Akár újságíróként, vagy kommunikációs szakemberként, és természetesen bloggerként is az írás során a témakutatás izgalmát szeretem a legjobban. Azt a folyamatot, amikor egy ötletről, egy tárgyról, egy épületről, egy valaha élt személyről mindent kiderítek, vagy többet megtudok, mint bárki más. A folyamat végén pedig megszületik bennem egy sztori, ami annak az adott témának a saját története. Így lesz egy több ezres adattengerből olvasmányos cikk, blogposzt vagy sajtóanyag.
A 25 millió oldalas kincsesbánya
A legtöbbször a kutatási terepem az Arcanum Digitális Tudománytár adatbázisa, ahol ma már több, mint 25 millió oldal vár arra, hogy felfedezzem. Gyakorlatilag megtalálható benne digitalizálva az összes olyan kiadvány, napilap, vicclap, magazin és szaklap, tudományos folyóirat, amelyet az 1700-as végétől nyomtatásban kiadtak. A keresés egyszerű, kulcsszavakra vagy szóvariációkra lehet keresni különféle szempontok (évkör, médiacsoport, feltöltés ideje stb.). Így például, ha beírom az almafa szót, akkor a Magyar Királyi Kertészeti Akadémia Szemléi csakúgy megjelennek az almafa oltási tudnivalóival, mint az Új Írás irodalmi folyóirat Gutai Magda Almafa című verseivel.
A Budapesti Állami Kertészeti Tanintézet Évkönyve (1894-1919)
A rengeteg találat között relevancia és időrendi sorrendiség szerint is lehet keresni, a találatokat leszűkíthetjük illusztrált/fotóval rendelkező oldalakra, külön kiemelhetjük egy adott korszak, évtized vagy évjárat publikációt. A sorozat-folyóiratok, gyűjtemények egyedileg is kereshetőek. Az analitika funkció pedig megmutatja, hogy az adott témával melyik időszakokban foglalkoztak a legtöbbet a korabeli lapok.
Az ellenőrizhető biztos tudás tárháza
S hogy miért nem egyszerűen az interneten kutatok? Bármennyire is bőséges manapság a világhálóról áradó információmennyiség, mégsem lehet mindent megtalálni. Ráadásul nagyon nehéz eldönteni, hogy az interneten szereplő tartalom valóban megállja-e a helyét. Tapasztalataim szerint az amatőrök által szerkesztett wikipédián is sokszor szerepelnek téves évszámok, és tények, amelyeket érdemes leellenőrizni a korabeli újságokban. Ráadásul az ADT arra is lehetőséget biztosít, hogy egy már sokszor feldolgozott témához új információt vagy érdekes kiegészítést keressünk. Ajánlom ezért minden diáknak és tanárnak, bölcsésznek, újságírónak, kommunikációs szakembernek és szövegírónak, hobbi bloggernek és influencernek. De ha valaki csak arra kíváncsi, hogy a születése napján éppen mi történt Magyarországon és a nagyvilágban, az is megtalálható.
A gyorsaság bűvöletében
Bölcsésztanoncként imádtam a Széchenyi Könyvtár és a központi Szabó Ervin palota miliőjét, rengeteget kutakodtam katalógusokban és vártam a hőn áhított, kikért könyvekre, hogy végre tanulhassak vagy írhassak. Ma már ez jóval egyszerűbb, csak beírom a kérdéses témát az ADT vagy a Google keresőjébe és már sorjáznak is a találatok. Az ADT-t érdemes kiegészíteni olykor az elektronikus könyvtárak anyagival vagy a modern médiakereső adatbázisok legújabb tartalmaival. A digitalizálás meggyorsítja és megkönnyíti mindenki életét: húsz évvel ezelőtt, amikor újságírótanoncként megkaptam életem első témáját, kizárólag a nyomtatott újságok, a telefon és a személyes interjúk segítették az anyaggyűjtést. Ma már pedig akár fél óra alatt kideríthetek annyi információt egy adott témáról, amihez korábban hetek kellettek. Felgyorsult világunkban pedig ez a gyorsaság sokak munkáját támogatja. Ha valaki szereti Indiana Jones filmjeit és a történelmet, az szeretni fogja az ADT-t is, amelynek virtuális világában hasonló kihívásokat és felfedezéseket élhetünk meg, csak kevésbé veszélyes módon.
Glázer Szilvi ( a Tó-Retró Blog bloggere, Füredi Anna néven)
