A Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, Máthé Erzsi 1927. május 16-án, Mertz Erzsi néven látta meg a napvilágot Budafokon. Az érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja is volt. Gyönyörű kort élt meg, 2023-ban, nyolc nappal a 96.születésnapja előtt hunyt el.
Az Arcanum Újságok segítségével most a pályafutása legfontosabb állomásait idézzük fel. Azokat a momentumokat, amelyek miatt 2000-ben az első között nyerte el a Nemzet Színésze kitüntetést. A cím díjazottjai közül ő élt a leghosszabb ideig és az eredeti díjazottak közül ő hunyt el a legkésőbb. A színészettől csak 84 évesen vonult vissza.
Elmondása szerint a színház volt a családja, amelyhez a végsőkig ragaszkodott. Az Arcanumban összesen 14 624 találatot leltünk fel a Máthé Erzsi névre, ezek közül válogatunk most. A Petőfi Népe 1991. március 6-i számában közölt interjút a színésznővel: „Katona József Színház-beli öltözőjében beszéltünk meg találkozót Máthé Erzsivel, ott, ahol egy éve is van már talán, hogy nem járt, mondja némi rezignációval.
Nem volt dolga. Régen kapott szerepet a színházban, és régen nincsenek már műsoron azok az előadások,amelyekben szerepelt. Miközben kimegy a társulati büfébe, amely itt van, két lépésnyire az öltözőjétől, hogy kávét hozzon, körülnézek. Körös-körül a falakon elhunyt nagy pályatársak portréi, vagy jelenetképek előadásokból. Mészáros Ági és Ladomerszky Margit a Warrenné mesterségében, Bajor Gizi, Tímár József, Várkonyi Zoltán, Tőkés Anna és mások. – Nem én gyűjtöttem össze ezeket a képeket, hanem Gobbi Hilda, aki szintén itt öltözött. Halála után nem sokkal festés volt, a fotókat leszedték, kupacba rakták, aztán ott maradtak, az én szerepem csak annyi, hogy megkértem a gondnokot: tétesse vissza ezeket a képeket a falra. Gobbi Hilda emléke örökre itt él, nemcsak ebben az öltözőben, hanem minden pályatársa emlékezetében is.
Egyik felfedezőm ő volt – meséli Máthé Erzsi. – Nem akartam én színésznő lenni, kereskedelmit végeztem, gondoltam, valahol titkárnő leszek. De újra meg újra kaptam valami ösztönzést. Fizika-kémia tanárnőm például sokszor mondta: azért feleltet, mert szereti hallani az orgánumomat. Meg ilyenek. Úgyhogy mégsem titkárnőnek mentem, hanem felvételizni a Színiakadémiára (akkor még úgy hívták a főiskolát). A jelentkezők közül a 13-as sorszámot kaptam, szerencséje lesz, kislány, mondta ott nekem egy idős úr, talán titkár: tudja, hogy a Szeleczky Zita is 13-as volt a felvételijén? Hát a Szeleczkynek szerencsét hozott a szám, nekem nem kidobtak. De akkor már izgatott a dolog, a végére akartam járni, megkérdeztem: van még hely, ahol próbálkozhatom?
Volt a Színészegyesületi Iskola, egyenest odamentem, ott felvettek.” 1976-ban már befutott színésznőként így mesélt a Film Színház Muzsikának: „Máthé Erzsi tehetsége már fiatal korában hatalmas szerepek súlyát viselte. („A gimnáziumban kétszer egymás után feleltetett verstanból Bözsi néni. Miért? – kérdeztem. – Azért kislányom, hogy halljam a hangod. –Kézimunkaórákon én voltam a felolvasó, helyettem mások horgolták a csipkéket, kétbalkezes voltam. Cilikének csúfoltak, gátlásból lettem színésznő”.)
A felszabadulás után a Sasfiók monológgal jelentkezett a főiskolára, sikertelenül. De megtudta, hogy van még egy lehetőség, az Országos Színészképző.„Ide be is jutottam. Tanáraim: Lázár Mária, Pethes Sándor, Várkonyi Zoltán, Gobbi Hilda".)A Gobbi Hilda rendezte, híres Éjjeli menedékhelyvizsgán Pándy Lajos Színésze mellett Máthé Erzsi Násztyája tűnik ki. A pécsi gyönyörű emlékű tanulóéveknek nehézségei is voltak. ("Erősek voltak a súlyok, nem lubickolhattam. Rhédey Eszter, a Liliomfi Kamillája, a Jegor Bulicsov Melannyija, Apátnéja. Könyörögtem az Ármány és szerelmet vendégrendező Gellért Endrének, lehessek másodszereposztásban Lujza. Azt hiszem, sikerült”.)
Az 1954-es Talp simogató előadást Marton Endre négy kezdő fiatal vállára helyezi a Katona József Színházban és Máthé Erzsi, Berek Kati, Kálmán György és Sinkovits Imre egycsapásra az élvonalba kerül. Emlékezetes az Uborkafavénlány-titkárnője, amint szerelmesen simogatta az igazgató üres karosszékét: Ó,Aladár, ha tudnád. Vagy amint az Ezer év Szabó Júliájaként gyilkosan kiáltotta: A lakás az enyém marad.
Ezután következik a csodálatos találkozás Lorcával, a Bernarda háza, a Vémász. („De szerettem volna Termát játszani!”.) Ezerfajta szerepet kap, Pagenét, Ljubov Jarováját, Gonerillt s a legfélelmetesebbet, a III. Richárd Margit királynőjét. Férjét Marokkóba helyezték, egy évig Casablancában élt, itthon egy kis hallgatás után újra olyan szerepek várták, mint Jokhebéd, a Hongkongi paróka Felesége. Klitemnesztra, a II. Richárd York hercegnéje. (Számomra az volt a legfontosabb, hogy kitűnő rendezőkkel, színészekkel dolgozhatom együtt. Én tudom, mit jelentett, amikor Tőkés Anna megdicsért, vagy Somogyi Erzsi egy könyvet adott ajándékba ezzel az ajánlással: A tehetség kötelez”.)
És a színháznak, művészetnek valóban erős akaratú elkötelezettje Máthé Erzsi Érdemes művész.” Szerepek hosszú sora a színpadon, rádiófellépések és mozifilmek, és a hatvanas évektől kezdve, amikor elindul nálunk is országhódító útjára a televízió, Máthé Erzsi „behatol” a lakásokba is, most aztán tényleg mindenki ismeri, az is, aki sohasem járt színházban, az is, aki nem ül be a mozi sötétjébe.
És a szakma elismerő tisztelete, a közönség olykor rajongásig fokozódó szeretete hivatalos díjazásban is megnyilvánul: Máthé Erzsi művészetét Kossuth-díjjal jutalmazták.A pályája nehezen indult, de aztán töretlen siker jellemezte. Ez az indulás is motiválta abban, hogy alapítványt hozzon létre a színészetet kezdő fiataloknak. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős színészpalántái közül minden évben azok nyerhetik el az alapítvány támogatását, akiknek még nincs szerződése, szakmai feladata. Ez a díj segít nekik abban, hogy ne a pályaelhagyás gondolata foglalkoztassa őket.
Ők a zálogai annak, hogy gyermekeink, unokáink ne kizárólag szappanoperákon és vetélkedőkön nőjenek fel. Már öten, Kocsis Gergely, Nagy Ervin, Keresztes Tamás, Hajduk Károly és Jordán Adél dicsekedhetnek Máthé Erzsi-díjjal. Hagyomány a színházi világban, hogy a befutott színészek támogatják fiatal pályatársaikat. Számtalan anekdota forog közszájon: a félelmetes Somlai Artúr befizette fiatal pályatársait a közeli kávéházba reggeli kávéra, kiflire, a sötét ötvenes években a télen is kiskabátban járó akadémistáknak az akkori Verseny Áruházban télikabátot vett a félelmetes beszédprofesszor, Sulyok Mária. Gobbi Hilda az egész színházi világot megmozgatta, hogy a Nagycirkuszban olyan gálaesteket rendezzen, amelyeknek jövedelméből létrehozta az Odry Árpád Színészotthont, ahol a mai napig gondoskodásra és otthonra lelnek az idős színészek.
Máthé Erzsi alapítványa ugyanilyen átfogóan kíván gondoskodni az ifjú pályatársakról. Ha az élet pályáját kellene összefoglalni, akkor érdemes ideidézni a Bihari Napló 2023. május 10.-én megjelent lapszámát, amely a halála után írt róla nekrológot: „Máthé Erzsi évek óta visszavonultan élt. Színésztársai, egykori kollégái mindvégig tartották vele a kapcsolatot, barátai látogatták, telefonon beszéltek vele. Május 8-án este csendben elaludt – olvasható a portálon.
Máthé Erzsi, aki május 16-án lett volna 96 éves, három évtizeden át játszott a Nemzeti Színházban, és alapító tagja volt a Katona József Színháznak, amely a Facebookon búcsúzik tőle. „Tehetségével, temperamentumával, humorával, szakmai alázatával, és maximalizmusával minden színészgenerációnak példát mutatott. Összetéveszthetetlen orgánuma, alakításai felejthetetlenül égtek a közönség és a színházi világ emlékezetébe” -írják, hozzátéve, hogy utoljára 2012-ben lépett színpadra, de a színház, a társulat munkáját később is aktívan figyelemmel kísérte.
Máthé Erzsi Mertz Erzsébet néven Budafokon született 1927-ben. Gyermekkorában szüleivel nagy szegénységben élt, a családot a második világháború után sváb származásuk miatt kitelepítették. A kereskedelmi iskola után egy faárudában helyezkedett el, titkárnőnek készült. 1945-ben a május 1-jei műsorban a Sasfiók egyik monológját adta elő, ami után a főnöke rábeszélte, hogy próbálkozzon meg a színészettel. A Színművészeti Főiskolára nem vették fel, így az Országos Színészegyesület Színiiskolájának hallgatója lett, mestere volt többek között Rátkai Márton, Ascher Oszkár, Lázár Mária, Várkonyi Zoltán és Gobbi Hilda. 1948-ban friss diplomásként rövid ideig a Vígszínházhoz szerződött, akkoriban változtatta nevét Máthé Erzsire. A színházak államosítása után Pécsre ment, ahová későbbi férje, Szendrő József rendező hívta. 1952-től a Nemzeti Színháznak a tagja volt, majd 1983-ban alapító tagként szerződött a budapesti Katona József Színházhoz.
Máthé Erzsi rendkívül sokoldalú művész volt, zengő, tiszta hangjával gyönyörűen beszélte a magyar nyelvet. Alkati adottságai miatt pályája kezdetétől fogva sok klasszikus hősnő és kemény, nagyszájú, olykor kegyetlen nőalak megformálását bízták rá. Fenséges volt mint Klütaimnésztra (Aiszkhülosz: Oreszteia), Margit királyné (Shakespeare: III. Richárd), Xiména (Corneille: Cid), Gertrudis (Katona: Bánkbán), Rhédey Eszter (Móricz: Úri muri), Goneril (Shakespeare: Lear király). Kiváló humorérzéke,karikírozó képessége vígjátékokban is kitűnően érvényesült, Kamillaként (Szigligeti: Liliomfi) és Kukuskinaként (Osztrovszkij: Jövedelmező állás) is sziporkázott.
Televíziós kívánságműsorokban ma is rendszeresen kérik egyik emlékezetes sikerét, a fergeteges humorú kabaréjelenetet, amelyben egy írástudatlan, idős parasztasszonyt alakított, partnere Balázs Péter volt. A televízióban Tábori Nórával együtt évekig ők voltak a Szeszélyes évszakok Juliska-Mariska párosa.
Máthé Erzsi több filmben és számos tévéjátékban szerepelt: Gázolás, Külvárosi legenda, Ház a sziklák alatt, Égrenyíló ablak, A hamis Izabella, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, A szeleburdi család, Mielőtt befejezi röptét a denevér. Ő játszotta Marjáknét, a házvezetőnőt a Fekete város című Mikszáth-regény nagy sikerű, Zsurzs Éva rendezte televíziós változatában.
Máthé Erzsi hét évtizeden át szolgálta Tháliát és mindent megkapott, amit ezen a pályán csak kapni lehet. Kétszeres Jászai Mari-díjas (1956, 1971), érdemes művész (1976), kiváló művész (1981), Kossuth-díjas (1985), a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (1998) volt. 1997-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2000 óta a nemzet színésze volt. 2004- ben a legjobb női mellékszereplőnek járó Vastaps díjat, 2007-ben a Magyar Filmszemle életműdíját vehette át. 2012- ben Hazám-díjjal, 2013- ban Kállai Ferenc életműdíjjal tüntették ki. Ezek csak apró szemelvények abból a gazdag életútból, amely Máthé Erzsi pályafutását jellemezte. Az Arcanum Újságokban kutatva lehet még ennél is sokkal többet megtudni e csodálatos karrier hátteréről, a színésznő rendkívül gazdag pályafutásáról. Nyolc nap múlva lenne 98 éves Máthé Erzsi, pontosan két éve nincs köztünk.
Cs. Z.
