A gyötrelmes, erős, szűz vihar

Fedák Sári (1879-1955)

2020. május 05. - hacsa.

Nálunk a legnagyobb primadonnának volt a legkisebb hangja. "Kis rongy hangom" - így becézte ő is (Film, Színház, Irodalom, 1944. március 30.). A Fedák. A Zsazsa. Akinek senki nem tudott ellenállni, csak a történelem. De az nagyon. Akiről a legtöbbet beszéltek a 20. század első felében, azt irtották ki teljesen a nyilvánosságból a másodikban. Hatvanöt évvel ezelőtt, 1955. május 5-én halt meg. Egyetlen napilap ötsoros minuszos híre - ennyit ért a halálakor az élete. (Magyar Nemzet, 1955. május 6.)

fedak_1.jpg

Fedák Sári Madame Pompadour szerepében. (Színházi élet, 1923/50.)

Attól kezdve, hogy a Beregből fölkerült, nyelvekre, zongorára rendesen kitanított polgárleány húsz éves korában először a színpadra lépett, megőrült érte a közönség. Minden vetélytársa jobban énekelt nála, sokuk szebb is volt, de több energia, lendület, tűz, magával ragadó erő nem volt senkiben. A legnagyobbak hirdették a legnagyobbnak. „Olyan zseniális művésznő, amilyen csak ritkán terem a világra.” Ezt mondta róla Blaha Lujza (Beregi Hírlap, 2015. június 20.) "Ő első Fedák Sári. Egy és szuverén. Valaki és teljes valaki. Egyéniség, aki nem paktál, s aki nem reflektál semminemű türelemre. Tessék csak bátran nézni, látni és ítélni. A Bereg megyei bakfis egyszerre csak fölszaladt a színpadra. Mint a gyötrelmes, erős, szűz vihar, végigsöpört ott mindent. Trónjaikról lerángatott autokrata színpadi királynőket, félelmetes bálványokat, szent és sérthetetlen formákat, tradíciókat és konvenciókat. A kis bálványdöntő úgy tett a züllött budapesti színházi világgal, mint Napóleon az egyesült seregekkel. Fedák Sári is fölforgatta s megcsúfolta a színpadi hadakozásnak minden becses, régi elvét." (Beregi Hírlap, 2007. október 13.)  Így látta - a róla verset is író - Ady már 1902-ben a Fedákot, aki úgy forradalmasította a zenés színjátszást, hogy még a legnagyobb tragikával, Jászai Marival is megkedveltette az operettet: "Fedák Sári hódított engem meg az operett barátjának. /.../ Éreztem, hogy nem üres operettfigura, súlya volt minden szavának, szépen, értelmesen, magyarul beszélt és szépen, értelmesen, magyarul énekelt. Azt gondoltam akkor, hogy ha úgy játsszák az operettet, mint ahogyan Fedák Sári, akkor az operett nem is olyan hiábavaló szinpadi műfaj.
/.../ Amikor megjelent a színpadon: győzött. Egészen megnőtt körülötte minden. Fensőbbséges, hódolatot parancsoló asszony állt előttem és amikor megszólalt, ebből a fensőbbségből mennyire kiérzett a bájos, kedves nő lelke. Csodálatos, hogy mennyi finom, szinte varázslatos nőiesség van Fedák Sáriban, és csodálatos, hogy mennyi uralkodó erély árad ki a szavából egy perccel később." (Színházi Élet, 1923. december 9-15.) "Valami kócos, rakoncátlan őserőt hozott magával." Igy Kosztolányi Dezső (168 óra, 1995. július 11.).

fedak_2.jpg

Fedák a János vitézben. (168 óra, 1995. július 11.)

A legnagyobb sikerét férfiként aratta. 1904-ben ő találta ki, hogy nem Iluskát, hanem János vitézt fogja eljátszani Kacsóh Pongrác új dalművében. Ez volt élete legnagyobb dobása. Több mint félezerszer játszotta ezt a szerepet. Az volt a János vitéz Fedáknak, mint a Csárdáskirálynő Honthy Hannának. 

János vitéz belépője.

Nagy tekergő volt. Sűrűn váltogatta a társulatait és körbeturnézta a világot Bécstől Berlinen és Párizson át az Egyesült Államokig. Hat nyelven beszélt és játszott. Tele volt az élete viharokkal (nagy primadonna háború Küry Klárával majd Honthy Hannával, viharos házassága Molnár Ferenccel stb.) Mindig volt miért beszélni és írni róla.

Piacra dobtak Fedák Sári cipőkrémet. Az ő elismerő levelével hirdettek hajhullámosító szert:

fedak_4.jpg

Az Üstökös, 1906. január 26. 

Az ő nevével hirdette Kotányi a paprikáját:

fedak_3.jpg

Borsszem Jankó, 1901. december 8.

 És ami a legfőbb: az ultiban (és az alsósban) a legmagasabb tétsokszorozást is Fedák Sáriról nevezték el (kontra, rekontra, szubkontra....  Fedák Sári), mert őt már nem lehet überelni. Tavaly rendezték meg Lakitelken a 13. Fedák Sári ulti versenyt. 

Fedáknak az elsők között volt autója Budapesten. Ráadásul egy nő a volán mögött... Vicc is született erről: "- Hogy mer ez a Zsazsa autót vezetni?! - Na hallod, ha énekelni mer!" 

Fedák "kis rongy hangjával" egyébként is sokat vicceltek. Például: "Fedák Sári lefözte Marconit. Ez csak távírni tud drót nélkül, az aranyos azonban százszor egymásután tudott énekelni hang nélkül." (Borsszem Jankó, 1903. április 12.)

Az Üstökös (1903. február 22.) karikatúrája szerint, míg Küry Klára hintójából még csak a lovakat fogták ki a rajongó lovagok, hogy hazahúzzák a művésznőt:

fedak_5.jpg

 

1919-ben a Tanácsköztársaság idején a legnevesebb színészek vettek részt a Vörös Hadsereg nagy fővárosi toborzó rendezvényein Jászai Marival bezárólag. Fedák volt a legfeltűnőbb jelenség. Egyrészt, mert, mint mindig, a legmagasabb hőfokon égett ebben a szerepében is, másrészt, mert ő volt a legnagyobb sztár. Május elsején is kitett magáért. "(A Vörös Riport Film) izgalmas felvétetein látható", hogy "Fedák Sári mint proletámő dobálja a Tanács Köztársaság röpiratait." (Pesti Hírlap, 1919. április 16.) Szépirodalmi feldolgozásban: "Végigszaladt a hír a városon, és beszivárgott a Csikágóba is: A Fedák! Fedák Sári a vörösöknek toboroz! /.../ A teherautó tetején fekete szalagos fehér kalapban és viseltes proletárszvetterben ott állt Fedák Sári, akire minden férfi vágyott, akit minden nő irigyelt.../.../ A díva kacagott, és hiába játszott proletárasszonyt... az ócska szvetter ragyogó estélyinek látszott rajta." (Békés Pál: Csikágó gangregény, 22-23.o.)

Nem valószínű, hogy Fedák egészen őszintén rajongott volna a proletárdiktatúráért, amely az ő sztárgázsikból felépült vagyonát éppúgy nem kímélte, mint a másokét. Mindenesetre már májusban elfogadta egy bécsi színházi társaság ajánlatát, és arra készült, hogy hosszabb ideig Bécsben vendégszerepel. Július végén kiutazott, hogy megkezdje a próbákat, ám Ausztriában rögtön letartóztatták és internálták mint közveszélyes bolsevistát, aki Bécsben is kommunista propaganda akciókban kíván részt venni. Megtiltották számára, hogy Bécsben fellépjen. Mire haza keveredett, a Tanácsköztársaság megbukott, és Fedáknak el kellett számolnia a komün alatti tevékenységével. A színházi világ egy emberként kiállt mellette, és megtámogatta Fedák legendáját, miszerint ő csak tessék-lássék, életveszélyes fenyegetés hatására vett részt a toborzásban: "Hát agitáltam én? Háromszor dobtam ki a toborzás rendezőit a lakásomból, aztán Szamuelly üzent, hogy tisztelegni akar nálam. Visszaüzentem: nem kérek a szerencséből. Eljött a toborzónap. Kénytelen voltam elmenni Budára, mert tudja Isten, mit tettek volna. Fehér blúz, zöld kalap volt rajtam. Mit csináltam? Álltam egy autó tetején s lobogtattam a piros kendőt. Egy kukkot sem szóltam. Nem énekeltem, nem szónokoltam." (Egyetértés, 1919. október 2.)

fedak_6.jpg

Tolnai Világlapja, 1919. szeptember 13.

A sajtó heves érdeklődése mellett zajlott le az igazolási eljárás. A kormány külön is foglalkozott a dívával. Fedák hazaérkezése után üstöllést felkereste Friedrich István miniszterelnököt, aki igen illusztris háromtagú vizsgálóbizottságot nevezett ki Fedák ügyének kivizsgálására. Ennek tagja volt a rendkívül befolyásos hírlapíró-fejedelem, Rákosi Jenő (Fedák mesterének és mentorának, Rákosi Szidinek a testvére), Bánffy Miklós gróf (a Bethlen-kormány majdani külügyminisztere) és Balla Aladár, a szegedi ellenforradalmi kormány belügyminisztere. 

Az igazolóbizottság október végén megállapította, "hogy Fedák Sári a proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartásával nem vétett a minden igaz magyar honleányt kötelező hazafias viselkedés ellen. Még az inkriminált, folyó évi április hó 6-án tartott toborzáson való részvétele is csak a diktatúra kíméletlen terrorjának volt az eredménye." (Az Est, 1919. október 28.)

A radikális fajvédők lapjának, a Nemzeti Újságnak (1919. december 9.) nem tetszett Fedák rehabilitálása. Annak a "felháborító" ténynek a kapcsán, hogy a Király Színpad függönyén a szünetben lepergetett hirdetések között megjelent a Népszava hirdetése is a jól ismert vörös kalapácsos emberrel, ezt írják: "Talán csak nem Fedák Sárit konferálta be ez a vörös fickó? Vagy alapszíne akar lenni ez a zöld ötlet a Fedák Sári fehérségének? Hogy igy ki legyen a «dívának» megtépett nemzetiszinű hazafisága? Amelyen akkora folt esett a májusi toborzáson, hogy azt még a János vitéz pattogó karikása és kérkedő fütyörészése se tisztítja meg, ha van még egy csöpp önérzet a «Királyutcai Múzsa templomá»-nak látogatóiban." 

fedak_7.jpg

Fedák 1917-1918-ban Bródy Sándor: A szerető című darabjában. (168 óra, 1995. július 11.)

Az a csöpp önérzet nem mutatkozott meg. December 19-én Fedák legendás szerepében tért vissza a színpadra felújították a Király Színházban a János vitézt, s erről a kormányközeli Budapesti Hírlap (1919. október 20.) így emlékezett meg: "A sok silány, hamis csillogású külföldi muzsika után ma este végre a magyar nóta ősereje és megejtő szépsége, a magyar puszta káprázatos délibábja és a legmagyarabb poéta faji tiszta erős érzései sugárzottak felénk. János vitéz karikása csattogott ma este újból a Király Színház színpadán és a sok cifra idegen rongy helyett a háromszínű zászlóra omlott a reflektor sugárkevéje./.../ Fedák Sári nótázása, nagyszerű színjátszó művészete, egész alakításának zamatos magyarsága üdébb, frissebb mint valaha."

A politikai színkép túlsó oldalán a Népszava (1919. október 28.) A gróf és a primadonna című címlapos szerkesztőségi cikkében reagált Fedák (és Esterházy Móricz gróf) igazolására: "Mi az eljárás anyagából azt látjuk, hogy sem a gróf, sem a primadonna nem voltak abban a kényszerhelyzetben, hogy a terhükre rótt cselekményeket elkövessék, jöttek maguktól, vállalkoztak önként, és mialatt sók száz más emberaki csak folytatta a régi hivatását, vagy akit a szükség hajtott hivatalvállalásra, még mindig a börtönben sínylődik és még mindig a fölfüggesztés nyomorában tengődik, ők már tiszták és szabadok. Mi történik hát itten és micsoda szemérmetlen cinizmus tartja vissza az igazság érvényesülését, amely minden alaptalanul üldözött ember számára kijár?/.../ A primadonna nem nös, ha vörös katonákat verbuvált is; de tanító, aki ábécés-gyerekeket
oktatott
keserves muszájból, az óvónő, aki proletár apróságok nyaraltatását vállalta, a hivatalnok, aki anyagi kényszerűségből megmaradt évek és évtizedek óta betöltött helyén és a közönséget jól kiszolgálta, a diktatúra szemét-bürokráciájának szemtelen túlkapásaitól legjobb tehetsége szerint megóvta, az bűnös, azt megfosztják kenyerétől. Hát ez a keresztény és nemzeti szellem gyakorlati megnyilatkozása?"

fedak_8.jpg

A rajz címe: "Zsazsa alkonya". Szövege: "Megyek haza parasztnak!" (Borsszem Jankó, 1906. december 9.)

Gömbös Gyula kormányzása idején a színésznő politikai szerepet vállalt a kormánypártban: "Vasárnap Pestszentlörincen magyar estet rendezett a nemzeti egység szervezete. Erdős Miklós elnök nagyhatású beszédben jelentette ki, hogy egész Pestszentlőrinc töretlen hittel áll a nemzeti egység vezérének, vitéz Gömbös Gyula miniszterelnöknek az oldala mellett. Egyben az elnök bejelentette, hogy megalakult a női szervezet, amelynek elnöknőjéül a miniszterelnök Fedák Sári művésznőt nevezte ki." (Budapesti Hírlap, 1934. július 10.) Fedák erről így nyilatkozott: "Mindmáig megálltam politizálás nélkül és új, reám igen megtisztelő tisztségemet sem tekintem politikának. Olyan időket élünk, amikor minden magyar embernek szorosan kell fogni egymás kezét, hogy el ne pusztuljunk. Bízom a magam erős kezében és hiszem azt, hogy a 35.000 lakost számláló Pestszentlőrinc asszonyait összetartom és egy nevezőre hozom."

A Pesti Hírlap (1934. július 17.) ezzel a verses karikatúrával reagált az eseményre:

fedak_9.jpg

Fedák az Őfelsége, a mama című vígjáték főszerepében lépett fel utoljára 1944-ben, a náci megszállás idején. Ekkor írta: "Jómagam a jó öreg császárnő szerepét játszom a darabban. A császárnőnek nemrégiben készült el a finom, jó kis bunkerje az Orbánhegyen. És ő mégis otthagyta! Otthagyta, mert úgy érzi, hogy itt van az idő, amikor a dolgokat vállalni kell. Amikor mindenkinek minden tudását, erejét, kemény akaratát szolgálatba kell állítania." (Magyarság, 1944. május 14.)

Fél évszázaddal később Bokor Péternek alkalma nyílt interjút készíteni Szálasi egykori káderével, Varga Istvánnal, akit fontos feladatokkal bíztak meg a világháború utolsó hónapjaiban: "- Hittek még akkor is a csodafegyverekben?
- Hittünk. Csak abban hittünk. Tudtuk: a háború elveszett, ha a német technika nem tud olyan fegyvert bevetni a szövetségesek ellen, ami ellen nem tudnak védekezni. Voltak is mindenféle hírek... - Milyen feladatot kapott Bécsben? Gondolom, már 1945 januárja lehetett. - Átvettem a Donausender magyar adásának a vezetését. Odavittem lassacskán a magyar színészgárda legjavát. Fedák Sárit, Kiss Ferencet, Szeleczky Zitát, még legalább tíz másikat. Akikkel napi hatórás programot csináltam. A legnagyobb külföldi adás a magyaroké volt, utána következett a bolgár. - Milyen információk álltak rendelkezésükre? - Kizárólag német oldalról jött információkat használtunk fel. Lehet, hogy a Donausender kedvéért, mindenesetre a német hadijelentések nagyon kedvezően szóltak a magyar csapatokról. Főleg a tüzérséget dicsérték. De hát tudtuk, hogy mindennek vége. - És akkor is dicsőítették a harcosokat, amikor az oroszok már Sankt Pöltennél álltak? - Én egy hungarista forradalmár voltam. Én föltettem magamban, hogy amit Szálasi Ferenc elhatároz, azt én akár szolgai módon is követni fogom. Akkor is, ha belepusztulok. Ha az a parancs, hogy a Donausenderen magyar műsornak kell mennie, akkor az menni fog! Ment is, a legborzalmasabb bombázás dacára." (Mozgó Világ, 1994/12.
"Tegnap Kiss Ferenc, a Szinészkamara vérszopó volt elnöke pojácáskodott a rádióban, ma Fedák Sári ripacskodott és kért bebocsájtatást a magyar szívekbe. Még 46 évvel ezelőtt énekelt szerepeiből is próbált döngicsélni, csakhogy jobban meglágyítsa a magyar sziveket. /.../ Megnyugtathatjuk őket, a ripacskodókat, a magyar szivekben Kiss Ferencek és Fedák Sárik részére nem lesz többé hely!" Ezt írta a náciktól már megszabadított Dél-Magyarországon megjelent Makói Népújság 1945. január 26-án.

Az év végén a háborús bűnösök társaságában Magyarországra szállított Fedákot letartóztatták, bíróság elé állították, és első fokon két évi szabadságvesztésre ítélték, amelyet másodfokon 1946 nyarán nyolc hónapra enyhítettek, amelynek nagyrészét az elítélt már letöltötte az előzetesben. Fedák az 1919-es fellépésével védekezett, mondván, hogy ő már 25 éve kommunista.

fedak_10.jpg

168 óra, 1995. július 11.

A kommunista vicclapnak nem tetszett az enyhébb ítélet, amelyet Bojta Béla bíró többek között azzal védett meg, hogy egy idős, komolytalan színésznő már nem sokat árthat a demokráciának:

fedak_11.jpg

Ludas Matyi, 1946. augusztus 4.

 A másodfokú ítélet ugyan csak három évre tiltotta el a művésznőt a színpadi szerepléstől és a vagyonelkobzástól is eltekintett, de Fedákot éppúg megfosztották a vagyonától, mint mindenki mást, és színpadra sem léphetett többé. 1954-ben a Déryné Színház igazgatója felkérte őt Csiky Gergely Nagymama című vígjátékának a főszerepére, de ez is meghiúsult. 

Fedák a szabadulása után nyáregyházi házába vonult vissza a komornájával. Egyik barátnője számolt be 1950 végén az életkörülményeiről: „Nagyon egyszerűen, szerényen éldegél Nyáregyházán, Monor mellett /.../ egy egyszerű, gerendás kis parasztházban. A ház melletti kis kertecskéjét ő maga meg Margit nevű régi komornája kapálgatják, hogy a konyhára való veteményük megteremjen. Már minden értékét felélte, ami volt, most már oda jutott, hogy semmije, de semmije sincs, az egy aranyból készült rózsaszálat kivéve, amit a temetése költségeire tartogat. Szegény arra szorul, amit kevés számú jó barátja adogat." Később a szövetkezet számára ezt a parasztházat is kisajátították, és egy egyszobás. elhagyott házat adtak érte cserébe a falu végén. 

A haláláról ennyi jelent meg a magyarországi sajtóban (Magyar Nemzet, 1955. május 6.):

fedak_12.jpg

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://arcanum.blog.hu/api/trackback/id/tr6315484772

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.