150 évvel ezelőtt, 1868. június 18-án született Kenderesen Horthy Miklós, Magyarország 1920–1944 közötti kormányzója. A kormányzó 1943. június 18-án ünnepelte 75. születésnapját – s vele együtt ünnepelt az ország és a korabeli magyar sajtó csaknem teljes egésze. A kerek évfordulóról szóló sajtómegemlékezések jó két napon át tartottak: nem csupán a nevezetes születésnapon, de másnap is bőven olvashattak a korabeli újságolvasók a kormányzó 75. születésnapjával kapcsolatos híreket.
Mindez azért is érdekes, mert bár 1944. június 18-án Horthy Miklós még mindig Magyarország kormányzója volt, az akkori sajtóban már jóval szerényebb mennyiségben találunk a nevezetes eseménnyel kapcsolatos híreket. Betudható ez annak, hogy egyrészt a 76. születésnap talán már nem olyan szép kerek és a sajtóban való megemlítésre talán kevésbé érdemes, mint a 75., illetve másrészt sokkal inkább annak, hogy Magyarország 1944. március 19-i német megszállását követően sem mennyiségében, sem minőségében nem beszélhetünk már olyan sajtóról, mint akár csak egy évvel korábban.
Fentieket szem előtt tartva így az alábbiakban a Horthy Miklós 1943. június 18-i 75. születésnapjával kapcsolatos sajtóhírek között olvasgatunk.
A Dunántúl 1943. június 18-i számának vezércikkében aprólékosan emlékezteti az olvasót a kormányzó életpályájának fontosabb részleteire; de több számos más rövidhírben is beszámol a nagy esemény körüli megemlékezésekről. Így például a „Kárpátalja hűségéről és hódolatáról biztosítja a Kormányzót” című rövid írásban az alábbiakat olvashatjuk:
„Ungvárról jelentik: Kárpátalja véleményező bizottsága Ilniczky Sándor főtanácsadó elnökletével csütörtökön délelőtt ülést tartott, melyen Tomcsányi Vilmos Pál kormányzói biztos is résztvett. Ilniczky főtanácsadó elnöki megnyitójában megemlékezett a Kormányzó Ur 75. születésnapjáról.
– Mi a mai napon – mondotta többek között – Kárpátalja reprezentánsaiként ültünk össze, hogy
az itteni ruszin, magyar és egyéb nemzetiségű lakosság nevében is odaadó hűségünkről, hódolatunkról és szeretetünkről biztosítsuk a kormányzó Ur Őfőméltóságát.
Kárpátalja ruszin népe világosan felismerve látja most is, hogy Magyarország, a költő szavai szerint: élni, vagy halnia kell. Ezt az ünnepélyes fogadalmat küldjük most a Kormányzó Ur Őfőméltósága számára.”
A Dunántúl 1943. június 18-i címoldala
A Makói Ujság aznapi számában a felelős szerkesztő, Gyenge Miklós cikke áll a címlapon „Hetvenöt esztendő” címmel. A cikk ilyen felütéssel indít:
„Hetvenöt esztendő akkor is szép idő, szép kor, ha boldog béke csendes munkájában tölti el az ember, de ha igaz az, hogy a technika fejlődése megrövidítette a tér és idő távolságait s megsokszorozta a történések tömegét, akkor elmondhatjuk, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Urunk életébe három nemzedék eseményekkel túlgazdag történelmi korszaka zsúfolódott bele. Ő képviseli a maga személyében a habsburgi monarchia kereteiből kivált s a küzdelmes önállóság útján elindult magyarság egész történelmét s az új Magyarország kialakulását, létét és egész jövőjét. Benne egy új életre ébredt s vezetése alatt új jövő felé menetelő, megifjodott nemzet önmagát is ünnepli, mert eggyéfort vele a történelmi események erős kohótüzében.”
Horthy Miklós fényképe a Makói Ujság 1943. június 18-i címlapján
A Népszava 1943. június 18-i számában „A kormányzó 75. születésnapja” című vezércikkében emlékszik meg Horthy életútjáról; de más, az eseményhez köthető és a kormányzót méltató kisebb hírek is értesülhetett a korabeli olvasó. Az „Új ötpengős alumíniumérmék a kormányzó 75. születésnapja alkalmából” című írásban például erről olvashatunk:
„A ’Magyar Távirati Iroda’ jelenti: Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója születésének 75. évfordulója alkalmából a m. kir. kormány ötpengős alumíniumérméknek verését és forgalombahozatalát rendelte el. Az erről szóló 3290–1943. M. E. számú rendeletet és az idevonatkozó pénzügyminiszteri hirdetményt a hivatalos lap június 18-i száma közli.
Az új ötpengős alumíniumérmék egyik lapjukon a Kormányzó Úr képmását ’Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója’ és ’Születésének 75. évfordulójára’ körirattal, másik lapjukon Magyarország címere van az értékjelzéssel, a verés évszámával és ’Magyar Királyság’ körirattal, valamint a budapesti m. kir. állami pénzverő ’BP.’ jelzésével. Az ötpengős alumíniumérme átmérője 36 milliméter, súlya hat gramm. Az ötpengős alumíniumérméket a Magyar Nemzeti Bank június hó 18-tól kezdve hozza forgalomba. Az ötpengős ezüstérmék továbbra is változatlanul forgalomban maradnak.”
Az 1943-ban Horthy 75. születésnapjára kibocsátott alumínium 5 pengős pénzérme hátoldala
A Pécsi Napló 1943. június 18-i számának vezércikke „Fény nevére, áldás életére!” címmel lát napvilágot – a cikk záró sorai így szólnak:
„Élete áldásunk, kormányzatának tényei az új magyar történelem diadalmas fejezetei. Szeretetünk, hálánk, rajongásunk mind kevés azért, amit Ő a nemzetért tett. Hódoló lélekkel alázkodunk meg emberi és vezéri nagysága előtt, s a lelkünkön eláradó érzések ki nem fejezhető sokaságát ebbe az egyetlen fohászba foglaljuk: Isten, aki nekünk válságos időkben Őt adtad, tartsd meg nekünk, velünk, értünk, hogy a fenyegető jövőben is magunkkal tudjuk, ki nemzetünk megmentője! Fény nevére, áldás életére!”
A Pécsi Napló 1943. június 18-i számában megjelent vezércikk címe
A Pesti Hírlap „A hetvenötéves kormányzó” című vezércikkében Szüllő Géza emlékezik meg a kormányzó életútjáról, majd a lap „Az egész ország lelkesen ünnepli a Kormányzót hetvenötödik születésnapján” című összeállításában az alábbiakat olvashatjuk:
„A honvédség ünnepségei
Az MTI jelenti: A Kormányzó Ur Ő Főméltóságának 75. születésnapját a m. kir. honvédség, a jelenlegi háborus viszonyoknak megfelelő ünnepélyes keretek között üli meg.
A laktanyákat és egyéb honvédségi épületeket napkeltétől napnyugtáig fellobogózzák.
Reggel zenés ébresztő lesz.
A budapesti helyőrség felekezetek szerint istentiszteleten vesz részt. Kilenc órakor a Kapisztrán János római katolikus helyőrségi templomban, valamint az Abonyi-utcai egyetemes református konvent székházában a tisztikar részvételével ünnepi istentisztelet lesz. A tábornoki kar délben a Tiszti Kaszinóban egytálas ünnepi ebéden vesz részt. (Ébresztők, istentiszteletek és az ünnepi ebéd alatt a város Citadelláján elhelyezett lövegek 24–24 díszlövést adnak le.)
E napon a m. kir. honvédelmi minisztérium, valamint a katonai parancsnokságok, hatóságok stb. is szünnapot tartanak és felek fogadása is szünetel.
Hasonló módon és a helyi viszonyoknak megfelelően ünneplik a Kormányzó Ur születésenapját a vidéki helyőrségek is.”
A Pesti Hírlap 1943. június 18-i számában megjelent egyik cikk címe
Ahogy más lapok, a Pesti Hírlap is megemlékezik az új alumínium öpengős érmékről, majd a következőket olvashatjuk:
„’Alig volt még államfő, akinek egy nemzet annyit köszönhetett volna...’
Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat Szablya János elnöklésével ülést tartott, melyen meleg ünneplésben részesítették a Kormányzó Urat. Szablya János elnök mondott ünnepi beszédet:
– A nemzet ünnepet ül, a Kormányzó Ur Ő Főméltósága születésének hetvenötödik évfordulóját ünnepeljük. Nincs az országban senki, aki nem a legnagyobb meghatottsággal ad hálát a Mindenhatónak azért, hogy Magyarország Kormányzóját ilyen magas korral áldotta meg, mert hiszen alig volt még államfő, akinek egy nemzet annyit köszönhetett volna, mint amennyit a magyar nemzet köszönhet Kormányzójának. Minden képzeletet meghaladó gazdasági és lelki összeomlás idején vette át az ország vezetését. A megcsonkított ország porig alázva, hitétől megfosztva, a reménytelenség utvesztőjébe sodródottan várta azt a magyar embert, akiben meglesz az erő, a hit, a képesség arra, hogy Magyarországból ismét régi híréhez méltó nemzetet formáljon, hogy ott, ahol minden üszök és rom lett, megint magyar élet sarjadjon.
A beszéd után a jelenlevők hosszan és lelkesen ünnepelték a Kormányzó Urat.
’Köszönjük mindazt, amit értünk tett...’
Ungvár város törvényhatósága szerdán rendkívüli diszközgyülésén emlékezett meg a Kormányzó Ur 75. születésnapjáról. Dr. Siménfalvy Árpád főispán megnyitóbeszédét a gyülés résztvevői állva hallgatták végig, majd Ortutay Jenő főesperes, országgyülési képviselő mondott ünnepi beszédet.
– Az isteni Gondviselés csodálatos kegyelmeként méltatta azt a tényt, hogy a magyar nemzet legnagyobb férfiakat állította az ország élére. Igy kapta meg az ország harmadik kormányzóként Hunyady János és Kossuth Lajos után Horthy Miklóst.
Megay László polgármester hódoló feliratot terjesztett a közgyülés elé, amelyet egyhangulag elfogadtak. A felirat a következő szavakkal végződik: ’Főméltóságu Urunk! Köszönjük mindazt, amit eddig értünk tett, igérjük és fogadjuk, hogy ezentul is mindig parancsai és kitüzött céljai szerint fogunk élni és parancsait habozás nélkül teljesítjük.
Istentiszteletek
A Kálvin-téri református templomban a Kormányzó születésének hetvenötödik évfordulója alkalmából dr. Ravasz László püspök, a Deák-téri evangélikus templomban Kemény Lajos esperes prédikál.
A budapesti unitáriusok pénteken délelőtt kilenc órakor istentiszteletet tartanak a Koháry-utcai templomban.
Ünnepi őrségnap az Országzászlónál
Az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága junius 18-án őrségnapot tart az Országzászlónál. Az elnökség képviselője mond emlékezetőt.
A kereskedők munkával ünnepelnek
A Kereskedők Országos Egyesülete felkéri ugy tagjait, mint a magyar kereskedők összességét, hogy pénteken, a Kormányzó Ur 75. születésnapján diszkirakatot készítsenek, amelynek főhelyét a Főméltóságu Ur üveg alatt vagy megfelelő keretben elhelyezett fényképe foglalja el. Ezen a napon magyar kereskedőtársadalom munkával ünnepel és üzleteit a rendes ideig tartja nyitva.
Ötperces munkaszünet a gyárakban
A GyOSz elnöksége arra kéri az iparvállalatokat, hogy a magyar gyáripar hódolatának kifejezésére juttatása képpen a Kormányzó Ur születésnapján, pénteken délben 11 órakor az összes üzemek 5 perces munkaszünetet tartsanak.”
A folytatásban a Pesti Hírlap külföldi lapszemlét is ad a korabeli olvasóknak arról, hogyan is emlékeztek meg más országok sajtótermékei a kormányzó születésnapjáról. Az érdeklődők ilyenekről értesülhettek:
„A ’Das kleine Blatt’ című bécsi ujság a ’75 éves Horthy’ cím alatt cikket közöl Kormányzó Urunk pályafutásáról, felsorolva fontosabb életrajzi adatait. Külön kiemeli a lap, hogy ő volt, aki visszaállította az ország tekintélyét. A belső rendet és egy olyan hadsereget teremtett elő, amely dicsőségben semmivel sem marad el a régi hadsereg sikerei mellett.
A ’Wiener Kronenzeitung’ ’Egy élet Magyarországnak és Európának’ cím alatt hosszabb cikkben emlékezik meg Kormányzó Urunk születése napjáról. Ő volt az – írja –, aki országát a Trianon bilincseiből kiszabadította. A magyar nemzet hűséges ragaszkodással köszönti most Kormányzóját, ugyanezen ragaszkodásnak adott kifejezést a multban is akkor, amikor fiát, vitéz Horthy Istvánt Magyarország kormányzóhelyettesévé választotta.
A ’Meridiano’ című spanyol lap juniusi száma hosszu cikket közöl ’A magyar Kormányzó magánélete’ címmel. Közli a Kormányzó Ur lovasképét, leirja életét a budai Várban és Kenderesen és megemlékezik arról, hogy a Kormányzó Ur junius 18-án tölti be 75-ik életévét.
A ’Dnes’ cimű bolgár lap Kormányzó Urunk 75. születésnapja alkalmából hosszu cikkben méltatja vitéz nagybányai Horthy Miklós államfői bölcsességét. Vitéz nagybányai Horthy Miklós – irja a lap – országának nagy ujjáépítőjeként kerül be Magyarország történelmébe.”
A Szentesi Napló 1943. június 18-i fejléce
A Szentesi Napló 1943. június 18-i számának „Horthy Miklós” című vezércikkében Kelenváry László méltatja a kormányzót – cikkét az alábbi szavakkal zárva:
„Az alföldi falvak és tanyák népe éppolyan áhítattal ejti ki Horthy Miklós nevét, mint egykoron Kossuth Lajosét. De nem akad ebben az országban egyetlen magyar ember sem, aki ne küldene ma egy fohászt az Egek Urához, Ő érte, Horthy Miklósért. És nem akad egyetlen egy sem, aki ne várná parancsszavát, a sorakozóra szóló kürtjelet, hogy elinduljon azon úton, mint egykor Szegedről, hogy megtartsuk mindazt, ami a miénk és megvédjük magunkat bárki támadásától. Megyünk, ha hív, egyre csak előre, mint mindig, ha ránk szakadt a veszedelem, az élet, vagy halál kérdőjele. Megyünk, mert ahová vezet, ott utódaink jobb, szebb élete mosolyog felénk. Ez a mi születésnapi köszöntőnk. Hűség és engedelmesség.”
A lap egy másik cikkében ismereteti Fábiánsebestyén és Magyartés községek képviselőtestületének előző napi ülésén a Szepsy Gyula főjegyző által elmondott ünnepi beszédet is.
Az Ujság 1943. június 18-i fejléce
Az Ujság című lap 1943. június 18-i, „Horthy Miklós” című vezércikkének felütésében ezt olvashatta a korabeli újságolvasó:
„Hetvenöt esztendővel ezelőtt az Uristen igy szólt egyik angyalához:
– Menj le a földre, Magyarországra, abba az alföldi kuriába, ahol most születik egy csecsemő. Mire leérsz, már a világon lesz. Hajolj föléje, csókold homlokon, az Én csókomat leheld rá s ugy simogasd meg, mintha az Én tenyerem simogatná. Vidd szemébe a legbátrabb tekintetet, szivébe a legnemesebb érzéseket, lelkébe a legmagasztosabb eszményeket, gondolatát tedd bölccsé és megfontolttá, karját erőssé, testét kitartóvá. Legyen szelid és jóságos, de ha kell: kemény és határozott. Legyen gyengéd és megbocsátó, ám, mikor szükséges, szigru és elszánt. Legyen vakmerő katona és békés családapa, rettenthetetlen harcos és józan építő. Fékezze meg a tengert és ha kell, gyujtsa szilaj tüzre honfitársait. Legyen nemzetének szolgája és parancsolója, milliók menjenek utána és ő milliók vágyait kövesse. Hite égjen, mint a pap imája, szava zugjon szerte, mint a költő szava, vitézsége ragyogjon, mint a hadvezérek kardja. Menj, angyalom, menj, keresd fel a csecsemőt és tedd, amit mondtam. És maradj mellette hosszu, hosszu évtizedekig, mert sokszor lesz szüksége a te láthatatlan kezedre, amely utat mutat neki, szavadra, amelyet csak ő hallhat, mosolyodra, amelyet csak ő láthat, bátorításodra, amelyet csak ő érezhet, csókodra, amelyben az Én csókom ég és amely fáklyaként világit előtte életének küzdelmekkel és gyönyörökkel teli utján. Menj, angyalom... A csecsemőt Horthy Miklósnak hivják.
Az angyal földre szállott és ugy tett, ahogyan az Uristen parancsolta. Horthy Miklós dicső pályája megkezdődött...”
Még a nem kifejezetten politikai napilapnak minősülő Nemzeti Sport 1943. június 18-i számában is találkozhatunk egy rövid írással, mely a kormányzó születésnapja alkalmából született:
„Kormányzónk 75. születésnapját ünnepli az ország és ebből az ünneplésből nem kis részt kér magának a magyar sport. Magyarország kormányzója az ország első sportembere is. Maga is kiváló művelője volt és még ma is az nem is egy sportágnak. És szereti, kedveli, értékeli a sportot és az igaz sportember szeretetével minden jelentős sporteseményt végignéz. Különösen a vívás, a lovaglás, a tenisz, az úszás és a vizilabda áll közel a szívéhez. A megnagyobbodott ország megnagyobbodott sportja büszke örömmel ünnepli az országgyarapító kormányzójának hetvenötödik születésnapját és kéri a jó Istent, hogy tartsa meg őt erőben, egészségben Magyarország üdvére.”
1943. június 18-i számában még a Film Színház Irodalom című lap is egy egész oldalt szentel a kormányzó születésnapjának, „Isten áldja! Isten éltesse!” címmel. Az oldalon – egy Horthyról készült fénykép mellett – olyan a korabeli irodalmi és kulturális élet hírességeitől származó idézetek olvashatók, mint Herczeg Ferenc, Harsányi Zsolt, Bókay János vagy éppen Ignácz Rózsa. Herczeg Ferenc (1863–1954) például így ír Horthyról:
„Számba véve a magyarság erőviszonyait és az adott nemzetközi helyzetet, nem találunk a világon még egy államfőt, aki erkölcsi eszközökkel, – mert hiszen anyagiak alig voltak a trianoni Magyarország rendelkezésére! – olyan nagyszabású mentő, szervező és építő munkát tudott volna végezni, mint Horthy Miklós.”
Harsányi Zsolttól (1887–1943) az alábbi idézet olvasható:
„Annak a magyarnak, aki képzeletünk korokon felülálló alakjaként sorsunk ezer évét jelképezi, egyik kezében kard van, másikban könyv.
Európai végzetünk második évezrede azzal kezdődött, hogy Isten ezt a vitézt egy sugárzó emberben megelevenítve allította élünkre. Egyik keze szablyát fog, másik könyvet. Igazi elődje Mátyás, a nemzeti vérből való király, akinek várpalotája alatt a fekete sereg várja a mindig közeli riadót, mialatt ő a szellemi ujjászületés tudósaival és művészeivel tanácskozik odafenn.
Horthy Miklóst, az erő és tett emberét tizenhárom millió élet ünnepli, hálától és szeretettől eltelt lélekkel. Mi, írók, tudósok és művészek, ezenfelül még külön ünnepeljük Horthy Miklóst, a lélek emberét, könyv, színház, muzsika, kép és szobor barátját.
Mélységes szeretettel tekintünk fel erre az őszbecsavarodó magyar vitézre, legendák megelevenedett jelképére. Résztveszünk az ország hódolattal teljes örömünnepén és lelkes kiáltással lengetjük süvegünket: Éljen a Kormányzó! De hadd tartunk bizalmas otthonunkban még külön ünnepet is: Isten tartsa meg az európai szellem s ezen át a világkultúra harcosának.
Fizikai létünk védelmében egy roppant erőfeszítésekkel, önfeláldozással és fájdalommal telt férfiéletet töltött már el. Istenünk, ajándékozd meg szent öregséget azzal, hogy pihentethesse kardját és szeretettel nyulhasson könyveiért.”
Bókay János (1892–1961) tollából az alábbi laudáció olvasható:
„A tisztelet és fiúi hűség meghatott érzésével köszöntjük hetvenötödik születésnapján a Kormányzó Urat. Egy nemezet akkor erős és megujhodásra kész, ha magáraismer egyik fiában. Horthy Miklós embersége, türelme, férfias erélye és magabízó nyugalma, fajtánk nemzettartó erői.”
Ignácz Rózsától (1909–1979) az alábbi sorok olvashatóak:
„Egy székely asszony, az erdélyi bevonuláskor levelet írt a Várba. Mindnyájunk Édesapjának nevezte abban Horthy Miklóst. Népétől uralkodó szebb és találóbb szót nem kapott még soha.
Úgy szeretjük, úgy kívánjuk, hogy az Isten éltesse, mintha legközelebbi rokonunk volna. Aminthogy, az is: vérünkből való vér, fajtánk. Gondoskodónk és biztonságunk. Apánk.
Én hiszem, hogy erőben, egészségben, bölcs országlásban még nagyon sokáig élteti Őt az a szeretet, amely milliók szívéből áramlik Feléje.”
Babay József (1898–1956) verse a Film Színház Irodalom 1943. június 18-i számában
Másnap, 1943. június 19-én szintén úgyszólván az egész magyar sajtó tele van a kormányzó születésnapja körüli ünnepségek ismertetésével. Majdnem minden lap megemlíti Kállay Miklós miniszterelnök ünnepi beszédét, mely a rádióban hangzott el, így a Dunántúl is, mely mindemellett beszámol arról is, hogy a Repülők Házában leleplezték a kormányzó mellszobrát:
„A Kormányzó Ur 75. születésnapját megülő ország ünnepléséhez a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap is csatlakozott és lélekemelő fényes ünnepség keretében
leplezte le a Repülők Házában a Legfelső Magyar mellszobrát.
Az ünnepség keretében a repülőalap jelvényével díszített feljárat két oldalán pilótaruhás ifjak álltak sorfalat. A bejáratot délszaki növények díszítették.
A leleplezési ünnepségen megjelent Tasnádi Nagy András képviselőházi elnök, Zsindely Ferenc kereskedelmi- és közlekedésügyi miniszter, vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a honvédvezérkar főnöke, Wulf Olaf ny. vezérfőkapitány, vitéz Bajmóczy József vezérezredes, a vezérkar főnökének helyettese, nemes Rákosi Béla altábornagy, a honvédelmi miniszter helyettese, továbbá igen sokan a magyar politikai, társadalmi és repülőélet kiválóságai közül.
Az ünnepség a Hiszekegy hangjaival kezdődött, majd dr. Ember Sándor, országgyűlési képviselő, a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap elnöke mondotta el szoborleleplező ünnepi beszédét.
A leleplezett mellszobor Gách György szobrászművész alkotása, aki maga is szolgálatot teljesítő repülőfőhadnagy. A rendkívül jól sikerült bronz szobor vörös márvány alapzaton nyugszik.
A repülőalap szoborleleplező ünnepsége a Himnusz és a Rákóczi-induló hangjaival ért véget”.
A Dunántúl 1943. június 19-i címlapja
A Makói Ujság címoldalán a „Makó méltó módon hódolt Kormányzó Uruk nagysága és érdemei előtt – Megyeszerte megünnepelték a Kormányzó Ur 75. születésnapját” című vezércikkében részletesen olvashatunk a megyében a jeles évforduló kapcsán lezajlott eseményekről, de a lap természetesen idézi Kállay miniszterelnök rádióbeszédét is.
A Népszava 1943. június 19-i számában szintén megemlíti Kállay miniszterelnök beszédét, de tájékoztatást is ad a szövetséges és semleges államok sajtójának a kormányzó születésnapja alkalmából született írásaiból. Olvashatunk a székesfőváros alkalommal kapcsolatban tartott díszközgyűléséről, ahogy Hitler kancellár üdvözlő leveléről is:
A Népszava 1943. június 19-i címlapja
„A Führer főhadiszállásáról jelentik a német távirati irodának: A Führer Horthy Miklósnak, a magyar királyság kormányzójának hetvenötödik születésnapja alkalmából saját kezűleg írt szívélyeshangú levélben tolmácsolta a maga és a német nép legőszintébb jókívánságait.”
A Pécsi Napló 1943. június 19-i száma is beszámol egyrészt az országos, másrészt azon helyi eseményekről, melyeket a kormányzó 75. születésnapja alkalmából rendeztek. Hasonló írásokat találunk a Pesti Hírlap, a Szentesi Napló és az Ujság aznapi számaiban, de érdekességképp nem marad el a megemlékezések sorában a Sporthirlap és a Sárospataki Református Lapok sem.
A lapokban még 1943. június 20-án is találunk Horthy Miklós 75. születésnapjáról szóló kisebb híreket, majd a lapok legfontosabb hírei újra csak a háború különböző frontjainak eseményeiről szólnak.
A cikk írása során a
című lapok fentebb idézett és felhasznált cikkei mind elérhetőek az Arcanum Digitális Tudománytárban.
