Zánka a Kádár-kor legnagyobb presztízsberuházása volt, később a szocialista ifjúságnevelés szimbóluma lett. Az egykori Balatoni Úttörővárost ma Erzsébet-tábornak hívják, és nyaranta ugyanúgy gyerekek ezreit fogadja.
Az 1950-es években elkezdődött a Balaton déli partjának beépítése, és ezzel együtt a sátortáborozási lehetőségek felszámolása. Az addig sátorozni járó gyerekek kiszorultak a megszokott helyekről, ezért a Magyar Úttörők Szövetsége táborozó területek kialakításában kezdett gondolkodni, a ’60-as évekre pedig már egészen nagyszabású tervek születtek. A szovjet és kelet-német példák mintájára Közép-Európa legnagyobb úttörőtáborát álmodták meg a tervezők, amely aztán meg is épült.
Helyszínként a Zánka és Balatonakali között található, a Cserkúti-patak völgyében fekvő Ság-pusztát választották, mely a nagysága és a Balaton közelsége miatt ideálisnak tűnt. 1968-ban elkezdődött a terep rendezése, egy évvel később pedig már az alapkő letételére gyülekeztek az ünneplők. A megvalósítás már a kezdetektől hatalmas pénzeket emésztett fel, de 1975. május 25-én végül átadták a gyerekbirodalmat. A tábor története után kutattunk az Arcanumban.
1961: közművel ellátott sátortábor épült a közelben
A Népszava egyik 1961-es számából kiderül, hogy már ekkor megkezdték egy úttörőtábor felépítését, természetesen ez nem épületegyütteseket jelentett, hanem közművesített táborhelyet.
„Az úttörőcsapatoktól sok kérelem érkezik az Úttörő Szövetség országos elnökségéhez, amelyben Balaton menti nyári táborozáshoz kérnek segítséget. A szövetség és a Balatoni Intéző Bizottság megállapodása alapján Zánka község közelében, a Balaton partjától pár száz méterre elterülő erdőben előreláthatólag már az idén megkezdik a csillebérci nagytáborhoz hasonlóan felszerelt, közművesített úttörőtábor építését. Több helyen kutakat fúrnak, ahol lehetőség van rá, a községekből építenek vízvezetéket a táborokig.” (Népszava, 1961. 04. 09.)
1966: a tervek elkészültek, "a haza adja ezt az úttörőknek"
Pár év múlva megszületett a komplexum ötlete, és határozott lépéseket tettek a megvalósításért. A Pajtás újság pedig lehetőséget adott a fiataloknak, hogy eljuttassák ötleteiket, mit és hogyan szeretnének a majdani táborban. Úgy tűnik, nem a levegőbe beszélt a szerkesztőség, mert a kiváló PR-gépezet be is számolta arról, hogy a mérnökök a gyerekek javaslatait is beépítik a tervekbe.
„A Csillebércen táborozó úttörők gyakran írnak levelükben ilyen sorokat: „Nagyon jól érzem itt magam. Szép a tábor, gyönyörű a környék. Csak az a kár, hogy a Balaton nincs a közelben." Nos, ami eddig csak álom volt, rövidesen megvalósul. Csillebérc ugyan a helyén marad, de a magyar tenger partján, Zánka közelében felépül egy szép, új nagytábor. A haza adja ezt az úttörőknek. A tervrajzokat a mérnökök már elkészítették. A legkiválóbbakat az Építésügyi Minisztérium és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága jutalomban részesítette. A mérnökök most azokat a terveket tanulmányozzák, amelyeket a Pajtás olvasói küldtek be. Annyit már elárultak, hogy sok jó ötletet kaptak tőletek és azokat meg is valósítják.” (Pajtás 1966. 02. 03.)
1969: a beruházásra 300 milliót adott a kormány
Az építkezés - egyáltalán nem titkoltan - presztízsberuházássá vált, rengeteg pénzt áldozott rá a magyar kormány. Az akkoriban lehetetlenül sok, 300 millió forintos induló kerettel igencsak kibélelték a kivitelezőket – olvassuk a Népszabadság beszámolójában.
„A Balaton partjának közelében, Zánka és Akali között, egy erdei tisztáson pénteken egyenruhába öltözött több száz úttörő sereglett össze, hogy tanúja legyen az ott felépülő úttörőváros ünnepélyes alapkőletételének. Megjelent Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Az ünnepségen Méhes Lajos, a KISZ központi bizottságának első titkára mondott beszédet.” (Népszabadság, 1969. 08. 16.)
„A magyar úttörők legnagyobb tábora a zánkai úttörőváros lesz. Ebben az üdülőközpontban évente 50 000 gyermek jut üdülési, táborozási lehetőséghez. Méhes Lajos elmondotta, hogy a kormány 300 millió forintot áldoz a zánkai úttörőváros építésére. A legideálisabb helyen, közel a tóhoz, a Balaton-felvidék legszebb tájkoszorújában, 340 holdas területen épül a központi tábor, amelynek kőépületeit télen is használhatják. Mellette 24, egyenként 120 személyes altábor épül. Ezen kívül színház, szabadtéri színpad, egészségház, tornaterem, több üzlet, csónakház, vízparti klubház, strand, hajókikötő és sporttelep készül majd az úttörőknek. Befejezik 1970-re a közművesítést is.” (Népszabadság, 1969. 08. 16.)
1970: „nyaralásukat megszakítva” jöttek az épülő Zánkára
Egy hosszabb, képes riportban számolt be az úttörőknek a Pajtás magazin arról, hogy milyen jól halad az úttörőtábor építése. Ekkorra már elkészült a tóparti klubház, ami a tervek szerint csónakházként és szórakozóhelyként is üzemel majd. Fontos ember, a Minisztertanács elnöke látogatott el az épülő táborba, a cikk részletesen beszámol arról, a vezető milyen elégedett volt.
„Először csak egészen kis pont látszott a sebesen száguldó motorcsónakból, de aztán gyorsan a parthoz közelített, a kedves vendégekkel. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese és felesége balatonöszödi nyaralásukat szakították meg, hogy a KISZ KB és a Magyar Úttörők Szövetségének meghívására látogatást tegyenek a zánkai úttörőtábor nagyarányú építkezésén.
A kormány elnökhelyettese azért jött el Zánkára az alapkőletétel egyéves évfordulóján, hogy személyesein ellenőrizze: milyen ütemben halad a nagyarányú építkezés hogyan gazdálkodnak a háromszáz milliót meghaladó beruházási összeggel, miben kell segíteni, hogy a vállalt határidőre elkészüljön a turnusonként háromezer főt befogadó, minden tekintetben összkomfortos országos úttörőtábor.” (Pajtás, 1970. 09. 03.)
A személyes ellenőrzés után biztosan még jobban ment a munka. Kiderült, hogy nem pusztán szakmunkások és mesterek dolgoznak a terület kialakításán, hanem komoly önkéntes munkát is hozzátesznek a KISZ fiataljai. Sőt mi több, 200 százalékos munkát végeztek…
„Tímár elvtárs mindent alaposan megnézett. Érdeklődéssel hallgatta meg Herczeg Mihálynak, a Ságvári Endre KISZ Építőtábor parancsnokának jelentését. Nagy elismeréssel nyugtázta, hogy a Szolnok megyei KlSZ-esek milyen jó munkát végeznek.
— A négy turnusban dolgozó hatszáz fiatal több mint félmilliós, 200 százalékos összteljesítménye valóban dicséretet érdemel — jelentette Kárpáti Kázmér, a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat főépítés-vezetője. — A tervezett 1974. májusi határidőt jelentősen előbbre lehetne hozni, ha a KISZ a következő két évben a jelenleginél jóval több önkéntes építőmunkást irányítana Zánkára.” (Pajtás, 1970. 09. 03.)
Ha olvasgatnál az Arcanum adatbázisában, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
1971: kétezer gyereket fogad a részlegesen elkészült komplexum
A pénznek és a befektetett, rengeteg munkának gyorsan meglett az eredménye, mert 1971-ben részlegesen már meg is nyitották a vadonatúj városkát. Azon a nyáron kétezer diáknak jelentett felejthetetlen élményt az ott eltöltött nyaralás. A következő években pedig ez a szám fokozatosan emelkedett.
„Egyébként az úttörőváros már az elmúlt nyáron megkezdte működését: elkészült objektumaival csaknem kétezer úttörőt fogadott; az idén pedig több mint háromezer pajtás lesz vendége két hétre a balatoni úttörő-paradicsomnak.” (Köznevelés, 1972. 06. 02.)
1973: „értelmes, alkotó munkát adni a fiataloknak”
Ekkorra már sok minden elkészült, és egy presztízsberuházáshoz méltón sorra jelentkeztek be a hatalom vezetői. A Magyar Ifjúság képes beszámolót közölt Aczél György látogatásáról, aki olyan magvas kijelentéseket tett, mint például „értelmes, alkotó munkát adni a fiataloknak - ez lehet minden építőtábor igazi értéke.” Kiderül a cikkből az is, hogy a költségvetés szépen felkúszott az építkezés első éveiben, 1973-ban már „mintegy félmilliárd forintos költséggel épül” a nyaralóváros.
„Aczél György a már most is 720 lányt és fiút befogadó táborban kezdte a kétszázkilencvenöt holdon elterülő úttörőváros megtekintését. Megnézte a szépen berendezett lakószobákat, amelyeket húsz ország úttörőinek küldöttei, valamint gyermek képzőművészek, egészségőrök, tábori postások, közlekedési és vízi úttörők népesítenek be. A foglalkoztatókban éppen az őrsi és raj munkatervek szerkesztését, összeállítását tanulták a gyerekek. Néhány pillanatra megállt az egyik „kétnyelvű” őrsnél, ahol őrsi jelvényeket készítettek a magyar és a szovjet pajtások. Az iskolában tanult szavak elegendőnek látszottak a közös munkához, amikor pedig már végképp kevésnek bizonyult a tudomány, tolmácsként kisegítette a gyerekeket a papír és a ceruza.” (Magyar Ifjúság, 1973. 08. 24.)
1975: Kádár személyesen adta át
Ahogy az épületek és fejlesztések elkészültek, folyamatosan adták át a gyerekeknek a területet, de 1975-ben mégiscsak volt egy hivatalos nyitóünnepség, melyen maga Kádár János volt a díszvendég.
„A Nemzetközi Gyermeknap alkalmából vasárnap délelőtt Zánkán ünnepélyesen átadták a balatoni úttörővárost. A bensőséges, vidám hangulatú ünnepségen — a sport- és kultúrcsarnokban — zászlóval, énekszóval foglalta el helyét kétezer úttörő, a különböző országrészek, megyék és városok küldöttei. Harczi Kálmán, a nagykőrösi Arany János általános iskola hetedik osztályos tanulója kért engedélyt az ünnepség megkezdésére Kádár Jánostól, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárától, az avatás vendégétől.” (Csongrád Megyei Hírlap, 1975. 05. 27.)
„És végre elkészült a nagy mű! Zánka igazi város! Az idei gyermeknap gyönyörű ajándékaként végleg birtokukba vehették a gyerekek a mesébe illő birodalmat. Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter avató beszéde után az alapító oklevelet, a város kulcsát személyesen Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára adta át az ifjú polgároknak, aki kormányférfiak, a KISZ, az Űttörőszövetség vezetői társaságában érkezett Zánkára. Szemtanúja, részese lett a nagy örömnek, amelyet még a vigasztalanul zuhogó eső sem tudott elrontani.” (Pajtás, 1975. 06. 04.)
„A magyar népnek szellemileg jól felkészült, jól képzett, egészséges és erős ifjúságra van szüksége — mondotta. — Ezért azt kívánjuk minden úttörőnek, magyaroknak és más népek gyermekeinek is, akik majd vendégként ide kerülnek, hogy érezzék itt jól magukat, a programjuk olyan legyen, hogy az a test erősödését, a lélek épülését és a szellemfejlődését szolgálja. Az itt töltött idő váljon javára minden úttörőnek és segítse úttörő mozgalmunkat magasztos és szép feladatainak mindenkori jó megoldásában” – mondta a megnyitón Kádár, a Csongrád Megyei Hírlap beszámolója szerint.
Ha olvasgatnál az Arcanum adatbázisában, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
