót emelt az állapotok miatt.

„A new yorki metró utasai már torkig vannak a szerelvények elhanyagolt állapotával, a törött ajtókkal, ablakokkal, a vakon pislogó villanykörtékkel, s most szervezetet hoznak létre, amelynek célja a lehetetlen állapotokat megváltoztatni. Kampányt kezdtek annak érdekében, hogy a helyi hivatalok, a város vezetősége elsőrendű feladatának tekintse a hibák helyrehozatalát. Nos, a new yorkiakat nem érheti a közöny vádja. Péktől reklámszövegíróig, borbélytól diákig önkéntesek százai igyekeznek tenni valamit.

— A new yorkiakban nagy­fokú szentimentalizmus él a metró iránt — mondta Marylin Ondrasik, a new yorki közügyeket vizsgáló bizottság egyik vezetője. — S ezidáig nem akadt senki, aki a városra, vagy az államra nyomást gyakorolt volna a metrón uralkodó állapotok megváltoztatása érdekében. Most végre ez is megtörtént. Stratégiájuk egyszerű. Először is önkénteseket jelölnek ki minden metróállomásra, s ezeknek az lesz a feladatuk, hogy összeírják a hiányosságokat.” (Amerikai Magyar Népszava, 1980. 03. 21.

 Ha olvasgatnál az Arcanum adatbázisában, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!

1982: A New York-i metró lovagjai a zöldsapkások

"New York város metróján minden órában történik legalább egy rablás vagy rablótámadás, vagy valamilyen más erőszakos cselekmény... Ha ehhez hozzátesszük, hogy a Sub a város legpiszkosabb, legelhanyagoltabb, legöregebb közlekedési hálózata, akkor megértjük, hogy akadtak a városban olyan fiatalok, akik a városi hatóságok támogatásával arra vállalkoztak, hogy a vétlen utasok, járókelők védelmére kelnek." (Világ Ifjúsága, 1982. 2. szám)

vilagifjusaga_1982-1612571205_pages60-60.jpg

Világ Ifjúsága, 1982. 2. szám

…Fegyvertelen fiúk és lányok, zöld svájcisapkában és trikóban, a hét minden napján este 8 és hajnali 4 óra között „megszállják" a legveszélyesebb metróvonalat, néhány szerelvényt és állomást és vigyázzák a rendet. Eredetileg tizenhárman voltak, azután százak és százak csatlakoztak hozzájuk - fizetés nélkül.” (Világ Ifjúsága, 1982. 2. szám

1983: Az ügyeskedők metró érmékkel kereskednek

A metróhoz használatos érmék méretbeli különbségét használták ki az ügyeskedő new yorkiak, adták vették az utazásra jogosító pénzérmét, míg végül két város között egy kisebb háború alakult ki. Az Amerikai-Kanadai Magyar Élet 1983. január. 29-i számából kiderül, hogy 500 dollár büntetést kapott, aki csalt az érmével.

„Háborúság 0,125 mm miatt - New York valósággal hadat üzent Connecticut államnak. A „háborúság” következményeként egyes New York-i metróutasok rendőrkézre kerültek. Mindez 0,125 milliméter miatt! Ez a kis különbség egyrészt a Connecticut autópályák használatánál bevezetett új fémérmék, másrészt a New York-i metró érméi között mutatkozik. Az alig észrevehetően nagyobb connecticuti érmék csak 17 és fél centbe kerülnek, viszont beleillenek a New York-i metró forgatható rúdjai előtti nyílásokba — ennek aztán hamar híre ment. Érthető mód, hiszen a metróérme 75 centbe kerül, a connecticuti érmével tehát szép pénzt lehet megtakarítani.

Amikor a televízióban nagy riport foglalkozott ezzel az új kereseti forrással, New York város felelősei rádöbbentek, hogy a metró egyhamar kisiklik — legalábbis pénzügyileg. Edward Koch polgármester azonnali rendőri beavatkozást rendelt el. A rendőrök a központi pályaudvar bejáratainál ellenőrizték, mi van az utasok kezében. Az első nap tíz bűnöst értek tetten, a második nap már csak hármat, aki nem oda való fémérmét akart bedobni. Connecticut hatóságai visszautasították, hogy vonják be a maguk érmeit. „Ez New York problémája” — válaszolták. Az utóbbi hetekben 1,6 millió érmét adtak el, összesen 3 milliót fognak kiadni. A New York-i rendőrök által előállított ügyeskedőkre 500 dollár pénzbüntetés vagy hathónapi szabadságvesztés vár.” (Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1983. 01. 29.

1985: Hivatalosan is bárki alkotótérnek használhatja

„Dzsungel volna a metró? Nem egészen. Sokkal inkább valamiféle különös műhely, ami a város polgárainak nemtetszése ellenére is működik, méghozzá hosszú évek óta és feltartóztathatatlanul. A föld alatti festészet nem mai keletű. Évek óta firkálják, festik az állomások és aluljárók falait, szerelvények utastereit, vagonok oldalait New Yorkban.” – vezeti be a szerző hosszú összeállítását a Művészet című folyóirat egy 1985-ös számában. A cikkben a graffiti térhódításáról olvashatunk, amely a „rongálástól” képes volt eljutni egy új műfaj hivatalos megszületéséig.

muveszet1960_1985-1574386574_pages774-774.jpg

Művészet, 1985. 11-12. szám

„A graffiti egyesek szerint színt visz a szürke és lepusztult New York-i metróba, mások szerint „lőszer". A legtöbbek szerint azonban nem több, mint a csőcselék piszkos és romboló szemétkedése, amiért büntetés, börtön kell hogy kijárjon. A város lakóinak vagy legalábbis nagy részüknek mi sem természetesebb, mint hogy rendőr különítmények üldözik a festőket, s hogy idomított vadászkutyákat eresztenek nyomukba. De hát a graffiti annyira divatba jött, és annyian csinálják, hogy pár száz rendőr és kutyáik semmit sem tudnak tenni a műfaj felszámolására, így aztán a városatyáknak kézenfekvő megoldásként jöhetett az ötlet, hogy a metrót alkotóműhellyé avassák. A megállókba és átjárókba nagy fekete táblákat helyeztek el, melléjük színes krétákat, abban a reményben, hogy aki haza- vagy munkába menet, netán éppen csak úgy séta közben közmuráliát akarna megalkotni, tehesse azt.” (Művészet, 1985. 11-12. szám

1989: Egyre jobban terjed a földalatti bűnözés

„A New York-i metrón az ember jól teszi, ha magába mélyed, nem lát, nem hall semmit, nehogy be kelljen avatkoznia valamibe, s főképpen akkor nem lát és nem hall semmit, ha valóban történik valami. Csak épségben kijutni innen, ez a legfőbb szempont.” – írja az Ország-Világ 1987-es július 15-i számában. Ez érzékletesen megmutatja, hogy valóban veszélyessé vált a közlekedés a metró bizonyos vonalain.

„A New York-i metró a bűnözés valóságos melegágyává vált, s a hatóságok attól tartanak, hogy a riasztó helyzet jövőre tovább fog romlani.

A New York Daily News című lap vasárnapi száma rémisztő adatokat közölt az amerikai nagyváros metrójában elharapódzó bűncselekményekről. Az 1989-es év várhatóan az 1982-es rekordon is túltesz. Akkor összesen 15 368 gyilkosságot, rablást és más erőszakos cselekményt követtek el, az idén viszont az esztendő végére, a bűnesetek száma várhatóan eléri a tizenhat és fél ezret.

A súlyos erőszakos bűncselekmények száma idén 16 százalékkal emelkedett, a rablásoké pedig 23 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest Naponta 45-46 bűncselekményt követnek el az egész New Yorkot behálózó földalatti vasúton. A metrón közlekedők állandó rettegésben utaznak.” (Népszava, 1989. 12. 19.)

1992: Majom verekedett a metróban

Nehéz eldönteni, hogy a beszámoló mennyire fedi le a valóságban történt incidenst, mindenesetre egy majomról van szó, aki nehezményezte, hogy gazdájával nem szállhat fel a szerelvényre.

„Majom akart szerelvényre szállni a New York-i metró egyik állomásán. Amikor a közelben álló metróalkalmazott ez ellen kifogást emelt, a majom hatalmas pofont kevert le neki, sőt meg is karmolta az arcát. A különös történetről az AP szerint a New York-i metró egyik vezetője számolt be szerdán.

Elmondta, hogy kedd este a 34. utca és 7. sugárút kereszteződésénél egy majom és gazdája ballagott lefelé a metróállomás lépcsőjén. Amikor a forgóajtóhoz értek, a metró egyik alkalmazottja közölte velük, hogy majmoknak szigorúan tilos szerelvényre szállni. A majom gazdája ezt tudomásul vette, és el akart indulni visszafelé. Nem így Cheetah, a majom. Az okvetetlenkedő alkalmazottat felpofozta, és háromszor felkarmolta arcát. A sértettet a legközelebbi klinikára szállították, ahol tetanuszoltásban részesítették.” (Fejér Megyei Hírlap, 1992. 07. 17.

2012: a Sandy hurrikán miatt leállt a metróközlekedés

Az amerikai kontinensen a hurrikánok szinte minden alkalommal hatalmas pusztítást okoznak. Ez ugyanígy történt 2012-ben is, amikor a különösen erős Sandy hurrikán végigsöpört a keleti parton. A metró fennállásának történetében ekkor fordult először elő, hogy több alagút is víz alá került.

„A vasárnap leállított New York-i metróhálózat üzemeltetője arról számolt be közben, hogy a metropolisban hét metróalagutat öntött el a hurrikán által felkorbácsolt tengervíz. A társaság szerint ilyen méretű katasztrófa soha nem volt még a New York-i metró 108 éves fennállása óta. A polgármester tegnap arról számolt be, hogy négy-öt napot mindenképpen igénybe vesz, amíg a földalatti valamennyi szakaszát ismét járhatóvá tudják tenni. Vélhetőleg így a hét fennmaradó részében az iskolák és a munkahelyek jelentős része is zárva marad.” (Magyar Nemzet, 2012. 10. 31.

2013: Cápát találtak a New York-i metrón

A metróval kapcsolatban annyi meglepő hír jelent és jelenik meg, hogy alig lehet közülük választani. Az azonban, hogy cápát találtak a metrón, még a magyarországi napilapokba is bekerült.

„A New York-i metró utasai már anynyi furcsaságot láttak, hogy meg sem lepődtek, amikor tegnap reggel az egyik szerelvényben egyméteres cápatetemet találtak. Nem is szóltak a metróvezetőnek, a terjengő szagok ellenére sem – volt, aki még fényképezkedett is vele. Amikor végre meglátta egy kalauz, megkérte az utasokat, hogy szálljanak át egy másik kocsiba, majd lezárta a szerelvényt. A cápa egyedül „utazott” tovább a végállomásig, ahol a kalauz és a metró vezetője kidobta a legközelebbi kukába. Azt senki sem tudja, hogyan került a cápa a metróra, a közlekedési hatóság pedig közölte: nem vizsgálják az ügyet. Volt, aki felvetette, hogy az eset talán a Discovery Channel marketingtrükkje, mert épp most tartják a „cápahetet” a műsorfolyamban. A csatorna ezt tagadta, szerintük ez nem volt vicces eset.” (Népszabadság, 2013. 08. 09.

2017: Elkerülhetetlen a régóta halogatott felújítás

Andrew Cuomo, New York állam és a város demokrata párti kormányzója szükségállapotot hirdetett a város tömegközlekedésében, hogy fölgyorsulhasson az elöregedett, egyre több késés, műszaki probléma és újabban már balesetek által is sújtott metróhálózat hosszasan halogatott felújítása. A politikus azért kezdeményezte a szükségállapotot, mert több mint harminc utas könnyebben megsérült egy olyan balesetben, amelyben kisiklott egy szerelvény két kocsija. A baleset komoly fennakadást okozott, ugyanis utasok százai rekedtek hosszú időre a szerelvényben – tudósított róla a Magyar Nemzet, 2017. július 6-i száma. A bőven százéves metróhálózat állapota napjainkra igencsak megromlott, és ezzel komoly kihívás elé állítja a metropolisz vezetőit. 

magyarnemzet_2017_07_pages95-95.jpg

Magyar Nemzet, 2017. 07. 06.

„Elfogadhatatlan a metróhálózat jelenlegi állapota - fakadt ki Cuomo (demokrata párti kormányzó – a szerk.) egy szakmai konferencián, ahol az elmaradt beruházásokat, karbantartást és korszerűsítést tette felelőssé a közlekedési hálózat jelenlegi bajaiért. - A késések őrületbe kergetik New York lakóit. Az utasok torkig vannak a tájékoztatás hiányával, a megbízhatatlansággal, és most még itt vannak a balesetek is - mondta Cuomo, aki szerint a szükségállapot kihirdetése segít lerövidíteni a bürokráciát, és felgyorsítani a szanálást. Felszólította a New York-i közlekedési vállalat (MTA) elnökét, hogy záros határidőkön belül álljon elő szanálási tervekkel, ezek kidolgozására egy-két hónapot adott.

Cuomo szerint a New York-i tömegközlekedés „infarktusos állapotban” van, amit nem valamiféle váratlan esemény okozott, „hanem egy egész élet, a rossz szokások”. Rámutatott, hogy a New York i metróhálózatban közlekedő 6400 vagon közül 700 már öregebb a 40 éves amortizációs idejénél, a legrégebbi 52 éves. - Ezek szó szerint múzeumba való metrókocsik - mondta.

Íme egyéb adatok a nagyváros metrójának állapotáról: a jelzőberendezések jó részét még 1937 előtt szerelték be, és a jelenleg tervezett ütem mellett lecserélésük a hálózat egészében 40-50 év múlva fejeződne be. A késések száma ma már eléri a havi 75 ezret.

…Miközben a felújítást elhanyagolták, a napi utasok száma hatmillióra nőtt a New York-i metrón az 1990-es évek elejének napi négymilliójáról. Ráadásul ebben a nagyvárosban a metró terhelése óriási: a hét minden napján 24 órán át közlekednek a szerelvények.” (Magyar Nemzet, 2017. 07. 06.

2018-ban aztán végre elkezdődött a metró felújítása, amely a következő évek és évtizedek legnagyobb beruházása lesz a városban. Újragondolják a közlekedés teljes szerkezetét, ebből az egyik legnagyobb feladat a metróhálózat részbeni felújítása és az új metrókocsik beszerzése. Csak ez utóbbi közel 1000 milliárd forintos üzletet jelent, amit a Kawasakinak sikerült megszereznie.

  Ha olvasgatnál az Arcanum adatbázisában, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!

A bejegyzés trackback címe:

https://arcanum.blog.hu/api/trackback/id/tr8317979228

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása