Az infláció követése az utóbbi hónapokban a mindennapok része lett. Pontosan 100 évvel ezelőtt ugyanez zajlott Magyarországon, az árak naponta emelkedtek, amiről az újságok részletesen be is számoltak.
Az Arcanumban megtalálható, 100 évvel ezelőtti napilapokból választottunk ki olyan részleteket, amelyek az inflációról, a gazdaság aktuális állapotáról szólnak. Az árcédulákat például szálló konfettihez hasonlították, olyan gyorsan kellett azokat cserélni, a sör árának emelkedése pedig a fogyasztás súlyos visszaesését eredményezte, amire sürgős megoldást kellett találni.
„A kormány majd tanulmányozza a drágaságot”
A Világ, 1922. július 6-i számában parlamenti tudósítást olvashatunk. A sorokat látva nem ér minket különösebb meglepetés: az egyes termékek és szolgáltatások ára különböző lobbi-tevékenységek mentén alakul, melyeket politikai erők mozgatnak, emiatt nem került aznap a „drágaság” kérdése sem a parlament elé.
„Rakovszky István, aki ma a drágaság ügyét napirendre akarta tűzetni, a Világ munkatársának a következőket mondotta: Részünkről elejét akarjuk venni olyan aktusoknak, amilyenek tavaly Bécsben zajlottak le, mert aki a nép jogosult kifakadásait hallja, annak látnia kell, hogy úgyszólván esetleg csak órák választanak el bennünket a kitörésektől. Nem tudom megérteni, hogy a kormány a cukor és a sör drágítását és általában a nagy drágaságot tűri, annak ellenére, hogy például a marhavásáron nagy áresések tapasztalhatók. Ilyen eljárás csak megerősíti azokat a hangoztatott híreket, hogy a cukor- és sörbárók a választási célokra nagy összegeket bocsátottak a kormány rendelkezésére.” (Világ, 1922. 07. 06.)
Mi drágult meg ma?
A Világ ugyanezen számában részletesen beszámolnak az egyes árucikkek árának emelkedéséről is. A cukor és a sör árának növekedése volt a legfájóbb mindenkinek, ám sok egyéb áru és szolgáltatás ára is jócskán megemelkedett. A bérkocsizás tarifái, a lakbérek, a kávéházi élet árai, az iskolaszerek és gyógyszertári termékek ára is magasra szökött.
„A drágaság hullámzásában most már nincsen apály, immár csak jövőben vannak az összes értékelések. A papírárak és a nyomdai árak emelkedése folytán például az iskolaszezonra az új iskolakönyveket a tavalyi árak kétszeresen fogják forgalomba hozni, és valószínű, hogy ezt az emelkedést a szülök meg fogják érezni az írószerek áraiban is. Az árnövekedés különösen textilárukban és bőrárukban nagy, a fehérneműboltok és a cipészek kirakataiban úgy változnak az árjelző-cédulák, miként ha tovaröppenő konfetti papiroskák volnának ...” (Világ, 1922. 07. 06.)
Nem iszunk ezentúl sört!
Országos vendéglős gyűlés szerveződött Kaposváron a sördrágítás ellen, melyről az Uj-Somogy számolt be. A sörfogyasztók közös és egységes bojkott mellett döntöttek, így a kereskedők és a vendéglátósok nagy bajba kerültek, hiszen ennek hatására forgalmuknak mindössze egy nyolcadát érték el. Emiatt aztán összejövetelt szerveztek, hogy mielőbb megoldást találjanak forgalmuk visszaszerzésére.
„A múlt hetekben kellemetlenül lepte meg a sörfogyasztó közönséget a sörgyárak merész áremelése. Az összes forgalomba hozott sörfajták árát 100 százalékkal felemelték a budapesti és vidéki gyárosok. A közönség, amikor e nagyfokú áremelés okozta kábultságiból feleszmélt, kimondta a jelszót: nem iszunk ezentúl sört. Amint a jelek mutatják, a közönség szavának állt s bojkottálta a sört.
A közönség bojkottját és a gyárosok áremelését legelőször a korcsmárosok és vendéglősök kezdték érezni. A közönség a sör helyett a rekkenő hőség ellenére is inkább fogyaszt bort, mint sört, így, amióta a sördrágítás életbe lépett, a rendes sörfogyasztás Kaposváron a réginek egy nyolcadára esett vissza.
…Böhle Ferenc, a gyűlés elnöke megnyitójában röviden kifejtette az összejövetel célját. A sörgyárosok 100 százalékkal felemelték a sör árát, ezért a sörfogyasztás lényegesen csökkent. Indítványozta, hogy a június 10-ére Kaposvárra összehívott országos vendéglősgyűlés elé terjesszék azt, mondják ki a vendéglősök és korcsmárosok, hogy mindaddig nem árulnak sört, amíg lényegesen le nem szállítják a gyárosok a sör árát.” (Uj-Somogy, 1922. 07. 06.)
Pesti Napló Képes Műmelléklet, 1927. 04. 10.
400 koronával leszállítják a sör hektójának árát
A Világ, 1922. július 6-i számában egy tudósításban hosszan kifejtik, hogyan sikerült rendezni a sör árának emelkedését. Még szerencse, hogy az úgynevezett Árvizsgáló Bizottság akcióba lépett, és megállapította, hogy az árak megemelése nem jogos. Sőt, kimutatták, hogy mindet beleszámítva, összesen 25 százalékos haszonnal kínálják a sört.
„A sör ára tudvalevőleg maximált volt és most, amikor szabadforgalom tárgyává akarták tenni, a gyárosoknak ez a váratlan eljárása munkára ébresztette az Árvizsgáló Bizottságot is. Az Árvizsgáló szakemberek bevonásával megállapította, hogy a sörárak magassága nem felel meg az előállítási költségeknek. Hiába hivatkoztak a gyárak a 3850 koronás árpaárakra, kitűnt, hogy az átlagos minőségű sör 3000 koronás árpánál hektoliterenként 600 korona olyan összeg van, amely a rendes normális hasznon felül illetné meg a gyárosokat. A megengedett termelési hasznon felül tehát a sörgyárak még hektoliterenként huszonöt százalék tiszta hasznot ütöttek hozzá kalkulációjukhoz.” (Világ, 1922. 07. 06.)
Megállapította az Árvizsgáló Bizottság azt is, hogy csak egyetlen sörgyár esetében indokolt az áremelés, mégpedig a Fővárosi Sörfőzőnél. „A gyártási költségei ugyanis húsz százalékkal magasabbak a többi gyár termelési költségeinél. Ez valóban olyan jelentős összeg, hogy érthető az ár magassága, de viszont nem megokolt a többi gyárnál és nem megokolt a közönséggel szemben is, amely nem fizetheti meg azt, hogy a Fővárosi Sörfőző, amely valamennyi gyár között a legkésőbbi alapítás, a többinél magasabb termelési költséggel dolgozzon.” – szól a szigorú megállapítás, amelynek eredményeként aztán a bizottságnál „az a fölfogás kerekedett fölül, hogy a sörgyárakat ilyen elhatározás esetén az uzsorabíróság elé állítják.”
Pesti Napló Képes Műmelléklet, 1927. 04. 10.
„A Világ értesülése szerint, ez a harc elmarad, mert a sörgyárosok megegyeztek abban, hogy 400 koronával hektónként olcsóbban fogják adni a sört. Hogy pedig ez keresztülvihető legyen, a sörgyárak a Fővárosi Sörfőzőnek egyetemlegesen hektoliterenként 100 koronát megtérítenek, amíg termelési költségei nem arányulnak a többiekéhez.” (Világ, 1922. 07. 06.)
Ha olvasgatnál az Arcanum adatbázisában, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
Megszűnik az omnibuszközlekedés
A gazdasági válság és a hatalmas infláció eredményeként a városi közlekedés is bajba került. Szintén a Világban szerepel az a hír, mely szerint az omnibuszközlekedés is áldozatul esik a gazdasági nehézségeknek.
„A főváros tanácsa ma úgy határozott, hogy miután az omnibusz-üzem már évek óta több millió korona deficittel zárult, a tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezt a közforgalmi szempontból jelentéktelen üzemet, mely az alkalmazottak újabb béremelését abszolút nem bírná el, sőt a deficitet is óriási mértékben növelné és amelynek a viteldíjait sem lehet már fokozni, meg fogja szüntetni. A tanácsnak az a szándéka, hogy ilyen irányban sürgősen előterjesztést fog a közgyűléshez intézni. A fővárosra nézve ebből kifolyólag az a kínos helyzet állhat elő, hogy az ekként munka nélkül maradó omnibuszszemélyzet elhelyezéséről aligha lesz módjában gondoskodni.” (Világ, 1922. 07. 06.)
A köztisztasági és közlekedési dolgozók sztrájkkal harcolták ki a béremelést
Az infláció a béreket is elérte, így a munkások sztrájkba léptek, hogy béremelést harcoljanak ki. Ez sikerült is nekik, és viszonylag könnyen ment, hiszen közegészségügyi veszélyhelyzetet generáltak a munkabeszüntetésükkel. Mégsem egyenlő értékben kapták meg a béremelést, amely újabb feszültségekhez vezetett.
"A főváros közüzemi munkásainak keresztényszocialista szakszervezete — többnapos sztrájk után — megállapodásra jutott a főváros vezetőségével. Az új béremelési tervezet 45—50 százalékos jövedelemtöbbletet biztosít a sztrájkoló munkásság részére. A köztisztasági és közlekedési üzemek munkásai június 22-től kezdve 40—50 százalékos béremelést kapnak és ennek értelmében holnap reggel az utcaseprők, az öntözők és a többi üzemi munkások is megkezdik a munkát. Ezzel tehát megszűnt a sztrájk, amely a főváros közegészségügyét annyira veszélyeztette.
...Szabó József elmondta, hogy a fővárosi közüzemi munkások nagy része négy nap óta sztrájkban áll. A főváros utcáin és a vásárcsarnokokban már-már tarthatatlan állapotok uralkodnak. Orvosi szakértők szerint, ha ez az állapot még pár napig tart, ennek következményei kiszámíthatatlanok. Ezeken felül az a veszély is fenyegeti a fővárost, hogy pár nap mulva víz és világítás nélkül marad. Ennek oka, hogy a főváros vezetősége a munkásság szerény, minimális fizetésrendezését nem volt hajlandó keresztülvinni.
...A munkások képtelenek megélni fizetésükből. Mielőtt sztrájkba léptek volna, deputációban kértek a főváros vezetőségétől javítást. A főváros még most is csak a sztrájkban álló munkásoknak hajlandó megadni a 36 százalékos béremelést, azoknak viszont, akik azonban nem sztrájkolnak,csak húsz százalékot ígér." (Világ, 1922. 07. 06.)
A közalkalmazottak is „drágasági segítséget” kértek
„A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének nagyválasztmánya ma délután Kelety Dénes MÁV elnökigazgató elnöklésével tartott ülésén elhatározta, hogy az újból nagymértékben emelkedett drágaságra való tekintettel újabb drágasági segítséget kér a kormánytól.” – olvassuk a cikkben, amelyből az is kiderül, hogy ez már a második hullám, amelyben segélyért folyamodtak a közalkalmazottak. Ígéretet kaptak arra is, hogy a „feleségek ruhaszövetellátása” is zavartalan lesz.
„A legutóbbi segélyek engedélyezése alkalmával a kormány kilátásba helyezte, hogy a nemzetgyűlés összeeülése alkalmával további segítségek engedélyezésére lesz hajlandó. A kormányt tehát most erre az ígéretére figyelmeztetik. A szövetség vezértitkára, dr. Erdős Béla számvevőszéki titkár, az ülésen közölte, hogy az altisztek, kezelők, dijnokok, szolgák feleségeinek ruhaszövetellátása már e hó végével s a következő hónap folyamán megoldást fog találni.” (Világ, 1922. 07. 06.)
A száz évvel ezelőtt, 1922-ben történtekkel foglalkozik egy már megjelent írásunk is, amelyet ide kattintva lehet elolvasni >>
Ha olvasgatnál az Arcanum adatbázisában, nézd meg az előfizetési lehetőségeket!
