A "hullakeselyűk"

A kávéházi Konrádok kora

2020. április 07. - hacsa.

Az emberek mindig kíváncsiak voltak arra, amit a hatalom nem óhajtott az orrukra kötni. Ez a kíváncsiság éltette és igényelte a kávéházi Konrádokat, akik megpróbálták kispekulálni, amit a hatalmasok igyekeztek tudhatatlanná tenni. Akkor volt rájuk a legnagyobb igény, és akkor irányult ellenük a legádázabb hatalmi düh, amikor a legnagyobb volt az életveszély.

A Monarchia hadseregének vezérkari főnöke volt 1906 és 1917 között az eredeti Konrád, Conrad von Hötzendorf tábornok. Róla kapták a nevüket az első világháború kezdetén a kávéháziak, akik elnevezőik szerint pápábbak akartak lenni a pápánál, vagyis nagyobb stratégák a nagy stratégánál.

konrad_1.jpg

A "nagy stratéga". (Vasárnapi újság, 1906/43. sz.)

A Nagy Háború kitörése után szinte azonnal elkezdték a sajtóban konrádozni a hadi helyzet kávéházi elemzőit, akiket rémhírterjesztőként ajánlottak a hatóságok figyelmébe: "A rémhírek terjesztői. Bécsben többet törődnek a rémhírek terjesztőivel, mint nálunk. Ott nincs is annyi kávéházi Konrád, mint nálunk. A bécsi bíróságon Markovits Róza szakácsnőt nyugtalanitó, hamis hírek terjesztéséért egyhónapi, Waldinger Vencel boltiszolgát hasonló vétségért hatheti elzárásra Ítélték." (Világ, 1914. szeptember 13.

Hamarosan Budapest is követte a labancok példáját: "A kávéházi komitácsikra most végre rossz idők következnek, mert a belügyminiszter rendeletét bocsájtott ki a rémhírterjesztés ellen. A rémüldözők, a gyávák, a valótlan hírek kolportálói kénytelenek lesznek szájkosarat hordani, mert ellenkező esetben lesújt reájuk a törvény szigorúsága. Hadseregünk északon és délen győzelmes csatákban szerez becsületet fegyvereinknek. Minden okunk meg van arra, hogy a legjobb reménységgel nézzünk a döntő küzdelmek elé. Ennek dacára akadnak itthon olyanok, akik tájékozatlanságból, vagy éppen nagyképűsködésből vészhireket koholnak és terjesztenek. /.../ Mivel a mai súlyos napokban a hazafias kötelesség azt parancsolja, hogy az állam minden polgára a fegyvereinkbe vetett teljesen jogos bizalommal, lelkesedéssel várja a fejleményeket, a köznyugalom föntartása megköveteli, hogy a legnagyobb eréllyel járjanak el az á'l- hirek gyártóival és terjesztőivel szemben." (Somogyvármegye, 1914. október 6.)

A kávéházi Konrád alakja rögvest megjelent a színpadon, a kabarékban. A korszak legnépszerűbb komikusai, Szőke Szakáll és Huszár Pufi kacagtatták ki a tudálékos, halálbiztos bennfentes információkkal házaló kávéházi Konrádokat. A Budai Színkörben bemutatták és aztán évekig országszerte sikerrel játszották Guthi Soma Kávéházi Konrád című zenés bohózatát. 

konrad_2.jpg

A Nemzeti(vé átkeresztelt Royal) Orfeum hirdetése a kávéházi Konráddal és sok más háborús számmal (pl. "Éljen a háború"). (Az Újság, 1914. szeptember 26.)

"'A kávéházi Konrád' Pesten született és itt forog keserű levében. Ez a fontoskodó, orcátlanul hangos, majd émelygősen titkolódzó figura, aki szegény, nem létező vezérőrnagyokat tesz felelőssé hireiért és értesüléseiért. Ez a rosszszagu, teliszáju, értéktelen, pesti dudva tavaly ilyenkor a versenylovakkal beszélt az idén Höferrel." Ezt a Magyarország 1914. október 4-i számában írta maga Krúdy Gyula , aki, miként kollégája a Világban, németajkú szövetségeseink szigorú fegyelmét állítja példaképül a romlott és fecsegő pesti nép elé: "Nagy szerencsénkre szolgált e háborúban, hogy olyan szövetségesünk van, mint a németség. Akitől példát, rendet, nyugodtságot és önbizalmat tanulhattunk a megpróbáltatások esztendőjében." Krúdy ekkor éppoly lelkesen támogatta a háborút, mint öt évvel később a "proletárdiktatúrát".

A fenti idézetben szereplő Höfer altábornagy az igazi Conrad, a vezérkari főnök helyettese volt, ő adta ki a hvatalos jelentéseket a hadi helyzetről. A kolozsvári Ellenzék (1916. március 3.) vele igazolta hűségét és fegyelmét a kávéházi Konrádokkal szemben: "Mikor a háború megindult és láttuk azt a nagy izgatottságot, amely az embereket elfogta, kijelentettük lapunkban, hogy mivel nagyon komoly idók fognak nemzetünkre következni, hazafiúi kötelességünknek fogjuk tartani hivatásunkhoz képest buzdítani, lelkesíteni mindenkit, hogy a haza iránt tegye meg kötelességét, de hozzá tettük, hogy azért őrizkedni fogunk, a mennyire csak tehetjük, szenzációs hírekkel a kedélyek úgyis lobbanó hangulatát tüzelni. Szavunkat meg is tartottuk. A kávéházi Konrádoktól ki is kaptunk e miatt több ízben. Gúnyolódó megjegyzések hangzottak el a kávéházi márványasztalok mellett: Az 'Ellenzéknek nincsen semmi újabb hire'./.../  Hírlapírói kötelsségünknek tartjuk kijelenteni, hogy budapesti tudósítónk szó szerint sürgönyözte meg nekünk Höfer jelentéseit és ahhoz egyetlen szót hozzá nem tett, vagy el nem vett. Ha más lapok többet tudnak Höfernél, az az ő dolguk. Mi sohasem utaztunk a fillérekre, hanem csak a haza és a közönség érdekét tartottuk szem előtt." 

konrad_3.jpg

Franz Höfer altábornagy, a hivatalos hadi tájékoztató. (A világháború krónikája.)

A Pesti Hírlap publicistája (1914. október 11.) megvédte a kávéházi Konrádokat: "Itt vannak például ezek a viccelődések a 'Kávéházi Konrádok'-ról! Nap-nap után olvasom a felsöbbséges lecsepüléseket, melyekkel egy-egy humoristánk a kávéház stratégáit kipellengérezi. A lelkes, tisztességes, derék, aggódó nyárspolgárból, akinek a fia, a sógora, a veje, az öcscse ott küzd a csatatéren, de aki maga már a fehéredő haja miatt nem mehet, közmulatságot csinálnak amiatt, mert a térképet tanulmányozza, mert barátaival a háborúról vitatkozik, mert a maga józan esze szerint a hadállásokat, a mozdulatokat, a hadvezetőség terveit magyarázgatni próbálja. Mi ebben a nevetséges, crocquista urak? Először: egyáltalában nincs eldöntve, hogy ez a békés filiszíer, aki humorizálás helyett minden szabad idejét azzal tölti, hogy buzgón, becsületesen, a naivitásig menő szorgalommal végigtarol minden újságot, mert nem volna egy nyugodt perce, nem tudna aludni éjszaka, ha a legjelentéktelenebb momentumokról is nem informálódnék, mondom, egyáltalában nincs eldöntve, hogy ez a filiszter a hadállásokhoz, mozdulatokhoz és tervekhez is nem ért-e jobban, mint önök, akik oly fölényesen mulatnak rajta." A szociáldemokrata (később prominens kommunista) Varga Jenő is a kávéháziak pártját fogta a Huszadik Században (1915/1.): "Azt hiszem, hogy csak a hivatásos katonatisztek exkluziv kasztszelleme szólal meg a kávéházi Konrád jelszóban, amely minden civilembertől, aki nem töltötte egész életét kaszárnyában, megtagadja a képességet arra, hogy katonai dolgokban önálló és megalapozott véleményt alkosson magának."

A lapok állandó témája volt, hogy megcsendesednek a nagypofájú kávéházi Konrádok, amikor utóléri őket a behívó: "A huszonnégy-harminchat éves kávéházi B. alosztályú népfölkelők egy szép reggelen csak meglepődve olvasták, hogy az életben még egyszer rászorulnak a gőzfürdő áldásos intézményére, s még egyszer oda kell állani a komoly sorozóbizottság elé. Pedig de volt a kényelmes karosszékekben, jól fűtött szobában siránkozni a szerencsétlenségen, hogy a nagy színjáték náluk nélkül fog befejeződni. A félbarna kapuciner mellett a kávéházi konrádokból egyszerre csöndes legények lettek. Még tanácsokkal sem kívánnak szolgálni a hadvezetőségnek." (Kecsekméti Lapok, 1914. november 6.)

konrad_4.jpg

konrad_5.jpg

Borsszem Jankó, 1916. március 12.

 No, de miért is kell egyre több katona? A Világháború Képes Krónikája (1916. február 13.) című hetilap, melynek humor rovatában állandó szereplők a kávéházi Konrádok, jól kinevettetik a pesszimista Konrádját, aki a behívók szaporodását rosszra magyarázza: "A kávéházi Konrádok vitáznak. Baj van, nagy baj, aggodalmaskodik egy ismert hullakeselyű. Ugyan dehogy, hiszen az egész vonalon győzünk. De mégis miből gondolja“? Hát abból, hogy mindig soroznak. Mindig marsokat visznek el. Csak nem képzelik, hogy potyára rángatják be ezt a sok embert? Ugyan, ugyan, feleli valaki mosolyogva, hát még azt sem tudja, hogy akkor szokták szaporítani a személyzetet, amikor jól megy a bolt?"   

Ahogy szaporodtak a háborús évek, a hátországban egyre drámaibbak lettek az életviszonyok, és egyre üresebbek a kávéházak. "A kávéház, mintha haldokolni készült volna. Nem voltak már Konrádok, sem menekülők, sem énekesek, sőt még pincérek is alig." (Pécsi Napló, 1916. december 17.) "A pompás új figurák egyszerre csak eltűntek. Az örökjós, a rémhírnök, a beavatott, a pesszimista, az optimista, a kávéházi Konrád, a klub-Hindenburg, a söröző Kasszandra ma már csak emléke egy özönvíz előtti kornak, holott az özönvíz még javában tart és Noé galambjai nem látszanak az ágyúfüsttől." (Új idők, 1916. április 30.)

konrad_6.jpg

Hirdetés: Kávéházi Konrádot a frontra! (Pesti Hírlap, 1915. július 1.)

 A Molnárok Lapja (1915. augusztus 28.) szerint nem csak a hadügyi Konrádokat kellene bebörtönözni: "Az ilyen alaptalan rémhirek terjesztőivel kurtán kellene elbánni: azokat épp úgy fülön kellene csípni és a hűvösre küldeni, mint ahogy azt megtették a háborús rémhirek kitalálóival, a 'Kávéházi Konrád' urakkal. Mi egyformán súlyos hazafiatlan cselekedetet látunk abban, ha valaki hősiesen küzdő csapataink egy nem létező vereségéről terjeszt dajkameséket, avagy alapos és megbízható adatok hijján gabonatermésünknek az aratás alatt szenvedett katasztrófájáról regél. Senkinek, még a földmivelésügyi miniszternek sem állhatnak rendelkezésére olyan, az egész országra kiterjedő adatok, amelyek egy ilyen hozamcsökkenést indokoltnak feltüntethetnének. Ha mindjárt a gabonakinálat csökkent is mostanában, ez csak helyi vagy spekulativ okokra vezethető vissza, semmiesetre sem a terméshozam ilyen óriási csökkenésére. Ismételjük tehát, hogy alaptalan rémhírekről van szó, amelyeknek felülni avagy ezek miatt nyugtalankodni igazán nem érdemes." Aztán az év végére csak be kellett vallani: "Mikor nyakunkba szakadt a nagy istencsapás, hogy az ellen, mint a sáskaraj csapott le reánk..., abban az esztendőben a mi édes termőföldünk is szűkmarkú volt velünk szemben, olyan keveset termett, hogy emberemlékezet óta olyan kevés gabonánk nem volt." (Kecskeméti Újság, 1915. december 31.)

1918 nyarán a francia fronton a német csapatok visszavonultak. "A németek visszavonták frontjukat Soissons és Reims között és a kávéházi Konrádok szabadon kommentálhatják az eseményt. Az emberiségnek túlzásokra hajló része hajlandó némi sikereket engedélyezni a franciák részére és azt hiszi, hogy az eddigi német sikerek előnyeit az amerikai csapatok számbeli egyensúlya kiegyenlítette. Nagy tévedés lenne a született pesszimistáknak ezt az okoskodását. készpénznek venni. A német hadvezetésnek nyíltan bevallott és minden újabb haditényével fényesen dokumentált célja: az ellenség tartalékainak felőrlése./.../ Bizonyos, hogy ha Hindenburg ma szükségét érzi mélyen előretolt vonalának tervszerű visszavételét /sic!/, ezzel olyan újabb sikert készit elő, amely eredményeivel meg fogja lepni a hadviselés terén hozzá képest dilettáns francia és angol vezérkart." (8 órai újság, 1918. július 31.) A kormánypárti bulvárlap idézett vezércikkének megjelenése után pár nappal Foch tábornok seregei Amiens-nél döntő csapást mértek a németekre, és a nyugati front összeomlott.

konrad_7.jpg

A világháború története (Tolnai) 4. kötet 97.o.

Ezután egy ideig nem esett szó a kávéházi Konrádokról. Sem a forradalmak, sem a megtorlás idején. A húszas évek derekán kezdtek újra konrádozni a lapok. "Rajával nőttek a világháború alatt a kávéházi konrádok, akik fölényes kritikával mondták el bámuló hallgatóiknak, hogyan kellett volna hötzendorfi Konrádnak jobban csinálni az oroszok elleni operációt. Most meg pénzügyi konrádok teremnek szemeink előtt tucatjával, akik öblös szájjal mondják el, hogyan kellett volna a koronát jobban megvédeni. Mig a kávéházakban fecsegtek csak a finánc- konrádok, nem volt olyan bosszantó a helyzet. Sajnos, most már a parlamentben is találkozunk velük, akik hordóról kiabálják el a maguk pénzügyi filippikáit." (Új Barázda, 1924. március 12.

A koronát rosszabbul sem tudták megvédeni. A Monarchia koronájából primitív, könnyen hamisítható felülbélyegzéssel csináltak magyar koronát, ráadásul az utódállamok közül utolsóként  hajtották végre a fellülbélyegzést. A Magyarországon maradt tömérdek monarchiás korona tovább duzzasztotta a hipernflációt. A sokat gyalázott Népszövetség kölcsönével sikerült az elértéktelenedett korona helyett a pengőt bevezetni 1927-ben. 

A húszas évek nagy antiszemita hullámában a kávéházi Konrádok is kezdtek elzsidósodni. Bajcsy-Zsilinszky Endre fajvédő lapjában, a Szózatban (1924. szeptember 20.) így pirongatnak meg egy "kis tintahébert": "Most legutóbb az egyik miskolci, újságnak nevezett zsidó sajtótermék került a kezünkbe, mely Ludendorff tábornok hírnevét akarja megtépázni és szűklátókörű de még kisebb számú olvasóival elhitetni, hogy a német faj egyik legkiválóbb katona zsenije csak amolyan talmi hadfi, mint amilyen kávéházi konrád ezrével lapulta ki Budapesten a világháborút. A miskolci kis faji csahos 'A részeg kadét' címmel verejtékezett ki valami fölényesen szellemeskedni vágyó cikkecskét." 

konrad_8.jpg

Borsszem Jankó, 1931. április 26.

 1939 augusztusában tárgyalta a Felsőház azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a kormány a vészterhes nemzetközi helyzetben szükségesnek tartott elfogadtatni. Apponyi Károly gróf így érvelt a javaslatok mellett: "A kormány e törvényjavaslat által kijelölt utón megtalálta az erélyt, hogy a hazafiatlan, sőt hazaáruló törekvéseknek útját állja. Nézetem szerint egyrészt a rémhíreknek felelőtlen terjesztése, másrészt az ország belsejében nyugtalanságot kelteni akalmas beszédek, törekvések és cselekvések, semmivel sem kisebb mértékben viselik magukon a hazaflatlanságnak és a hazaárulásnak jellegét, mint a sibolás. /.../ Akik a kormány iránt fennálló bizalmat csökkenteni és az ország népében nyugtalanságot terjeszteni iparkodnak, akik egyes néprétegek elégedetlenségét mesterségesen előidézik és szitják, a népámitók, akik hazug ígéretekkel félrevezetik a népet, az idegen eszmék propagálói, akik hazaszeretetei színlelnek, de önző céljaikat szolgálják, a defetisták, a miszmacherek, a fontoskodó kávéházi Konrádok, a felforgató elemek és azoknak csatlósai, a magyar ifjúság körében zavartkelteni akarók, a rejtett izgatók és lázitók, akik a fennálló társadalmi rendet erőszakos módon megváltoztatni iparkodnak, mindezeket csak egyetlen szóval óhajtom elintézni: hazaárulók! /.../ Én, aki a jelenlegi kormánnyal szemben teljes bizalommal viseltetem és őszintén kivánom, hogy a kormány a helyzetnek teljesen ura maradjon és teljesen önállóan és befolyásmentesen intézhesse külpolitikánkat és hozhassa meg az ezzel járó igen nehéz elhatározásait, okvetlenül szükségesnek tartom, hogy a belföldi béke és nyugalom helyreállítását célzó minden intézkedés azonnal és nyomatékosan életbelépjen." (Újság, 1938. augusztus 18.)

konrad_9.jpg

Az első revíziós lépés volt az 1934-es genfi megállapodás, amelynek eredményeként a Saar-vidék népszavazás útján visszatért Németországhoz. (Borsszem Jankó, 1934. december 21.)

"A kávéházi Konrádok, akik hol őszre, hol tavaszra lankadatlanul bejósolják a háborút, abba a gyakori hibába esnek, hogy hisznek a történelem ismétlődésében." Ezt 1939. augusztus 20-án, a világháború kitörése előtt tizenegy nappal írták a Brassói Lapokban.  "Nálunk a közönség nagyon hajlamos a tömeghisztériára és nem segít ezen a tömeghisztérián semmiféle bróm, ez a közönség a legkisebb zavart jelentő külpolitikai hírt felhasználja arra, hogy azonnal háborút szimatoljon, A Kávéházi Konrádok valószínűleg azonnal üzembe lépnek és hadvezérebbek lesznek a hadvezéreknél is. Pedig a pánikot mindig a pánik maga idézi elő és ha egész város rohanja meg az üzleteket, természetes, hogy nehézségek állanak elő a közönség kiszolgálásában." Ezt a Magyar Élet írta 1939. augusztus 25-én, hat nappal a világháború kitörése előtt.

konrad_10.jpg

Ezt a karikatúrát az Új Magyarság közölte 1939. augusztus 31-én, egy nappal a világháború kitörése előtt.

"A zsidó kávéházi Konrádok megint térképjelző zászlóikkal ülnek az asztalnál. Ahelyett, hogy zászló alatt elvonulnának Ugandába!" Ezt a Magyarság írta 1939. szeptember elsején, a világháború kitörésének napján.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://arcanum.blog.hu/api/trackback/id/tr4815583036

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.