Kétszáz éves újságot is találsz, a képek között mesterséges intelligencia keres, és most olcsón kipróbálhatod. Ha karácsonyi meglepetést keresel, egy Arcanum előfizetés stílusos ajándék lehet.
A 21. század információs társadalmában az információ birtoklásának fontossága megkérdőjelezhetetlen. Emiatt az információ-technológia központi szerepet kap, hiszen egyre többet szeretnénk tudni mindenről, és persze minél gyorsabban. Erre pedig az internet minden lehetőséget megad.
A technológia fejlődése tette lehetővé azt is, hogy a múlt megismeréséhez már nem feltétlenül szükséges könyvtárakat, levéltárakat és különböző gyűjteményeket személyesen felkeresnünk. Csak leülünk a monitor elé, és néhány kattintással máris 100-200 éves újságokat lapozgathatunk. Magyarországon ezt a látványos lehetőséget az Arcanum Adatbázis Kiadó teremtette meg. Mára 50 milliónál is több, letölthető oldalt tettek elérhetővé egy hatalmas adatbázisban, amelyben újságok, magazinok, folyóiratok és egyéb dokumentumok találhatók. Ezekben aztán a keresési feltételek megadásával, vagy akár dátum szerinti listázással máris fejest ugorhatunk a hatalmas adattárba.
Az Arcanum blogjában rendszeresen kipróbáljuk ezt az igazán függésre hajlamosító lehetőséget. Az alábbiakban ismét rákeresünk néhány hétköznapi témakörre, és megmutatjuk, az Arcanum nem pusztán választ ad a kérdésre, hanem újabb világot nyit meg a felhasználónak.
Ha például tudni szeretnénk arról, hogy látott-e szebb napokat a ma legkisebb magyar település, vagy éppen mit írtak az újságok a magyar télről és a havazásról, bizonyosan nem maradunk válasz nélkül. Megmutatjuk azt is, hogy mit tud az arcfelismerő funkció, ami különösen izgalmas eszköze az adatbázisnak.
Ha szeretnéd kipróbálni az adatbázist, válassz az előfizetések közül!
2023-ban a legkisebb magyar település - „Iborfia meg akart maradni”
Az elérhető információk szerint jelenleg Iborfia a legkisebb település Magyarországon. Egyes helyeken 8 lakosról írnak, máshol 13 emberről, akik hivatalosan is ott laknak. Iborfia egy törpefalu a Zalai-dombság területén, a település a középkor óta létezik. Virágkorát a 19. század első felében élte, ám a huszadik század második felétől a lélekszáma drámaian megfogyatkozott az elvándorlás és az elöregedés hatásaként. Ahogy az Arcanumban rákerestünk a település nevére, máris egy szörnyű bűntény hírét olvastuk még 1865-ből, amikor elvileg virágkorát élte a település.
„Zala-Egerszegről borzasztó bűntényről irtak a „Hon“-nak. Iborfián ugyanis egy különben is romlott erkölcsű ember saját testvérét, ennek nejét s ezek két gyermekét meggyilkolta. A gyilkos testvérének adósa volt, s miután ez pénzét tőle barátságos úton meg nem kaphatta, pert indított ellene, s e miatt bőszült fel e szörnyű bűntett elkövetésére.” (Pesti Hírnök, 1865. 04. 08.)
Majd a következőket találtuk az ekkor már virágkorát maga mögött hagyó Iborfiáról, egy 1986-os Képes Újságban:
„Nincs tanácsa, iskolája, postája, orvosi rendelője, ABC boltja, kocsmája, sem kisiparosa Iborfiának. A dombok völgyében lapuló, egyetlen utcából álló zalai kis községben a legnagyobb igyekezettel sem tudnák hatvanra kerekíteni a lélekszámot. Ábrahám Béla, a községi népfrontbizottság elnöke azonban állítja: aranyat érő kincsei vannak az ő szülőfalujának. Azért mentünk Iborfiára, a Hazafias Népfront Zala megyei bizottságának munkatársával, mert Ábrahám Béla kérte: ha erre visz a megyeiek útja, ne kerüljék el faluját. Gondjuk van, amit szeretnének sürgősen rendezni.” (Képes Újság, 1986. 09. 20.)
„Az a baj, hogy ez a bolt már egyre nehezebben ér ide. Aggódunk, egyszer csak nem is érkezik meg ... A kocsi lassan, kínlódva tud bejönni a faluba, mert az utunk teljesen tönkrement. Gyalog is nehéz járni, rajta. Nagy ünnep volt nálunk, amikor ez a keskeny bekötőút elkészült. Valóságos lakodalmat tartottunk rajta örömünkben. Nem szenvedtünk tovább az elzártságtól, nem kellett szekéren a városba kínlódni a betegünkkel, a szülő asszonyokkal. Vigyáztunk, vigyázunk most is az útra, mégis rohamosan romlik az állapota. Sürgősen javítani kellene, a tél már nem érheti így. Ha nincs hozzá munkaerő, megcsináljuk mi, csak az anyagot szállítsák ide.” (Képes Újság, 1986. 09. 20.)
Kértek még a Hazafias Népfront Zala megyei bizottságának munkatársától mást is. A település híres hársfáinak védelmét, de a bekötőút felújítása mindennél fontosabb volt, mert az megkönnyítheti a dolgát az oda építkezőknek is.
„…szeretnénk megérni ennek az útnak a megfiatalodását. S ha mi ezt megérjük, az a pár fiatal, aki gondolkozik, hogy itt építsen-e házat, vagy ahol dolgozik, biztos nem mond búcsút szülőfalujának.” (Képes Újság, 1986. 09. 20.)
Azóta már tudjuk, hogy nem sikerült megállítani a népesség csökkenését, nem jöttek a fiatalok építkezni, inkább nyaralóként vásárolták meg a házakat.
„Helyenként kétméteres hótorlaszok keletkeztek”
A globális felmelegés kapcsán egyre többször esik szó arról, milyenek voltak a „régi” telek, amikor még egész télen számítani lehetett kemény fagyokra és még keményebb havazásokra. Így, ha tényleg szeretnénk tudni, mit jelentettek ezek a telek, akkor az Arcanum adatbázisától hamar választ kapunk.
Sokan vannak, akiknek már fogalmuk sincs arról, miként festett egy kiadós havazás. A vonatok leálltak (Uj Nemzedék, 1922. 02. 11.), az utak járhatatlanokká váltak, amelyen legtöbbször súlyosbított a viharos szél (Pesti Napló, 1892. 12. 04.), amely gyorsan épített áthatolhatatlan hóakadályokat. Ilyenkor megállt az élet (Az Ujság, 1911. 02. 17.), legalábbis addig, míg az utakat annyira megtisztították, hogy járművel egy keskeny sávon, vagy gyalogosan járhatók legyenek. De még így is akadtak bőven olyan települések, amelyeket akár napokra is elzárt a külvilágtól a hóesés. És ez hónapokon át érvényes maradt. Az alkalmi hómunkások felvétele mindennapi megoldásnak számított, minden hadra fogható ember lapátolni kényszerült. (Déli Hírlap, 1976. 01. 29.) Mint alább olvashatjuk, még március elején is megtörténhetett, hogy annyi hó esett, amelynek eltakarításához komoly összefogásra volt szükség. Március elején – mint írják – már negyedszer köszöntött be a tél abban az évben.
1962 március 8-án arról számoltak be az újságok, hogy a Dunántúlon hatalmas hóakadályok keletkeztek. A Tolna Megyei Népújság azt írta, hogy „…ismét beköszöntött a tél. A néhány napos enyhe időt feledtette a tegnapi zord, hófúvásokkal immár negyedszer beköszöntő igazi tél. A rendkívül heves szélrohamok számos helyen hatalmas hóakadályokat képeztek. …Mozgósítani kellett az összes hóeltakarító eszközt.” Ilyen eszköz volt a CS-800-as lánctalpas, vagy ahogy a honvédségnél hívták, a Csotrogány.
„Húsz órakor három CS-800-as gép, több traktor, lófogatú hóeke, több száz ember fáradozott az utak járhatóvá tételén. A munkát rendkívül megnehezíti a viharos erejű szél. Helyenként szinte percek alatt keletkezik méteresnél nagyobb hóakadály. A 6- os út járhatóvá tételére nagyteljesítményű hómarót indítottak el. Szálka térségében, mint képünkön is látható, lófogatú hóekével takarítják az utat. A hajnali órákban elsősorban azokat az utakat teszik majd járhatóvá, ahol munkásjáratos autóbuszok közlekednek.” (Tolna Megyei Népújság, 1962. 03. 08.)
A hóhelyzet tehát akkoriban megkívánta, hogy minden és mindenki hadra fogható legyen. Így egyszerre dolgozott a lófogatú hóeke és a „Csotrogány” lánctalpas.
Tolna Megyei Népújság, 1962. 03. 08.
Haditechnika 48. (2014, 5. szám)
Az arckereső szoftver akár gyerekkori fényképről is bárkit felismer
Az Arcanum nem csak a szövegekben képes komoly alapossággal keresni, hanem a képek között is. Ezeket a kereséseket egy mesterséges intelligencián alapuló program segítségével hajtja végre, méghozzá döbbenetes pontossággal.
Magunkat megkeresni a legizgalmasabb, és akár a gyerekkori képünket is felismeri a szoftver. De használhatjuk például egy csoportképből kivágott arc esetében is, ha a leírásban nincs feltüntetve, ki látható még a képen. Mi egy 2021-es Arcanum blogbejegyzés és Ozzy Osbourne segítségével mutatjuk meg, mire képes a program.
„Patz Dóri (született Patz Dorottya, később Bánfai Györgyné) a magyar divatvilág állócsillagaként tündökölt évtizedeken át. Manöken és divattervező is volt, az akkoriban fontos szerepet betöltő Fővárosi Kézműipari Vállalatnál. Modelleket tanított a szakmára, és 1965-ben még film is készült róla A maneken egy napja címmel. Tavaly ősszel hunyt el, addigra teljesen maga mögött hagyta a divat világát” – olvasható a bejegyzésben.
Amikor a fent említett összeállítás készült, azokat a képeket gyűjtöttük ki, amelyek a modellről szóltak, és amelyeket a név szerinti kereső is kiadott. Ugyanakkor egy modell esetében jó eséllyel találjuk meg azokat a képeket is, ahol sem a neve, sem pedig egyéb, beazonosításra alkalmas adata nem látható. Betápláltuk tehát a rendszerbe az alábbi portrét, amely Patz Dorottyát ábrázolja:
És azonnal kaptunk 42 oldalnyi találatot, az első 7 oldalon pedig 90 százalék fölötti egyezést mutat a rendszer. Ez azt jelenti, hogy majdnem 200 oldalon jó eséllyel találunk Patz Dorottyáról további fényképeket, ahol bemutató közben vagy reklámfotón látható.
Ugyanezt bárki fényképével megtehetjük. Egy Ozzy Osbourne rajongó például a teljes magyar sajtóban átnézheti, kedvence mikor és milyen hírrel kapcsolatban került be valamelyik nyomtatott lapba. És a szoftver egy fiatalkori kép alapján is pontosan keres. Feltöltöttük tehát ezt a képet Ozzy Osbourne-ról:
(People magazin, 2023. 12. 03.)
A találati listán már jól látszik, hogy pontosan felismerte a szoftver a kerek, sötétített szemüvegben járó, idősödő Ozzy-t is, aki kicsit sem hasonlít fiatalkori önmagára. A találati listákkal viszont csak egy baj van: onnan aztán nincs kiút, és végképp elvesztünk az Arcanum adatbázisában.
