Novak Djokovics szerb teniszezőt a sportág történetének egyik, ha nem a legnagyobb játékosának tartják számos rekordja, kivételes teljesítménye és sokoldalúsága miatt. 1987. május 22-én született Belgrádban. Jelenleg Monte-Carlóban él feleségével, Jelena Ristić-csel és két gyermekükkel, Stefannal és Tarával. 2003-ban lett profi teniszező, és azóta a férfi tenisz egyik meghatározó alakja. A világranglista élén rekordot jelentő 428 hetet töltött, és nyolcszor zárta az évet világelsőként, ami szintén rekord. 24 Grand Slam-címet nyert, ami a férfiak között a legtöbb: Australian Openen 10 győzelem (rekord, és ő az egyetlen, aki háromszor egymás után nyert), Wimbledon 7 győzelem, US Open 4 győzelem, Roland Garros 3 győzelem, ezzel ő az egyetlen férfi játékos, aki mind a négy Grand Slam-tornát legalább háromszor megnyerte (hármas karrier Grand Slam). Egyedülálló módon egyszerre volt mind a négy Grand Slam címvédője három különböző borításon.
Pályafutása során eddig 186 969 188 dollárt (valamivel több, mint 67,5 milliárd forint) keresett. Ennél többet teniszező még sosem kapott a sportteljesítményéért. Az Arcanum adatbázisban 7407 cikket lehetett találni, a nevére rákeresve. 2008-ban még ifjú trónkövetelőként írt róla a Nemzeti Sport, miután január végén megnyerte élete első Grand Slam-trófeáját, az Australian Opent: „Novak Djokovics másfél év alatt a feje tetejére állítottaa teniszvilágot: tehetséges fiatal versenyzőből a mezőny egyik legjobb játékosa lett, azon kevesek egyike, akik Roger Federer ellen is félelem nélkül mehetnek fel a pályára. Mellesleg pedig vasárnap megnyerte az Australian Opent.
Több mint egy évvel ezelőtt azt írtuk a szerb Novak Djokovicsról az Australian Open beharangozójában, hogy a 2007-es esztendő nagy felfedezettje lehet. Kijelentésünkkel nem vállaltunk nagy kockázatot: az akkor még csak 19 éves szerb már akkor 16. volt a világranglistán egy wimbledoni nyolcad- és egy párizsi negyeddöntővel, valamint néhány nagy skalppal a háta mögött, és tavaly Melbourne-ben is csak a későbbi győztes, bizonyos Roger Federer Svájcból állította meg a legjobb 16 között. (Emberünk eddigre már bőven nem volt ismeretlen a magyar teniszbarátok előtt sem: 2004-ben két future- és egy challenger- versenyen indult Szolnokon, Hódmezővásárhelyen, illetve Budapesten, és a háromból két győzelmet be is zsebelt – aki akkor látta játszani, úgy emlékszik vissza, a 17. életévét éppen betöltő kölykön játszott, istenáldotta tehetség.)
Egymás után győzte le a legjobbakat Visszatérve a tavalyi, a kiugrást hozó esztendőre, egyik siker a másikat követte: Grand Slam-elődöntőt Melbourne után már nem rendeztek Djokovics nélkül, az US Openen már a fináléban játszott (Na, ki győzte le? Úgy van, Roger Federer!), nyert négy ATP- viadalt (közte két mesterversenyt), de igazán az augusztusi, montreali mestertornán jelezte, hogy ő bizony bárkit bármikor le akar, és le is tud győzni. A szerb módszeresen, egymás után végigverte a világranglista első három helyezettjét, az amerikai Andy Roddickot, a spanyol Rafael Nadalt, majd magát Roger Federert is, de utóbbi ellen legalább még veszített egy szettet.
Nem úgy, mint az idei Australian Open elődöntőjében, amely után aztán – kezdeti idegességét legyőzve – a döntőt is megnyerte a francia Jo-Wilfried Tsonga ellen, és megszerezte élete első Grand Slam-győzelmét.” Nehéz felsorolni a szülinapos Novak Djokovics szinte már megdönthetetlen csúcsait. 40 Masters 1000-es tornagyőzelemmel rendelkezik, ami szintén rekord, és összesen 72 „Big Title” (Grand Slam, Masters, ATP Finals, olimpiai arany) birtokosa, ami szintén a legtöbb a férfiak között. Hétszer nyerte meg az ATP- világbajnokságot, ami ugyancsak rekord. 2024-ben megszerezte első olimpiai aranyérmét a párizsi olimpián, ezzel teljesítette a karrier Golden Slamet (mind a négy Grand Slam és olimpiai arany). 2008-ban bronzérmet nyert Pekingben. 2012-ben újabb Australian Open-diadal jött, éppen Rafel Nadal ellen, erről a Nemzeti Sport 13 évvel ezelőtti lapszáma így számolt be: „Sehol egy mosoly...
A győztes maga elé meredve ült, keze-lába lógott. Ha valaki véletlenül csak az Australian Open férfidöntőjét követő eredményhirdetéskor kapcsolódott be a tévéközvetítésbe, nem biztos, hogy azonnal megmondta, melyik gladiátor győzött. A két résztvevő holtfáradt halandóként „folyt szét” a neki kikészített széken, miközben a versenyigazgató isteni magasságokba emelte őket.
Persze ennyi minimum kijárt nekik, hiszen hat órára Melbourne-re irányították a világ sportszeretőinek figyelmét. Novak Djokovics és Rafael Nadal minden idők leghosszabb Grand Slam-döntőjét fejezte be nem sokkal korábban, így a tenisztörténelem során először kapták meg a lehetőséget, hogy az eredményhirdetés bevezető részét ülve töltsék. Az Australian Open vasárnapi fináléjában kiderült, felül lehet múlni az elmúlt napok csodaelődöntőit. „Történelmet írtunk, de sajnos nem lehetett két győztes"- lehelte a mikrofonba még mindig levegő után kapkodva Djokovics a mérkőzés után, miután valahogy megmászta a pódiumra vezető három lépcsőfokot. Mi azt sajnálhatjuk, hogy ellenfele ekkor a protokollnak megfelelően (előbb a vesztes nyilatkozik) már mindenkinek megköszönte a segítséget, és nem tudott reagálni a szerb szavaira. Mert így csak tippelhetünk, mit mormolhatott maga elé.”
Djokovics minden borításon kiemelkedően teljesít, de különösen kemény pályán domináns, ahol 71 tornát nyert, szemben a 19 salakos és 8 füves győzelemmel. Technikai tudása (tenyeres, fonák, szerva, röpte) és fizikai állóképessége páratlan. Patrick Mouratoglou edző szerint mentális ereje és stratégiai alkalmazkodóképessége kiemeli a mezőnyből. Pozitív mérlege van a másik két nagy riválissal, Roger Federerrel (24-22) és Rafael Nadallal szemben, ami ritka bravúr.
Djokovicsot gyakran dicsérik mentális stabilitásáért és nyomás alatti teljesítményéért. Például 2018-as wimbledoni visszatérése után, sérülésekből felépülve, újra dominált. Képes szetthátrányból fordítani, amit több nagy tornán bizonyított. És ott, ahol a legsikeresebb volt, nem tisztelték annyira, vagy éppen a Covid-járvány idején vele sem tettek kivételt. Három évre eltiltották attól, hogy Melbourne-ben versenyezzen, mert nem adott le oltásról igazoló okiratot, az ausztrálok pedig mindössze a karanténig voltak hajlandóak beengedni az országba. „A korábbi világelső az év elejénelutazott Melbourne-be, hogy aztán játék nélkül, 12 nap tárgyalástkövetően újra repülőre szálljon.Mostanra minden megváltozott,és a vakcinakötelezettség sem hatályos már.
„Majd egy éve húzódó botrány végére tettek pontot az ausztrál hatóságok, ugyanis minden jel arra utal, hogy visszavonják Novak Djokovics hároméves kitiltását a szigetországból, így ott lehet 2023 első Grand Slamjén, igaz, ezt hivatalosan még egyik fél sem erősítette meg. A történet januárban kezdődött, az idei Australian Opent megelőző napokban, a korábbi világelsőt akkor kitoloncolták az országból, mert nem tudta – igaz, nem is akarta – bizonyítani, hogy megkapta a koronavírus elleni vakcinát. Az események sorában fontos szerepet játszott a májusban bekövetkezett kormányváltás Ausztráliában, amivel a – Djokovicsot januárban kiutasító – bevándorlásügyi miniszter, Alex Hawke távozása is járt, a helyét Andrew Giles vette át, aki főszerepet vállalt a szerbbel szembeni szankciók feloldásában. A világranglista-7.
Djokovicsa Torinóban zajló világbajnokság első fordulójában, hétfőn 6:4, 7:6-ra legyőzte Sztefanosz Cicipaszt, a mérkőzés után pedig óvatosan fogalmazott, mondván, amíg konkrétum nem hangzik el az illetékesektől a feloldásról, addig semmit sem kezel tényként. Craig Tiley, az Australian Open igazgatója kedden ugyanakkor meglehetősen optimistán nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy Djokovicsot beengedik Ausztráliába versenyezni.” – ezt is a Nemzeti Sport írta meg 2022. november 16- án.
Összesen 99 egyéni ATP-tornát nyert, és közel áll a 100. trófeához, amit csak kevesen értek el a tenisz történetében. 2015-ben rekordot jelentő 21,592,125 dollár pénzdíjat gyűjtött egyetlen szezonban. Hatékonysága kiemelkedő: átlagosan 3.3 tornánként nyer címet, ami jobb, mint Nadal (3.4) vagy Federer(4.4) mutatója. Riválisok és szubjektív vélemények. Bár Djokovic statisztikailag kiemelkedik, sokan Roger Federert (elegáns játékstílus) vagy Rafael Nadalt (salakos dominancia) részesítik előnyben emberi tényezők, szimpátia vagy játékstílus miatt.
Egyes szurkolók nagyképűnek tartják viselkedése miatt (pl. pályán mutatott érzelmi kitörések), de rajongói szerint ez a versenyszellem része. 2024-ben gyengébb szezonkezdetet produkált, sérülések és edzőváltások hátráltatták, de az olimpiai arany és mentális ereje továbbra is bizonyítja kivételességét. Novak Djokovicsot a rekordmennyiségű Grand Slam-cím, a Masters-tornákon és ATP Finals-on elért sikerek, a minden borításon mutatott kiválóság, valamint a mentális és fizikai erő kombinációja teszi a tenisztörténelem legnagyobb játékosává. Bár a „legjobb” cím szubjektív, statisztikái és riválisai elleni mérlege egyértelműen alátámasztja ezt az állítást. Nadal saját bevallása szerint is Djokovics a történelem legjobbja a számok alapján, és sok szakértő egyetért ezzel.
Csizmazia Zoltán
