A lillafüredi Szikla diszkóhoz az 1995-ös nyitása után külön buszok szállították a közönséget Miskolc belvárosából, a szórakozóhely bejáratánál pedig hosszú sorban kígyóztak az emberek, hogy bejussanak. Az akkoriban induló party-kultúra megkerülhetetlen helyszíne ma is üresen áll, hasznosítására az elmúlt évtizedekben sokféle ötlet született. Karácsonyi ajándékként most azonban kiderült: hamarosan bárki megnézheti az egykori szórakozóhelyet.

A leginkább „Szikla” néven emlegetett szórakozóhely, eredeti nevén Revolution, 1995 júniusában nyitott ki a Miskolchoz tartozó Lillafüreden. Az építmény egy hegyoldalba vájt barlangrendszer, amelyet a mellé épített egyéb épületrészek egészítenek ki. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az egykoron katonai bázisként - némely forrás szerint morze-központként - üzemeltetett, a természetbe rejtett helyszín talán a kor legkülönlegesebb szórakozóhelye volt akkoriban Magyarországon.

Megnéztük, hogy az Arcanum adatbázisa mit tartogat a híres diszkóról, az alábbiakban ezeket foglaljuk össze. Nem titok, hogy a hely már a 90-es években bezárt, és éppen a napokban jelentették be, hogy kéthetente vasárnaponként túrákat indítanak a barlangrendszerbe, amelyhez előzetes regisztrációval és egy borsos árú belépőjeggyel lehet csatlakozni.

Észak-Magyarország, 1995. 06. 17.

1995. A legendás bunkerből diszkó lett

A Vasárnapi Hírekben 2017-ben idézték fel a legendás diszkó történetét. A visszaemlékezés a létesítmény előéletéről részletesen ír, így az is kiderül, hogy Kádár János is szívesen időzött a környéken.

„Pici csúsztatással nevezhető városi építménynek, hiszen a közbeszédbe Sziklaként bekerült, különös létesítmény a lillafüredi Palotaszállóval szemben, a Hámori-tó partján található. Mivel azonban Lillafüred Miskolc meghosszabbítása, belefér a Városban-koncepcióba egy zöldövezeti bunker. A kommunista éra titkos katonai bázisairól ugyanis rengeteg legenda kering országszerte - többek között, hogy a hegyoldalba vájt légtérvédelmi harcálláspont valójában menedéknek épült, hogy egy esetleges támadás során ide húzódhassanak vissza a szemközti Hotel Palotában pihenő pártvezetők.

Az MSZMP vezérkara különösen kedvelte a hotelt, amely rengeteg vadászpartinak adott otthont - néha maga a főtitkár, Kádár János elvtárs is megjelent rajtuk. A legenda szerint a szálló pincerendszere egy titkos alagúton keresztül - össze van kötve a Sziklával, hogy vész esetén még csak fel se kelljen menniük a felszínre a menekülőknek. Egyes elméletek szerint az alagútrendszer a környékbeli falvakkal, sőt még az egri várral is összeköttetésben állhatott.

…A sokáig lezárt, enyészet kikezdte épületben a ’90-es években, a vadászpartik emlékét felelevenítve, a legendás Revolution diszkó működött, ahol a hurráoptimizmus lázában fiatalok ezrei szórakoztak hétvégente DJ Tócsa és DJ Szűcsi mixeire.” (Vasárnapi Hírek, 2017. 10. 07.)

Vasárnapi Hírek, 2017. 10. 07.

Néhány vállalkozó szellemű, az új idők szavát megértő fiatal hatalmas fába vágta a fejszéjét, és sikerült is a tervük. Az egykori bunkerben megnyílt a környék legmenőbb diszkója, a Revolution.

„Miskolc, Lillafüreden megnyílt Közép-Európa egyetlen atombiztos diszkója, a Revolution. A hajdani légvédelmi harcállásponton, a „sziklában", több száz méterre a hegy alatt kialakított diszkó páratlan a maga nemében. A világszínvonalú design, a kétszintes táncparkett, a ketrecben táncoló kubai lányok a megnyitón valósággal megbabonázták a közönséget. A diszkóra vágyó fiatalok azonban kivárták a több órás sorakozást és önfeledten táncoltak a táncparketten, ahol hajdanán bozontos szemöldökű, orosz összekötő tisztek, karikás szemű magyar katonatisztek és centimétereikkel bűvészkedő honvédek gúvasztották szemüket a tervtáblára, ahol látható volt egész Magyarország légtere. De aztán jött a forradalom... 1989-ben bezárt a lillafüredi földalatti harcálláspont és 1995-ben megnyílt a Revolution. Remélhetőleg ez már örökre így marad, s katonák csak akkor fognak belépni a föld alatti termekbe, ha éppen diszkózni van kedvük.” (Új Hírnök, 1995. 06. 10.)

1997. A 90-es évek robbantási „divatja” a Sziklát sem kerülte el

Kétévnyi sikeres működés után azonban viharfelhők jelentek meg a szikladiszkó egén. Az Új Hírnök 1997. január 4-i számában arról írnak, hogy a miskolci diszkók között feltételezhetően konkurencia harc kezdődött. A harc egyik résztvevője a Miskolc-tapolcai Juno diszkó, a másik pedig a Szikla, vagyis a Revolution.

A történet szerint az év vége a miskolci Juno szálló diszkójában egy robbantással zárult. A 90-es években ez szinte szokványos esetnek számított, hiszen az alvilági szereplők sokszor bombával igyekeztek megoldani az esetleges nézeteltéréseket. A 24 éves, miskolci fiatalember, Szukenyik János súlyos sérüléseket szenvedett, amikor a kezében egy kisebb bomba felrobbant. A felröppent hírek szerint a Revolution üzemeltetője küldte oda a fiatalembert, és figyelmeztetésnek szánta a bombát, ami végül a sérülést okozta. Bizonyosságot nem sikerült erről szerezni, de az Új Hírnök újságírója összefoglalta a lehetséges magyarázatokat az esetre.

„A Juno szálló diszkója az utóbbi időben egyre népszerűbb a miskolci fiatalok körében. Ezzel egyenes arányban csökkent a közönség Miskolc másik „meghatározó” diszkójában, a Revolution-ben. A hírek szerint míg régebben nyolc-kilencszáz ember szórakozott hétvégenként a hajdani harcállásponton, mostanában egy-kétszáz ember lézeng a nyirkos falak között. Ennek fényében tehát nem elképzelhetetlen a konkurenciaharc teória. Megpróbáltuk megkeresni Glonczi urat, aki pillanatnyilag a lillafüredi szikladiszkó egyik tulajdonosa. Sajnos telefonja titkos, és üzenetünkre lapzártánkig nem válaszolt.

Kissé kalandos úton került Glonczi úr a diszkótulajdonosi körébe. A korábbi tulajdonosok nem tudtak megegyezni egymással, és az egyik fél hitelezője elunta, hogy nem kapja meg a hétmillió forintját, ezért elkezdte híresztelni, hogy a Revolution eladó. Glonczi úr jelentkezett, végül cserére került sor. A miskolci Újgyőri főtéren lévő Glonczi féle Mercy bár a hitelező tulajdonába került, aki cserébe átadta Glonczi úrnak az ügyfele Revolution-részét.

Arról, hogy miért esett vissza a diszkó forgalma, megoszlanak a vélemények. Vendéglátósok szerint a szórakozóhelyen nagyon meglátszik, hogy nem szakemberek vezetik, és sokakat elriaszt az, hogy az utóbbi időben a Revolution-be főleg kisebbségi fiatalok járnak. Egy telefonálónk arra hívta fel a figyelmünket, hogy a Revolution biztonságáért egy aktív rendőr kommandós felel, aki másodállásban végzi a munkáját. Szerinte érdemes ezen elrágódni a rendőröknek, mint ahogy azon is, hogy nemrégiben az egyik budapesti nagy cigánymaffia család tagjai is megjelentek a barlangban. Az informátorunk arról is beszélt, hogy a Szukenyik zsebéből előkerült Vipera becenevű teleszkópos, ólmosbotot majd minden miskolci diszkóban hordják, használják a biztonsági emberek, akik szerint ezt az egyik Revolution-beli biztonsági embertől lehet megvásárolni.

Egy másik informátor szerint a rendőrség elakadt a nyomozásban, és ha Szukenyik magához tér, esze ágában sem lesz elárulni, hogy ő volt a robbantó, hiszen semmi kedve hosszú időket börtönben tölteni, de az sem jó perspektíva, ha azok, akik Tapolcára küldték, elteszik láb alól. Hogy Szukenyik mellé fog beszélni, arra már vannak jelek, hiszen a zsaruknak azt mondta az első kihallgatáskor, hogy ő csak munkát keresni indult Tapolcára…” (Új Hírnök, 1997. 01. 04.)

1997. Újra megnyílik az átmenetileg bezárt Revolution

Az Új Hírnök 1997. februárjában, néhány héttel a robbantásos eset után, egy sajtótájékoztatóról számolt be, amelyet a Revolution-ban tartottak, és amely a szórakozóhely újranyitásáról szólt.

„Sajtótájékoztatót tartottak hétfőn a lillafüredi Revolution diszkóban. Az intézmény sokáig a tapolcai Juno mellett a miskolci fiatalság kedvelt szórakozóhelyének számított, ám az utóbbi időben megcsappant a Revolutionba látogatók száma, ezért nemrég bezárta kapuit. Olyan híresztelések is lábra kaptak, hogy a diszkó belekeveredett a december végi Juno előtti robbantásba, mivel a felrobbant férfi egy ideig a Revolutionban is dolgozott, mint biztonsági ember.

A tájékoztató mindjárt ennek a cáfolatával kezdődött. Az új üzemeltetők egyike, a T-rádiós Veres Gábor is igyekezett rögtön leszögezni: semmi közük a robbantáshoz. Hivatalos álláspontként ismertette, hogy a férfi találta a „bombát”, ami véletlenül robbant fel. A februárban újra nyitó Revolution egyébként egy merőben új, nyugati koncepción alapuló üzletpolitikával kíván versenyben maradni a többi diszkóval. Új technikával szolgáltatják majd a zenét, és a diszkó mellett egy olcsó panzió működtetését is tervezik, olyanok számára, akik messziről keresik fel a Revolutiont. Már nyitáskor nagy hangsúlyt helyeznek a biztonságra, igyekeznek megszűrni a vendégkört.” (Új Hírnök, 1997. 02. 01.)

Új Hírnök, 1997. 02.01.

A sajtótájékoztatón a tiltott szereket használókról is szó esett, akiket bár - állították - kiszűrni nem tudnak, de egyértelműen nem kívánatos személyként határozzák meg őket.

„Nem kívánatos vendégek lesznek a kábítószer-fogyasztók és terjesztők. A szervezők hajlandóak a rendőrséggel is együttműködni a kiszűrésük érdekében. Új szolgáltatás lesz többek közt, hogy ezentúl az italok mellett ételt is lehet kapni, minden második pénteken house party lesz, de tervezik egy speciális, „csak hölgyek” számára nyitva tartó bár beindítását férfisztriptízzel. Felmerült az a kérdés is, hogy mivel a house party-k a kábszerélvezők által is előszeretettel látogatott rendezvények, vajon nem fognak-e így a Revolutionban is tömegével megjelenni. A rendezők nem szeretnének erre alkalmat nyújtani, de ezek kiszűrése sajnos lehetetlen.” (Új Hírnök, 1997. 02. 01.)

Új Hírnök, 1997. 02. 08.

Diszkó-számolósdi címmel néhány nap múlva írt szintén az Új Hírnök arról, hogy elkezdődött a vita azzal kapcsolatban, mégis mennyien tudnak biztonságosan szórakozni a Sziklában.

„A tűzoltóság illetékeseitől megtudtuk, hogy a diszkó üzemeltetői a két évvel ezelőtti nyitáskor kétszáz emberre kértek engedélyt, bár az „épület” befogadóképessége tűzrendészeti szempontból akár háromszáz vendég egyidejű ott tartózkodását is lehetővé tenné. Ha viszont változik az üzemeltetők személye, akkor ezeket a vizsgálatokat újra el kellene végeztetni. A Revolutionban hajdan, amikor még jobb napokat is látott, az is előfordult, hogy egyszerre közel ezer ember is szórakozott a sziklába vájt üregekben. …A diszkó egyébként egykori katonai funkciója miatt is több mint biztonságos: három kijárattal rendelkezik, kívül-belül nem éghető anyagból van, de vállról indítható páncéltörő rakétával se lehetne belőni.” (Új Hírnök, 1997. 02. 08.)

1998. A tűzoltók elrendelték, hogy csak 300 ember szórakozhat a diszkóban

Egy göteborgi diszkó súlyos tűzesete nyomán a hazai diszkókban is ellenőrzések indultak, amelyek természetesen a Sziklát is érintették. Az Új Hírnök 1998. december 12-i számában bár azt olvassuk, hogy oda éppen még nem jutottak el a hatóság emberei, de már tudható, hogy jócskán az addigi befogadóképesség alá kell menni az üzemeltetőknek a biztonsági előírások miatt.

"Bódi Zoltán, a Miskolc Városi Tűzoltóság munkatársa arról tájékoztatta lapunkat, hogy a városban gyakorlatilag már befejezték az ellenőrzéseket. Két szórakozóegység maradt még ki a szórásból, a New York és az újból megnyitott Szikla diszkó. Ez utóbbi működési feltételei közt szerepel, hogy egy időben maximum csak 300 ember tartózkodhat a helyiségben. Ennél több ember jelenléte már vészhelyzet esetén balesetveszélyes lehet." (Új Hírnök, 1998. 12. 19.)

2004. „Nem panoptikum lesz, hanem a 30 évvel ezelőtti rockos életérzést mutatja majd be”

A körülmények az újranyitás után nem igazán kedveztek a szórakozóhely működésének, és hamarosan be is zárt. Csak 2004- ben nyitották meg ismét a Sziklát, de csak egy bejárás erejéig. Miskolc város vezetői ugyanis nagy terveket szőttek akkoriban, amihez szerették volna megnyerni a Kulturális Örökség Minisztériumát is. Úgy tűnt, sikerül nekik. Az akkori tervek szerint egy rockmúzeumot rendeztek volna be az üres termekben. Sajnos ez a terv a mai napig nem valósult meg.

„A hír igaz, miszerint Miskolcon lesz az ország első rockmúzeuma. A helyszín adott: a lillafüredi Szikla, amely volt már katonai objektum és legutóbb diszkóként üzemelt. Koncz Erika államtitkár-helyettes és Fedor Vilmos polgármester szombaton megtekintette a Sziklát belülről is. Mivel a világítás egyelőre nem működik a föld alatti részben, így elemlámpával világították meg az egykori diszkó belsejét. Koncz Erika a bejárás után elmondta: sokkal nagyobb területű a Szikla, mint gondolta. Éppen ezért a múzeum mellett számos más szolgáltatás - például rock kávézó, internetszalon, koncertterem - is működhet majd a területen.” (Észak-Magyarország, 2004. 06. 30.)

A cikkben azt is elolvashatjuk, hogy már két fontos darabja is volt a leendő gyűjteménynek, Horváth Charlie trombitája és Somló Tamás viharkabátja, amelyben az LGT első koncertjén lépett föl. Elmondták az ügy képviselői, hogy a múzeum kiállítási tárgyait úgy próbálják majd összeválogatni, hogy valóban színvonalas ereklyék kerüljenek a látogatók elé. Az államtitkár-helyettes szerint nem panoptikum lesz Lillafüreden, hanem eredeti tárgyak segítségével azt az életérzést szeretnék megmutatni, amit a rock jelentett harminc évvel ezelőtt.

Mint írják, már csak azért is Miskolcra esett a választás, mivel ott volt három évtizeddel ezelőtt a rockfesztivál. Éppen ezért rendelkezésre állnak olyan rocktörténeti dokumentumok is, amelyek más városoknak nem. Fedor Vilmos elmondta, hogy szeretnék, ha a Szikla a rockkedvelők zarándokhelyévé válna. A rock mellett a Szikla és Lillafüred története is helyet kapna a kiállításon. Az egykori objektum belsejében ugyanis a legnagyobb terem 130 négyzetméter, de ezt galéria és több kisebb helyiség fogja közre. Ezen kívül egy három emeletes épület is tartozik a területhez, ahol valószínűleg teraszos kávézó várta volna a rockrajongókat – olvassuk a cikkben, de ez valamiért sosem vált valósággá.

Észak-Magyarország, 2004. 06. 30.

Szántó Rita ugyanebben a lapszámban szintén írt az egykor annyira népszerű szikladiszkóról annak apropóján, hogy 2004-ben ő is bemehetett a bezárása óta érintetlen barlangrendszerbe. „Így nézett ki egy diszkó a múlt század végén” – írja a szerző, ami lényegében igaz is volt. Meg kell azonban jegyezni, hogy egyáltalán nem így néztek ki a múlt századi diszkók, mert a Szikla egy kiemelkedően extravagáns hely volt, lényegében nem volt több ehhez fogható az egész országban.

„Revolution, azaz forradalom. Ezzel a névvel nyílt meg a kilencvenes évek közepén a lillafüredi szikladiszkó. A nyitás napján valóban úgy tűnt, hogy kisebb forradalom lesz a Bükk lábánál, hiszen a diszkóba bejutni akaró fiatalok egészen a Csanyikig sorakoztak. Mikor pár héttel ezelőtt újra bemehettem a ma már üres diszkóba, fura volt látni az egykori, elhanyagolt díszleteket. Nyitáskor igazi különlegességnek számított a szikla, hiszen egy korábban titkos katonai objektumból alakították át. A diszkózene kedvelői a hegy gyomrában hallgathatták kedvenc slágereiket, a sziklafalait tükör borította, a galéria részben pedig fémketrecekben lányok táncoltak, így nézett ki egy diszkó a múlt század végén.

Mostani látogatásomkor elemlámpával jártuk végig az egykori diszkótermeket. De így is jól látszott, hogy milyen lehetőségeket rejt a már sokat megélt objektum. Ha minden jól alakul, rockmúzeum lesz a sziklában, hazánk első rockmúzeuma. Interaktív kiállítás, legendás gyűjtemény, a rock kedvelőinek zarándokhelye. Talán a következő nemzedéknek már egészen más jut majd eszébe az objektumról, mondjuk, revolution, de rockforradalom...” (Észak-Magyarország, 2004. 06. 30.)

2015. Génbank is lehetett volna a rejtélyes objektumból

Miután a rockmúzeum terveiből nem lett semmi, több mint egy évtizedet kellett várni az újabb ötletre, miként volna hasznosítható ez a különleges alagút-rendszer. Az Észak-Magyarországban megjelent cikkben meglepő fejleményeket találunk.

Észak-Magyarország, 2015. 01. 22.

„Növényi diverzitásközpontot álmodott a volt Szikla diszkóba egymiskolci építész. Az egykori katonai épület évtizedek óta áll üresen Lillafüreden. Miután a katonai funkciója megszűnt, vállalkozók próbálkoztak még diszkóként üzemeltetni, de pár év alatt annak is leáldozott. Kívülről csak hatalmas támfalak, kőkerítés látszik, bent pedig több járatra oszlik a földalatti rendszer. Hogy mire lehetne használni, ezt a kérdést valószínű, már sokan feltették, de a mai napig nem találtak az épület számára megfelelő funkciót. Az egyik építészeti fórumon azonban egy érdekes cikkre bukkantunk, egy diplomamunkára, amelyet 2013-ban a Budapesti Műszaki Egyetem építészkarának végzős hallgatója, Balogh Boglárka készített, aki nem mellesleg miskolci.

Az ifjú építész terveit látva a szakma úgy fogalmazott: az elhagyott katonai épület és a csatlakozó óvóhelyek valósággal életre keltek a keze alatt. Boglárka - egyelőre csak a tervezőasztalon -, de új funkciót adott az épületnek, génbankot és növényi diverzitás központot álmodott meg.” (Észak- Magyarország, 2015. 01. 22.)

Az építész szerint a Szikla klímája alkalmas lehet növényi gének tárolására. „Gyerekkoromban sokszor jártam Lillafüreden, ismerem minden szegletét. A Hámori-tó partján álló épület azonban rejtélyesnek tűnt. Katonatiszt édesapámtól tudtam meg, hogy egykor a Magyar Honvédség légvédelmi irányítóbázisa volt és több kollégája is dolgozott ott. Mindig is meg akartam ismerni jobban ezt a létesítményt, a történetét, építészhallgatóként pedig végre lehetőségem is adódott rá és természetesen foglalkoztatott az is, hogyan lehetne hasznosítani, így, amikor a diplomamunkámhoz választottam témát, adott volt, hogy a Sziklából hozok ki valamit. Illetve megfordult a fejemben a miskolci repülőtérhez méltó épület megtervezése is, de végül az előbbinél maradtam” – meséli a cikkben Boglárka.

„Kutatásai során találkozott olyan tanulmányokkal, amelyek óvóhelyek újrahasznosítására tárolási funkciót javasoltak. „Így jutott eszembe a génbank, illetve azért is, mert a Szikla belsejében uralkodó barlangi klíma alkalmas lehet növényi gének hosszú távú tárolására.” (Észak- Magyarország, 2015. 01. 22.)

A terveit diplomamunkaként készítette, de mint a legjobbak egyike, megjelent több szakmai fórumon is, így érdeklődő is akadt, aki meg szerette volna valósítani Boglárka terveit, de egyelőre jogi hercehurcák miatt ez még várat magára.

„Örülnék neki, ha egyszer lenne ezekből a tervekből valami, hiszen sok fejlesztés van Lillafüreden, ennek az épületnek is ideje lenne megújulni”. (Észak- Magyarország, 2015. 01. 22.)

Mostanra már tudjuk, hogy ez a terv sem valósult meg. Az egykori Revolution, az eredetileg katonai bázis ma is üresen áll. A legújabb hír vele kapcsolatban, ahogy azt a bevezetőben már említettük: hamarosan bárki számára bejárható lesz, méghozzá vezetett látogatáson, belépőjegy ellenében.