Mark Spitz nem akart többé úszni, miután egyedülálló sikert ért el a müncheni olimpián. De mégis mivel töltötte az életét? Ennek jártunk utána a megújult Arcanum arckeresővel, amelyben mostantól dátum szerint is lehet keresni az arcok között.
Az 1972-es, müncheni olimpián elképesztő teljesítményt nyújtott egy amerikai úszó, bizonyos Mark Spitz. Nem a semmiből érkezett, hiszen 4 évvel előtte már két aranyérmet is szerzett Mexikóban. Azonban egyszerre 7 aranyéremmel mindaddig senki másnak nem sikerült távoznia egyetlen olimpiáról sem. Ráadásul ezeknek a győzelmeknek mindegyike egyben világcsúcs is volt. Egészen 2008-ig ő tartotta ezt a rekordot, amikor Michael Phelps nem kevesebb, mint 8 aranyéremmel térhetett haza a pekingi olimpiáról.
Mark Spitz pontosan 52 évvel ezelőtt, 1972. szeptember 4-én szerezte meg a 7. aranyérmét a müncheni olimpián, majd „nyugdíjba vonult”. Ekkor mindössze 22 éves volt, mégsem indult többet semmilyen versenyen. „Mark the Shark”, vagyis „Márk, a Cápa” az úszósportban ma is minden idők egyik legnagyobb sztárja. Nem mellesleg hetvennégy éves és kiváló egészségnek örvend.
Az Arcanum arckereső legújabb frissítésének segítségével most végignézzük, hogy a müncheni győzelemtől egészen mostanáig Spitz hol bukkant fel a magyar sajtóban, és mit tudunk meg róla ezekből az újságcikkekből. Tízéves szakaszokban pásztázzuk végig az életét, méghozzá egy 1972-ben készült fénykép segítségével, amelyet az Arcanum keresőjének legelső találatából vágtunk ki.
Kiváló hatékonysággal dolgozik az Arcanum arckeresője, a fiatalkori és az idős arcot is képes beazonosítani, ezért is alkalmas Mark Spitz, vagy éppen bárki más életútjának átfésülésére. A teljesség igénye nélkül villantunk fel néhány epizódot a híres úszó életéből.
Mark Spitz portréja 1972-ből, a frissen szerzett aranyérmekkel (Nógrád Megyei Hírlap)
Ezt a fényképet töltöttük fel az arckeresőbe és 32 oldalnyi találatot listázott ki a rendszer. Ennek első oldalain mind a mexikói és a müncheni eredményekkel kapcsolatos tartalmakat találunk. Részletes beszámolót a versenyekről, a siker ízéről és a hihetetlen teljesítmény műhelytitkairól. Jól jön tehát a szűkítő funkció, hogy megnézhessük, mi történt az úszóval a versenyzés utáni évtizedekben.
Ha szeretnél szabadon böngészni az Arcanum adatbázisában, és kipróbálnád az arckeresőt, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
1983: A fiatal üzletember logikai és gyerekjátékokért érkezik Budapestre
Az első keresésnél az 1980 és 1989 közötti időszakra szűkítjük az időablakot, és egy figyelemre méltó találat máris 1983-ba repít minket vissza. Ekkor Spitz már sikeres üzletemberként dolgozott, aki éppen Magyarországra látogatott, és ennek apropóján Peterdi Pál készített vele interjút. „A Generalimpex épülete egy darab Amerika Buda boldogtalanabbik végében. Az ajtók fotocellával nyílnak, az irodában nemzetközi röplabdatornát lehetne rendezni, a fotelok süppedősek” – kezdi Peterdi a beszámolót, amely a Spitzzel történt találkozásáról szól a Nemzeti Sport 1983. november elsejei számában. A szerző „fülest kapott” valakitől, hogy híresség köt éppen üzletet a város másik végén, így odasietett a helyszínre.
„Két nyugati üzletember éppen logikai játékokat vásárol odabenn. Most írják alá a szerződést a FOKGYEM és a Generalimpex főnökeivel. Feltehetőleg mindkét fél számára előnyös feltételek mellett. Különben minek írnák alá? Az egyik nyugati üzletember bizonyos Günther Harz, az NSZK- ból. A másik üzletember amerikai. Bizonyos Mark Spitz. Utóbbi, mint tudjuk, minden idők legeredményesebb úszója. Kilenc olimpiai arany gazdája. Ebből hetet München sistergő medencéjében nyert. Valamennyit világcsúccsal. Hogyan jutott el az ötkarikától a bűvös karikáig, a dobogó tetejéről a Bábel tornyáig, kevéssé érdekes. Számos üzleti próbálkozásainak egyike ez, és boldogabb lenne a világ, ha minden amerikai csak játékszerekkel üzletelne Európában.” (Képes Sport, 1983. 11. 01.)
Az amerikaiakat néhány év múlva már nem tartjuk olyan félelmetesnek, kinyílnak a határátkelők, és leomlanak a falak. Következő vizsgált évtizedünk tehát a rendszerváltás utáni időszak, pontosabban az 1990 és 1999 közötti évek.
Ha szeretnél szabadon böngészni az Arcanum adatbázisában, és kipróbálnád az arckeresőt, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
1993: Jockey Ewing is előkerült a beszélgetés közben
Találunk például egy interjút a Magyar Szóban arról, hogy Spitz 1990-ben a visszatérését tervezi Barcelonába. Utólag már tudjuk, hogy ez mégsem így történt, de ezek szerint mégiscsak volt olyan időszak, amikor a sportoló úgy érezte, hogy újra bizonyítania kell.
Egy igazán exkluzív kis színes pedig arról szól, hogy Hámori Tibor miként futott össze Spitz-cel Los Angelesben. És miközben kellemesen elbeszélgettek, egy másik híresség is kikötött az asztaluknál, ami a magyar újságolvasóknak talán sokkal többet is jelentett akkoriban, mint a 9-szeres olimpiai bajnok személye. Személyesen Larry Hagman bukkant fel ugyanis az étteremben.
2006: A szabadság viharában narrátorként szerepelt
Amellett, hogy kereskedett és ingatlanforgalmazással foglalkozott, a filmgyártásból is kivette a részét. Az időközben szikárabbra fogyott és őszülő úszósztár A szabadság vihara című amerikai dokumentumfilmben is dolgozott. Ez is jól mutatja a nyitottságát és folyamatos tenni akarását. Úgy tűnik, minden kínálkozó lehetőséget kihasznált, ami csak elébe került. Szintén a Nemzeti Sportban találtunk rá egy hosszabb interjúra, amely a filmbemutató apropóján készült Spitz-cel.
„- Mr. Spitz, Budapestről beszélek, zavarhatom néhány percig A szabadság vihara című filmmel kapcsolatban?
- Ó, hát persze! - mondta Mark Spitz.
- Úgy tudom, a napokban mutatták be önöknél az alkotást...
- A minap, csütörtökön. Ön egyébként már látta?
- Természetesen, hiszen a hangalámondást már a kész filmhez vettük fel, és később a New York-i bemutatón is jelen voltam. Fantasztikus mozi, s ne higgye, hogy azért mondom, mert nekem is van benne némi részem.
- Elárulná, hogyan került ön is az alkotók közé?
- Négy évig tartottak a film előkészületei, maga az alkotási folyamat, de én már csak a legvégén jutottam szóhoz: írd és mondd, két napot vett igénybe a kísérő szöveg rögzítése. Azt kell mondanom, gyerekjáték volt az egész.
- Netán máskor is vállalt már narrátori szerepet?
- Hogyne, azonkívül az Úszás Hírnév Csarnokának, a Hall of Fame-nek vagyok az igazgatótanácsi elnöke, és tőzsdei brókerként is dolgozom. Azaz, ha úgy tetszik, a hangom a munkaeszközöm.” (Nemzeti Sport, 2006. 09. 10.)
2020: „Örömmel mennék Nyírkarászra”
Mark Spitzet ábrázoló fotó összesen 144 helyen bukkan fel a magyar sajtóban 1990-99 között.
A legfrissebb, ha úgy tetszik Spitz legöregebb képeit listázva ismét érdekes adalékra bukkanunk. A sportújság szerkesztősége ugyanis arra vállalkozott, hogy felderíti Spitz magyar őseinek történetét, miután a bajnok még 2019-ben, Az év sportolója díjkiosztójának vendégeként tett néhány utalást magyar gyökereire.
„A kilencszeres olimpiai bajnok amerikai úszó érdeklődéssel fogadta a felmenőiről gyűjtött adatokat, és szívesen felkeresné az ősei földjét” – ezzel kezdődik az a 3 részes sorozat, amely Mark Spitz életéről, pontosabban felmenőinek történetéről szól a Nemzeti Sport 2006-os számaiban.
"Mark Spitz, a kilencszeres olimpiai bajnok amerikai úszólegenda januárban néhány napot Magyarországon töltött az MA Sport - Az Év Sportolója 2019 Gála díszvendégeként, máig nem tisztázott magyar gyökerei külön jelentőséget adtak látogatásának. Valamennyi sajtócikk, televíziós beszámoló szót ejtett a személyes kötődésről, ám a homályos utalásnál pontosabb információval senki sem szolgálhatott, és a titokban remélt megfejtést talán az ünnepelt sportcsillag is hiányolta." (Nemzeti Sport, 2020. 04. 01.)
Nemzeti Sport, 2020. 04. 03. (3. rész)
„Az 1950. február 10-én született úszó egyszersmind feladatot is osztott nekünk. A mondataiból kiérzett biztatás arra sarkallt minket, hogy megkíséreljük rekonstruálni a kaliforniai Modestóból származó sportlegenda családfájának magyar ágait.
…Az elmúlt évtizedekben megjelent magyar sajtócikkeket böngészve visszatérő elem, hogy az ősök a Nyírségből vándoroltak ki a századforduló környékén - ez afféle általános ismeretként él az emlékezetben, konkrét földrajzi és időbeli meghatározás nélkül. Nem tudunk meg sokkal többet akkor sem, ha fellapozzuk Mark Spitz korábbi interjúit. Hámori Tibor vele folytatott, 1983-as, Los Angeles-i, bizalmaskodó beszélgetésében például így fogalmazott a Népsport olvasóinak: „Apám szerint az ő nagyapja magyar volt. De mi nem beszélünk a ti nyelveteken. Csak hallottam, hogy nálatok minden oké.” Hogy a késő Kádár-kor közegének laza leokézásán mit értett a visszavonult amerikai úszó, nem derül ki a cikkből, és témánk szempontjából nem is érdekes. Az már annál inkább, hogy mit mondott a sportoló édesapja, Arnold Spitz az 1972-es müncheni olimpia idején, fia sikereinek csúcsán Vad Dezsőnek, a Népsport újságírójának: „A már jó néhány éve elhunyt nagyszüleim magyarok voltak, s az első világháború előtti időszakban vándoroltak ki az Egyesült Államokba. Szüleim még jól beszéltek magyarul, én legfeljebb halványan emlékszem egy-két magyar szóra. De írja meg nyugodtan: büszke vagyok arra, hogy családunk apai ágon magyar származású.” (Nemzeti Sport, 2020. 04. 01.)
Így kezdődött tehát a nyomozás, amely az első részben az addig megismert információkat tartalmazza, a másodikban már a családfát is láthatjuk, a harmadikban pedig már arról olvashatunk, miként fogadta a kutatás eredményét a világhírű sportoló.
„-Tudott meg újat a családjáról?
-Némely részletet nem ismertem. Különösen azt találtam izgalmasnak a kutatásban, hogy régebbre visszaástak a múltban, mint ahogyan arra előzetesen számítottam.
-Apai nagyszülei, Moris Spitz és Alice Schwalb már az Egyesült Államokban születtek, ám ahogyan édesapja, Arnold is említette a hetvenes években adott Népsport-interjújában, mindketten tökéletesen beszéltek magyarul. Nagyapja 1933-ban, nagyanyja 1976-ban halt meg, amikor ön már tizenhatéves volt. Hallott tőle magyar szót, szóba hozta magyarországi gyökereit?
-Nem emlékszem, hogy nagymamám, Alice valaha magyarul beszélt volna. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem ismerte a nyelvet. Gondoljon csak bele: mivel én egy szót sem tudtam magyarul, semmi oka nem volt arra, hogy társalgás közben magyarra váltson.
-Mind a négy apai dédszülője Magyarországon született. Megtaláltuk azt a nyírségi falut, ahonnan édesapja apai nagyanyja származott, a kedves északkelet magyarországi községet Nyírkarásznak hívják. Ha az interneten rákeresve megnézi a település fotóit, mi az első benyomása ősei otthonáról? Volna kedve felkeresni a helyet?
-Érdekelne a felfedezés, örömmel mennék Nyírkarászra.” (Nemzeti Sport, 2020. 04. 03.)
A Spitz fotója alapján indított arckeresésünk legfrissebb találata 2022-ből való. Az összeállításban megemlékeznek a fergeteges eredményről, amely akkor éppen 50 éve született Münchenben. Mark Spitz pedig köszöni szépen, jól van azóta is, immár 74 évesen. Mi pedig az 52. évforduló alkalmából innen kívánunk neki jó egészséget.
Ha szeretnél szabadon böngészni az Arcanum adatbázisában, és kipróbálnád az arckeresőt, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
