Még nem sejtjük, mi minden történhet a nap végéig, viszont az előző május 29-ékről mindent tudhatunk. Alámerültünk az ADT-ben.
1921: felpörög a népi-urbánus vita
Éppen száz évvel ezelőtt, 1921. május 29-én a Borsszem Jankó politikai vicclap egy karikatúrát közölt, amelyen a városi kirándulás után hazatérő falusiak az ott látottakról beszélnek. Az 1868 és 1938 között, Budapesten megjelenő folyóirat elsősorban a városi nagypolgárságnak, leginkább a pesti zsidóságnak szólt, kétezres példányszámával a legnépszerűbbnek számított.
A karikatúrát az 1920-as években kezdődő népi-urbánus vita ihlette, amely történészek szerint napjainkig érezteti hatását a napi politikai vitákban és társadalmi kérdésekben is. Ebben a számban egy rövid „mórickás” viccet is találunk, amely akár egy mai újságba is be- Adónak azt nevezzük, tanító úr kérem, mikor többet kérnek tőlünk, mint a mennyink van. (Borsszem Jankó, 1921. 05. 29.)
1985: súlyos tragédia a Heysel Stadionban
A brüsszeli Heysel Stadionban 1985. május 29-én izgalmas eseményre készülődtek. A BEK-döntő mérkőzést tartották aznap, egyik oldalon a Liverpool, a másikon pedig a Juventus játékosai léptek a pályára.
„A belga főváros, a Heysel Stadion (már sokszor volt kupadöntő színhelye) szerda este olyan futballcsatának adhat otthont, amilyen még nem volt az Európa Kupa történetében. Azaz, a négyszeres angol EK-győztes csap össze azzal az olasz csapattal, amely eddig egy-egy alkalommal elnyerte az UEFA Kupát (1977), a múlt évben a KEK-ben győzött, és kétszer játszott EK-döntőt (1973, 1983), mindkétszer alulmaradva, egyaránt 0-1 arányban. Most tehát újra itt az alkalom az EK elhódításához.” (Népszabadság, 1985. 05. 28.)
A fékezhetetlen szurkolókra előre felkészültek, ebből a szempontból nem volt ez különleges alkalom.
„Brüsszel már rutinos rendezőnek számít, többször rendeztek itt európai kupadöntőt. Ennek ellenére óriási a rendőri készültség. Nem csoda, hiszen eddig mindössze 1000 angol szurkoló érkezett a városba, de már össze is csaptak a rendőrökkel. A mérkőzés előtt 200 „bobby” is érkezik a sziget- országból, ők már gyakorlottabbak saját rendbontóik „kezelésében”. Előreláthatólag mintegy 40 ezer olasz és angol szurkoló tölti meg.” (Népsport, 1985. 05. 29.)
A mérkőzés még el sem kezdődött, amikor a szurkolók egymásnak estek és bekövetkezett a tragédia. A stadion egyik támfala nem bírta a terhelést és ledőlt, összesen 39, elsősorban olasz focidrukkert maga alá temetve. A meccset a történtek ellenére végül lejátszották, Platini 11-es góljával a Juventus győzött.
„A szomorú összecsapásnak (melynek következtében az egyik lelátó mellvédje leszakadt) az első hírek szerint több mint harminc halottja van, s bár a rendőrök, ha nehezen is, de megtisztították a többi veszélyeztetett szektort a vandáloktól, az eseményeket már nem lehetett meg nem történtté tenni.
...Így csak megdöbbenéssel nézhettük tegnap a brüsszeli labdarúgó EK-döntő helyszínéről a világba repülő képeket: emberi mivoltukból kivetkezett, szurkolónak már nem nevezhető csoportok eszeveszett tombolását, amelynek a jelentések szerint harminc halálos áldozata volt. A sport ünnepének e tragédiába forduló szörnyű percei a megdöbbenésen túl nem alaptalanul táplálják aggodalmunkat: Mi lesz veled, sport, mi lesz veled, megértés, mi lesz a józan ésszel?” (Népszabadság, 1986. 05. 30.)
2001: elkelt a legrégebbi Levis
Az eredetileg munkaruhának szánt farmernadrág mára az élet nélkülözhetetlen rész lett. Sokféle színű és még több fazonú változatát hordjuk. Vannak olcsóbb és minőségi darabok, de az biztos, hogy a 20 éve elkelt nadrágért kellett eddig a legtöbbet fizetni. Érdekes módon épp az eredeti gyártó vásárolta meg, méghozzá saját múzeumába.
Azt hihetnénk, hogy valaki gondosan őrizte ezt az egy darabot, valahol egy fiók mélyén, becsomagolva hevert, ám a valóság az, hogy a föld alól került elő.
„Rekordáron, 46 532 dollárért cserélt gazdát az a 120 éves Levi Strauss nadrág, amely feltehetően a legrégibb a fennmaradt „farmerok” közül. A léviszdoyen 1880 táján egy és negyed dollárba kerülhetett. Most eredeti gyártója, a Levi Strauss and Company cég vásárolta meg saját múzeuma számára. A veterán ruhadarabot eladója - aki nevének elhallgatását kérte - Nevada állam egyik ma már kihalt bányavárosában, sárba ágyazva találta, akár egy őslény maradványait.” (Népszabadság, 2001. 05. 29.)
