Ha fejest ugrunk az ADT adatbázisába, nem könnyű kikecmeregni onnan, mert mindig valami izgalmas, vagy éppen vicces tartalmat találunk. Nézzük meg például, mi minden történt a mai napon, néhány elmúlt február 19-én!
1960: a fekete harisnya „divathóbort” lett
Az Esti Hírlap 1960. február 19-i számában mai szemmel őszintén kacagtató sorokat olvashatunk. Egy előző számban az egyik olvasói levél a fekete pamutharisnyát kritizálta, amelyre válaszolva egy bátor diáklány (persze ha valóban diáklány volt) tollat ragadott, és kikérte magának a divathoz való ilyen begyepesedett hozzáállást. Megvédte a fekete harisnya becsületét, annak létjogosultságát praktikuma és olcsósága miatt is vehemensen védte. Alább olvashatjuk a teljes levelet, amelynek hírértéke ma már csak szórakoztatási faktorként értelmezhető.
„Kedves Esti Hírlap, levelet közöltek, melynek írója bírálta a nők fekete pamutharisnya viseletét. Engedjék meg, hogy a kérdéshez hozzászóljak. Tizennyolc éves diáklány vagyok, és nagyon szívesen hordom a fekete pamut harisnyáit. Nem tudom, hogy a levélíró miért lázadozik ellene? Az idősebb generáció szívesen szidja a fiatalok divathóbortját, értelmetlennek, céltalannak nevezi. A fekete pamutharisnya azonban nemcsak „divathóbort", hanem nagyon is hasznos viselet. Egyrészt meleg, másrészt olcsó. És ez sem utolsó szempont. Emellett nem szalad le rajta a szem és hideg időben a nők végre kibújhatnak hosszú nadrágjukból, amelyben valóban „nőietlenek” — bár ez ellen ma már senki sem emel szót. Remélem, hogy a fekete pamutharisnya „okos” divathóbortja sokáig megmarad. Tisztelettel: Egy érettségiző diáklány”
1980: az alkohol ölt, meghalt Bon Scott
Az AC/DC éppen egy nagylemez felvételén dolgozott Londonban, amikor frontemberük, Bon Scott hirtelen meghalt. A halál okaként alkoholmérgezést állapítottak meg, bár pontosan azóta sem lehet tudni, valójában mi oltotta ki az énekes életét. A banda sikeréhez a tragikus halál is bizonyára hozzájárult, ugyanis az ekkoriban készült Back in Black című nagylemez minden idők legnagyobb példányszámban eladott hard rock albuma lett, és a második legnagyobb példányszámban értékesített nagylemez a világon, eddig több mint 42 millió példányt adtak el belőle.
Bon Scott halálának okaként a halottkém balesetet jelölt meg, amelyet akut alkoholmérgezés okozott. Bon gyomrában félüvegnyi whiskey volt, álmában pedig hányt, ami fulladáshoz vezetett. A Képes Újság 1980. március 22-i számában részletes beszámolót olvashatunk a tragikus történetről.
„Újabb áldozata van a rockzenének. A 34 éves Bon Scott, az új hullám egyik népszerű együttesének — az AC/DC-nek — tagja, alkoholmérgezésben elhunyt. Február 18-án késő estig próbálták Londonban, egy lemezstúdióban új nagylemezük dalait. A sikeres próba után nagy ünnepséget rendeztek, ahol Bon alaposan felöntött a garatra. Barátja és kollegája, Alastair Kinnear hazavitte kocsiján, de miután látta, hogy mellette Bon az ülésen mélyen alszik, otthagyta az autóban, és felment lefeküdni lakására. Alastair másnap délben, amikor lement a kocsijához, ugyanabban a pózban találta muzsikustársát, mint ahogy éjszaka hagyta. A legközelebbi kórházban már csak a rocksztár halálát tudták megállapítani. A halál oka: alkoholmérgezés. A sajnálatos eset ismét figyelmeztető az első számú közellenség — az alkohol ellen, amely válogatás nélkül szedi áldozatait, már a rock világában is.”
2008: Fidel Castro lemondott
Fidel Castro elmozdíthatatlan vezetőnek tűnt, tartotta pozícióját minden áron, a jóslatok szerint haláláig maradt volna az államtanács elnöke Kubában. Az ország történelme azonban máshogy alakult: Fidel Castro a testvére javára ugyan, de február 19-én mégis lemondott addig betöltött pozíciójáról. Kuba nem maradt Castro nélkül, de Fidel hátralépett, nyolc évvel később pedig meg is halt. Lemondását maga jelentette be egy internetes újságban, amelyről a Kisalföld 2008. február 21-i lapszáma az alábbiakban számolt be.
„Fidel Castro lemond a kubai államtanács elnöki (államfői) tisztségéről - jelentette be kedden a kommunista párt hivatalos szócsövének számító Granma című újság internetes kiadásában maga Castro. Castro közel fél évszázadon át irányította a karib-tengeri szigetországot, azóta, hogy 1959-ben fegyveres forradalom élén megragadta a hatalmat. …Castro betegsége miatt már korábban ideiglenesen átruházta hatalmát öccsére, Raúlra, aki az előzetes várakozások szerint végérvényesen átveszi az ország vezetését.”
A karibi vezető számos rekordot is felállított „uralkodása” alatt, amelyet a Kisalföld ugyanezen száma így foglalt össze:
„A leghosszabb beszéd: Castro nevéhez fűződik az ENSZ-ben valaha tartott leghosszabb beszéd, amelyet a Guinness-rekordok könyvébe is feljegyeztek. Négy órán és 29 percen át szónokolt 1960. szeptember 29-én a világszervezetben. Hazájában elhangzott leghosszabb beszéde 7 óra és 10 perc volt, amelyet 1986-ban a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusán mondott Havannában.
Merényletek: Castro saját állítása szerint 634 gyilkossági kísérletet vészelt át.
Kilenc amerikai elnököt élt túl: Eisenhowertől Clintonig.
Család: Castrónak legalább nyolc gyereke van. Legidősebb fia, a szigetországban csak Fidelito néven emlegetett Fidel Castro Diaz-Balart apja szakasztott mása, a Szovjetunióban tanult atomtudós.”
