A könyvkiadás támogatására létrejött esemény idén június 13-án kezdődik. A 95. ünnepi könyvhéten ismét várja olvasóit az Arcanum standja, ahol az adatbázist bárki kedvére kipróbálhatja.
Az ünnepi könyvhét indulása Supka Géza régész és újságíró nevéhez fűződik, aki 1927 júniusában, egy Miskolcon megrendezett könyvkiadói gyűlésen egy nagyobb könyves esemény megszervezését javasolta. Ő már évenkénti eseményt vizionált, amely végül a hazai könyvkiadás egyik meghatározó, kulturális rendezvénye lett, ahol az írók és az érdeklődő olvasók személyesen is találkozhatnak egymással. A könyvek kiadása nem mindig bizonyult jó üzletnek, ezért az iparágnak mindenképpen jót tesz a szervezett hírverés és népszerűsítés, mind a mai napig.
Az Arcanum idén is ott lesz az ünnepi könyvhéten, a Vörösmarty téren, június 13. és 16. között. Az érdeklődők az 56-os standnál személyesen találkozhatnak a munkatársakkal és természetesen a nemrég kitüntetett alapítóval, Biszak Sándorral is. A helyszínen ki lehet próbálni az adatbázist teljes hozzáféréssel, és régi újságokat is kapnak ajándékba azok, akik meglátogatják az Arcanum standját. A rendezvény részletei egy facebook eseményben is megtalálhatók.
És most nézzünk meg néhány epizódot az ünnepi könyvhét korai történetéből, az Arcanum adatbázisa ebben is segítségünkre lesz!
Ha szeretnél szabadon böngészni az Arcanum adatbázisában, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
Az amerikai és a német minta szivárgott be Magyarországra
„Magyar könyvhetet a gyermekeknek és a serdülő ifjúságnak, hogy a könyv szeretete által ismerje meg kultúrhivatottságát és mint a nemzeti közművelődés kombattánsa segítsen kivívni helyünket a nap alatt!” – olvassuk a Néptanítók Lapjának egyik 1928-as számában, amely összeállítást közölt többek közt az Amerikában már működő gyerekkönyv-népszerűsítésről. Mint írták, az amerikai életben a legfontosabb a gyerekek oktatása, hiszen belőlük lesz a tudatos és művelt állampolgár. Ennek értelmében tehát a tudás hordozóját, a könyvet elsősorban a gyerekekkel kell megkedveltetni, hogy aztán életük végéig örömmel habzsolják belőlük a tudást. A könyvhét története tehát a gyerekkönyvek népszerűsítésének példáján indult el Magyarországon.
Néptanítók Lapja, 1928. 08. 23.
Hivatalosan 1929 májusában tartották meg az első könyvhetet
„A Magyar Könyvhét nem csak a főváros irodalmi és társadalmi életét mozdítja meg a magyar irodalom és a magyar kultúra nagy ügye érdekében, hanem a vidék városai és községei is vetekednek abban, hogy mentől elevenebbé és gazdagabbá tegyék a Könyvhét programját.” (Nemzeti Ujság, 1929. 05 .09.)
Az első hivatalos könyvhét tehát országos eseményként valósult meg. Első alkalommal 1929. május 12-én nyitották meg, és az azt követő napokban zajlottak a programok. A nagyszabású, könyves eseményről szóló információkat a Nemzeti Ujság 1929. május 9-i számában is részletesen felsorolták, a bekapcsolódó településeket és az oda szervezett programokat is. Annyira izgatottan készült mindenki az első Könyvhétre, hogy egy lelkes költő még verset is írt a közelgő ünnep kapcsán, amely a Pesti Hírlapban jelent meg.
Annak idején a kezdeményezés egyik legfontosabb oka (a nép tanításának igénye mellett) a könyvkiadás kisebb válsága volt, ami miatt a könyvkereskedők egy új vásárlói réteget szerettek volna megnyerni maguknak. Ehhez aztán nem egyszerűen csak árusítani készültek, hanem egy olyan művészeti eseményt szerveztek, amely garantáltan odavonzza majd a látogatókat és persze a lehetséges vásárlókat.
Az első ünnepi könyvhetet 1929. május 12-én, vasárnap nyitották meg, és az összes aktuális „sztárt” felvonultatták. Aznap Balassa József mondta el a bevezető beszédet és Kosztolányi Dezső is felolvasott. Másnap folytatódott a hivatalos megnyitó, ahol gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter tartott ünnepi beszédet az MTA dísztermében. A megnyitó után Babits Mihály, Surányi Miklós és Voinovich Géza is felolvasást tartott, az ünnepség után pedig egy díszelőadást rendeztek a Nemzeti Színházban. A következő napokban az utcákon 10 százalékos kedvezménnyel lehetett könyvet vásárolni, miközben az írók találkozhattak olvasóikkal. Előadást tartott Móricz Zsigmond és Kosztolányi Dezső, mégpedig a könyv és a közönség kapcsolatáról. További díszelőadások követték az elsőt, a Nemzeti Színház lett a program egyik központja. Az utolsó napokban még kirakatversenyt is meghirdettek a könyveket áruló boltok között, és a Rádió is bekapcsolódott a manapság művészeti fesztiválnak is nevezhető, többnapos programba.
Még ebben az évben a Prágai Magyar Hírlap 1929. november 22-i száma is arról tudósított, hogy Pozsony és Kassa jár elöl a könyvhét megszervezésében... Ott is könyvhétre készültek, ahol több helyszínen zajlottak az események, a könyvbemutatókat gazdag programok, előadások kísérték több magyar városban. A rendezvények időpontját pedig 1929. december 8-ára tűzték ki, ahogy írták, a „magyar könyv vasárnapjára”. Az igény gyorsan terjedt tehát az európai országokban, a könyvek népszerűsége - köszönhetően az intenzív hírverésnek - vitathatatlanul emelkedni kezdett. Ettől kezdve egészen a második világháborúig a könyvhét egyre népszerűbb lett, de a háború, mint minden másnak, ennek is visszavetette a fejlődését.
Prágai Magyar Hírlap, 1929. 11. 22.
Ha szeretnél szabadon böngészni az Arcanum adatbázisában, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
„A magyar irodalomnak igenis szüksége van időnkint ilyen injekciókra”
A könyvhét sikere tehát töretlen volt a háborúig. A Magyar Hírlap 1934-ben például így számolt be a könyvhéten történt eseményekről:
„A kultuszminiszter több sátrat meglátogatott - Hóman Bálint kultuszminiszter kedd délelőtt a könyvnappal kapcsolatban felkereste a Szent István Társulat, az Egyetemi Nyomda, az erdélyi írók, a felvidéki írók, a Singer és Wolfner, valamint a Zeicher-féle könyvkereskedés sátrait és vásárolt az újabban megjelent könyvek közül. Bár még végleges képet nem alkothatunk a könyvnapról, mert az összesített statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre, annyi bizonyos, hogy csak helyeselni lehet a rendezőségnek ezt az értékes kultúrötletét és energiáját, amellyel életre hívta a könyvhetet. Kétségtelen — ezt sajnálattal kell megállapítanunk —, hogy a magyar irodalomnak igenis szüksége van időnkint ilyen injekciókra, amelyek életerejét megnövelik és a közönség érdeklődését ellenállhatatlanul bekapcsolják az irodalom véráramkörébe.” (Magyar Hírlap, 1934. 06. 06.)
Az Élet és Irodalom szintén boldogan számolt be 1965-ben a könyvhét eredményeiről, legnagyobb örömükre így még szélesebb körben „terjedhetett a szocialista kultúra”.
„A könyvhét általános kulturális célkitűzése valósult meg jobban és teljesebben, mint az előző évben, mint bármikor eddig. A szakmai eredmények egybefonódnak a magyar irodalom nagyobb térhódításával, a könyvet vásárlók körének bővítésével, a szocialista kultúra terjedésével. A jó eredmény írók, kiadók, könyvtárosok, terjesztők, kulturális funkcionáriusok, újságírók, társadalmi munkások, kritikusok összehangolt, közös munkájából született meg.
A könyvnapi könyvek forgalmának forintösszege 12 százalékkal haladja meg a tavalyi szintet; az eredmény 29,4 millió forint — 3,2 millióval több mint 1964- ben. 1 620 000 kötetet adtunk el egy hét alatt. A nagyobb bevétel gazdasági várakozásunkat is meghaladja. Erre a forgalmi végeredményre azonban nem elsősorban a pénzügyi szakemberek vártak figyelő izgalommal, hanem a magyar irodalom és kultúra barátai, propagálói, mert a nagyobb összeg több könyv eladását bizonyítja, az új kulturális értékek növekvő népszerűségét.” (Élet és Irodalom, 1965. 06. 12.)
A Liszt Ferenc térről a Vörösmarty térre költözött
A nyolcvanas évekre már kiemelkedő eseménnyé nőtte ki magát az ünnepi könyvhét. A Vörösmarty tér bevált helyszín lett, és azóta is itt találkoznak a kiadók és olvasóik. A nyáreleji esemény a kiadók nagy dobása, és bár színházi előadások már nem kapcsolódnak a rendezvényhez, minden napra jut egy-egy kiemelkedő program, ahol az aktuális sikerkönyvek szerzői és az írói közösség minden fontos szereplője is megjelenik.
A 95. ünnepi könyvhéten szeretettel várja olvasóit az Arcanum, érdemes felkeresni az 56-os standot, ahol akár régi újságok eredeti példányait is megszerezhetjük.
Ha szeretnél szabadon böngészni az Arcanum adatbázisában, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
