1958 őszén a nagy szövetkezetesítési kampány küszöbön állt az ország. Vezetői arról beszéltek, hogy a szövetkezet olyan lesz, mint egy nagy család. Megszületik a szocialista szövetkezeti ember. A szövetkezet családot alapít. "Most a mi termelőszövetkezeteink szerelmes szívű ifjúságának jóvoltából új népszokás születik." Vélekedett Gál György a Magyar Nemzetben. 

A Népszabadság rendszeresen beszámolt róla, milyen delegációkat fogadott az ország elnöke. Az 1958. október 4-i beszámolóból idézünk: "- A mezőtúri Petőfi Tsz tagsága nevében szeretettel meghívjuk Dobi elvtársat a mi lakodalmunkra — kezdte mondókáját Varga István első vőfély. Tulajdonképpen hét leány és hét legény nevében jöttünk Mezőtúrról. A jövő szombaton tartják a lakodalmat, a szövetkezet lesz a házigazda. Az meg a tízéves évfordulóját ünnepli. Gondoltuk, együtt tartjuk a kettőt... Meghívjuk erre az országraszóló lakodalomra a vezető elv- társakat is.

Országos hírű lesz ez a lakodalom, annyi szent. Számításuk szerint 1100 vendég lesz tanúja a vígságnak, s erre az alkalomra a városi tanács minden helyiségét igénybe veszik a lakodalmasok.
— Nem lesz hiány enni-innivalóban sem — folytatja a „sajtótájékoztatót‘’ az első vőfély. Levágunk 45 birkát, aztán asztalra kerül annyi csirke, pulyka, kacsa, hogy csak győzzék elfogyasztani. Lesz töltött malac is... De gondoltunk a megszomjazókra is: a tsz 10 hektó bort tesz a lakodalmas asztalra. Nem kell gyalog járni a vendégeknek, 32 hintó fuvarozza majd őket. A táncolni szerető fiataloknak 30 zenész fogja húzni a talp alá valót."

Rögtön látni, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár 2013-as évkönyvében közölt képpel valami nem stimmel, hiszen az alant felsorolt hét pár között nincs Farkas Bálint és menyasszonya. Eláruljuk, hogy a fotón Csipes Sándor és Lévai Ilona látható. Hogy mégis ki volt a Farkas Bálint s volt-é neki menyasszonya egyáltalán, azt nem tudjuk.

Október 11-én lezajlott a lakodalom. A Népszabadság október 14-én számolt be róla: "Mezőtúr termelőszövetkezeti város minden eddigi hírességére feltette a koronát az, hogy szombaton zajlott le a hetedhét országra szóló túri lakodalom. Legrégibb termelőszövetkezete, a tízéves jubileumát ünneplő, 265 tagból álló, közel 2300 holdon gazdálkodó Petőfi Tsz kitett magáért./.../ 
Lassanként beesteledett és a tanácsháza összes termeiben asztalhoz telepedett a hét mátkapár és a vendégsereg. A vendégek körében ott ült Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Dögei Imre elvtárs, fölművelésügyi miniszter. A fiatal házasok egészségére az első poharat Csuka Lajos elvtárs, tsz- elnök ürítette. Harsogott az „éljen" és Kiss Dezső meg 35 tagú cigányzenekara húzta rá a tust.
Egyszer csak pohárral a kezében Dobi elvtárs emelkedett szólásra: — Meleg szeretettel köszöntőm a hét ifjú házast, azt a hét leányt és fiút, akik ma esküdtek örök hűséget egymásnak ... Gondoljatok arra: ennek a szövetkezetnek köszönhetitek, hogy egymásra találtatok, és ezért is szeressétek közös gazdaságtokat, a Petőfit... Kívánok néktek nagyon boldog házaséletet és jó erőt, egészséget ... És a cigányok pengették a húrokat, magasra szökkent a jókedv, szállt a dal, ropták a táncot a túri fiatalok, öregek egyaránt. Amikor a vasárnap reggeli napfény bekiváncsiskodott az ablakon, még akkor sem volt vége a túri lagzinak."

Dobi Istvánnal és feleségével szemben Molnár Sándor és Csurgó Zsuzsanna
 Forrás: Szabad Föld Képes Melléklet, 1958. október 19.

Ari Ilonának és Nagy Éva Annának a fentebb már említett megyei levéltári évkönyvben megjelent írásából tudjuk, hogy a lakodalom méretei túlnőttek azon is, amit a Népszabadságban a vőfélyek előzetesen beígértek: "50 bográcsban főtt a téren a birka, de kellett is a több mint kétezer vendégnek, akik között Dobi István és Dögei Imre /az akkori földművelésügyi miniszter - Arcanum/ is ott volt. /.../ Az első lakodalmi fogás a 300 tyúkból és 1 mázsa tésztából főzött hagyományos csigaleves, majd következett a birkapörkölt. Az éjféli menühöz a pékek sütötték a 17 hízóból készített hurkát-kolbászt. Láthatjuk, összefogott az egész város, még a katonák is kivették a részüket, ők voltak a felelősek, hogy torok ne maradjon szárazon, volt is miből, 22 hl rizlinget szolgálhattak fel.

A Mezőtúri Petőfi téesz mindig igyekezett a haladás élvonalában menetelni, amiben számíthatott szovjet barátaink építő kritikájára. A Magyar Nemzet 1951. szeptember 27-én számolt be egy szovjet mezőgazdasági delegáció Szolnok megyei látogatásáról. A delegáció vezetője, Ivan Alekszejevics Civenko elvtárs észrevételezte, hogy "a mezőtúri Petőfi tsz-ben egy kézzel szedik a gyapotot. Elmagyarázta Civenko, hogyan lehet kétkezes és kötényes szedéssel gyapotszedőink napi teljesítményét 20 kilóról 200 kilóra emelni." 

Együtt a hét pár
Forrás: Szabad Föld, 1958. október 19.

A szomszédos Túrkeve, az ország "első szövetkezeti városa" nem maradhatott le Mezőtúr mögött. Ott, a mezőtúri Petőfinél négyszer nagyobb Vörös Csillag TSz-ben kilenc pár lakodalmát tartották december 6-án. Velük Münnich Ferenc, a miniszterelnök mulatott. A Szabad Föld 1958. december 14-i száma emellett a Nagyszénási Lenin Termelőszövetkezetben tartott lakodalomról is beszámol, de ott csak négy párt adtak össze, és annyiért nem kaptak vezető politikust.

 Újságíróknak eszükbe jutott időközönként megkeresni a hét mezőtúri párt. 1962-ben a Népszava adott hírt róluk. A párok többsége házat vett-épített, valamennyi asszony háztartásbeliként őrizte a házat és többnyire a két-három éves első gyereket. A hét párból egy elvált, Takács Sándornak a második feleségétől volt apró gyermeke.

Tíz évvel később a Népszabadság újságírója, Major Lajos nézett utánuk. Molnár Sándoréknál egy gyerek volt. Molnár a téeszben dolgozott különböző fizikai munkakörökben, a felesége a háztájit és egyetlen lányukat gondozta, bedolgozó családtagként részes művelést vállalt a téeszben. Szülőknél laktak, házra gyűjtöttek, volt tévéjük, lemezjátszójuk, gáztűzhelyük. Szabó Ferenc és Szőke Irén a harmadik gyereküket várták, Szabó traktorosként dolgozott a téeszben, Irén a gyerekeket nevelte és a háztájival foglalkozott, szoba-konyhás házat vettek, tévére gyűjtöttek. Csipes Sándoréknál két gyerek volt. Csipes gumijavító szakmát tanult, a téesz gumijavító műhelyében dolgozott, felesége háztartásbeli. Bejöttek a tanyáról, szülői segítséggel vettek házat a városban. Takács Sándor rakodómunkás a téeszben, igazgatósági tag és népi ülnök. A második és a harmadik házasságából van egy-egy gyereke. A második felesége második gyermekük szülése közben a babával együtt meghalt. Neki is van saját háza. Szappanos Sándor kovács, ő eljött a Petőfiből, mert mezőgazdasági munkát akartak végeztetni vele, ő meg ragaszkodott a szakmájához. Most egy másik helyi téeszben kovácsol, felerészt fix fizetésért, felerészt munkaegységre. Felesége háztartásbeli, alkalmi munkákat vállal, egy gyerekük van és házuk. Varga Sándor a lakodalom idején sem volt a Petőfi téesz tagja, a felesége, Kerékgyártó Irén dolgozott ott. Varga kitanult egy csomó szakmát, ekkor a mentőknél volt gépkocsivezető. Ő az egyetlen, aki eltávolodott a mezőgazdaságtól. Felesége vállal a téeszben idénymunkát. Egy gyerekük, házuk és motorkerékpárjuk van. Csontos Ferenc sem dolgozik már a téeszben, a mezőtúri állami gazdaságban traktoros, felesége háztartásbeli, részesművelést vállal a téeszben, van két gyerekük és házuk. 

Forrás: Szabad Föld, 1958. október 19.

Ezt követően már csak Csipes Sándorékról van hírünk 1987-ből. Az ő idősebbik fiuk, ifj. Csipes Sándor esküvőjére ugyanis meghívót küldtek a Szabad Föld szerkesztőségébe a hajdani tudósítónak, Teszkó Sándornak. Id. Csipes, aki eredetileg ács volt, már 1968-ban is gumijavítással foglalkozott. A téeszben egyre-másra létesültek a melléküzemágak, téesz megharcolt értük a "reformapály" nehéz időszakában. A két fiú egyidőben alapított családot, három házra nem futotta, a régi telken, a régi kis ház helyén építettek egy nagyot a három családnak. Ifj. Csipes is, párja is elhagyta eredeti mesterségét, és olyan szakmára váltott, amellyel jól lehet keresni. Ifj. Csipes olajbányász lett, a felesége vasesztergályos.

 Forrás: Szabad Föld, 1958. október 19.