Még nem sejtjük, mi minden történhet a nap végéig, viszont az előző április 18-ákról mindent tudhatunk. Alámerültünk az ADT-ben.
Egy 7,8-as erősségű földrengés lerombolja San Francisco nagy részét
1906-ban hatalmas földrengés volt San Franciscoban. „Ezer és ezer halott, borzasztó tűzvész” – írta a Pesti Hírlap két nappal a katasztrófa után, 1906. április 20-án. A „nyugatamerikai földrengés” a virágzó város hatalmas részét rombolta le. A rengés a Szent András-törésvonal mentén haladt észak és dél felé, összesen 477 kilométeren át. Oregontól Los Angelesig, de még a kontinens belseje felé, Nevadában is érezhető volt. A földrengést, és az azt követő tűzvészt az országot ért legnagyobb természeti katasztrófák közt emlegetik, amelynek háromezernél több halálos áldozata volt.
Vasárnapi Ujság, 1906. 17. szám
„Április 18-ikát s vele az 1906-ik évet krónikájának legszomorubb lapjára jegyzi fel az emberiség. …Romokban hever a gyönyörű város, amelyet Amerika vad, szinte lakatlan nyugati részein az emberi nem dicsőségére emelt a civilizáció. Romba döntötte a vulkánikus talaj rettentő ingása. S ami épen maradt, vagy csak roskadozóban volt, égbenyuló felhőkarcolókat, templomokat, kincseket érő középületeket, mindazt emberi kéznek kellett rombadönteni, hogy a dúló orkántól szitott tűzvésznek útját vegyék. Amint Nero Róma égésekor kénytelen volt a gátat nem ismerő pusztító elem miatt egész városrészeket csákánnyal leromboltatni, ügy robbantanak most fel dinamittal egész utcasorokat az Istentől oly súlyosan meglátogatott városban.
A katasztrófa borzalmas részletei még csak most alakulnak ki a megrettent világ előtt. A táviróösszeköttetés megszakadt, a vasúti vonalak mértföldeken keresztül süllyedtek el, a vasúti hidak leszakadtak s igy a hírszolgálat megnehezedett.
Holttestek ezrei feküsznek a romok alatt s az általános pusztulás e rémes óráiban a söpredék rablóhadjáratra indul az omladékok között. A kár mérhetetlen. A városnak mesés pénzen feltöltött részei ismét alásüppedtek. A leggyönyörűbb épületek, köztük a 25 évig épült s 35 millióba került városház, melynek érckupolája a római Szt. Péter templomhoz hasonlítható, mint valami kártyavár, omlottak össze. Még a tenger sem nyújt menedéket a megrettent lakosságnak a pusztító vész elöl. Maga az óceán is borzalmasan háborog, úgy látszik, működésben vannak a tengeralatti tűzhányók.” (Pesti Hírlap, 1906. 04. 20.)
Megnyílt az első Budapesti Nemzetközi Vásár
A Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) 1925. április 18-án nyílt meg a Városligetben, közel 30 éves, hasonló tematikával megrendezett kiállítások szervezett utódjaként. Az évente ismétlődő ipari kiállítás és vásár a története alatt sokat változott, volt kizárólag a hazai gyártók seregszemléje is, de a külföldi ipar képviselői szinte mindig feltűntek a bemutatókon. Jelentősége napjainkra csökkent ugyan, de még mindig fontos rendezvénye a hazai iparnak.
Tolnai Világlapja, 1925. április 29.
„A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara két évtized előtti szerény próbálkozása ma már hatalmas arányú kiállítássá terebélyesedett, mely nemcsak a hazai ipar meglepő fejlődését tükrözi vissza, hanem a nemzetközi jellege folytán egy helyen koncentrálja mindazokat a fogyasztási cikkeket, melyeket a kereskedők csak hosszas utánjárással tudnának megszerezni.
Hosszú hónapok körültekintő és példátlanul szívós munkája után ma nyílt meg az első budapesti nemzetközi vásár, s akik ma csak futólag áttekinthették a rendkívül nagyszabású anyagot, joggal hihetik, hogy az árubeszerzésnek a vásáron kínálkozó nagyszerű alkalmát nemcsak hazai kereskedőink, hanem a külföldiek is erősen igyekeznek majd kiaknázni.
Igaz, hogy a mostani súlyos fogyasztási viszonyok erősen korlátozzák az árubeszerzés lehetőségét, de a kedvező eladási feltételek, főleg az a körülmény, hogy a francia kormányválság elsimulását és a német elnökválasztást a nemzetközi gazdasági helyzet javulása fogja követni, továbbiakban pedig mezőgazdasági termelésünknek erőteljesen jobbra fordult kilátásai nálunk is közvetlenül gyakorol majd optimisztikusabb hatást, arra engednek következtetni, hogy a kereskedők mégis csak igyekezni fognak raktárkészleteiket kiegészíteni, s erre kínál alig felbecsülhető lehetőséget a ma megnyílt vásár.” (Az Ujság 1925. április 18.)
Meghalt Albert Einstein, a német Nobel-díjas fizikus
Az Uj Kelet 1955. április 19-én számolt be Einstein Albert haláláról: „Albert Einstein professzor, a világ legnagyobb tudósainak egyike tegnap reggel 76 éves korában meghalt. Einstein halálát epehólyaggyulladás okozta és a princentoni kórházban kezelték. Ott érte utol a halál.” Elméletei és felfedezései, amelyeket 26 éves korában alkotott, forradalmasították a tudományt, és új fejezetet nyitottak az emberiség történelmében – folytatja a lap.
Halálhírét máshol is olvashatjuk az Arcanum-ban. Az Esti Budapest 1955. április 19-i számában az anyagi világot leíró tudóstól búcsúznak.
„Reakciós filozófusok és fizikusok megkísérelték, hogy Einstein elméletét ködös, misztikus spekulációkra használják fel. Einstein ezekkel soha nem értett egyet. Szembefordult minden olyan mesterkedéssel, amely tagadta az anyagi világ megismerésének lehetőségét. Elvetette azt a felfogást is, amely szerint a mai kvantumelmélet tökéletes lenne. „Az, amit az effajta érvelésben nem szívelhetek — írja — a pozitivista alapfelfogás, amely szerintem tarthatatlan.“
Emberi nagyságát bizonyítja, hogy mindenkor bátran kiállt a haladó gondolatok mellett. Gyűlölte a fasizmust, mely elüldözte hazájából. kiállt az emberi szabadság- jogokért, s a béke ügyéért. A tudomány feladatát az emberiség boldogításában látta.” (Uj Kelet, 1955. 04. 19.)
