Egy vasárnapi reggelen, 1945. szeptember 2-án a Tokiói-öbölben horgonyzó Missouri csatahajó fedélzetén a japán külügyminiszter, Sigemicu Mamoru vezette delegáció aláírja a japán fegyverletételről szóló okiratot – ezzel formálisan is véget ért a második világháború.
A korabeli magyar sajtó többsége csupán kedden, szeptember 4-én tájékoztatja a hazai olvasókat a nagy eseményről – ráadásul ritka kivételtől eltekintve számos újság nem is a címlapon tájékoztatja az olvasókat arról, hogy a második világháború a japán fegyverletétellel immáron az ázsiai fronton is véget ért.
A Világosság 1945. szeptember 4-i fejléce és vezércikke
A Népszava olvasói már a lap 1945. szeptember 2-i számából értesülhettek arról, hogy a japán fegyverletételi okmány aláírásával az ázsiai hadszíntéren is véget ér(t) a második világháború – igaz, a Népszava olvasói is csupán a negyedik oldalon tudják meg ezt: a címlapot Szakasits Árpád elvtárs zuglói pártszervezetben elhangzott választási nyitóbeszéde foglalja el, „Együttes erővel a szabad, demokratikus Budapestért” címmel.
A Népszava 1945. szeptember 2-i számának negyedik oldalán azonban a kitartó olvasók erre a hírre bukkanhattak:
A Népszava 1945. szeptember 2-i számában megjelent cikk
Különösen érdekes, hogy a Népszava vasárnapi számában a cikk címe már múlt időben jelenti be a fegyverletételt, mely európai idő szerint vasárnap hajnali 6-kor történt meg, de a cikket olvasva az ember arra is ráeszmél, hogy a szeptember 1-jén Washingtonból kelt információ szerint az időeltolódás miatt az még csupán tervként szerepel az eredeti hír szerint.
Címlapján ugyan a „Róna közellátásügyi miniszter hajnali razziája a fővárosi pékműhelyekben” címmel jelenik meg, a Világosság 1945. szeptember 2-i számának harmadik oldalán „A Missouri csatahajó fedélzetőről rádión közvetítik vasárnap hajnalban a japán fegyverletételi szertartást” című cikkében talán még a Népszava fentebb láttott cikkénél is részletesebben számol be a nagy eseményről, melyre európai idő szerint vasárnap hajnalban kerül(t) sor a Missouri csatahajó fedélzetén.
A Világosság 1945. szeptember 2-i számában megjelent cikk
Érdekességképp megemlítjük, hogy a Nemzeti Parasztpárt központi lapja, a Szabad Szó, noha szeptember 2-i címlapján „Mikor lesznek a választások? Kiáltvány a magyar parasztsághoz címmel és Veres Péter fényképével jelenik meg, a negyedik oldalon foglalkozik Hirohito császárral és az ő fegyverletétel utáni jövőjével. Az „»Isten«, versíró, nagybirtokos és főrészvényes. Mihez foghat Hirohitó császár?” című cikkből egyebek közt megtudjuk, hogy a 44 éves császár, „a napisten egyenes leszármazottja” istenségének „bealkonyodott; de azért nem kell őt félteni. Marad még neki egyebe.” Kiderül, hogy a cikk szerint ő Japán legnagyobb földbirtokosa, de főrészvényes „valamennyi, az ország kereskedelmi, pénzügyi és ipari életében döntő szerepet játszó nagyvállalatnak” is. Azt is megtudjuk, hogy a császár biológus, költő és kiváló úszó is. Ezt követően rövid ismertetést kapunk a sintoizmusról, majd a cikk ezekkel a szavakkal zárul: „A hagyománytól eltérőleg, egyszerű nemesi cslaádból választott Hirohito élettársat. Akkoriban valami liberálisabb szellő fújdogált. »Magánügy«, mondották. De a trónralépés 1928-ban, az közügy volt és – híven a tradícióhoz – mint minden elődjének, Hirohitónak is választania kellett egy jelmondatot. Az övé japánul egy szó: »Sova«, ami »világító békét« jelent... Hogy csak rövid ideig világított – az más lapra tartozik.”
A Szabad Szó 1945. szeptember 2-i számában megjelent cikk címe
Hétfőn, 1945. szeptember 3-án a lapok nem jelentek meg, így a hazai sajtó legkorábban másnap, az 1945. szeptember 4-én kedden megjelent számai tudósítottak a világtörténelmi eseményről: Japán letette a fegyvert.
A Kis Ujság, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt lapja 1945. szeptember 4-i címlapján azonban az olvasók más fontos hírekről értesülhettek: a lap „Hatalmas tömeg, lelkes hangulat a Kisgazda Párt első budapesti választói ülésén” Tildy Zoltán beszédét, Nagy Ferenc és Varga Béla okfejtését olvashatták – a japán fegyverletételről csak a második oldalon számol be a lap „Aláírták a japán fegyverletételi szerződést” című cikkében.
A Kis Ujság 1945. szeptember 4-i számában megjelent cikk címe
A Kossuth Népe ugyan a főoldalon foglalkozik a japán fegyverletétellel, bár a vezércikk ebben a lapban a „Betiltották a magyar nyelvű istentiszteletet Pozsonyban” címmel jelenik meg; a lap olvasói ugyanitt értesülhetnek Gottwald csehszlovák miniszterelnök-helyettesnek a kitelepítés kérdéséről alkotott véleményéről is. Az olvasók a japán fegyverletétel kapcsán a Kossuth Népe „A szövetségesek »négytagú tanácsa« fogja egyelőre kormányozni Japánt” című cikkből tájékozódhatnak, ahol természetesen Sztálin generalisszumusz a világbékéről megfogalmazott nézeteiről is értesülhetnek:
„A japán fegyverletétel napján Sztálin generalisszimusz rádióbeszédet intézett a Szovjet-Unió népeihez. Beszédében bejelentette, hogy Japán teljes vereséget szenvedett, letette a fegyvert s ezzel a világfasizmusnak két melegágya, Németország és Japán megsemmisült. Ez a fasizmus – mondotta Sztálin – robbantotta ki a világháborút és taszította a civilizációt a pusztulás szélére. – Beszéde további részében történelmi visszapillantást engedett Oroszország és Japán viszonyára, Japán áskálódásaira a Szovjet-Unió ellen s különböző támadó kísérleteire, amelyet a Vörös Hadsereg minden esetben vérbe fojtott.
– Mától kezdve – fejezte be beszédét Sztálin – mentesnek tekinthetjük országunkat a nyugat felől fenyegető német és a kelet felől jövő japán elözönléssel szemben. Beköszöntött a nemzetek és az egész világ által régóta áhított béke. Sok szerencsét kívánok nektek, kedves honfitársaim a nagy győzelemhez, a háború sikeres befejezéséhez, a világbéke eljöveteléhez!”
A Kossuth Népe 1945. szeptember 4-i számában megjelent írás
A Magyar Nemzet 1945. szeptember 4-i számában a címlapon számol be a japán fegyverletételről „Truman a faji, osztálybeli és hitbeli elfogultságtól mentes új világról beszélt” című vezércikkében, bár a címlapon más hírek is szerepelnek.
Részlet a Magyar Nemzet 1945. szeptember 4-i címlapjáról
„Tokiói értesülések szerint: A japán kormány azt a tanácsot adta a japán lányoknak, hogy ne barátkozzanak az amerikai katonákkal és még csak mosolyukat se viszonozzák. A tokiói Imperial hotel főpincérének megtiltották, hogy a Gésa-házak címét közölje az amerikaiakkal. A japán nők körében nagy nyugtalanságot keltettek azok az engedély nélkül terjesztett röplapok, amelyek figyelmeztetik őket arra, hogy az »amerikaiak vadállatok«, minden japán nővel kikezdenek. Tokióból a nők tömegesen menekültek e hírekre és a japán kormánynak kellett közbelépnie, hogy a vad rémhírek további terjesztésének elejét vegye és megnyugtassa a japán nőket.”
A Szabad Nép, a Magyar Kommunista Párt központi lapja 1945. szeptember 4-i számában a japán fegyverletétel híre csak a harmadik oldalon kapott helyet; a címlapon „»Csak a két munkáspárt összefogásával lesz igazán erős a magyar demokrácia«. Rákosi Mátyás elvtárs 75.000 ember előtt beszélt Győrött és Sopronban a munkás- és parasztegységről, a választásokról, a termény-beszolgáltatásokról, a spekulánsokról és a reakció elleni harcról” című terjedelmes írás uralta a híreket.
A Szabad Nép 1945. szeptember 4-i számában megjelent cikk, hirdetésekkel
A Népszava, a Szociáldemokrata Párt központi lapja 1945. szeptember 4-i számában a vezércikk az „Ellenforradalmi tisztek szervezkedését leplezték le Miskolcon. Hadbíróság elé állítják az összeesküvés vezetőit” címen jelenik meg, de a címlapon a korabeli olvasók értesülhettek a japán fegyverletételről is – Sztálint idéző cím alatt.
A Népszava 1945. szeptember 4-i címlapján megjelent cikk
A Nemzeti Parasztpárt központi napilapja, a Szabad Szó Kovács Imre által jegyzett vezércikke a „Parasztegység – parasztpárt – pararaszmunkásértelmiségi összefogás” címmel lát napvilágot 1945. szeptember 4-én, de az olvasók még a címlapon értesülnek a japán fegyverletételről, ahol további érdekességként külön fel is hívják az alcímekben a figyelmet arra, hogy az addig Japánhoz tartozó Dél-Szahalin és a Kuril-szigetek a Szovjetunióhoz kerülnek.
A Szabad Szó 1945. szeptember 4-i számában megjelent cikk címe és alcímei
A Supka Géza szerkesztésében újraindult polgári demokratikus Világ című lap 1945. szeptember 4-i vezércikke „Polgár, válassz! A P[olgári] D[emokratikus] P[árt] első választási nagygyűlésén meghirdette a pártprogramot, a polgárság követeléseit” címmel jelenik meg, a japán kapituláció híre a második oldalra szorul, „Sztálin rádiószózata a teljes győzelemről” címmel, ahol az alcím „Truman elnök hitvallást tett a szabadság gondolata mellett”.
A Világ 1945. szeptember 4-i számában megjelent cikk címe és alcíme
A jelen cikkben vizsgált korabeli lapok közül egyedül az ekkor Kéthly Anna főszerkesztése mellett megjelent, a Szociáldemokrata Párt lapjaként megjelenő Világosság az, mely 1945. szeptember 4-i számának címlapját és vezércikkét is csak a japán kapituláció foglalja el.
A más lapok által is idézett Truman és Sztálin mellett a Világosság részletes cikkében felidézi MacArthur tábornok gondolatait is, aki egyebek közt azt mondta: „Ma a szabadság van offenzívában és a demokrácia nyomul előre”. A cikk idézi Nimitz tengernagyot is: „Japánt vissza akarjuk vezetni a civilizált nemzetek családjába”, de még a japán miniszterelnök a japán néphez tett kiáltványát is:
„– Határtalan a bánatunk – mondja a kiáltvány –, különösen amikor arra gondolunk, hogy haderőnkre most lefegyverzés és feloszlatás vár.
Ennek ellenére szembe kell néznünk vereségünk tényével és még az elviselhetetlent is el kell viselnünk.”
A cikk arra is kitér, hogy a japán rendőrség kivételével az összes japán fegyveres erőt lefegyverzik, valamint arra, hogy a „japán császár és császárné ma istentiszteleten vesznek részt, hogy közöljék őseik szellemével Japán vereségét”.
A lap harmadik oldalán pedig az alábbi hírt olvashatták az érdeklődők:
A Világosság 1945. szeptember 4-i számában megjelent cikk
A lapok még a későbbiekben is foglalkoznak a japán kapituláció egyéb részleteivel, például a a Világosság 1945. szeptember 7-i számában „Szingapúrban kitűzték a békelobogót” című cikkében a szingapúri japán helyőrség kapitulációjával, az 1946. január elejére várható japán országgyűlési választásokkal, valamint a japán háborús bűnösök várt megbüntetésével is – ez azonban már egy másik történet.
A cikk írása során a
című lapok fentebb idézett és felhasznált cikkei mind elérhetők az Arcanum Digitális Tudománytárban.
