Marilyn Monroe és John F. Kennedy viszonya már fennállásakor nyílt titoknak számított. Az elnök 45. születésnapjára szervezett ünneplésen Marilyn nem csak énekelt, hanem ajándékot is adott az elnöknek. És ekkor készült az egyetlen megmaradt fénykép, amelyen mindketten szerepelnek.

Az erdélyi magyar újságírást egy 1918-ban alapított cionista heti-, majd napilap forradalmasította. A román szélsőjobboldal a magyar szeparatizmus fórumaként, a magyar pedig az erdélyi magyar szellem elzsidósításának intézményeként támadta. Észak-Erdély visszatérése után betiltották. Izraelben támadt fel. Az egyetlen magyar nyelvű napilap volt a Kárpát-medencén kívül. Volt jobboldali, volt baloldali. Ma mindenféle véleménynek helyet adó, színes, nyitott folyóirat. Izraeli kiadása nemrég került be az Arcanum Digitális Tudománytárba.

Alain Fabien Maurice Marcel Delon 1957-ben kezdte filmszínészi pályafutását. A most 85 éves sztár első filmjéről ugyan még nem, de a másodikról már a hazai újságok is beszámoltak. Minden idők egyik legnagyobb szívtiprója sorra törte a női szíveket, szerelmeit mindenki irigyelte. Ötvenöt éven át láthattuk a vásznon, napjainkban visszavonultan él svájci otthonában.

Dennis Tito amerikai milliomos volt hivatalosan az első, aki a világűrbe szórakozásból utazhatott. Igaz, ezt kemény kiképzés előzte meg, de mivel 20 millió dollárt fizetett az útért, megérkezése a Nemzetközi Űrállomásra turistaútnak tekinthető. Húsz éve éppen ezen a napon „csekkolt be” az űrjáratra.

Vesna Vulovicnak nem is kellett volna felszállnia arra a járatra, az őt alkalmazó cég ugyanis összekeverte egy másik alkalmazottal. Az akkor 22 éves légiutas-kísérő egy robbanás után tízezer métert zuhant a repülőgép testében, az ötperces esést végül fenyőfák és vastag hótakaró tompította. Vesna túlélte a zuhanást, a baleset okáról pedig több konspirációs magyarázat is született.

Még nem sejtjük, mi minden történhet a nap végéig, viszont az előző április 18-ákról mindent tudhatunk. Alámerültünk az ADT-ben.

Ez volt a szocialista világ első és utolsó győzelme a Nyugat fölött - hatvan évvel ezelőtt. Huszonhárom nappal előbb küldött a Szovjetunió embert a világűrbe, mint az Egyesült Államok. Semmi nem számított, csak ez az elsőség. Más hozadéka nem is nagyon volt a tragikus sorsú Jurij Gagarin űrutazásának. Nyikolaj Hruscsov, a Szovjetunió vezetője 1959-ben kijelentette, hogy országa 1980-ra megelőzi az Egyesült Államokat. Az első ember űrutazását a szovjet blokkban úgy üdvözölték, mint a kommunizmus történelmi fölényének, a Nyugat legyőzésének megdönthetetlen bizonyítékát. 

Az emberek között élő „szörnyek” meséi javarészt olyanok történetéből keletkeztek, akik valamilyen furcsa betegséggel küzdöttek, és az meghatározta külsejüket. Megpecsételődött sorsuk csak ritkán fordult jóra, legtöbbször kitaszítottként éltek. Nem ilyen volt Pedro Gonzales, az első ismert és leghíresebb farkasember, aki a Szépség és a szörnyeteg történetét ihlette.

Egy görög teherhajó matróza furcsa tárgyra lett figyelmes az Atlanti-óceánban. Egy játéknak szánt tutajon tizenegy éves, kiszáradt és napégette kislány ült, aki akkor már negyedik napja hányódott a hullámokon. A történet a legkeményebb krimikét is túlszárnyalja.

Azt gondolnánk, nincs semmi közös ezekben az eseményekben. Jól gondoljuk! Csakhogy ez nem igaz, mert mégis van: az év ugyanazon napjához köthetők. „Árkánumoztunk” egy kicsit, vagyis felütöttük az Arcanum lapjait, hogy megnézzük, mi minden történt március 24-én. Nem szabadultunk gyorsan, az nyilvánvaló.