Csudnay Emil édesapám harmad-unokatestvére, a nagyon népes Brókés család egyik leszármazottja. Szülei, Csudnay Károly (1855-1895) és Csepreghy Karola (kb. 1860-1940) 1880-ban házasodtak. Mindketten gazdag és előkelő családból származtak. Csudnay Károly magyar királyi számellenőrként dolgozott Budapesten. Krisztinavárosban laktak. Egyetlen fiúk született, Emil, 1884. november 16-án. A fiút valószínűleg már gyerekként is elkényeztethették. Apja 1895 tavaszán rövid betegség után, 40 évesen meghalt. Társadalmi helyzetét mutatja, hogy a gyászmiséjét a Mátyás templomban tartották. Emil akkor 11 éves volt, anyja nem házasodott újra. A család pár évvel később visszaköltözött Temesvárra, Csepreghy Karola családja közelébe. Emil onnan került ismét Budapestre egyetemre.

Talán nincs még egy olyan magyar asszony, mint a csömöri Wéber Andrásné, aki 25 gyermeket szült. Egy családi elmondás szerint az asszony kitüntetést is kapott Horthytól, valamint ezt megírta a Tolnai Világlapja is. A 25 gyermek, ha nem is világrekord, de mindenképp különlegesnek számít és könnyen elképzelhető, hogy egyedülálló
Magyarországon. (A Guinnes Rekordok jegyzéke szerint a világrekorder anya 69 gyermeknek adott életet, a Wikipedia azonban mindössze húsz olyan nőt sorol fel a világon, akik 25-nél több gyermeket szültek, ráadásul több adat hitelessége kérdéses.)

"50 éves, jó megjelenésű, elvált asszony, intelligens férjet keres — lángossütő iparengedélyem van. 'Kellemes otthon 35279' jeligére. Felszabadulás téri hirdetőbe." Ez a hirdetés jelent meg 1959. január 4-én a Népszavában. Volt a magyar történelemben húsz-egynéhány év, amikor a lángossütés volt a jómód legszilárdabb bázisa. A lángos lett a szocialista kapitalizmus szimbóluma.

Eddig is lelkesen keresgéltem az Arcanum adatbázisaiban, ezúttal megpróbáltam nem csak magamnak, hanem egy utcának örömet szerezni. 
8 éve élek a II. kerület, Csejtei utcában. Véletlenül akadtam az utca elnevezésére vonatkozó Fővárosi Közgyűlési határozatra és kíváncsi lettem, mit tartogat kedvenc archívumom az utca történetére vonatkozóan.
Két nappal és éjjel gyűjtöttem, összeszedtem, amit tudtam és április 27-én, a Csejtei utca 90. születésnapján, bedobom az utca valamennyi postaládájába. Hátha tetszik valakiknek. 

A pancsoló kislány, Kovács Eszti idén hetven éves. Egy évvel később született, mint a Bambi, mely kapható volt a strandon, melyet ő 1959-ben Berki Géza és Brand István dala szerint ijjaj, úgy élvezett. A Bambi szűk negyedszázadot élt, 1970-ben tűnt el az életünkből. Próbálkoznak ugyan a feltámasztásával, de ez már csak látszatlét. Az igazi léte ahhoz a korhoz köti, amelyben rajta kívül oly kevés dolog üdítette a magyar népet.

Ne lázadozz: szórakozz! Ezt az ajánlatot tette a hatalom az ifjúságnak a forradalom eltiprása után. Kenyér és tévé mindenkinek, Ifjúsági Park az illedelmes ifjúságnak. Az újjáépített Várkert Bazárban 1961. augusztus 20-án megnyílt, 1984. szeptember 23-án pedig bezárt az Ifjúsági Park. Egy emberöltő alatt 4-5 millió belépőjegyet adtak el. Ezek egy részét saját zsebre értékesítette egy szerény műveltségű, de politikailag megbízható exbirkózó erkölcscsősz. 

"- Mit gondol, ki lesz a magyar ötszázason? - ? - A Honthy Hanna. És az ezresen? - ? - A Sóbri Jóska. Tudja mért? - ? - Mert akkor itt már kurva betyár világ lesz." Bocsánatot kérünk a nagy primadonnától, de ez a vicc járta Pesten a hatvanas évek derekán. Aztán az évtized vége elhozta az ötszázforintost Adyval, és éppen 35 évvel ezelőtt megszületett a Bartók Béla profilját viselő ezerforintos. Ez lenne itt 35 éve a kurva betyár világ?

1958 őszén a nagy szövetkezetesítési kampány küszöbön állt az ország. Vezetői arról beszéltek, hogy a szövetkezet olyan lesz, mint egy nagy család. Megszületik a szocialista szövetkezeti ember. A szövetkezet családot alapít. "Most a mi termelőszövetkezeteink szerelmes szívű ifjúságának jóvoltából új népszokás születik." Vélekedett Gál György a Magyar Nemzetben. 

1968 március 12-én vált függetlenné Orániai Vilmos Móricka fiáról, Maurits van Nassau-ról elnevezett pöttömnyi szigetország, melyről Rudyard Kipling, A dzsungel könyvéről híres nagy világcsavargó azt írta: „Isten először megalkotta Mauritiust, majd lemásolta és létrehozta belőle az Édenkertet.” Kipling alábecsülte Mauritiust. Az Édenkert aligha lehet ennyire színes és érdekes. 

"A 20. század legsikeresebb gazdasági programja a ... győri program." Így vélekedik Ungváry Krisztián (Korunk, 2012/11.). Mások erről nagyon mást gondolnak. Az mindenesetre biztos, hogy országszerte hatalmas lelkesedéssel üdvözölték ezt az első magyar "ötéves tervet", melyet éppen nyolcvan évvel ezelőtt, 1938. március 5-én jelentett be Darányi Kálmán miniszterelnök a kormányzópárt hatalmas nagygyűlésén a zászlódíszbe öltözött Győr városában. Egy héttel az Anschluss és öt héttel az első zsidótörvény elfogadása előtt.