Sandokán, azaz Kabir Bedi a szocialista idők egyik legnagyobb külföldi filmsztárja lett, köszönhetően A maláj tigris című filmsorozatnak. Magyarországi látogatása szenzációnak számított akkoriban, az utcán tízezrek ünnepelték az indiai származású színészt.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyar sajtó hogyan számolt be Kabir Bedi 1984-es látogatásáról, mit írtak róla, és ő hogyan fogadta a fergeteges rajongást. Megnéztük az Arcanumban, merre járt és miként töltötte nálunk azt a két napot 1984 júniusában. A színész a napokban ünnepli a születésnapját, január 16-án lesz 77 éves, ennek apropóján idézzük fel az eseményeket.

A kívánságműsorban is azt kérték, hogy újra láthassák a Sandokánt

A Pesti Műsor 1983. június elsejei számában található cikk azzal a felütéssel indítja a bemutatását, hogy már a május elsejei kívánságműsorban is Sandokánt kérik a gyerekek. Akkor még nem lehetett tudni, de pontosan egy év múlva személyesen is láthatta őt itthon a közönség.

Népszava Sajtófotók, 1984. június

„Amikor a televízió május elsejei kívánságműsorában megkérdezték a felvonuló gyerekeket, mit szeretnének este látni, hallani, egyöntetű volt a felelet: a Sandokant! Szerkesztőségünkbe is naponta érkeznek a népszerű „maláj tigrist” alakító színészről, Kabir Bediről érdeklődő levelek.

…Kabir Bedi 1946-ban született Indiában, apja indiai, anyja angol származású. Már az iskolában kitűnt egyéni sportteljesítményeivel és a sport azóta is hozzátartozik életéhez, hiszen remek kondíciója, izmos, kisportolt alakja nélkülözhetetlen az általa játszott kalandfilm-hősök megformálásához. A főiskolát Delhiben végezte, majd Bombaybe költözött, ahol dokumentum- és reklámfilmek készítésével foglalkozott. A filmkészítés minden területe érdekli. Indiában évente mintegy ötszáz film készül, Bedi ezek közül számosban játszott főszerepet. Vágya hogy ne csak indiai színész legyen, hamar teljesült. A Sandokan című, óriási sikert arató tévésorozat, illetve ennek filmváltozata A maláj tigris meghozta számára a hírnevet és az ajánlatokat Európa különböző filmgyáraiból. Játszott olasz és spanyol típusokat, cowboyokat és hippiket...” (Pesti Műsor, 1983. 06. 01.) 

Film Színház Muzsika, 1976. 04. 03.

„Néhány éve mutatták be A bagdadi tolvaj legújabb változatát, amelyben Kabir Bedi játszatta Tadzs herceget, olyan sztárok partnereként, mint Marina Vlady, Peter Ustinov és Terence Stamp. Richard Fleischer Ashanti című, egzotikus környezetben játszódó filmjében Michael Caine, Omar Sharif, William Holden és Rex Harrison társaságában szerepelt...

Bedi azonban nem érte be két földrész meghódításával, ázsiai és európai sikerei után az álomgyár közelébe, Hollywoodba költözött. Csakhogy a tengerentúlon nemigen ismerték Sandokant, így Bedi hosszú ideig nem kapott szerződést. Szinte mindent elölről kellett kezdenie.” (Pesti Műsor, 1983. 06. 01.) 

Kabir Bedi szépen megalapozta egzisztenciáját a sorozattal, és végül sikerült Hollywoodban is gyökeret eresztenie. Több amerikai tv-sorozatban is feltűnt epizódszerepekben, ezek többek közt a Knight Rider, a Magnum, a Gazdagok és szépek vagy a Dinasztia. Szerepei mellett békeharcosként is beutazta a világot, a burmai diktatúra elleni fellépés egyik legismertebb arca.

Harmincezer forintot kapott a fellépésért, amit nem vihetett ki az országból

Nem volt olyan orgánum, amely előbb vagy utóbb valamilyen módon ne tudósított volna a színész látogatásáról. Ebből az Élet és Irodalom sem maradhatott ki, az 1984. július 20-án megjelent számban a következőket olvashatjuk a szenzációs látogatásról.

Népszava Sajtófotók, 1984. június

„Vagy itt van például Sandokán. Itt volt. Szegény Kabir Bedi. Eljött Los Angelesből feleségestül, hogy találkozzék a rajongóival. Nem tudom, tudta-e, hogy ennyi van, hiszen a Skálánál 16 ezren találkoztak vele, Vácott pedig 75 ezren. Találkoztak volna, ha a védőőrizet meg nem akadályozza a kontaktust. Eljött, hogy kezébe nyomjanak egy színes programfüzetet, melyben a poszter nem őt, hanem Demis Roussost ábrázolta, a hátsó borítón viszont már ő látható, a volt barátnőjével. Kabir Bedi és felesége szelíden mosolygott. Kabir Bedi és felesége az egészért nem kért tiszteletdíjat, csak útiköltségük és itt-tartózkodási költségeik megtérítését. Kabir Bedi és felesége csak szelíden mosolygott, amikor ideérkezésük után közölték velük, hogy nemcsak Vác van ám, hanem a tévében is szerepelniük kell és a Skálába is el kell menniük és nyilvános beszélgetésre is és egyáltalán: még aludni is akarnak éjszakánként? ! Hja kérem, ezért a pénzért! (Sandokán a főzőcskéért végül kapott 30 ezer forintot, kíváncsi vagyok, mihez kezdett vele, mikor ki nem viheti az országból.)” (Élet és Irodalom, 1984. 07. 20.) 

A Hiltonban szállt meg, a Margitkertben csülkös bablevest evett

Minden újság próbált valamilyen exkluzív tartalommal előállni, az Ország-Világ 1984. június 13-i számában például megtaláljuk a teljes menüsort, amit a színész elfogyasztott a Margitkert Étteremben.

„Szinte inkognitóban szállt meg a Hiltonban. A rajongók rohamát derekasan állta. Zsúfolt programja alig hagyta lélegzethez jutni. Két nap villámlátogatás abban az országban, ahol tán a legodaadóbb tisztelői élnek, igazából kevés.

Egy szabad estéről azonban nem mondott le. Kies helyre vágyott, ahol magyaros hangulatban költheti el a vacsoráját, magyar módra szórakozhat, próbát tehet ételeink ízével, italaink zamatával.

Hogyan, hogyan se - ki lehet a megmondhatója? — a Lapkiadó Vállalat vendége abba a budai étterembe tért be, ahol három és fél szinten estéről estére diszkrét vendégsereg hódol a meghittség hangulatának. (Megfordultak itt már olyan politikusok és államférfiak, mint Schmidt kancellár, Mitterrand elnök, Papandreu és Craxi miniszterelnök. A művészek rangelsősége most Sandokánra szállt.)

Fehér vászon „Nehru”-zakóban, ismert szelíd mosolyával, egzotikus szépségű hitvesével az oldalán vasárnap este háromnegyed kilenckor szinte úgy suhant be a Margitkert kerthelyiségébe, s telepedett le egy szűkkörű társasággal az egyik, piros abrosszal terített asztalhoz.” (Ország-Világ, 1984. 06. 13.) 

Ország-Világ, 1984. 06. 13.

„Mi került a neves színész asztalára?

Pusztakoktél, tejfölös csülkös bableves, juhtúróval töltött rántott gombafej, zöldborsóval, tartárral, faszén parázson sült libamájjal töltött szűzérmék (köret: petrezselymes, vajas hagymás újburgonya, erősen fűszeres lecsó, fűszeres vegyessaláta), dióval töltött csokoládés palacsinta. Italok: sör, badacsonyi olaszrizling, villányi burgundi, tokaji aszú. Erős fekete.” (Ország-Világ, 1984. 06. 13.) 

„A népszerűség Sandokáné, nem az enyém”

A hisztérikus rajongás bár valóban komoly méreteket öltött akkoriban Magyarországon, de a sorozatnak köszönhetően az összes országban, ahol a sorozatot vetítették, Kabir Bedit sztárrá tette a szerep. Itthon annyira féltették a közönségtől, hogy a legnagyobb eseményen, a Váci Búcsúban szó szerint elszigetelték az emberektől, ugyanis egy kis szigetre komppal, külön szállították oda, míg a közönség csak a partról, távolról nézhette őt. Baló Júlia cikkéből aztán kirajzolódik a sztárról egy sokkal személyesebb kép.

Film Színház Muzsika, 1984. 06. 30.

„A belvárosban sétálunk pár percet - autogramkérők gyűrűje veszi körül (van, aki egyszerre tíz aláírást kér), majd készül a közönségtalálkozóra, amelyet a Televízió szervezett a budapesti Skálában. Másnap Vácra indulunk - ő érdeklődik, ki az, aki rosszul lett az előző nap a rendezvényen, igaz-e, hogy valaki kórházba került, mert akkor, ha lehet, meglátogatná.

Más országokban is ilyen népszerű? Ezt már az autóban kérdezem tőle, amikor elhagyjuk Budapestet, és szomszédos gépkocsikból integetnek, kiabálnak neki.

- 1976-ban mutatták be a Sandokant Olaszországban, aztán Angliát kivéve majdnem mindegyik európai országban játszották, Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában is. Mind a mai napig megismernek, ami természetesen jólesik, hiszen a megnyilvánuló szeretetből erőt, energiát kapok. Ugyanakkor tudom, hogy a népszerűség, a rajongás nem Kabir Bedié, hanem a szerepé, Sandokáné - válaszolja a rendkívül közvetlen, megnyerő egyéniségű férfi.” (Film Színház Muzsika, 1984. 06. 30.) 

Film Színház Muzsika, 1984. 06. 30.

„A váci fogadtatás elsöprő: aznap negyvenezer ember várja. Kéri, hogy ne zárják el őt a közönségtől, fölöslegesnek érzi a biztonsági intézkedéseket, szívesen találkozik mindenkivel, hiszen - többek közt - ezért is fogadta el a meghívást: érdekli a másik ország társadalma, kultúrája, tradíciója és elsősorban lakói. Rosszul esik neki, hogy a kis szigetre külön komppal viszik, s a lelkes kísérő tömeg a parton marad. S méltatlankodása őszinte, soha egy megjegyzése, rosszalló megnyilvánulása nincs: valóban örül fogadtatásának. Nemcsak magyarok, az étteremben spanyol, NSZK-turisták veszik körül. A váci sajtóünnepségen szívesen szerepel, mesél életéről, arról, hogy bár Amerikában Los Angelesben él, ő indiai. India a hazája, az a hely, ahova mindig visszatér.” (Film Színház Muzsika, 1984. 06. 30.)

A Skálához egy kölyöktigrissel érkezett

A kétnapos, feszített ütemű program egyik csúcspontja a Skála áruház parkolójában tartott közönségtalálkozó volt. A szervezőknek még arra is volt gondjuk, hogy kéznél legyen egy kölyöktigris, amellyel a sztár bevonulhatott.

Népszava, 1984. 06. 02.

2019-ben aztán visszatért, és örökbefogadott egy tigrist

„2019. február 16-án a Papp László Budapest Sportarénában koncertezett Guido és Maurizio de Angelis. Több ismert filmslágert köszönhetünk nekik, amiket szimfonikus zenekari kísérettel adtak elő. A koncert alkalmából Budapestre látogatott Mario Girotti, művésznevén Terence Hill, és a sokak által Sandokanként ismert Kabir Bedi is. Ők voltak a díszvendégek” – olvassuk a Népújság 2019. február 21-i számában. Ekkor jött el ismét Magyarországra, de érthetően közel sem okozott akkora hisztériát a jelenléte, mint harmincöt évvel azelőtt. Az újságok is leginkább kis színes hírként kezelték.

Népszava, 2019. 02. 16.