Ezen a napon született Kubala László (1927. június 10., Budapest – 2002. május 17., Barcelona) a 20. század egyik kiemelkedő labdarúgója, az FC Barcelona legendája, aki egyedülálló módon három ország (Csehszlovákia, Magyarország, Spanyolország) válogatottjában is játszott. Budapesten született, szülei szlovák és lengyel gyökerekkel rendelkeztek.
Édesapja, Kubala Kurjas Pál kőművessegéd, édesanyja, Stecz Anna gyári munkás volt. Szegény körülmények között nőtt fel Kőbányán, ami korán megtanította a szolidaritás fontosságára. Magát „világpolgárnak” tartotta, magyar, csehszlovák és spanyol állampolgársággal is rendelkezett. 1947-ben feleségül vette Anna Viola Daučíkovát, edzője nővérét, akivel 50 évig élt együtt. Egy fiuk született, Carlos Kubala. Az Arcanum Adatbázisban nevére 7764 találat van.
Egy 2011-ben megjelent kötet minden idők 50 legjobb magyar futballistája közé választotta. Ez is fellelhető az Arcanum oldalain, ebből idézünk most: „A Józsefváros macskakövein felnövő Kubala László sihederként már a Simor utcai pálya közönségét kápráztatta el játékával. Aztán következett a váltások kora, a Ganzból 1945 elején a Fradiba, a Fradiból másfél év után Pozsonyba tette át székhelyét. Dédelgetett sztár volt ott is, Schubert Gyulával félelmetes összekötőpárost alkotott, ráadásul a klubvezetőt, Leopold Daucík húgát vette feleségül, ám a szíve (no meg Illovszky Rudolf) hazahívta. 1948 tavaszán már a Vasasban szerepelt. Bajnokságot azonban ott sem nyert, egy ponttal a Csepel mögé szorultak. Mindig is Nyugatra vágyott, így a fordulat éve csak megerősítette abban, hogy szerencsét próbáljon.
Csaknem két évig sodródott, a Torino légikatasztrófája után a Pro Patria szerződtette, de a FIFA eltiltása miatt csak bemutató meccseken vehetett részt. Sógorával, Dancíkkal - akit Barcelonába is magával vitt - az Itáliában tengődő magyar játékosokból létrehozta a Hungáriát, amely az 1950- es vb előtt megleckéztette a tornán később negyedik spanyol csapatot, valamint Madrid város válogatottját! Egy csapásra felfedezték a legnagyobb spanyol klubok, és miután a Barcelona volt a legkitartóbb, Kuksi ott folytatta. Fél évig csak barátságos meccseken tündökölt, ám aztán megkapta az engedélyt, s 1951 nyarán azonnal országos kupát nyert csapatával.
Több nagy korszaka közül is az 1952-es esztendőt emelhetjük ki, amikor öt különböző sorozatban győzött a gránátvöröskékekkel. Még filmet is forgattak az életéről. Czibor neki köszönhette szerződését, ahogy benne volt a keze Kocsis megvételében is. Di Stéfanóval öldöklő küzdelmet folytatott a bajnokságban, hogy aztán igazi barátként ismertesse meg vele a jó magyar borokat.
Remek edző vált belőle, aki 11 éven keresztül volt spanyol szövetségi kapitány, és aki még 60 esztendősen is az élvonalba juttatta a Málagát. Örök kérdés marad: ki volt a jobb, Kocsis vagy Kubala? Ő erősebb felépítésű volt, fantasztikus lövőerővel, Kockánál meg nem volt jobb a levegőben. Ugyanakkor az biztos, hogy Kuksi menedzselte jobban a sorsát.” 11 évesen a Ganz TE-ben kezdett futballozni, ahol már idősebb korosztályokban játszott. 18 évesen, 1945-ben a Ferencvárosba igazolt, ahol 50 bajnoki meccsen 33 gólt szerzett. 1946-ban a katonai szolgálat elől Pozsonyba szökött, ahol az ŠK Slovan Bratislava játékosa lett, és megkapta a csehszlovák állampolgárságot.
Hat meccsen 4 gólt lőtt a csehszlovák válogatottban. 1948-ban visszatért Magyarországra, és a Vasasban játszott, 20 bajnoki mérkőzésen 10 gólt szerezve. 1949-ben a kommunista diktatúra elől Olaszországba szökött, hamis iratokkal és szovjet egyenruhában. Felesége és fia később követték kalandos körülmények között. Olaszországban magyar menekült játékosokból szervezett csapattal (Hungária FC) játszott felkészülési meccseket, legyőzve a Real Madridot (4:2), a spanyol válogatottat és az Espanyolt. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) kérésére a FIFA 2,5 évre eltiltotta, de Franco tábornok közbenjárására a büntetést mérsékelték.
„A Barcelona történetének legjobb futballistája, akinek barcelonai ragyogását még Johan Cruyff sem tudta soha, egy fél pillanatra sem elhomályosítani. Vélhetően, ha egy kvízjátékban szerepelne e mondat, már sem kellene többet lamentálni, mindenki tudná, Kubala Lászlóról van szó. Arról a futballistáról, aki az Aranycsapat tagjainak kortársa, a háború után az első honfitársunk volt, aki az Európaválogatottba is meghívást kapott, mégis, bár temérdek barátainak, még több távoli tisztelőinek száma, soha nem kapta meg Magyarországon a neki járó méltatást. Pedig akik látták játszani, akik közelről ismerik, akár eskü alatt is vallják: Kubala neve kihagyhatatlan a magyar futball legjobbjainak strigulázásakor.
Egy olyan futballista soroltatik a képzeletbeli „minden idők három tizenegyébe”, aki összesen három idényben játszott magyar f első ligás csapatban.” – írta a Vasárnapi Nógrád Megyei Hírlap 2009-ben az ismert sportújságíró és számos könyv szerzője, Dénes Tamás tollából. 1950. június 15-én igazolt az FC Barcelonához, ahol 11 év alatt legendává vált. 329 mérkőzésen 256 gólt szerzett, köztük 16 mesterhármast, egy mesternégyest, -ötöst és -hetest.
Négy bajnoki cím (1952, 1953, 1959, 1960), öt Spanyol Kupa (1951, 1952, 1953, 1957, 1959), két Vásárvárosok Kupája (1958, 1960), valamint a Latin Kupa és a Copa Eva Duarte megnyerése fűződik a nevéhez. Az 1951–52-es szezonban öt trófeát nyert a csapattal („Ötkupás Barça”). Játéka miatt a Camp Nou stadiont bővíteni kellett, mert a szurkolók száma megduplázódott. 1957-re elkészült a 90 ezres aréna, részben az ő népszerűsége miatt. Gyors, ügyes cselezés, pontos szabadrúgások és erőteljes befejezések jellemezték.
Híres „Kubalismo” tizenegyesrúgási stílusa volt, mindig az utolsó pillanatig kivárt. 1952-ben tuberkulózist diagnosztizáltak nála, de csodával határos módon felépült, és folytatta karrierjét. A 2010. január 28-án megjelent számában a Heti Válasz a fiát szólaltatta meg, aki arról is mesélt a hosszas interjúban, ami szintén fellelhető az Arcanumban, hogy az apja, akitől akkor új erőre kapott az FC Barcelona, miért nem lett végül nemzeti hős: „Itt egy kupa, ott egy érem, díjak, oklevelek, fotók mindenütt. Már csak azért is érdemes lenne nyitni egy múzeumot, mert nem térünk el az ereklyéktől.
Pedig ez csak a munkahelyem, képzelhetik, mi van otthon - tart rögtönzött „tárlatvezetést” ifjabb Kubala László, aki barcelonai irodájában lát vendégül minket. - Amikor az egyik barcelonai moziban megtudták, hogy apám is a nézőtéren ül, megállították a filmet. Köré gyűltek, senkit sem érdekelt már, mi megy a vásznon. Máskor a katalán tengerpartról tartottunk hazafelé, s miután felismerték, annyian körül állták a kocsinkat, hogy képtelenség volt tovább haladni. Végül nyolc-tíz cimbora menekített ki minket, felemelték az autót a vállukra és kivitték a tömegből. Étteremben a papa két fogás között rendszerint kiosztott több tucat autogramot a vállát tapogató szurkolóknak. Házigazdánk az anyanyelvén, spanyolul beszél, szavait egy barcelonai jó barát, Kaszás László tolmácsolja.
Ifjabb Kubala Magyarországot is csak a rendszerváltás után ismerte meg. Hatvanévesen egy hulladék-újrahasznosítással foglalkozó sikeres spanyol cég ügyvezető igazgatója, magánemberként boldog férj, apa és nagyapa. Ám a legtöbben nem rá kíváncsiak, hanem a „nagy” Kubala Lászlóra, a 2002-ben, 75 évesen elhunyt édesapjára, a futball-legendára, aki az FC Barcelona 1999-es centenáriuma óta hivatalosan is a katalán labdarúgóklub történetének legjobb játékosa. A szurkolói szavazáson maga mögé utasította Diego Maradonát, Johan Cruijffot és Hriszto Sztoicskovot is.
A sportújságírók a XX. század második legjobb spanyol futballistájának is megválasztották, csak Alfredo di Stéfano előzte meg. 2009 szeptembere óta a Nou Camp stadion lábánál életnagyságú szobor őrzi az emlékét Barcelonában.- Apámat szerették a legjobban a külföldiek közül. Nemcsak Spanyolországban ismerték el, hanem az egész világon - mondja a fia.
A spanyolok egy szinten emlegetik Puskás Ferenccel, a magyarok többsége viszont azt sem tudja, ki volt Kubala László.” 1961-ben a Barcelona városi riválisához, az Espanyolhoz igazolt játékos-edzőként, ahol 29 meccsen 7 gólt szerzett. Rövid ideig játszott Zürichben és Kanadában (Falcons, Toronto City). 1969–1980 között 11 évig irányította, ami a leghosszabb időszak a spanyol válogatott történetében (68 meccs, Vicente del Bosque-val holtversenyben).
Edzőként dolgozott a Barcelonánál (két periódusban), az Espanyolnál, Córdobánál, Málagánál, Murciánál, Elchénél, Paraguay válogatottjánál, valamint szaúd-arábiai és svájci csapatoknál. Legnagyobb sikere az 1992-es barcelonai olimpián a spanyol válogatottal szerzett aranyérem másodedzőként. 1999-ben a World Soccer Magazine a 20. század 100 legjobb labdarúgója közé sorolta. 2000-ben megkapta a spanyol Királyi Érdemrend Nagykeresztjét.
2002-ben a FIFA posztumusz érdemrenddel tüntette ki. 2009-ben a Camp Nou előtt felavatták kétméteres szobrát, Montserrat García Rius alkotását, több mint 20 ezer szurkoló jelenlétében. 2012-ben a Vasas Fáy utcai Sportcentrumában bronz mellszobrot állítottak neki, Kutas László művét. 2007-ben Barcelonában utcát neveztek el róla. 2017-ben Budapest XIII. kerületében parkot neveztek el róla, és emlékkövet állítottak. 2011-ben a Vasas labdarúgó akadémiája felvette a nevét.
1954-ben életrajzi filmet forgattak róla, „Az ászok békére törnek” címmel, amely a hidegháború és a futball kapcsolatát is bemutatta. 2014-ben a „Magyarok a Barcáért” dokumentumfilm főszereplője volt Kocsis Sándor és Czibor Zoltán mellett. 2012 óta rendezik meg a nemzetközi U-16-os utánpótlástornát a nevével. „Először is játékosként a stílusával. Ő volt az első, akinél alapelv volt a labda megtartása, megbecsülése, ami a mai Barca-játék alapja is.
Aztán játékosként az egyéniségével. Cruyff is az egyik elődjét, példaképét látta benne, aki inspirálta. Továbbá játékosként a sikereivel. „Kubala és a Barca játékát látva a katalánok büszkék lettek magukra, elhitték, hogy ők is érnek valamit- fogalmazott Josep Maldonado i Gili volt szenátor, katalán parlamenti képviselő. – Kubala jó eszköz volt a katalánság megéléséhez, akaratán kívül is felébresztette a katalán öntudatot.
„Mindenki rajongott érte, nők, férfiak, gyerekek, idősek. A világ a lába előtt hevert. Imádták.” A legendás klubelnök, Josep Lluís Núnez pedig azt mondta: „Kubala emelte föl a Barcelonát.; Majd edzőként az újításaival. Ő volt az első, aki felismerte, hogy játékosokat sokkal érdemesebb nevelni, mint vásárolni, és megalapította a híres akadémia, a La Masía elődjét, amely alapul szolgált a Cruyff-iskolához is. És Guardiola is szokta emlegetni, hogy Cruyff mellett edzőként Kubala volt rá a legnagyobb hatással, aki az 1992-es barcelonai olimpián az edzője volt.
Az Alzheimer-kórban szenvedő Kubala László2002. május 17-én hunyt el. A Barcelona tiszteletbeli elnöke, Nicolau Casaus így fogalmazott: „Kubala nemcsak a Barcelona első sztárja volt, hanem ő volt a Barcelona. Laszi halálával egy családtagot vesztettünk el, akinek a pótolhatatlansága miatt a Barca már sohasem lesz olyan, mint a múltban. Már csak azért sem, mert ő tette naggyá azt a Barcelonát, amelyet ma annyira tisztel a világ.
Csizmazia Zoltán
