Dennis Tito amerikai milliomos volt hivatalosan az első, aki a világűrbe szórakozásból utazhatott. Igaz, ezt kemény kiképzés előzte meg, de mivel 20 millió dollárt fizetett az útért, megérkezése a Nemzetközi Űrállomásra turistaútnak tekinthető. Húsz éve éppen ezen a napon „csekkolt be” az űrjáratra.

Vesna Vulovicnak nem is kellett volna felszállnia arra a járatra, az őt alkalmazó cég ugyanis összekeverte egy másik alkalmazottal. Az akkor 22 éves légiutas-kísérő egy robbanás után tízezer métert zuhant a repülőgép testében, az ötperces esést végül fenyőfák és vastag hótakaró tompította. Vesna túlélte a zuhanást, a baleset okáról pedig több konspirációs magyarázat is született.

Még nem sejtjük, mi minden történhet a nap végéig, viszont az előző április 18-ákról mindent tudhatunk. Alámerültünk az ADT-ben.

Ez volt a szocialista világ első és utolsó győzelme a Nyugat fölött - hatvan évvel ezelőtt. Huszonhárom nappal előbb küldött a Szovjetunió embert a világűrbe, mint az Egyesült Államok. Semmi nem számított, csak ez az elsőség. Más hozadéka nem is nagyon volt a tragikus sorsú Jurij Gagarin űrutazásának. Nyikolaj Hruscsov, a Szovjetunió vezetője 1959-ben kijelentette, hogy országa 1980-ra megelőzi az Egyesült Államokat. Az első ember űrutazását a szovjet blokkban úgy üdvözölték, mint a kommunizmus történelmi fölényének, a Nyugat legyőzésének megdönthetetlen bizonyítékát. 

Az emberek között élő „szörnyek” meséi javarészt olyanok történetéből keletkeztek, akik valamilyen furcsa betegséggel küzdöttek, és az meghatározta külsejüket. Megpecsételődött sorsuk csak ritkán fordult jóra, legtöbbször kitaszítottként éltek. Nem ilyen volt Pedro Gonzales, az első ismert és leghíresebb farkasember, aki a Szépség és a szörnyeteg történetét ihlette.

Egy görög teherhajó matróza furcsa tárgyra lett figyelmes az Atlanti-óceánban. Egy játéknak szánt tutajon tizenegy éves, kiszáradt és napégette kislány ült, aki akkor már negyedik napja hányódott a hullámokon. A történet a legkeményebb krimikét is túlszárnyalja.

Azt gondolnánk, nincs semmi közös ezekben az eseményekben. Jól gondoljuk! Csakhogy ez nem igaz, mert mégis van: az év ugyanazon napjához köthetők. „Árkánumoztunk” egy kicsit, vagyis felütöttük az Arcanum lapjait, hogy megnézzük, mi minden történt március 24-én. Nem szabadultunk gyorsan, az nyilvánvaló.

„A legyőzhetetlen csodakanca” nem volt hosszú életű, tekintve, hogy egy ló akár harminc évig is él. Rövid élete alatt azonban a világ egyik leghíresebb versenylova lett, Magyarországon a lósport mindenkori ikonjává vált. Kincsem ma 147 éve született, és 134 éve pusztult el.

Harminc évvel ezelőtt először szervezte szabadon választott kormány a március 15-i állami ünnepségeket. Volt azonban akkor egy egyszemélyes rendezvény is. A maga egyetlen személyében külön állt egy húsz évvel korábbi márciusi ifjú, aki egyszemélyes demonstrációjával emlékeztetett az elfeledett ifjakra, akik a rendszerváltás előtti két évtizedben megverették, kirúgatták, börtönbe záratták magukat, hogy megmutassák: március 15-e nem a diktatúra, hanem a szabadság ünnepe.

Az első magyar sztármodell a divat polihisztoraként vonult be a hazai divatszakma történetébe. Manökenként kezdte, miközben tervezőként is dolgozott, később tanított. Szakmai karrierje a rendszerváltás előtti évekig tartott, amikor aztán saját butikot nyitott. Patz Dóri után kutattunk az Arcanumban.