Antal Imre (1935. július 31., Hódmezővásárhely – 2008. április 15., Budapest) Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség, színész, humorista, érdemes művész, a Magyar Televízió örökös tagja volt. Élete és munkássága rendkívül sokoldalú, a magyar kulturális élet egyik meghatározó alakja. Ha felütjük az Arcanum Adatbázist, a nevére több mint félmillió találat van, természetesen nem mindegyik az egykori érdemes művészről szól. Hódmezővásárhelyen született pedagógus szülők gyermekeként (Antal Imre tanító és Faragó Erzsébet óvónő). Szülei orvosnak szánták, de zongoratanárnője tanácsára a zenei pályát választotta. 1947-ben felvették a szegedi konzervatóriumba, ahol 1951-ben végzett.

Népszava Sajtófotók-1993

Ezt követően a család Budapestre költözött, hogy a Nagymező utcai Zenei Gimnáziumban folytathassa tanulmányait. 1954–1959 között a Zeneakadémián tanult Antal István és Hernádi Lajos irányítása alatt, kitüntetéssel diplomázott. Gyermekként gyakran betegeskedett, négyévesen bélhurut miatt külföldre vitték gyógykezelésre. Engedjék meg, hogy elmeséljek Önöknek egy mulatságos, és egyszersmind tanulságos történetet. Egy iparitanuló-kollégium igazgatója felhívott telefonon:

– Kérem, művész úr, segítsen rajtam!
– Ha tudok, szívesen!
– Vidéki gyerekek laknak a kollégiumunkban. Célunk, hogy minél szélesebb körű általános műveltséget adjunk a gyerekeknek, s ebbe természetesen beleértjük a zenei tájékozottságot is. Elvittük a gyerekeket az Operába.
– Nagyszerű!
– Aznap Mozart Varázsfuvoláját adták.
– Külön szerencse! A legjobb szerzővel kezdték.
– Igen, de a gyerekek betegre nevették magukat!
– Miért?
– Tudja, az opera úgy kezdődik, hogy egy izgatott fiatalember bejön a színpadra, és rémülten meséli, hogy egy nagy kígyó elől menekül. S ahelyett, hogy tényleg menekülne, csak énekel-énekel! A gyerekek véleménye az volt, hogy ha igazán fél attól a dögtől, menjen ki, bújjon el, csináljon valamit, de ne énekeljen. Jöjjön, magyarázza el nekik, miért énekelnek az operában! Elgondolkodtam. Ha így nézzük, tényleg rendkívül mulatságos dolog még a legtragikusabb opera is. Mondjuk, azt éneklik: „A gróf a vízbe fúlt, gyerünk, mentsük meg őt!”, de nem mennek, dalolnak. Miért énekelnek? Itt vissza kell kanyarodnom ennek a kis írásnak az elejére. Arra az emlékre, amikor Leningrádban egy asszony sírva hallgatta Chopin keringőjét. Vagyis a zene érzelemkeltő hatására, íme, egy rövid szövegidézet Puccini Bohémélet című operájából:

„Ó, mily hideg e kis kéz!
Hagyja melegítenem!
Sötét az éj, így hasztalan keressük. (Egy kulcsról van szó.)
De nézze! íme, a Holdnak világa
Ragyogva néz le szobánk ablakára.
Engedje hát, kisasszony itten elmesélnem önnek.
Hogy ki vagyok, és miképpen, hogyan telik éltem.”

Legyünk tárgyilagosak, ez bizony nem nevezhető irodalmi remekműnek. Ha ilyen szöveg hangzanék el egy prózai darabban, a közönség fütyülne. De ha énekelnek hozzá!... Kiderül, hogy az a fiatalember, aki ezt énekli, milyen kedves, vidám bohém, és ezen kívül olyan szerelmes.. . Valóban, zenével gyakran többet lehet elmondani, mint szavakkal. A zene elárulja az operafigurák jellemét, lelkiállapotát, indulatait, érzelmeit. Mindannyian láttak már dokumentumfilmet. Szokásos technika egy-egy képet „kimerevíteni” azért, hogy a részleteket minél jobban szemügyre vehessük. Ilyen „kimerevített” pillanatok tulajdonképpen az áriák is, hogy minél jobban megismerhessük a szereplőket. Ezért énekelnek hát az operákban. De hogy a zene miképpen kelt bennünk érzelmeket, azt majd elmesélem talán az 1977-es évkönyvben...” – írta Antal Imre a Nők Évkönyve 1976-os kiadásában.

Az Országos Filharmónia szólistájaként a világ számos pontján fellépett, több nemzetközi zongoraversenyt megnyert, például a Busoni-versenyen (Bolzano) második helyezést ért el, valamint 1966-ban a budapesti Liszt Ferenc-versenyen szintén második lett (az első díjat nem adták ki). Ígéretes zongoraművészi pályafutását egy krónikus ízületi gyulladás szakította meg, amely miatt nem tudta folytatni a hangszeres játékot. Ez a veszteség mélyen érintette, mivel eredetileg ez volt élete legnagyobb álma. Diplomamunkájához szükséges oktatási gyakorlat során az akkor nyolcéves Presser Gábort tanította zongorázni. Televíziós pályafutása véletlenül indult, amikor Békés József, a Magyar Televízió ifjúsági osztályának dramaturgja felfigyelt mesélőkéjére és humorára egy baráti társaságban. Először a Köszöntő című műsorban szerepelt, ahol zongorázott és szöveget is mondott, majd hamarosan műsorvezetőként is bemutatkozott.

Nem izgult a kamera előtt, ami nagy előnyének bizonyult. A Halló fiúk, halló lányok! Volt az első nagy sikere műsorvezetőként. A magyar televíziózás egyik legnépszerűbb műsora (1981–2004, később 2006-ban rövid visszatéréssel az RTL Klubon) a Szeszélyes évszakok volt. Antal Imre emblematikus házigazdája volt, eleinte Kudlik Júliával, majd egyedül vezette. A műsorban számos színész és humorista (pl. Balázs Péter, Bánsági Ildikó, Mikó István) szerepelt, és a nézők körében óriási sikert aratott. Egyéb műsorai : Szilveszteri műsorok, Ki mit tud?, Röpülj páva, Nemzetközi Karmesterversenyek konferansziéjaként is tevékenykedett. Hét nyelven beszélt tökéletesen, amit műsorvezetőként is kamatoztatott, különösen külföldi hírességekkel készített interjúk során.

Kurír-1994

Szerepelt filmekben, paródiákban, és humoros előadásmódja miatt a nézők kedvence lett. 1991-ben megjelent Az Antal én vagyok című nagylemeze, 1999-ben pedig a No limit rap- albumot adta ki az MC Papa és a Handa Banda formációval. 2007-ben a Hamupipőke és más különleges mesék című mese-CD-n olvasott fel. „Azt, hogy Imre műsorvezetőként Nagy Endre-i kvalitásokkal rendelkezett, magam ismegtapasztalhattam. Mindezt Vásárhelyt, ahol az Erzsébet Kórház javára rendezett jótékonysági estet Kovalik Karcsival ő vezette. Természetesen centrális alakításaival Antal Imre dominálta a műsort. Ennek a szép estnek a plakátját levettem a Kultúrház faláról a műsor végeztekor, fotóját itt mellékelem. Többen tanúim Vásárhelyen, hogy amikor engem a műsorról megkérdeztek, mindig azt feleltem, hogy az egész műsor fénypontja Antal Imre összekötő szövege volt. Annyira tetszett, hogy a függöny mögött, az én előadásom kivételével, csak őt figyeltem. Majd táncra perdült Dratsay Ákos és Bea fuvola duettjére, Telemann h-moll szonátájára. Vezényelt is hozzá: Hű, de remek, nagyszerű! Nem tudom az én „Marosszéki táncaimra” táncra perdült-e? Nem hinném. A műsorban előkerültek a közkedvelt tévés, Kovács P. József „madártojásai”.

Az volt az érzésem, hogy Imreaz egész estet végigimprovizálta. Az elbeszélést, mesélést még kisgyerek korában szívta magába Vásárhelyen, amint ez könyvéből is kiderült. Az előadás végén még dalra is fakadt (persze csak playbackről), amiért nagyon szurkolt, hogy összejöjjön.” – írta a Hódmezővásárhelyi Szeremlei Táraság Évkönyvében rá emlékezve Korody-Paku István Krónikus ízületi fájdalmakkal küzdött, trombózist kapott, és rynophyma nevű betegsége miatt orra eldeformálódott, amit speciális műtéttel korrigáltak. Élete végén végbélrákkal diagnosztizálták. 2006-ban az RTL Klubon újra elindult a Szeszélyes évszakok, de öt adás után betegsége miatt visszavonult. Élete utolsó két hónapját a Hospice alapítvány kórházában töltötte. 2008. április 15-én hunytm el, 72 évesen. Az MTV és az RTL Klub emlékműsort sugárzott, mindkét csatorna saját halottjának mtekintette. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, édesanyja hamvaival együtt, végakaratának megfelelően.

„Hosszú betegség után, életének73. évében elhunyt Antal Imre. A magyar televíziózás legendás alakja negyvenhárom éven átszórakoztatta a nézőket. Az Erkel Ferenc-díjas, érdemes művészt kórházi kezelése után két hónapja ápolták a hospice-házban, ahol tegnap érte a halál. A Szeszélyes évszakok emblematikus alakját pályatársai és a nézők milliói gyászolják. Antal Imre halálával lezárult a televíziózás egy nagy korszaka, hiszen aligha volt sikeresebb és hosszabban sugárzott műsorsorozata az MTV-nek, mint a házigazda nevével eggyé vált Szeszélyes évszakok. 1980-tól Antal Imre és a Delta Magazin műsorvezetője, Kudlik Júlia derűt vitt az otthonokba a műsor 2004-es megszűnéséig.

A legendás sorozatot az RTL Klub Szeszélyes címmel „támasztotta fel” 2006-ban, és a nagybeteg Antal Imre újra a képernyőre került. A népszerű televíziós 1935. július 31-én született Hódmezővásárhelyen, szülei pedagógusok voltak, ő orvosnak készült. Mégis a zongoraművészi pályát választotta, a konzervatórium után a család felköltözött Pestre, és Antal Imre a Zeneművészeti Szakiskolán, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Az Országos Filharmónia szólistája lett, hangversenykörútjai alkalmával bejárta a fél világot, számos nemzetközi elismeréssel gazdagodott. Az állandóan vicceket mesélő zongoraművészre a Fiatal Művészek Klubjában figyelt fel Békés József író, a televízió szerkesztője. 1965- ben a Könnyű-e együtt élni veled? című házaspárbaj szerű műsorban állt először kamera elé, aztán rábízták a Köszöntő, majd a Halló fiúk! Halló lányok! című ifjúsági program vezetését.

Képes7-1987

Zenei pályafutása eközben váratlanul kettétört: görcsösödni kezdtek ujjai, 1972-ben megvált az Országos Filharmóniától és az MTV szórakoztató és zenei főosztályán kapott státust. Számtalan népszerű műsor vezetője volt, több tévéjátékban színészként is játszott. A Bors című sorozatban Dániel Ede „tanár urat” alakította, s jellemszínészként kiváló alakítást nyújtott a Szevasz, Vera, a Szemüvegesek, a Circus Maximus című mozifilmekben. Vitrayval közösen vezette a szilveszteri tévéadásokat, az egyiknek Lollobrigida volt a sztárvendége. Az Erkel-díjas (1984) érdemes művésznek (1988) két könyve is megjelent: 1991-ben került a boltokba a Pami című kötet (ezen a néven csak édesanyja szólíthatta), amelyben legérdekesebb élményeit gyűjtötte egybe, 2002-ben újra kiadták, 1998- ban pedig az Antal Imre legjobb viccei című könyvén szórakozhattak az olvasók.” – írta róla halála másnapján a Népszava 2008-ban. Antal Imre élete a zenei tehetség, a televíziós karizma és a személyes tragédiák különleges elegye, amely a magyar kulturális emlékezetben örökre megmarad.

Csizmazia Zoltán

Erich Kästner (1899. február 23. – 1974. július 29.) német író, költő, újságíró és forgatókönyvíró, a 20. század egyik legismertebb német nyelvű szerzője, különösen ifjúsági regényeiről híres. Az Arcanum Adatbázisban összesen 7487 találat van a nevére. Most rá emlékezünk a 126. születésnapja alkalmából. A német irodalom egyik legnagyobb alakja, akinek művei egyszerre szórakoztatnak és elgondolkodtatnak. Gyermekregényei a mai napig népszerűek, mert képesek megszólítani a fiatal olvasókat, miközben felnőtt művei éles kritikát fogalmaznak meg a társadalomról. Pacifista és humanista szemlélete, valamint szellemes stílusa miatt maradandó nyomot hagyott az irodalomban.

Mértékadó-2014/

Drezdában született, egy szerény körülmények között élő családban. Apja nyergesmester, anyja fodrász volt. Gyermekkora és anyjához fűződő szoros kapcsolata erősen befolyásolta műveit. Az első világháború végén besorozták, de a háború véget ért, mielőtt harctéri szolgálatot kellett volna teljesítenie. A katonai drill szigorúsága azonban mély hatást gyakorolt rá, amit később műveiben is kifejezett. Lipcsében tanult germanisztikát, történelmet és filozófiát, majd doktori fokozatot szerzett. Újságíróként és kritikusként kezdte pályafutását. A weimari köztársaság idején Berlinben élt, ahol a kulturális élet aktív szereplője volt. A nácik hatalomra kerülése után könyveit betiltották és elégették, mivel pacifista és humanista nézetei összeegyeztethetetlenek voltak a náci ideológiával. Ő maga Németországban maradt, de csak álnéven publikálhatott. második világháború után Münchenbe költözött, ahol tovább írt, és a PEN Club német tagozatának vezetője lett. Élete végéig aktív maradt irodalmi és közéleti téren.

„De álljunk meg egy pillanatra Erich Kästner hazai népszerűségénél! Az ismerkedés a századnál egy évvel idősebb íróval a harmincas években már egyszer megtörtént. Jelentős szatirikus regénye, az 1931-es Fabian magyarul már 1932-ben olvasható volt. A németországi szilencium Erich Kästnert hallgatásra ítélte Magyarországon is, igaz, hosszabbra, mint Németországban. A „Kástnerdömping” ugyanis csak 1957-ben indult meg. Olyannyira azonban, hogy szerzőnk 1957-es emlékirata, az Amikor én kisfiú voltam magyarul már két év múlva megjelent. Ez az egyidejűség természetesen kivételnek számított, mert az igazán jó” Kästnera harmincas évekbeli Kästner volt. Akivel azonban volt némi probléma is: könyveinek betiltása ellenére Németországban maradt, s ugyanakkor nem pusztult el koncentrációs táborban, mint például Erich Mühsam vagy Carl von Ossietzky. Természetesen ez az „ellentmondás” az 1945. február 7. és 1945. augusztus 2. között keletkezett napló tanúsága szerint – nem csak a magyar kulturális politikát birizgálta, hanem például 1945. június 18-án az amerikai igazoltató tiszteket is. A Notabene egyik igen ismerős jelenete erről a zavarról ad számot. Egy háromtagú bizottság – melynek két tagja pedig német származású volt – képedt el azon, hogy Erich Kästner a Reichstag leégése után Svájcból azon nyomban hazatért Berlinbe, majd 1938-ban Londonban járt, és onnan is hazatért, sőt 1942-ben Svájcból is. Hogy került a háború kellős közepén Svájcba?” – írta róla az Élet és Irodalom 1999-ben.

Kästner legismertebb művei a gyermek- és ifjúsági irodalom területén születtek.

Ezek közül kiemelkednek:

– Emil és a detektívek (1929): Egy fiú kalandjairól szóló történet, amely a gyermekek önállóságát és leleményességét ünnepli.

– Pötyi és Antal (1931): Egy testvérpár történetén keresztül mutatja be a családi összetartás és a gyermeki fantázia erejét.

– A két Lotti (1949): Két ikerlány történetéről szól, akik szüleik újbóli összehozásán dolgoznak. Ez a könyv inspirálta a "Szülőcsapda" című filmeket.

– Május 35. (1931): Fantáziadús, humoros történet egy fiú és nagybátyja kalandjairól egy képzeletbeli világban.

Kästner nemcsak gyermekeknek írt, hanem felnőtteknek szóló regényeket, verseket és esszéket is. Felnőtt művei közül kiemelkedik:

– Fabian (1931): A weimari köztársaság Berlinjének kritikus, szatirikus ábrázolása egy fiatalember történetén keresztül.

Ironikus, szellemes és gyakran társadalomkritikus versei (pl. Gedichte) a korabeli Németország problémáit tükrözik. Kästner számos film forgatókönyvéhez járult hozzá, például a Münchhausen (1943) című német filmhez, amelyet álnéven írt a náci korszakban.

„A Lipcsében töltött első évek a mindennapi túlélés és a nélkülözés jegyében teltek. A háborúban kivérzett és megalázott ország sztrájkoktól, puccskísérletektől, merényletektől hangos. A gazdaságnak pedig még sok évre lesz szüksége, hogy a háború okozta veszteségeket kiheverje. Kästner az általános szegénységben nem igen számíthatott szülei segítségére, így alkalmi munkákból próbálta magát úgy-ahogy eltartani. Mindemellett az egyetem első éveiben lelkesen fordult a tudományos élet felé. Hatalmas energiával vetette bele magát Gotthold Ephraim Lessing munkásságának tanulmányozásába, majd az egyetemes filozófiatörténet rejtelmeibe. Kisebb-nagyobb sikereket is elkönyvelhetett magának ezen a területen, de nem érezte őket oly átütőnek, hogy érdemes lett volna életét a tudománynak szentelnie. Több örömet és elismerést talált az újságíróvilágban. 1922-től folyamatosan szállítja verseit és kisebb elbeszéléseit a Leipziger Tageblattnak, és már 1923-tól szerkesztői állásban dolgozik az újságnál. Több más lappal is megbízásban áll, mint például a Der Drache című szatirikus hetilappal, ahova kabaré verseket és politikai paródiákat szállít, vagy a Beyers für Alle című családi lappal, ahova az újság fiatalabb olvasóinak a 19. század szellemében morális történeteket ír. A liberális beállítottságú Neue Leipziger Zeitungnak pedig 1923-tól rendszeresen ír színházkritikákat, kortársművészetről beszámolókat, útirajzokat, elbeszéléseket és verseket.” – írt a Vigilia című folyóirat 2001-ben.

Erich Kästner

A SZINTETIKUS EMBER

Professzor Вunkе újabban embert gyárt már ;

az árjegyzék szerint még elég sokba kerül,

de hét óráig gyártódik csupán a gyártmány,

s még fix und fertig kész is ezenfelül.

Ilyen előny nem említhető elégszer,

Вunkе professzor ezt tisztán megmagyarázta.

Elég volt pár szó, mondat, hogy jól megértsem : a

bumkei ember megéri, amennyi az ára.

Mindjárt szakállal és kebellel születnek,

ellátva minden kellékkel, nemek szerint.

Túl sok időt pusztít el az ifjú, a gyermek,

mondta a tanár úr. S igaza volt megint.

Ha valaki netán ügyvéd fiút kívánna,

– így szólt? – csak adja fel gyorsan a rendelést,

s ő szállítja, ab gyár a papa irodájába

a kész ügyvédet, ki minden furfanghoz ért.

(részlet) Keresztury Dezső fordítása

Kästner műveit könnyed, szellemes stílus jellemzi, de mindig mély humanista üzenetet közvetítenek. Gyermekregényeiben a gyerekeket komolyan veszi, és tiszteletet tanúsít irántuk. Művei gyakran reflektálnak a kor társadalmi problémáira, például a gazdasági válságra, a nácizmusra vagy a háború következményeire. A háborúellenes nézetek áthatják munkásságát, különösen a nácik által üldözött műveiben. Ifjúsági regényeiben a gyerekek perspektívájából mutatja be a világot, hangsúlyozva önállóságukat és erkölcsi tisztaságukat.

Fontos díjak és elismerések

Hans Christian Andersen-díj (1960): A nemzetközi gyermekirodalom területén kapott elismerés, amely Kästner ifjúsági műveinek jelentőségét méltatta.

Georg Büchner-díj (1957): A német irodalom egyik legrangosabb díja, amelyet irodalmi munkásságáért kapott.

Bambi-díj és más kitüntetések: Kästner számos elismerést kapott Németországban és nemzetközi szinten.

„A háború utáni német társadalomnak azonban van egy nagy, mai napig fel nem dolgozott öröksége: a náci Németországhoz való viszonya. A háború szinte még véget sem ér, s már megkezdődik az önelemzés, ki a bűnös: bűnös-e minden német, vagy csak akik Hitlerre szavaztak, vagy csak Hitler, vagy pedig csak Gavrilo Prinzip? E kérdés értelmezésének egyik nyitánya az otthon maradottak és emigránsok között folyó vita, melynek tárgya, hogy vajon azok, akik 1933 és '45 között Németországban publikáltak, vagy a kulturális életben tevékenykedtek, még ha mint bármiféle politikától távol eső könyv szerzői, vagy akár mint szórakoztató film forgatókönyvírói, nem paktáltak-e le valamilyen módon a hatalommal? Thomas Mann az egyik szószólója annak az emigránsok által képviselt nézetnek, miszerint mindenki, akinek lehetősége lett volna Németországból menekülni, de mégsem tette, a nácizmus bűnrészese. Kästnert mélységesen bántja ez a felfogás. Saját magát a nemzetiszocializmus áldozatának tartja, és nem elég, hogy könyveit elégették, karrierjét tönkretették, és legtermékenyebb éveiben hallgatásra kárhoztatták, még bűnösnek is kikiáltották. Az 1945 augusztusában Németországban élő költők Thomas Mannt felkérik, hogy térjen haza. Mire ő így válaszol: „Be kell vallanom, hogy félek a német romoktól, és hogy nehéz lenne a megértés azok között, akik ezt a »boszorkányszombatot« kívülről élték végig, és köztetek, akik együtt táncoltatok." – idézve újra a Vigiliát.

Kästnert mélységesen felháborítja a C. G. Jung által megfogalmazott kollektív bűnösség elve, mely a pszichológus szerint a német nép lelkiismeretét kellene terhelnie. Nevetségesnek tartja a nagyhatalmak magabiztos önbíráskodását, hiszen – mint írja – „Ki paktált le Hitlerrel? Ki kötötte meg a konkordátumokat? Ki írta alá a kereskedelmi megállapodásokat? Ki küldte a diplomatáit a berlini fogadásokra, atlétáit az olimpiára? Nem mi, párizsi uraim!" Cikkeiben és beszédeiben újra és újra visszatér a kérdéshez: hogyan lehetne „a bűnös nép" kutyaszorítójából kikerülni, mi lehetne az alapja az újrakezdésnek? Kästner mint igaz moralista, úgy értékeli, hogy a nácizmus sikerének kulcsa a német jellem megrontásában van. A fasizmus szerinte csakis azért tudta a tömegek bizalmát megnyerni, mert okos pszichológiával kihasználta azt a pillanatot, amikor az emberek hite megingott a régi értékekben. Elbizonytalanodva és jövőképüket elveszítve ítélőképességük megromlott, és már nem tudtak dönteni jó és rossz között. Mindaddig, amíg nem sikerül visszatalálni a régi értékekhez, a nép manipulálható marad, és nem fog tudni nemet mondani egy esetleges jövőbeli diktatúrára sem. Az egyetlen kiút Kästner szerint, ha sikerülne a múlt erényeihez és értékeihez visszatalálni.” – elemzi a Kästner életútját a már említett folyóirat.

Kästner azon kevés szerzők egyike volt, akik jelen voltak saját könyveik 1933-as náci könyvégetésénél. Ez mélyen megrázta, de nem emigrált, mert úgy érezte, Németországban kell maradnia, hogy tanúja legyen az eseményeknek. Élete második felében Münchenben élt, és a bajor kultúra is hatással volt rá. Soha nem nősült meg, de élete végéig szoros kapcsolatot ápolt anyjával, és egy fia született élettársától, Luiselotte Enderlétől.

Kästner művei időtlen klasszikusok, amelyeket generációk olvasnak világszerte. Regényeit számos nyelvre lefordították, és több művéből készült filmadaptáció. Drezdában működik az Erich Kästner Múzeum, amely életét és munkásságát mutatja be. Kästner pacifista és humanista üzenetei ma is aktuálisak, különösen az empátia, az igazságosság és a közösség fontosságának hangsúlyozása miatt.

Ezenkívül még számos elemzés és irodalmi munkásság emlékezik meg a német íróról, aki a világ e vérzivataros évtizedeiben próbálta humánusan, sokszor a gyermekek nyelvén megfogalmazni azt, hogy a világ és az emberiség egy szörnyű katasztrófa szélén áll.

Csizmazia Zoltán

Jennifer Lynn Lopez, ismertebb nevén J.Lo, 1969. július 24-én született New York Bronx városrészében, Puerto Ricó-i származású szülők gyermekeként. Énekesnő, színésznő, táncos, divattervező, producer és üzletasszony, a kortárs popkultúra egyik legbefolyásosabb ikonja. Jennifer Lopez 56 éve, éppen ezen a napon látta meg a napvilágot Bronx, Castle Hill részében. Szülei, Guadalupe Rodríguez és David López Puerto Ricó-i származásúak, így Lopez két nyelven, angolul és spanyolul beszél. Két nővére van, Lynda és Leslie. Már gyerekkorában énekesnő és táncos szeretett volna lenni. 19 évesen beiratkozott egy New York-i tánciskolába, és manhattani klubokban lépett fel. Ha az Arcanum Újságok kutatunk utána, akkor erre a névre összesen 12 373 találat van. Természetesen nem mindegyik a kiváló színésznőre utal.

Bravo-2001

Karrierje táncosként indult, 1991-ben az In Living Color című vígjátéksorozatban „Fly Girl” táncosként szerepelt. Korábban MC Hammer U Can't Touch This (1987) és Janet Jackson That’s the Way Love Goes (1993) videóklipjeiben is táncolt, utóbbihoz kapcsolódó világkörüli turnén is részt vett. Első jelentős szerepét 1995-ben kapta a Pénzvonat (Money Train) című akciófilmben Wesley Snipes mellett, majd 1996-ban a Jack című filmben Robin Williams partnereként. Az igazi áttörést az 1997-es Selena című életrajzi film hozta, amelyben a tragikus sorsú mexikói-amerikai énekesnőt, Selena Quintanillát alakította, és Golden Globe-díjra jelölték. Ezzel a szereppel ő lett az első latin-amerikai színésznő, aki több mint 1 millió dollárt keresett egy filmért. „Nem igaz, hogy Jennifer Lopez (Jack) az első latin-amerikai színésznő, akiből valódi sztár lett. Hiszen ott van Rita Hayworth is, akinek eredeti neve Margarita Cansino volt. De ötven évvel ezelőtt lett volna-e esélye valakinek ilyen névvel a filmvilágban? Aligha. Ezért is vett fel művésznevet. Azóta szerencsére változtak az idők, és lehetővé vált az is, hogy Jennifer Lopez milliós gázsit kapjon Selena című zenés filmjéért: nem bennszülött színésznő még soha nem ért ennyit Hollywoodnak. A befektetés azonban megérte: a Selena nagy siker volt, és az Anaconda is hetekig vezette Amerikában a sikerlistákat. Éljen Lopez!” – írta róla a Cinema magazin 1997-ben.

Az Anaconda című film magyarországi premierje után így írt szintén a Cinema magazin: „Az Amazonas folyondáros, liántek és a városlakók számára felettébb dermesztő vidékén egy csapatnyi dokumentumfilmes hajókázik csendesen, hogy az őserdők mélyén fölleljenek egy legendás indián törzset. Az expedíció útját azonban a különös kígyóvadász, Paul Sarone keresztezi. A hüllőcserkész arcát csúf forradás torzítja el, és hamarost kiderül, tervei is elég torzak: egy tizenhat méter hosszú óriáskígyóra feni a fogát... Sarone azt hazudja gyanútlan megmentőinek, hogy elvezeti őket a törzs otthonába, pedig igazándiból a kígyók birodalmába akar eljutni. cinematográfiai megjegyzések: A rendező kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy Llosa afféle “dzsungelspecialista”: már három filmet készített az őserdőben. A rendező: Luis Llosa (USA). 1987-ben mutatkozott be a Hour of the Assassin című filmmel, ezt követte a Crime Zone (1988) és a Fire in the Amazon (1991). Magyarországon eddig A specialista (1994) című akciómoziját láthattuk.” – ekkor még Jennifer Lopez munkásságát meg sem említette a lap.

Pesti Műsor-2000

Több mint 30 mozifilmben szerepelt, köztük romantikus vígjátékokban (Hölgyválasz, Szeretném, ha szeretnél), thrillerekben (Out of Sight George Clooney-val, amelyért dicsérték), akciófilmekben (Anaconda), és drámákban (Selena, A Wall Street pillangói). A Netflixen bemutatott The Mother és Atlas szintén nagy sikert aratott, utóbbi a platform top 10-es listáján szerepel. A díjai pedig: Golden Globe- jelölés a Selena szerepéért, MTV Movie Award-jelölés, és Blockbuster Entertainment Award-jelölés az Anaconda című filmért.

Saját ruhamárkája van a Kohl’s üzletláncban, és a legsikeresebb sztár-parfümkollekciót tudhatja magáénak. Szépségmárkájából adományokat is juttatott a Los Angeles-i tűzvész károsultjainak. Produkciós irodát vezet, és olyan projekteket indított, mint a World of Dance tehetségkutató. Négy házassága volt, köztük Ojani Noával (1997–1998), Cris Judddal (2001–2003), Marc Anthonyval (2004–2014, két közös gyermekük van), és Ben Affleckkel (2022–2024). Kapcsolatai, különösen Affleckkel, nagy médiafigyelmet kaptak. Két ikergyermeke van Marc Anthonyval, Emme és Max (születtek: 2008).

„Az énekesnőnek és jelenlegi férjének, Marc Anthony-nak februárban születtek meg ikrei, Max és Emme, és az In Touch magazin értesülései szerint még egy kisbabát szeretnének az ikerpármellé. „Azt tanácsolták nekik, hogy várjanak hat hónapot a szülés után. Megfogadták az orvosuk javaslatát, viszont most már azon vannak, hogy összehozzanak még egy babát”, nyilatkozta a pár egy barátja, aki szerint Jennifer Lopez szeretne minél hamarabb teherbe esni, mivel számára a világon a legcsodásabb dolog az anyaság. A most harmincnyolc éves Lopez gyorsan jutott a csúcsra, bár ehhez négyéves kora óta építgette az alapokat. Bronxban nőtt fel, apja számítógépes szakember volt, anyja pedig tanárnő. A szigorú katolikus családban Lopez táncos és énekes karrierről álmodott. Miután táncosnőként több varietében fellépett, az első nagy kiugrása az volt, amikor Rosie Perez koreográfus kétezer lányból kiválasztotta, és szerepelhetett az „In Living Colorban", mint a repülő lányok egyike. A tévéműsornak köszönhetően Lopezkezdett ismertté válni Hollywoodban.

Káprázatos arca, érzéki hangja és buja alakja vonzóbbá tette egy másik műfaj alkotói számára. Felfigyeltek rá a stúdiók, és gyorsan követték egymást a filmszerepek. A nagy kiugrást az jelentette, amikor 1995-ben Gregory Nava kulcsfontosságú szerepet adott neki a „Mi Familiá"- ban, ahol egy fiatal nőtt játszott. Jennifermaga volt a báj, az erő, és sugárzott belőle a természetes szexualitás. Felfigyeltek rá a stúdiók, és egymást követték a filmszerepek. Igazi nagy játékra akkor nyílt lehetősége, amikor Gregory Nava neki adta Selena szerepét a Warner Bros filmjében, mely a meggyilkolt tejano énekesnőt meséli el. Lopezlett az első olyan latin színésznő, aki több mint egymillió dollárt keresett egy filmmel. Ezután Lopez hangját halhattuk a Hangyák c. rajzfilmben, majd a L'Oreal arca lett.” – írta róla az Udvarhelyi Napló 2008-ban Lopez úttörő szerepet játszott a latin-amerikai előadók hollywoodi és zenei érvényesülésében, megtörve a sztereotípiákat.

Cinema Magazin-2001

Divatikonként és a latin pop mozgalom egyik vezéralakjaként ismert. 2011-ben a People magazin a világ legszebb nőjének választotta, 2012-ben a Forbes a legbefolyásosabb hírességnek nevezte. 2020-ban Shakirával közös Super Bowl félidei show-ja ikonikus előadás lett. Filmjei több mint 3 milliárd dollár bevételt hoztak világszerte, vagyona 2025-ben körülbelül 400 millió dollár. 2025. július 20-án lépett fel az MVM Dome-ban a Up All Night – Live in 2025 turné keretében. 2024-ben új lemezt adott ki, és független finanszírozású életrajzi filmet forgatott. A Félidő (Halftime) című dokumentumfilmje a Super Bowl fellépésére és karrierjére fókuszál. „A Vegyél el nem is próbálja elkerülni a Sztárom a párommal való összehasonlítást, a Julia Roberts – Jennifer Lopez párhuzamba állításhoz Coiro pedig még ikonikus Micsoda nő jeleneteket sem átallott bevetni.

Az alkotók kezében talán csak egy adu ász volt, amiért megérte volna a jól ismert történet újrafazonírozása: az azóta eltelt 23 évben szintet lépett – sőt tulajdonképpen színre lépett a közösségi média, és annak mindenütt jelenvalósága, ahol már akár egy olyan intim pillanat „kiárusítása" is, mint egy esküvő természetesnek tűnik. Noha egy romkomnak nem feltétlenül tiszte fontos társadalmi kérdésekben irányt mutatni és állást foglalni, a matektanár-apuka felszínes celeblétnek állított görbe tükre mégis fájó gyorsasággal törik szilánkjaira, és marad egyetlen konfliktusnak a közhelyes szerelmi háromszög.” – írta a Vegyél el című filmjéről 2022-ben a Filmvilág. Lopez szigorú edzésprogramot követ (súlyzózás, guggolás, kardió), és bio élelmiszereket fogyaszt, naponta legalább hét pohár vizet iszik. Karrierje elején sok kritikát kapott, például külseje miatt, de kitartásával és munkabírásával elérte sikereit. Ő az egyetlen női művész, aki egyszerre uralta a zenei és filmes toplistákat. Jennifer Lopez sokoldalúsága, kitartása és kulturális hatása miatt a szórakoztatóipar megyik legnagyobb ikonja, aki folyamatosan új kihívásokat keres és inspirálja rajongóit világszerte.

Csizmazia Zoltán

A Nándorfehérvári diadal (1456. július 4–22.) a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye, amely során a magyar seregek, Kapisztrán János és Hunyadi János vezetésével, sikeresen megvédték Nándorfehérvár (ma Belgrád) várát II. Mehmed oszmán szultán ostromló hadseregével szemben.

Honismeret-2006

Az Arcanum Újságokban 3416 találat lelhető fel a magyarság történetének kiemelkedő fontosságú eseményére. A déli harangszóval kapcsolatos tévhitet is eloszlatunk. Nándorfehérvár (ma Belgrád, Szerbia), a Magyar Királyság déli végvára, stratégiai fontosságú erőd volt a Duna és a Száva találkozásánál. Az Oszmán Birodalom 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, és II. Mehmed szultán további terjeszkedést tervezett Európában. Nándorfehérvár kulcsfontosságú volt, mert a törökök számára kaput jelentett a Magyar Királyság és Nyugat-Európa felé. Ebben az időszakban a Magyar Királyság belső viszályoktól szenvedett, V. László király kiskorú volt, a tényleges hatalom Hunyadi János kezében összpontosult.

Az esemény legfontosabb szereplői:

Hunyadi János: A magyar hadvezér, a vár védelmének fő irányítója, aki jelentős tapasztalattal rendelkezett a törökök elleni harcokban.

Kapisztrán János: Itáliai szerzetes és hitszónok, aki keresztes hadat toborzott a törökök ellen. Lelkesítő beszédeivel mozgósította a népet.

Szilágyi Mihály: Hunyadi sógora, a nándorfehérvári vár kapitánya, aki az ostrom előtt és alatt fontos szerepet játszott.

II. Mehmed:  Az oszmán szultán, aki hatalmas, jól felszerelt hadsereget vezetett a vár ellen.
Dugovics Titusz: Legendás alak, aki a hagyomány szerint önfeláldozó tettével (egy török zászlóvivőt magával rántva a mélybe) hozzájárult a győzelemhez. Historikussága azóta is vitatott.

  Honismeret_2006

A Korunk című folyóirat 2006-os száma így írt az eseményről:

„A középkori magyar történelemben kevés olyan dátum van, amit mindenki kapásból tud. Az egyik ilyen mindenképpen a mohácsi vész éve, 1526. Emellett talán a nándorfehérvári diadaléve, 1456 az, amit a legtöbben tudnak (amúgy nem nehéz megjegyezni, főleg amióta 1956-ot is illendő tudni...). A megemlékezések sora mellett több konferencia megszervezésére, illetve tanulmány megjelentetésére is sor kerül; különböző folyóiratok tematikus számot szentelnek az eseménynek. Ezek sorába illeszkedik a Vajdaságban megjelenő Létünk című kulturális folyóirat Nándorfehérvár-száma is. Az évfordulóhoz több fontos esemény is kapcsolódik. Ezek közül a legismertebb a török előretörés megállítása Nándorfehérvárnál (ma Belgrád), s az ehhez többé-kevésbé kapcsolódó déli harangszó elrendelése (erre később még kitérek). A másik két, szomorúbb esemény az ostromhoz kapcsolódó két „főhős”, Hunyadi János és Kapisztrán János halálának évfordulója. A nándorfehérvárnál 1456-ban bekövetkezett események végkimenetelét mindenki ismeri, a hozzá vezető utat azonban már kevésbé. A török európai előretörését több nagy csata és ostrom is fémjelzi. Az egyik ilyen csata az 1389-ben lezajlott rigómezei (Kosovo Polje-i) csata, amikor is sikerült megállítani a török sereget és ezáltal egy időre biztosítani a balkáni államok függetlenségét. (A csata színhelyét tekintve részben érthető a szerbek ragaszkodása Koszovóhoz.) A másik ilyen nagy csata az 1526-ban lezajlott és a magyar történelemben mohácsi vészként elhíresült összecsapás.

Ez nem a csatában résztvevő seregek nagysága miatt lett híres, hanem a következményei miatt. A csatákon kívül fontosabb várostromok is kapcsolódnak az előretöréshez. Az első ilyen fontos ostromnak Bizánc 1453-as bevétele számít (későbbi babonás krónikaírók szerint a török ostrom azért járt sikerrel, mert ha az év számait összeadjuk, megkapjuk a bűvös 13-as számot). Ezzel török kézre került az előrenyomulásukat és utánpótlási vonalaikat veszélyeztető város, és egyben a bizánci birodalom agóniájának is vége szakadt. A másik ilyen fontos ostrom a nándorfehérvári, amikor is Hunyadi János vezetésével sikerült egy időre megállítani a török előretörést Magyarország irányában. Hunyadi szerepvállalásához az is hozzátartozik, hogy a hatalmas családi birtok jelentős része az ország déli részén feküdt, tehát személyes érdekei is fűződtek a törökellenes harchoz – ami természetesen semmit nem von le a nagy törökverő érdemeiből (Hardi Irsai Angéla: A nándorfehérvári diadal –1456). A nándorfehérvári diadal azonban a köztudattal ellentétben nem csak a Hunyadi János nevéhez fűződik. Fontos szerepet játszott a csata előkészítésében és vezetésében egy ferences szerzetes, Kapisztrán János is. A barát pápai megbízatással járta az országot, buzdította a népet a hadba szállásra és a török kiűzésére, majd az összegyűlt keresztény sereget maga vezette Nándorfehérvár alá.

Emiatt a törökellenes harcot sokan kései keresztes hadjáratnak is tekintik. Kapisztrán életművéhez az is hozzátartozik, hogy hosszú ideig inkvizitorként tevékenykedett, ártatlanokat küldve a halálba, ám ennek ellenére élete utolsó éveiben már szentként tisztelték, és 1724-ben a szentek sorába emelték, így Hunyadi mellett őt is megilleti az „Exterminator Turcarum”, vagyis a törökverő cím (Harmath Károly: ExterminatorTurcarum). A vár sikeres védelmén és a török megállításán kívül még egy eseményt kapcsolnak egyértelműen a diadalhoz. Ez a déli harangszó. A köztudattal ellentétben azonban ez nem egyértelműen a diadalhoz kapcsolódik, bár szoros kapcsolatban áll ezekkel az eseményekkel is. Az akkori pápa, III. Callixtus egy hónappal a diadal előtt pápai bullában hívja fel a keresztény világot a török elleni harcra, és rendeli el a reggeli és az esti imára szólító harangszavak között a harang egy újabb megszólaltatását, valamint imát a küzdelem sikere érdekében. Ekkor azonban még nincs pontosan meghatározva a déli tizenkét órai harangozás, ezt csak VI. Sándor rendeli majd el 1500-ban, ugyancsak a török elleni harc kapcsán. A pápai bulla és a diadal összekapcsolódása valószínűleg annak köszönhető, hogy a korabeli közlekedési viszonyok miatt a két hír egyszerre érkezett Budára, így az akkori magyar fővárosban ténylegesen Hunyadi győzelme miatt harangoztak először délben (Jung Károly: A nándorfehérvári diadal és a déli harangszó).”

II. Mehmed 60–80 ezer fős hadsereggel, modern tüzérséggel és flottával érkezett a vár alá. A magyar védelem kb. 10–15 ezer fős reguláris seregből és Kapisztrán által toborzott, főként parasztokból és keresztesekből álló milíciából állt. Hunyadi a Duna menti hajóhadával biztosította az utánpótlást. A törökök ágyúzással próbálták lerombolni a vár falait, miközben a magyarok elszántan védekeztek. Szilágyi Mihály vezetésével a várőrség hősiesen tartotta magát.

De talán érdemes felsorolni a csata kulcsfontosságú mozzanatait is:

Július 14.: Hunyadi áttörte a török hajózárat, és flottájával sikeresen bejuttatta az utánpótlást a várba.

Július 21.: A keresztesek Kapisztrán vezetésével váratlan rohamot indítottak a török állások ellen, megzavarva az  ostromlókat.

Július 22.: A döntő csata napja. A magyarok és keresztesek összehangolt támadása visszavonulásra kényszerítette a törököket. A legenda szerint Dugovics Titusz ekkor hajtotta végre hősies tettét. A törökök súlyos veszteségeket szenvedtek, II. Mehmed megsebesült, és a sereg elmenekült. A győzelem átmenetileg megállította az oszmán előrenyomulást Európában.

História-2007

A História című folyóirat így írt a csatáról:

A középkori magyar történelem egyik legismertebb eseménye Hunyadi János 1456. július 22- én, II. Mehmed szultán felett Nándorfehérvárnál aratott győzelme. A magyar történelemben kevés tényről maradt fenn annyi forrás, mint Hunyadi diadaláról, ennek ellenére számos kérdőjel vetődik fel a csata értékelésében. Nándorfehérvár ostroma II. Mehmed szultán úgy vélte, hogy két hét alatt megvívja a várat, és két hónap múlva Budán ebédel. A szultán már 1455 decemberében megkezdte a felkészülést. 1456. április 7-én érkezett a hír Budára, hogy Magyarország ellen jön. A korabeli források 100-150 ezer harcosról, több mint 300 ágyúról, sok hajóról emlékeznek meg. A szultán július 3-án érkezett Nándorfehérvár alá, és 4-én kezdte meg a város körülzárását. Hajóhada a folyókon történő segítségnyújtást akadályozta meg. Hunyadi csapataival később érkezett, és Zimonynál táborozott le. Július 14-én sikerült a Szalánkeménnél állomásozó flottával megtámadni és legyőzni a török hajókat, amelyeket a nándorfehérvári naszádok hátulról támadtak meg. A hajókon Hunyadi bejutott seregével a városba, amelyet hadianyaggal és lőszerrel is ellátott. A szultán ágyúival lövette a várost, és sikerült a falak egy
részén rést ütni. II. Mehmed július 21-én alkalmasnak látta az időt a roham elrendelésére. A törökök be is jutottak a városba, és fosztogatni kezdtek. (Nándorfehérvár erődített városból, valamint a várból állt.) Hunyadi ellentámadása azonban szétverte őket, és kiűzte a városból. A török roham tehát eredménytelen volt. Hajón újabb segítség érkezett a védőkhöz, s a Kapisztrán vezette keresztes had is már Zimonynál állt. Hunyadi főkapitány ugyan megtiltotta katonáinak a falak elhagyását, ám egyre többen szöktek ki, és a folyón folyamatosan átkelő keresztesekkel a török őrállásokat támadták. Kapisztrán is tiltotta a harcot, végül azonban állítólag 2000 keresztessel beavatkozott.

Sikerült az alig őrzött török ágyúkat is megszerezniük, és az ellenség ellen fordítani. A szultán későn rendelte el az ellentámadást. Hunyadi a falakról idejében vette észre a kedvező alkalmat, és lovasaival kitörve szétverte az ellenséget. Már július 22-e volt. A szultán elmenekült, tábora és ágyúi Hunyadiék kezére jutottak. Kérdés, hogy a magyarok miért nem üldözték a megvert ellenséget. Hunyadi a Garai László nádornak címzett július 24-i levelében arról írt, hogy saját katonái közül sokan megsebesültek és elestek és nem tudja, mit tegyen a várral, ami a rombolások következtében mezővé vált. A már Újlakon tartózkodó Carvajal bíboros legátus is azt írta július 29-én, hogy Hunyadi nem tudta üldözni az ellenséget, mert nem rendelkezett lovassággal, a keresztesek pedig gyalogosak voltak. A lovasság hiánya ugyan nem állt fenn, hiszen részük volt a győzelemben, valószínű azonban, hogy létszámuk nem volt elegendő az üldözéshez. (Más vélemény szerint Hunyadi és Kapisztrán feloszlatták a sereget, így megakadályozandó a zendülést, amit a távol maradó főurak elleni elégedetlenség váltott volna ki.) Az kétségtelen, hogy a számos halott miatt rövidesen pestisjárvány is kitört, amelyben augusztus 11-én maga Hunyadi is meghalt.”

Magáról a csatáról és a korszak tényeiről számos érdekes cikk lelhető fel az Arcanum Adatbázisában. Ha a magyarok történetének e nagyszerű diadal mellett másra is kíváncsi lenne, számost történelmi folyóirat segít eligazodni a dátumok, a királyok és hercegek, a háborúk és hősi csaták kuriózumnak számító világában.

Csizmazia Zoltán

Azt mondják Hollywoodban, aki egymást követő hét évben képes százmillió dollárnyi gázsit összeszedni a filmjeiből, az igazi szupersztár. Tom Cruise-nak ez sikerült. 1983 óta, a Kockázatos üzlet főszerepétől kezdve, szinte csak A-kategóriás filmekben játszott. Az Arcanum Adatbázis is tele van a nevével, összesen 22 157 találat van.

Olga Hepnarovát utolsóként ítélték halálra és végezték ki Csehszlovákiában, miután teherautójával a tömegbe hajtva több ember halálát okozta. Elmondása szerint azért tette, mert nem tudott beilleszkedni az iskolai osztályába, továbbá gyűlölte az embereket, akik megnyomorították a lelkét. A szocialista Csehszlovákia egyik elhíresült, de mára elfeledett bűntényét idézzük most fel.

Marlon Brando (1924. április 3. – 2004. július 1.) amerikai színész, a 20. század egyik legbefolyásosabb és legismertebb színészi ikonja volt. Brando a method acting (módszeres színjátszás) egyik legjelesebb képviselője volt, amelyet a New York-i Actors Studio-ban tanult Lee Strasberg és Stella Adler irányítása alatt.

Horn Gyula (1932. július 5., Budapest – 2013. június 19., Budapest) magyar politikus, közgazdász, a Magyar Népköztársaság utolsó külügyminisztere (1989–1990) és a harmadik Magyar Köztársaság miniszterelnöke (1994–1998). Életútja és tevékenysége a magyar történelem egyik legellentmondásosabb fejezete, mivel szerepet játszott mind az 1956-os forradalom leverésében, mind a rendszerváltás elősegítésében.

Sütő András (1927. június 17., Pusztakamarás – 2006. szeptember 30., Budapest) Herder- és Kossuth- díjas erdélyi magyar író, drámaíró, esszéíró, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja aki különösen a romániai magyar kisebbség sorsának és az anyanyelv megőrzésének témáiban alkotott maradandót. Életműve prózai, drámai és esszéírói munkásságával egyaránt kiemelkedő, műveiben a közösségi és egyéni identitás, a hatalommal szembeni ellenállás és az emberi méltóság kérdései állnak a középpontban. Az Arcanum Adatbázisban 140 867 találatot lehet felfedezni a nevére, természetesen ezek közül nem az erdélyi magyar íróról szól. Sütő András a romániai Mezőségben, a Kolozs megyei Pusztakamaráson (Cămărașu) született szegényparaszti családban.

Anne Frank (Annelies Marie Frank) a második világháború egyik legismertebb áldozata, egy zsidó lány, akinek naplója a holokauszt egyik legfontosabb történelmi dokumentuma. Anne 1929. június 12-én született Frankfurt am Mainban, Németországban, Otto és Edith Frank második gyermekeként. Nővére Margot Frank volt. Zsidó származású, de családja nem volt szigorúan vallásos.